Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-24 / 198. szám

ÜNB. augusztus 24. «ELET-MAi. , 3. oldal Egy tanulmány - pártmnnkában Három közgazdász értékes segítsége Követésre méltó pártmun. kával bíztak meg három fia­tal agrárközgazdászt: Hajdú Istvánnét, Szabó Györgynél és Csernyák Tibort, a járá­si tanács dolgozóit. Felada­tuk az volt, hogy közgazda- sági elemzéseket végezzenek B nagyhalászi Petőfi Tsz- ben, melyet hasznosítani le. bet a vezetésben. Készen van a több mint harminc oldalas — hármó­juknak három heti munkát igénylő — sokoldalú értéke­lésük, mely segítség a ha­lászi tsz-nek, példa sok gaz­daságnak. így lehet, így kell, ez a korszerű. Vizsgálták 1968. első fél évének gazdái, kodási eredményeit, a gaz­daságirányítás új rendszeré­nek hatásait. Kiterjedt az elemzés az üzemi arányok­ra, az üzemágak szerkezeté­re. üzemszervezésre, gépesí­tésbe, munkaerőgazdálkodás, ra, a pénz- és hitelpolitiká­ra, a szakemberellátottságra, sok-sok fontos területre. Va­lamennyivel és részletesen foglalkozni lehetetlen. Csak néhány fontos problémát érintünk. De ezek is érzé­keltethetik, milyen fontos szerepe van a közgazdasági szemléletnek a gazdálkodás, ban, vezetésben. Az ármechanizmus hatásai — és a lehetőségek A Petőfi Tsz közös terü­lete 5788 hold, ebből 4091 hold a szántó, 295 hold a gyümölcsös, 900 hold a rét és a legelő. Növénytermeszté­si profilú gazdaság, ebből származik a termelési érték T0 százaléka, míg 26 száza­lékot az állattenyésztés ad. Első megállapítás: az idén « mezőgazdasági ármecha- Bizmus hatására kedvezően változott a vetésszerkezet, ötszáz holddal növelték, fő­leg az Intenzív kenyérgabo­na vetésterületét. Ez X mil­lió 600 ezer forinttal növelte a tsz bevételét, hiszen a ke­nyérgabona felvásárlási ára magasabb lett. Növekedett az évelő pillangósok területe is 210 holddal, mely lehető­séget ad az állattenyésztés minőségi javítására is. Ezzel azonban még nem élnek megfelelően, s a közgazdasá­gi elemzés megállapította, hogy bizonyos indokolatlan aránytalanság van a növény- termesztés ég az állatte­nyésztés között a növényter­mesztés javára. Az új gaz­dasági mechanizmusból kö­vetkező lehetőségeket job­ban lehetne érvényesíteni az állattenyésztésben. A jelen­legi 900 hold rét és legelő, valamint a szántóföldi ta­karmánytermő területek több és jobb minőségű állat eltar­tására ad lehetőséget. Magasak a költségek Erre szükség is lenne, mert a jelenlegi állatlétszám mellett csak 7 évenként ke­rül sor a földek istállótrá­gyázására. (Jelenleg 411 szarvasmarha van a közös­ben.) Magasak az állatte­nyésztés költségei. Ebből kö. vetkezik, hogy 1 liter tej 4,08 forint, 1 kiló itatásos borjúhús 22,82 forint, 1 kiló hízómarha 22,81 forint. 1 kiló hízósertés 16,51 forint. (Csak a közvetlen költségeket számítva!) Ez indokolja, hogy nagyobb gondot fordít­sanak a rét és legelőgazdál­kodásra, mert ezek mint természetes takarmányok ol­csóbbá teszik az állatte­nyésztést, az állati termékek előállítását, s nagyobb jö­vedelmet biztosítanak. A köz- gazdasági elemzés és a szá­mítások megmutatták azt is, hogy a legjobb lehetősége a szarvasmarha tenyésztésének van. Ennek fejlesztését ja­vasolták. Kezdeti lépések történtek, az idén már 4 mii üót fordítanak az istállók építésére, férőhelyek növelé­sére. Szükség van azonban 2000 hold vízrendezésére, mely 1 millió 200 ezer fo­rintba kerül, talajjavításra, szakszerű műtrágyázásra. Előbbi kettőt érdemes lenne vállalni a tsz-nek, mert a költségek ötven százalékát az állam fedezi. Minden le­hetőség és adottság megvan arra, hogy korszerű szarvas­marha-tenyésztést alakítson ki a halászi Petőfi Tsz. Felfigyeltek az elemzések során arra is, hogy az idén tovább csökkent a burgonya vetésterülete 120 holddal. (A nyíregyházi járásban 1967- hez viszonyítva 1500 holddal csökkent a burgonya vetés- területe. Ez a csökkenés a megyére is jellemző.) Ez ár és értékesítési okokat jelez. Érdemes lenne felülvizsgál­ni!) Bár lényegesen emelke­dett az idén a dohány ter­melői ára, nem használták M~r csak a nevében tanya GVULATAN Az útjelző táblán: Gyulatanya 2 kilométer. Aszfalt út az erdőig. Utána sűrűn egymás után kanya­rok, a tanya fák közé bujtatott kertes házakkal, sok zölddel, virággal. A KÖZPONT. Elől korszerű istállók hosszú sora. Fehér, nyúlánk faluk messzire világit, vakít a napban. A központ­ban a kísérleti gazdasági irodái. Melegpadló, bent nem érző­dik a kinti meleg. A szobákban írógép kopog. A kapu előtt barna terepjáró kocsi áll. Nemsokára indul a határba. FÜKDÖSZOBA. Hatszáz ember él itt a tanyán. Tanya? Inkább hasonlít egy parányi üdülőtelepre. Villany minden házban, gáz, fürdőszoba, vízvezeték. És a házak előtt garázs. Egyre többen vásárolnak az utóbbi években gépkocsit. Kicsi hely ez, mondják. Egy üzlet van. Sokáig ez is elég volt. Most már elavult, kicsi. ABC. Nem messze a régitől már rakják az új alapjait. Korszerű lesz. Abc áruház. Olyan, mint a városban, Nyir- egyházán. Épül a művelődési ház is. A gazdaság építi. Üzemi konyha és ebédlő is helyet kap majd benne. Régi problé­mát oldanak meg ezzel. Az iskola sem nagy. Hatszáz lakosból azért jut az iskola­padokba is. Részben osztott iskolájuk van. Négy tanulócso­portban nyolc osztály tanul. Hogyan? Azt mondják, a gyu­latanyai gyerekek a gimnáziumokban, meg a technikumok­ban is megállják a helyüket. FÉNYCSÖVEK. Nem száll fel a por az úton. ha megug­rik a gépkocsi. A kertek mélyén a lakásokban este sorban kapcsolják fel a villanyokat. Az utcán, a nagy oszlopokon felvillanna; fénycsövek. Mint egy parányi város, csak oda­kint a tábla ryulatanya! Horváth S. János ki. A tsz-nek 170 hold ter­méshez szükséges dohány­pajtája van, mégis csak 130 holdon termeltek. Pedig a hiányzó 40 hold termése több mint 400 ezer forinttal növel­hette volna bevételüket. Párthatározat közgazdasági elemzés alapján Értékes pártmunkát vég­zett a három fiatal agrárköz­gazdász. Ez volt a tizedik ilyen elemző munkájuk. A járási párt-vb. nagyra érté­kelte, s ezeknek a sokoldalú, mély vizsgálódásoknak az alapján hozott határozatokat a különböző okok miatt gyengén gazdálkodó tsz-ek segítése, erősítése érdeké­ben. Ebben többek között megállapítja: „A jelenlegi tsz-vezetés jó úton halad, de mind a párt, mind a gazda­ságvezetésnek következete­sebben kell a kitűzött fel­adatokat negvalósítani. Bát_ rabban élni az új gazdasági mechanizmus biztosította le­hetőségekkel.” Újszerű pártmunka ez. Ezek a közgazdasági elem­zések azonban valójában csak akkor érik el céljukat, ha eszközként felhasználják a tsz-vezetők, s tovább folv_ tátják maguk is az elemzé­seket, s amit mutatnak, fel is használják munkájukban. Ez a munka arra serkenti a tsz-ek párt és gazdasági ve_ zetőit, hogy még kritikusabb szemmel vizsgálják saját tsz-üket, s a gondokat közö­sen a tagsággal oldják meg. Farkas Kálmán A nép ! és a párt bizalmából „Végre teljesül a vágyam: katonatiszt lehetek!” Nagy. betűs címmel írta az 1948 augusztus 20-i Nyírségi Ma­gyar Nép. Arról tudósított hogyan készülnek a katona akadémiára nyíregyház munkásfiúk. Botrágyi Béla, frissen sza badult 18 éves ácssegéjl; „Kemény szolgálat, de szép Hűséges katonákat neve. lünk a demokrácia számára ami lehetővé tette nekünk, hogy mi, munkásfiúk is tisz­tek lehessünk.” Húsz évvel később. Botrágyi Béla ma a Ma­gyar Néphadsereg századosa. Az emlékeket nem nehéz feleleveníteni: katonás vend­ben együtt áll a szekrény fiókjában szinte minden do­kumentum. Párttagsági könyvek, igazolványok, em­lékérmek. Ott van a húsz év előtti párttagsági könyv is. Szerepe volt abban. hogy Botrágyi Béla így választott. — Édesapám volt akkor a régi Friedmann-telep kom­munista pártszervezetének vezetője. Majdnem minden rendezvényen részt vettem, testvéreimmel együtt. Ezt a régi párttagsági könyvet nem sokkal a 16. születésnapom után kaptam. — Lajtai elvtárs, aki ak­kor a városi pártbizottság titkára volt, indított útnak a katonai pályán. Nem volt könnyű a helyzetünk, mert a pécsi katonai iskolán min­denki tudta, miért ülnek ott a padokban a fiatal munkás­ág parasztgyerekek. Alhadnagyként került ki az iskoláról csapatszolaálat- ra. Később nem a honvéd­ség kötelékében, hanem az államvédelem és a belügyi szervek munkájában vett részt. Egy ideig a polgári életben dolgozott. Ötvenhatban újra fegyvert fogott a haza védelmében, a egnehezebb időkben is helyt tilt. Az ellenforradalom le- erése után a Munkás-pa- ■aszt hatalomért emlékérem­nél tüntették ki 1957-ben. Tiz éve ismét hivatásos katona, a hadseregben fia­talok tanításával, nevelésével foglalkozik. A családi körben más ezekről az évekről, esemé- ■ivekről beszélni Hároméves fia van. akinek éppen most 15-én volt a születésnapja, s el sem képzelhető másként, mint. hogy ő legyen a cent­rum. A húsz évvel ezelőtti új­ságcikk mellé egy másikat idéz Botrágyiné. — Amikor először lakást kaptunk Debrecenben, meg­látogatott egy pesti újságíró. Akkoriban volt újdonság a nadlástérbeépités és az eme­letráépítés. Nekünk, fiatal házasoknak egv ilyen lakás jutott. És képzelje, éppen aznap volt a házassági év­fordulónk. Kész volt a sztori. így kerültünk akkor ú.iságcikkbe. Az emlékek közt sok nyír­egyházi ismerős képe: a Friedmann-telepi kultúrcso- nort, a rendező gárda akciói, közös események. Botrágyi Bélát húsz évvel ezelőtt a nép, a párt bizal­mából küldték a katonai is­kolára. Ennek szellemében tanult, dolgozott és dolgozik most is. Az ellenforradalom ideién fegvverrel védte a nép ha­talmát. Az akkori vágj' teljesült katonatiszt lett. Most is az. Nem vált méltatlanná a bizalomra. M. S. A szabolcsi almáskertek újra benépesültek: tart az almaszüret. Fiatalok é<- idő­sek dolgoznak, hogy össze- gyűjtsék a termést, Szabóié* aranyát. Sok helyen a KISZ. fiatalok segítenek: egyetlen darab se vesszen érdemtele­nül kárba. Berkeszen vajai lányok segítenek az almasZii- retnél. A képen Zupkó Ka­talin. Hammel J. felvétel« Nyírcsászári tü körién vek Valamikor valamelyik fenséges csá­szári családtag fordult volna itt meg. így maradhatott a név: Nyírcsászári. Ezt tartja a hagyomány. De a „fensé­ges” szót megvető mosollyal mondják. S az az általános kérés, hagyjam a ri­portból a múltat, sötét világ története az. Egyik oldalon a mindenkori uraság szinte őrületig tomboló hatalmaskodása, másikon kínlódó, keserves élet. Inkább a mához tartanak tükröt. Ahová fényei vetődnek, az a mai élet. Vállalják. Szívesen vállalt tanúskodás A nyíri táj kicsi szigete. Szelíd dombok a határban és homok, sok ho­mok. Antal Gyula tsz-elnököt a tanya- központból kiinduló egyik utcában ta­lálni. Nézi az eredményét a földgyalu gép munkájának. Az utca egy részén „mindig összegyűl az év vize, különösen ősszel és tavasszal szállítási akadály.” Most eltüntetik a mélyedést, kiegyene­sítik az utca felszínét. Vanczák Józsi bácsi, a helytörténet egyik legismerőbbje azért említ vala­melyes múltat, hogy tisztábban látszon a ma. „Fél évszázaddal azelőtt 98 család élt itt. Ma a családok száma 237, a la­kosság 1170 fő. Akkor cselédkedett a nagy többség, most a falu szövetkezet­ben gazdálkodik. Ahol akkor az ura­dalmi intéző székelt, s egyben irgai- matlanul fenyítették, vallatták is az engedetlen pór népet, az a közös gazda­ság irodája ezúttal. 14 uradalmi épület van még meg, de lakás céljára mind­össze hatot használnak.” 225 gyermek jár általános iskolába „A lehető legrendesebben. Tisztán, jól öltözve. Külön nylon zacskóban nápo­lyit, csokit, gyümölcsöt, vajas kenyeret hoznak magukkal — mondja ezt Knopí Ferencné igazgatóhelyettes. — Hatan egyetemi, kilencen főiskolai, ötvenheten érettségi végzettséget szereztek nyírcsá szári fiatalok. De a továbbtanulás sora egyre zártabb, tömörebb. Idén rekord van abban, hogy huszonegyen szakmun­kástanulónak jelentkeztek. A dolgozók általános iskoláját több, mint kétszáz felnőtt végezte el az utóbbi években Sokan írni, olvasni sem tudtak.” „ V illányszerelőhoz mentem“ Balogh Anna iskolaigazgató har­minc éve él a faluban. Főleg az az élet­láz, szinte mindennap valami újat adó izgalom „ragasztotta” meg, ami a fel- szabadulás után következett és folyta­tódik a hajdani cselédtelepülésen. (A becsült munka mellett szívesen vállalja a tanúskodást.) Villódzanak a tükörfények. Sugár­nyalábjaik érdekes képeket mutatnak Így nézzük azokat is, melyeket az ösz- szeíogott erő és szorgalom, a nagyüze mi gazdálkodás adott és ad, mint vál tozót az emberi élet mindennapjain. „Legyen akármilyen gyűlés tsz-ben, tanácsházán, iskolában megvan a kellő rend, fegyelem. Demokratikus parla­mentarizmus. Nem mindenki egyszerre akar beszélni, megvárják egymást. Tü­relmes-okosán rendeződnek a kérdések, születnek a határozatok”. — Ezt Ruszki János párttitkár mondja. Harag? Lopások? Verekedések? Hornyák József tanácselnök: „Ha­ragról ma már nem lehet tudni a falu­ban. Miért is lenne? Érdem szerint egyenlítődnek ki az emberi sorsok. Lo pások voltak a tsz alakulása utáni idő. ben. Évek óta lényeges nincs. A sajá tunkat lopjuk? — vallják a faluban Verekedés? Ki kit bánthatna és miért ; Nem. Eltűnnek ezek is, mint a régi ba­bonák, pereskedés sincs.” A határban összetolt mesgyék, a kö zös boldogulás igyekezete nagyon sok mindenben változást hozott. A gyer­mekkorról, az emberré válás tanulási követelményéről már villant a tükör­fény. Hát a párválasztás, a családala pítás? Sokak véleménye együtt: szaba­don választó kiegyenlítettség. Megszűnt a föld, a familiárosság gátja. „Minden fiatal olyan párt választ, akit szelet Az olyan sem ritka, mint az én esetem — mondja Knopf Ferencné. — Tanít.í létemre villanyszerelőhöz mentem fe leségül. Szó sem lehet arról, hogy szé gyelleném. Boldog vagyok és megelége­dett.” Papp Jánosék, tsz-szülők lánya nemrég ment férjhez. Az értékesebbnél értékesebb ajándékok között hűtőszek­rényt és gáztűzhelyet is kapott. A meny­asszonyi táncnál 14 ezer forint gyűl! össze. Tisztelt emberek vannak 210 új lakás van a faluban. Bérén dezve, ahogy a divat szerint illik. Csali ezután „jön” a már többiek mellé a vas­beton kerítés, átlag 10—15 ezer forinto­kért. A posta 55 tévékészüléket, 185 rá­diót tart nyilván és 235 különböző saj­tóterméket kézbesít naponta. Mm már nem sjrfv pipát senki, se ci­garettát, nem sodor. A filteres cigaret­ták fogynak jobban. De nem ienet csiz­más férfit sem látni, sem szűk szárú priccses nadrágot; a kényelmesebb ci­pő, szandál és pantailós öltözet járja. A nők... különösen a fiatalaobja pedig igencsak „hajtják” a divatot. Kit tartanak első embernek. „Nem így jó a kérdés — veti ellen több megkérdezett. — Nincs kimondot­tan első. Kiváltságos. Tisztelt emberek vannak. Akik a népért, a faluért becsü­lettel tesznek.” Az Uj Élet Tsz-nek mintegy há­romszázezer forint kárt okozott a ka­pásoknál az idei aszály. Eredménnyel keresték a pótlás lehetőségeit. Terven felül értékesítenek kövér sertést, vágó­marhát, juhot. Közel 150 ezer forint pluszt jelent a számításon felüli gabo­natermés. Átvette a tsz könyvjóváirás- sal a tejipari vállalat új tejcsarnokát, ahonnan 40 ezer forintot vételezett be az elmúlt hónapban a közös pénztár. Más munkahelyekről egyre többen térnek vissza a faluba, hogy a közös gazdaságban dolgozzanak. A mostaná­ban visszatérők munkaszerződést írnak alá, mivel ez évben már nem léphetnek úgy a sorba, mint tagok. (Majd jövőre.) Ezért van a tsz-irodán Bihari Istvánná, Szabó Istvánná és Bihari Mária is. „Azért akarunk itt dolgozni, mert meg­keressük azt, amit az állami gazdaság­ban. Az is számít, hogy itthon vagyunk mindennap. A mieink között. Boldogul­jon a mi falunk.” Tágítani a tükör fényeit Árnyék is van persze, a fények kö­zött. Nem feketeség. Dehogyis gyász­színek. Olyanok csupán, hogy kicsi a kultúrház. Pótolni kellene öltözőkkel, klubszobával, el lehetne benne helyezni a községi könyvtárat. Annyi pénz je­lenleg nincs a tanács kasszájában, hogy idén elvégeztesse a bővítést. De a jövő évben sikerülnie kell. Megvilágosodik ez a folt is. Kellene pedagóguslakás, öt taní­tó vonattal jár a faluba. Meg lehet ezt is szüntetni. Van remény rá. Nincs az iskolának telefonja. Jobb lehetne a körzeti orvosi ellátás. Javítani kellene a falu áruellátását. Mert micso­da beszéd az, hogy négy napig nincs kávé a boltban?!... Van hát mit tenni a foltok tünteté­sében. Tovább növelni, tágítani a (ükö* fényeit. Asztalos Bálint Almas/ürct

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents