Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-27 / 200. szám

196S. augusztus 27, ÍTÉLET MAGYARORSZÁG 8, o!da! Igazságtétel vállalatok között Az új mechanizmus élet­be lépéséig a vállalatok kö­zötti peres ügyekben a bíró tisztét voltaképp a népgazda­sági terv 'töltötte be. A terv- utasítások pontosan megszab­ták, hogy egy-egy gyár vala­melyik másik vállalatnak mii köteles szállítani, mennyit mennyiért és mikor, s termé­szetesen azt is megszabták, hogy melyik vállalat kitől kö­tele ■ átvenni a termékeket s milyen feltételek mellett Az önálló gazdálkodás kere­tei között azonban a vállala­tok saját maguk készíthetik terveiket, szabadon dönthet­nek lényegében arról is, hogy kinek, mit és mennyiért gyártsanak, vagy hogy kinek adják fel megrendeléseiket. Ez a körülmény az eddig is­mert vitás ügyek listáját új­fajta perekkel bővítheti. Az újfajta perek egy része abból adódik, hogy valame­lyik vállalat egyáltalán nem' akar szerződést kötni vala­melyik másik vállalattal. ho_ lőtt eddig esetleg tartós együttműködési kapcsolat volt közöttük. Az 1967-ben hozott kormányrendelet 10. paragra­fusa értelmében ilyenkor a döntőbizottság a népgazdaság és a vállalatok érdekeit fi­gyelembe véve előírhatja a vonakodó vállalatnak bizo­nyos időtartamra a szerződés megkötését. Átmeneti időszak­ról lévén szó ugyanis egyet­len vállalat sem hozhatja partnerét ilyen váratlan lé­péssel nehéz helyzetbe, ki­vált ha azzal a másik gyár folyamatos termelését, vagy a piac zavartalan ellátását ve­szélyezteti. A legtöbb vita eddig — a döntőbizottság statisztikája szerint — a termelőeszköz kereskedelemi vállalatok mű­ködésével kapcsolatban adó­dott Néhány TEK vállalat ugyanis élve — pontosabban visszaélve — a termelőkkel korábban kialakult jó kap­csolataival, egy-egy kurrens cikk teljes mennyiségét szer­ződésben lekötötte egyes gyá­raknál. A nagykereskedelmi vállalatok így már hiába mentek a gyárakhoz — az áru elkelt az orruk előtt s a TEK vállalatoktól kellett megvásárolnak, természete­sen drágábban. A KDB ezek­ben az ügyekben — ha a nagy­kereskedelmi vállalatok éltek jogaikkal s pereltek —a ..mo­nopol szerződéseket” semmis­nek. nyilvánította a 25-ös szá­mú, a termékforgalmazásról intézkedő kormányrendelet alapján, amely szerint tilos a piacot felosztani, más vál­lalatokat elzárni a beszerzés lehetőségétől, vagy a beszer­zés forrásának megválasztá­sától. A jelek szerint a TEK vállalatok nehezen szakítanak a jogelődök — a készletező vállalatok — korábbi gya­korlatával, amelynek lényege az elosztás volt. Ez a gya­korlat azonban az új mecha­nizmus szellemével ellentétes, mert az egészséges verseny kialakulását akadályozza. A vállalatok az eddiginél szabadabban állapíthatják meg termékeik árát. Külön­böző jogos felárakat számít­hatnak — újdonság, sürgős­ség címén, de árengedménye­ket is szabadon adhatnak, s hogy kinek adnak, azt is szabadon dönthetik eL Ebből is támadhatnak persze viták, ezekre is számítottak a szak­emberek. Jogszabályok, ren­deletek vannak készen, a bí­rák is felkészültek, hiszen va­lóban várható, hogy a foko­zódó vállalati érdekeltség kö­vetkeztében jó és rossz hi- szemű félreértések, fondorla­tok, de akaratlan tévedések is egyaránt adódhatnak majd a vállalatok közötti piaci kapcsolatban. Vigyázni kell, hogy a tisztességtelen, jogta­lan haszon senki zsebét ne gyarapítsa. A KDB bírái fel­készültek hát az ilyen viták­ra is, azonban eddig még ár­megállapításból fakadó per egy sem volt. Gazdasági bír­ságot még egyetlen vállalat­ra sem kellett kiróni. A vállalatok között igazsá­got tenni ma hivatalból sen­kinek sem kell — sem a terv­hivatalnak, sem a minisztériu­moknak, társadalmi, politikai szerveknek — mint kellett esetleg korábban. Világos, hogy régebben ,.onnan” kel­lett esetleg tisztázni a kivite­lezés közben támadt nézetel­téréseket is, ahol a tervek ké­szültek. Ma a vállalatok ön­állóan terveznek, önállóan szervezik egymás közötti kap­csolataikat. tehát ha egymás­sal nem jutnak közös nevező­re, abban is szabadon dönt­hetnek, forduljanak e döntés­ért pártatlan személyekhez. Ezek a viták ugyanis — ha nem ütköznek a büntetőjog­ba — csak akkor kerülhetnek bíró elé, ha azt valamelyik fél kezdeményezi. Nincs ér­telme felettes szervhez for­dulni, hiszen a vitapartner többnyire úgyis más felettes hatósághoz tartozik. tehát úgysem fogadja majd el a pressziót. Ez így felel meg az önálló gazdálkodás szellemének. Te­gyenek igazságot a vállalatok egymás között, s ha nem bol­dogulnak — hivatott és elfo­gulatlan szakemberek eldön­tik majd a vitát a KDB tár­gyaló szobáiban. (G.) Szeretnék valahogy megis­merkedni velük, mert Pestig még négy órát megy a vo­nat és a lapokat kiolvastam. Csinos, barna asszony és kis­sé kövéres úr és Bübüke, aki hatéves lehet, de még szok­nyában járatjak. Odafigyelek. — Bübüke, mit kell mon­dani a bácsinak? — Köszönöm légen. — Köszönöd tépen? Ja), te aranyos! Nézd, kérlek. Aran­ka. hogy csücsöríti azt a kis száját, mikor azt mondja: tá­pén! Jaj de édes ez a gye­rek. Te!!... Te drágaság. Aztán. — Bübüte, tit szejet Bübü- te, a nénit, vad ,a bácit? Bübüke: A Majiszta nénit. Mariska néni: Jaj, te mind­járt. megeszlek! Még szejeti Bübüte a Majiszta nénit? Üde azéj, mej az ad neki cutojtát. Bübüke: Igen. Mariska néni: Hallod? Azt mondta, igen. Hallottad, hogy mondta? A bácsi: Hát a bácit nem szejeti Bübüte? Na, meg­állj! Moszt haratszit. a báci. A bácsi tényleg haragszik. Durcásan elfordul Bübükétől és az egyik ujját durcásan a szájába dugja. Haragosan néz Bübükére és összecsücsörííi a száját. Bübüke nem bánja Az asszony könyörögve néz rám, mintegy elképedve, hogy hogy lehet egy gyerek ilyen édes. Tényleg, milyen egy édes egy ilyen gyerek. Nem ts olyan édes. Továbbá. — Bübüte, most didézni teU Bübütének. Ajukálni kell. Bübüke nyafog, nem akar aludni. — Bübüte, idenézz, néni, meg a bácsi is ajutál. Idenézz: látod? Neked is muszáj. Be akarják csapni a gye­reket, hátradőlnek, behuny­ják a szemüket és úgy tesz­nek, mintha aludnának. Bü­büke figyeli őket, nem me­rik kinyitni a szemüket. Végre megunják és tényleg elalusznak. Egyedül mara­dunk Bübükével. Nagyon unom magam, meg fogok is­merkedni a gyerekkel. — Bü’oüte, — kezdtem — méjt nem ajutál? Bübüke felém fordul és mély megvetéssel néz végig. — Nevem Réz Jeromos — mondja Bübüke hidegen és határozottan. — Az úrnak nem vagyok Bübüke. Ezeknek az vagyok szegényeknek, mert rokoni viszony köt hoz­zájuk és el kell néznem a gyengeségüket. Részint belá­tásból, mert ők azt hiszik, hogy nagyon kedvesek, ami­kor így gügyögnek nekem és nincs szívem hozzá, hogy kiábrándítsam őket, részint vedig. számításból, mert né hány évig náluk leszek most, ők gondoskodnak rólam é: mondhatom. így kényelme­sebb nekem, mintha magam­amsammasasaae^ Elkészült a Nyíregyhá zi Tanárképző Főiskola két új abb 300—300 személyes kollégiuma. Ha m m el 7 felv él Háromsxázhűss tahás hét héiitsp alatt Jó ütemben valósulnak ni es a nagy beruházások megyénkben PEDIG ITT SINCS BÉLYEGZŐÓRA Munkarend „gyári mádra“ a fiszavasvári Lenin lermeiüszsvetkezetken Nagy a határ. A tisza- vasvári Lenin Termelőszö­vetkezet 310 rendszeres dol­gozó tagja napi munkáját sok kilométeres hosszúság­ban csaknem kétezer hol­don végzi. Kukoricát ter­mesztenek. burgonyát ka­pálnak, művelik a cukorré­patáblákat, egy 12o holdas tavon halat tenyésztenek, az istállóban 80 tehenet fejnek. Az ipari üzemekben könnyű. A béiyeg­zőóra, a szigorú üzemi rend már önmagában is biz­tosítja a fegyelmet. A me­zőgazdaságban azonban so­ha nem lehet és ezután sem lehetséges bélyegzés óra­rendszert bevezetni. A Le­nin Termelőszövetkezet el. nöke mégis azt mondja, ná­luk most már legalább any- nyíra erős a munkarend, mint egy ipari üzemben. Ami ösztönöz A tsz-elnök legfőbb érve ez: — Mi az alapszabályban aránylag alacsonyabb határt szabtunk ahhoz, hogy ki-ki megkaphassa az 1600 négy­szögöl háztájit. A nőknek 140. a férfiaknak 180 tízórás munkanapot kell teljesíteni, ük. Az igyekvést, a szorgalom és a napi rendszeres munka nyomait a határ mutatja. Se­hol sem látható műveletlen, gondozatlan terület. De va­nak kellene megkeresni a ke­nyeremet, felnőtt gyanánt. Ezzel szemben én tartozom nekik kedvesnek és bájosnak és gyermetegnek lenni. Ök például azt mondják nekem: Bübüte, mire én selypítve fe­lelek nekik, mert ez nekik örömet okoz, úgy látszik, hogy a pénzükért joguk van hoz­zá, hogy úgy mulassanak, ahogy ök tudnak. Ezek tár­sadalmi félszegségek uram és én alkalmazkodom és kí­váncsian kérdezősködöm és csudálkozom, mikor minden­féle butaságokat mondanak nekem, a vasútról, meg a ma­darakról és úgy teszek, mint­ha ök nagyon imponálnának nekem, hogy mindent má­nak és én semmit sem tudok. Alkalmazkodom, de higgye el, nehezemre esik sokszor. — Uram, igazán sajnálom önt. — Ne sajnáljon. Ha felnö­vök, nekem is lesz gyerekem és gügyögve fogok beszélni vele és tanítani fogom és im­ponálni fogok neki és az szót fogad nekem. Az emberek, ha idősebbek lesznek és rájön­nek, hogy senki sem hallgat rájuk, bosszúból gyereket szülnek maguknak, hogy le­gyen valaki, aki előtt játsz­hat ják a felnőttet, és minden­tudót. De most ne zavarjon, gondolkodom. (1933) jón mindez csupán a háztá­ji földnek tudható bel Az elnök arról is beszélt, hogy a 310 rendszeresen dolgozó tag között még mindig akad 8—10, aki időközönként tá­vol marad a munkától. Az érdekek egyeztetése — Az új alapszabály elké­szítése után mi elsőrendű feladatunknak tartottuk — mondta az elnök — az üze­mi munkarend kialakítását. Egy jó példa már volt előt­tünk. A halászaink már ta­valy is úgy dolgoztak, hogy jelenléti ívet írtak alá. A jelenléti ív aláírása azon­ban nem kerül mindenütt bevezetésre, csak ott, ahol állandó jelleggel dolgoznak emberek. A mi munkaren­dünk jelentősége abban van, hogy pontosan meghatáro­zott ütemterv- szerint végez­tetjük el a közös területek művelését. Aki ebből kima­rad, elsősorban magának árt, ■ mert a premizálási rendszerünk lehetővé teszi a személyes jövedelem csőkké, nését. A mezőgazdasági munká­ban azonban nem csupán közös terület létezik, a ház­tájit is meg kell művelni. Eddig a háztáji művelése sok helyütt, Vasváriban is úgy történt, hogy ki-kl akkor végezte, amikor éppen saját maga jónak látta. — A háztáji művelés mun­karendjét úgy határoztuk meg, hogy a tagok lehetőleg azt egyidőben hajtsák vég­re. Erre szabadnapot bizto­sítunk. Az állattenyésztők nem akarják A vasvári Lenin Terme­lőszövetkezet az új munka­rend bevezetését széles kö­rűen tárgyalta a tagokkal. A határban dolgozók egyet is értettek azzal, a tehené­szek azonban már nem egé­szen. A taglétszámhoz viszo­nyítva négy tehenész nem sok, de a szabadnap bizto­sítása pontosan náluk len­ne a leglényegesebb. — A munkarendben mi az állattenyésztők szabad­napját is biztosítjuk. Az ál­lattenyésztők azonban nem akarják, meri ezzel, — ahogy ők érvelnek, — a keresetük csökken. Persze, ez nem a végleges állapot, mert vég­ső soron azt is e’érjük, hogy keresetcsökkenés nélkül pi­henhessenek az állatgondo­zók. A termelőszövetkezeti munkarend új dolog. Sok helyütt még csak elgondo­lásokban, a végrehajtandó tervekben szerepel. Ahol azonban már elkészítették, — mint Tisza vasváriban is — ott azt mondják, az új alap. szabáb- után eeyik 'ealénye- gesrbb része a gazdálkodás szilárdításának, erősítenek. Seres Ernő Cyebrószky László, a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója ar­ról adott tájékoztatót, hogy az 1963. év első féléves ter­vét miként teljesítették. A vállalat 1968. évi gene­rál termelési feladata 607 millió. Az első félévi telje­sítés 254, a hetedik havi tel­jesítés 54 millió értékű, ösz- szesen 308 millió. Ebben az évben öt egyed; nagy beruházáson dolgozik a vállalat. Ez 171 milliót je­lent 1968-ban- és ebből az el­ső fél évben 83 milliót már megvalósítottak. A vállalat termelési tervét tehát az első fél évben 106,5 száza­lékban teljesítették. — 1968. évben a lakáster­vünk összesen 647 lakás. Ebből az első fél évben 232 lakást építettünk. Július hó­napban ehhez jött még 88 lakás, tehát 7 hónap alatt, 32o lakás készült el. Fel­adatul tekintjük, hogy a tél beállta előtt minden lakást átadjunk. A vállalat az első fél évben 300 ezer forint célprémiumot fizetett ki. Ugyanilyen összeget tűztünk ki a második fél évre Is. A vállalat az első fél év­Érdekes bemutatót tartót, tak a napokban a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet nyíregyházi központjá­ban és kálmánházi kísérleti telepén. A legnagyobb érdeklődési az új műanyag dohánypajta keltette. Itt, az intézet Kó- taji úti telepén épült fel az ország első ilyen, nagyüzemi méretű dohánypajtája, mű­anyagból. A sárga színű, üvegszálakkal erősített poli­észter hullámlemezekből ősz. szeállított épület átengedi a napfényt, ezért jóval nagyobb a hőmérséklet benne, gyor­sabb a szárítás három hét­tel. Így egy idényben két­szer is lehet szárítani ben­ne. Ezért gazdaságos. A tí­pustervek a dohányipar ku­tató laboratóriumában ké­szültek el. Megtekintettek a részvevők néhány műtrágyázást kísér­letet, amely a terméshozam növelésére irányul, anélkül hogy a dohány minőségét rontaná. Végül — talán ez volt a legérdekesebb, — a kísérletképpen új vegyi gyomirtószerekkel kezelt do­bén 18 millió forintot meg­haladó nyereséget ért el. Ha a második fél év folyamán tartani tudják ezt a szín­vonalat, akkor ez évi ered­ményeik alapján el tudják érni, hogy 20—25 napi nye­reséget fizetnek. A balesetek száma csökkent, és jelentke. zik a csökkenés a kiesett munkanapok számában s. Ilyen ütem mellett várha­tó, egyetlen beruházás befe­jezésénél sem lesz határidő­elcsúszás. Megtudtuk: a szocialista munkahely címet eddig há­rom munkahely nyerte el. versenyez érte tizennégy munkahely. A szocialista brigádok szá. ma 118. összesen 1331 rag­gal. A szocialista brigád címért versenyez 157 brigád, 1576 fővel. Kiváló dolgozó oklevéllel rendelkező munkavállalók száma 1138 fő Ez év első fél évében 228 dolgozót tün­tettek ki. — Végezetül annyit: a fél évet jól teljesítettük, de szünetet senki nem tarthat, minden erővel az éves fel­adatok teljesítésére kell tö­rekednünk. Farkas Pál hánytáblák megtekintésére került sor. A H/TII. O jelzésű vegyi gyomirtószer, amely állo­mánypermetezésre is alkal­mas, fordulatot hozhat a dohánytermesztés technológia ájában. Ugyancsak nagy jö­vőt jósoltak a szakemberek az ET—2 jelű .gyomirtószer­nek, mely ültetés előtt, alatt és után alkalmas gyomirtás­ra a dohányföldeken. A ket­tő kombinációjával az inté­zet dohányparcelláin máris nagy eredményeket értek el. Az ET—2 káposztafélék ke­zelésére is alkalmas. Az említetten kívül a ma. gyét nagyon érdeklő cukor­répaföldekre alkalmat gyom- irtószer is készül BETA- FIX néven. Az alma és aző- őkertek gyomirtására most kerül mezőgazdasági kísér­etre három évi üzemi elő­készület után a BUVINOB nevű új szer. A zöldséges- kertek gyomirtására pedig a VTONETIN. A leveleki Dézsa Tsz mindjárt meg is állapodott 50 hold dohám és 50 hold alma kísérleti vegyszerezé­sében. (S) Szabolcsban az ország első műanyag dohány pajtája Új gyomirtó vegyszerek kísérletei Karinthy Frigyes: G Ő G 1 C S £

Next

/
Thumbnails
Contents