Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-30 / 203. szám

1068. augusztus 30. KELET-MAGYAR0RS7AG 5. oldal Megkezdődött az országos atlétikai bajnokság Csütörtökön a Népstadion, ban megkezdődtek Magyar- Ország 1968, évi atlétikai bajnokságainak küzdelmei. A selejtezők során említésre méltó eredmények: kala­pácsvetésben: ZSivótzky (Új­pesti Dózsa) 71,48 m, súly- lökésben: Varjú (VM Közért) 19,03 m, női diszkoszvetés- béft: Stugr.er (U. Dózsa) 53,43 m, női magasugrásban: Csábiné (Nógrád) 174 cm. Délután három szám dön­tőjére került sor. 1SÖ0 m női bajnok: Kazi Olga (Bp. Honvéd) 4:29,8 p, 2. B. Kazi Valéria (Vasas) 4:30.4 p, 3. Zsilák Ilona (Bé­késcsaba) 4:31,5 p, 4. Zsilák Erzsébet (Békéscsaba) 4:37,8 p, 5. Böröczki (Győri Dózsa) 4:38,1 p. Rúdugrás: bajnok: Schulek Ágoston (Vasas) 470 cm. 10 000 m: bajnok: Szeré- nyi János (Vasas) 29:34 p. 4. Kiss György (Győri ETO 29:59.2 p, 5. Dudás (Komló) 30:05,6 p. Ez a verseny Mecser tá­vollétében a vártnál gyen­gébb időket eredményezett. Mecser Lajos ugyanis ezút­tal 1500 m-en állt rajthoz és ha gyengélkedve, gyo­morrontással is bajlódva, de biztosította ebben a számban a döntőbe jutását. Járási lcsbdctrűgá­baSnofcságoBc Baktalórántházi járás: Laskod—■ Vaja 0:2, Nyírtét—PetneháZa 2:1, Pus ztaűobos—Nyfriör öny 2:0, Apagy—Rohod 3:2, Levelek—Magy élmárádt, a két poiitot 0:0 gól* aránnyal Levelek kapta. * Két-két büntetőpont levonva. Farkas Oszkár Baktalórántháza Nyírbátori járás: Nyírgyulaj— Penészlek 1:0. ömböly—-Aporliget 0:4, Encsencő—Nyírbátori Vasas 4:6, Kisléta—Nyírcsászári 4:1, ttyírgelse—Piricse 11 :Ö, Nyírlu- gos—Nyírderzs 3:1. * Két-két büntetőpont levonva. n. osztály: Lövőpetri—Kékese \ :4, Szabölcsbáka—Szabolcsve- resmart 3:7, Komoró—Tiszabezdéd elmaradt, az utóbbi csapat nem jélént meg, Rétközberencs— Dombrád II. 2:2, Tiszamogyorós— Berkeez 3:4. 1. Tiszabezdéd 14 9 1 4 47:16 19 2. Sív*.mart 15 8 3 4 37:25 19 3. Bcrkesz 15 8 3 4 40:32 19 4. Kékese 15 7 5 3 26:21 19 5. Lövőpetri 15 8 2 5 32:23 18 6. Komot ó 14 7 2 5 27:18 16 7. Zsurk 15 6 4 5 .?: *27 16 8. T.-mogyorós 15 6 3 6 IS :33 15 9. Sz.-báka 15 5 3 7 32~:33 13 10. R.-berencs 15 5 3 7 27:32 13 11. Dombrád II. 15 4 3 8 23:32 11 12. Toronypálca II. visszalépett! Varga István KisVárda Sporthír BporHsrrm sx 1. Nyírgelse 12 9 1 2 39:10 19 ? Kisléta 12 9 1 2 31:14 19 9. Fenészleft 11 8 1 2 35:12 17 4. Aporliget 12 7 2 3 28:16 16 |. ömböly 12 6 — 6 16:16 12 fc. Nyíri! V. 12 5 1 6 22:24 11 Nyírcsászári 12 4 3 5 18:24 11 S. Nyírgyulaj 11 4 1 6 15:28 9 é. Encsencs , 12 3 2 7 22:28 8 ló. Nyírlugos 12 3 1 8 9:26 7 íi. Piricse 12 3 1 8 11:45 7 12. Nyírderzs 12 2 2 8 12:36 6 Nyírbátor Szabó László Kisvárdal Járás, I. osztály: Pátroha—Gégény 1:2, Méndok-- Tcrnyospálca l :1, Dögé—Mezőla- flány 3:3, Jéke—Nyírlövő 4:1, Ajak—Tiszakanyár 2:0, Pap—Ti­szaszentmárton 3:1, Nyírkárász— feperjeske 5:1, Fényeslltke—Anarcs 1. Pap 20 15 3 2 59:29 33 2. Mám! oft 20 14 3 3 54:15 31 3. TV-pálca 20 12 6 2 59:12 30 4. Anarcs 20 12 4 4 56:25 28 fc. Alak 20 14 — 6 47:34 28 6* Nyírkárász 20 10 4 6 40:27 24 t. Jéke 20 7 8 5 31:31 22 8. Dögé 20 9 4 7 32:49 22 9. Pátroha 20 9 3 8 42:28 21 10. Gégény 20 8 5 7 45:37 21 ll. Mezőladány* 20 9 3 8 36:29 21 12. Fperjeske 20 6 2 12 34:39 14 13. Tiszaszentmár ton 20 4 3 13 31:59 11 14. Tiszakanyár* 20 3 2 15 19:44 6 15. Nyírlövő 20 3 — 17 22:60 6 16- Fényeslltke 20 — — 20 9:101 — Gondok az Összeállításnál A Nyíregyházi Spartacus NB I B-s labdarúgócsapata a legutóbbi, hazai bajnoki mér­kőzés után szinte reményte­len helyzetbe került, miutáh pontot veszített Várpalotával szemben. Az együttes vasárnap Eger­be utazik, ahol az Egri Dó­zsával játszik bajnoki mér­kőzést. A találkozó eleve a minden csapatrészében jobb, s még a feljutásra is esélyes egri csapat javára áll. Az eg­riek esélyeit csak növeli, hogy a nyíregyháziaknál a várpa­lotai mérkőzés után sérültek Vannak. A hírek szerint Kas­kötő súlyosnak ígérkező izom­sérülést szenvedett, s jelen­leg Pappnak is be van da­gadva a térde. Mellettük Abuczki sincs teljesen rend­ben. Megtörténhet, hogy hár­muk közül egyik sem vállalja vasárnap a játékot. A sérült­listát Eszenyl egészíti ki, aki­nek a közelmúltban operál­ták meg a térdét, s ez évben nem is lehet rá számítani. Ilyenkor szokták azt mon­dani, hogy a szegény embert még az ág is húzza... S ezek után jobb nem is beszélni a várható eredményről. Csalt dísznek van? Immár két éve, hogy a sta­dion labdarúgó játékterét — az északi kapu felett — ered­ményjelző tábla és óra díszí­ti. De szó szerint! Ugyanis, mióta a készülék megvan, még egyszer sem mutatta az időt. Újabban pedig a csapa­tok nevét sem írják ki, s az eredmény alakulását sem jel­zik. Nem fontoskodni aka­runk, hiszen tisztában va­gyunk azzal, hogy egy labda­rúgó-mérkőzést óra nélkül is meg tudna nyerni egy Jó csapat... Egyszóval nem létkérdés ez, de ha társadalmi munkások szabad idejüket áldozva lét­rehozták az eredményjelző táblát, korszerűvé téve ezzel a nyíregyházi stadiont, akkor az miért nem működik? Meg is érdemlik A közelmúltban Nyíregy­házán sokan izgulták végig a Nyíregyházi Kinizsi—Kár- pátontúli terület női és fér­fi kézilabda nemzetközi ba­rátságos mérkőzést A Megyei TS-től kapott ér­tesüléseink szerint e mérkő­zések visszavágójára hamaro­san sor kerül. A tervek sze­rint a Kinizsi női és férfi kézilabdázói szeptember má­sodik felében utaznak el a Szovjetunióba, ahol revansot adnak. A hír nyilván őrömet okoz a Kinizsi kézilabdázóinak. Joggal, mert mindkét csapat játékosai megérdemlik a jü- talomnak számító külföldi mérkőzést. Meg tiszt el tét és A most folyó felnőtt atlé­tikai magyar bajnokságra több szabolcsi versenyzőt is meghívtak. Lengyel Éva ge­relyvetésben, Papp György 100 és 200 méteren, Kiss Má­ria 80 méteres gátfutásban, Moravecz Ferenc diszkoszve­tésben kapta a megtisztelő meghívást. A magyar felnőtt bajnok­ságon nem kis dolog indulni, ott lenni az ország legjobb atlétái között. Nem túlzunk, de dicsőséget, elismerést je­lent. Annál szomorúbb, hogy Papp György csak később tudott elutazni a versenyre, s így legerősebb számában, a 100 méteres futásban eleve nem indulhatott. Pedig — eb­ben biztosak vagyunk — nem hozott volna szégyent me­gyénk színeire. Két bajnoki mérkőzés > A röplabda sport hívei nyil­ván megelégedéssel hallják a hírt, hogy e hét végén két NB Il-es bajnoki mérkőzést láthatnak Nyíregyházán. Ugyanis szombaton délután 15 óra 30 perckor a stadion­ban a Spartacus—Sarkadi Ki­nizsi női mérkőzést láthatják, majd Vasárnap délelőtt ugyan­csak a Spartacus lányainak találkozóját a Gyulai Lendü­let ellen. E találkozó 10 óra 30 perckor kezdődik. <b. 1.) A* angol labdarúgó-bajnok­ság szerdai fordulójában a Ferencváros VVK döntőbeli ellenfele a Leeds United el­vesztette idei első pontját a Sunderland ellen a leedsi stadionban l:l-re végzett. Az olimpia földjén Jegyzetek Mexikóból (2) Készül a mexikói új, olimpiai stadion A Halál ösvénye és a győztes jutalma ­Az emberek, a város és az egész ország a nagy el­lentétek egysége. A nyomo­rúságos agyagviskók, a vi­lágszínvonalon álló egyete­mek, a kacsalábon forgó tár­sadalombiztosítási intézetek ahol ingyen kezelik a bete­geket, az indián települések, ahol a különböző kórságok még ma is tizedelik az em­bereket, a világvárosi élet, a régi kultúrák emlékművei a piramisok stb. mind-mind Mexikót jellemzik. Külön- külön is és együttvéve! Miért Mexikó ? Mindannyiunkban felvető­dött ez a kérdés: miért Mexikó kapta a XIX- Nyári Olimpiai Játékok rendezésé­nek jogát? Az olimpiák tör­ténetében ez a latin-ameri_ kai ország soha sem játszott jelentős szerepet. Magam is feltettem ezt a kérdést több Vezetőnek. — Legfőbb érvünk az volt — mondta dr. Eduardo Hay professzor, a nemzeti olim­piai központ igazgatója, — hogy hazánk a világ legfia­talabb országa. A lakosság csaknem fele tizenhat éven aluli... Licenciado David Juarez Miranda az „Escuela Náció, nal de Educasion Fisica” (testnevelési tanítóképző fé­le) igazgatója szerint az ősi ihdio sporthagyományok megbecsülését fejezi ki, hogy Mexikó rendezheti az olim­piát. / — őseink rengeteg sport­játékot műveltek a gyarma. tosítás előtt is — mondta — Az ősi szertartások alkalmá­val gyakran tették próbára a férfias erőt futóversenyeken, ugrásban, úszásban, az „el juego sagrado de la pelota” nevű játékban (szent labda­játékban)... A Sierra Madre erdeiben élő tarahumara indián törzs nagy ünnepeken még a szá­zadforduló idején is rende­zett futóversenyeket, ame­lyeknek távja gyakran elérte a 270 kilométert. Egy-egy versenyen két falu férfiai mérték össze erejüket. A fu­Los Angelesben 5 napon át rendezték meg az amerikai úszónők olimpiai válogatóját, amely a várakozásnak meg­felelően szenzációs eredmé­nyekkel végződött. Hét szám­ban új Világrekordot állítot­tak fel. A befejező napon a 800 m-es gyorsúszást bonyolí­tották le és ebben Debbie Meyer túlszárnyalva az idő­futamokban elért világrekord­ját, újabb káprázatos 9:10,4 perces csúcsot ért el. A ver­senyek befejeztével közölték hogy az olimpián a válogatók első 3—3 helyezettje szere­péi; összesen 22 úszőnő jut szóhoz. Szeptember 8-án is lesz forduló az NB I-ben Változás történt a labdarú­gó NB I. műsorában. Szep­tember 8-án is teljes bajnoki fordulóra kerül sor, az ere­detileg szeptember 15-re ki­sorsolt 22. forduló mérkőzé­seit hozzák egy héttel előbb­re, míg szeptember 15-én a szeptember 22-re tervezett 23. forduló mérkőzéseit játsszák le a csapatok. így az NB I- ben az olimpiai szünet már október 6-án, azaz a terve­zettnél egy héttel korábban megkezdődik. Az MLSZ elnökségének ha­tározatéról Börzsei János, az MLSZ főtitkára tájékoztatta az MTI-t. A főtitkár ugyan­akkor elmondotta, hogy az el­nökség napirendre tűzi a szerdai, 20 fordulóban előfor­dult játékvezetői műhibák és sportszerűtlenségek ügyét Tudomásunk van arról, hogy Salgótarjánban néző ro­hant be a pályára, Győrött kiállítás történt — mondotta Börzsei János, — másutt az eredmények realitásét von­ták kétségbe. Éppen időszerű, hogy a kérdésekkel foglal­kozzunk. Az MLSZ éberen őrködik azon, hogy akkor, amikor minden csapat szá­mára döntő jelentőségűek a pontok, ne legyen semmilyen zavaró körülmény — mon­dotta a főtitkár. v tópályák, amelyeket öt-hu­szonöt kilométeres kör alak­ban a fák kérgébe metszett keresztekkel jelöltek, követ­ték a hegyvonulatot és .ai emelkedők még nehezebb feladat elé állították a ver­senyzőket, mint a sík terep. Lumholtz norvég kutató szemtanúja volt egy ilyen versenynek. A versenyzők ri_ tuális szertartásokon készül­tek fel a küzdelemre. A két falu apraja nagyja szurkolt a pálya mellett, és közben nemcsak buzdításukkal se­gítették kedvenceiket, ha­nem langyos vízzel locsol- gatták hátúkat, és piritott kukoricaliszttel táplálták őket. A versenyek előtt kü­lönösebb felkészülést nem végeztek, csupán meghatáro­zott étrend szerint kellett élniük. Tlatecuhtli megeszi a Napot Érdemes megismerkedni a „szent labdajátékkal” is, amit a testnevelési tanító­képző igazgatója említett. Korszerűsítve ma is játsszák és mixteca a neve. Az USA délnyugati részétől egészen Közép-Amerikáig, a maya­földig mindenütt megtalál­ták emlékét az ásatások so­rán. Nagyon népszerű val­lásos játék volt ez, annak ellenére, hogy a győztest ügyessége jutalmául felál­dozták az isteneknek. (Nem tartom valószínűnek, hogy sportolóink abban az időben is oly szívesen „bundáztak” volna, mint manapság!) A játékot „H” alakú pá­lyán küzdötték végig és pontozásra ment. A tömör gumilabdát ütötték: könyék- kel, hassan, vállal, ütővel. Noha a játékosok testét vé­dőöltözék fedte, még így is kékek-zöldek lettek a mér­kőzés végére. A krónikások szerint a kék foltokat fel­vágták, hogy az alvadt vért kiengedjék. A játékteret fal övezte és középütt egy ka­rikát helyeztek el. Ez jel­képezte Tlatecuhtli-t a föld­szörnyet. Akinek a labdát sikerült átütni a karikán, függetlenül attól, hogy meny­nyi pont volt addig az ellen­fél előnye, győzött. Tlate­cuhtli, a földszömy elnyelte a Napot, amelyet a labda jelképezett. A toltékek és mayák díszes öltözéket és fejdíszeket használtak játék közben, amelyek emlékeztet, tek az istenekre, akiknek játszottak. Beszédes romok Magában a fővárosban, de mindenütt az országban ren­geteg ősi emlék maradt fenn. A külügyminisztérium mel­lett éppen úgy piramis látha­tó, mint az új olimpiai falu tőszomszédságában. Amikor az olimpiai falut elkezdték építeni először a földről le kellett fejteniük a vastag Iá. varéteget, amely időszámí­tásunk előtt 450 évvel borí­totta el ezt a környéket. A Xitle tűzhányó remek kul­túrát pusztított el — Cuicu- ilco várost, amelyet időszá­mításunk előtt 600—1000 kö­rül alapítottak. A legszebb emlékekét azonban Teotihuacanban, az olimpia városától mintegy negyven percnyi autőútfa lévő ősi település helyén lát­ni. Itt található a nap és a holdisten piramisa. Teóti- huacan indián nyelven ezt jelenti: „hely ahol áz iste­nek születnek”. A legenda szerint a város lakói, ami­kor meghaltak maguk is is­tenekké váltak. Ez adta az elvi alapját az akkor diva­tos emberáldozatnak. Egy- egy nagyobb ünnepen — templomavatáson, királyko- rozánáskor, de természeti katasztrófák idején ezernyi embert áldoztak fel: ezzel kérték az istenek áldását, vagy segítségét a természeti csapások ellen. Az áldoza­tok koponyáit tabuként őrizték... A mi korszakunk előtt két évszázaddal nagyon okos és békés nép rendezkedett be ebben a völgyben. Lát­ták, hogy a föld nagyon gaz­dag. A jámbor és vallásos emberek nagy művészeknek bizonyultak és kultúrát for­máltak. Az ő műveik a pi­ramisok is. Ha számításha vesszük, hogy csupán pusz­ta kezükkel építettek min­dent, akkor tudjuk értékelni kolosszális erőfeszítéseiket. A Nap piramisára, amely 06 méter magas, hat teraszon át 222 lépcső vezet. Alapja 85 méter hosszú, és 80 méter széles. Először vályogtéglákat raktak egymásra, majd bé- földték terméskövekkel. Kül­ső részét pedig habarccsal összekötött vulkánikus kő­kockák borítják. A Hold pi­ramis kisebb, 53 méter ma­gas. Itt végződik a két kilo­méter hosszú „Halál ösvé­nye”, amelynek mind a két oldalán sírok húzódnak. A piramisok között áll a főoltár, ahol az olimpia meg­nyitásának napján bemutat­ják Salvador Nava (libretto) és Bias Galindo (zene) fény- és hang játékát. A szerzők az ősi indián legendát dolgozták fel, amely szerint ötvenkét évenként újjászületik a vi lág. Ezen a legendán ala­pult a régi indián időszámí­tás is. Azt tartották, hogy az új ^korszakok kezdetével ször­nyű katasztrófa fenyegeti az emberiséget és ezért, ahol a fény és hangjátékot lebo­nyolítják — a központi té­ren — rendszeresen megtar­tották az Uj tűz ünnepét. Természetesen ezek az ünne­pek is rengeteg emberáldo­zatot követeltek- Ezzel akar­ták megbékéltetni az istene­ket az emberiséggel szemben, hogy ne pusztítsák el a Vi­lágot Becs István Következik: A legerede­tibb mexikói ritkaság — a levegő. 1. Vaja 13 11 2 — 36:10 24 2. Pemeházá 13 9 — 4 27:14 18 3. P.-dobos* 13 8 3 2 71:19 17 4. Nyírtét 13 7 1 5 22:19 15 5. Levelek 13 7 1 5 20:19 15 6. Roliod* 13 5 1 7 17:20 9 7* Apagy 13 4 1 8 13:26 9 8. Magy* 13 3 1 9 22:33 5 S. Nylritrony* 13 3 1 9 16:46 3 10. Laskod* 13 2 1 10 10:48 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents