Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
Iws. augusztus ff. RWjBT-MAOTARORSZÄO # oldal CSALÁDI OTTHON GYEREKEKNEK Hogyan neveljük gyermekeinket ? A „rendes gyermek” a „rendetlen gyermek” fogalmai mögött ott találjuk a kisóvo- dást, az általános iskola alsó, vagy felső tagozatába járót, a középiskolást, sőt a felsőoktatási intézmények ifjú hallgatóit is. Tehát a „rendesség”, illetve a „rendetlenség” nem életkori sajátosság. Persze az óvodás gyermek másként rendetlen, mint a főiskolás fiatalember. De az is igaz, hogy aki óvodás korában rendes volt, az rendszerint egyetemista korában is rendes, hacsak! — De erről később! Az egészséges gyermekek között nincs olyan, aki rendetlennek született. A rendetlenség tehát nem velünk született rossz tulajdonság. Hogy mégis „rendetlen" lesz egy gyermek? Ha azt mondanánk, hogy a gyermek olyan, amilyen a környezete, általában nem járnánk messze az igazságtól, De miért van az, hogy a családban az egyik gyermek „rendes” — összerakja a já tékáit, könyveit, rendben rakja le a ruháit — a másik pedig „rendetlen”? Egy anyától, egy apától származnak! Ennek számos oka lehet. Először az, hogy rendszerint a házas’ársak sem egyformán „rendesek”, vagy „rendetlenek.” Hány helyen mondhatja el a családfő — illő önkritikával: — a feleségem nagyon rendes én már kevésbé... (Ritkán — de fordítva is előfordul ez.) Nos az egyik gyermek vonzalma egy icipicivel nagyobb a mama iránt — tehát rendes. A másik ezért ismerünk sok „rendetlen” kislányt — az apa iránt vonzódik jobban. Az ^ „apja lánya” — mondják — és amikor már nagyobbacska, tudatosan rendetlen. Az örökké rakosgató, zsörtölődő mamával szemben az apát „nagyvonalúnak” látja és egy kézenfekvő képzettársítás — a nagyvonalúsággal szembenállónak véli az esetleg kínos „precizitást.” Sót, tetszik neki a rendetlenség. Lehet azután többek között egy másik ok is, amelynek az úgynevezett rendetlenség az okozata. Mégpedig az, hogy a rendetlen gyermek általában fizikailag, idegrend- szerileg fáradékonyabb, mint a rendes, önkontrollja is lassabban működik. Annyira belefeledkezik a játékba — vagy akár a tanulásba — hogy mire végez, a szó szoros értelmében, nincs ereje, hogy rendet tegyen maga körül. E két fő ok is leltet tehát a hiba forrása. Következésképpen rosszul akarja rendre nevelni, szoktatni gyermekét az az édesanya, aki folyton azt fújja „rendetlen” gyermekének, hogy: — Olyan vagy mint az apád! Mindent széthagysz magad körül! Vagy: — én nem bánom, játsz ameddig jólesik, de utána rendet csinálsz! Ide kapcsolódik szorosan a munka szeretetre nevelés is. A munka alapja a rend, a rendszeresség. Az a gyermek, alti rendetlen, soha nem lesz „munkaszerető”! Még akkor sem, ha majd az életben munkasikereket könyvelhet el magának Akkor is szükséges rossznak, terhesnek érzi a munkát. A szülők tehát akkor járnak helyes úton, ha a gyermek első munkájának a rendet a rendcsinálást tekintik. (Ehhez pedig a személyes példánál nincs jobb nevelő-r eszköz.) Ha a , -e.idcsinalásr a munka rangjára emeljük, előkészítettük gyermekünket j a munka szeretetére. de csak . akkor, ha a gyermek igényé- ! vé is tesszük a rendet, s már kis korától rendszeresen, a 1 személyes példamutatással is erre neveljük. Ihr. K. L. Jó ha tudjuk... Ha vaj helyett zsírt teszünk a tésztába, a receptben - megadott mennyiségnél mindig 4—5 dekával kevesebbet használjunk. Ha viszont a vajat margarinnal helyettesítjük, abból 5—6 dekával többet gyúrjunk a tésztába. ★ A molyokat kámforral, globollal, naftalinnal, • vagy dohónyporral tarthatjuk távol a gyapjú holmiktól. Az így elrakott, szekrénybe zárt ruhákat is vizsgáljuk át időnként és szellőztessük ki. E molyűző szerek szagát ugyanis idővel megszokhat- ják a molyok, s kárt tehetnek a féltett gyapjú, vagy szőrme holmikban. Ezeknél is biztosabb, jobb védelem és a molyűzőszerek kellemetlen szagát is elkerülhetjük, ha szorosan bekötözve nylonzsákban tartjuk ezeket az értékes holmikat. ★ A nylon abroszt, műanyag térítőt használat után ne hajtogatva rakjuk el, mert az összehajtás mentén előbb- utóbb megtörik. Langyos vízzel lemosva, töröljük szárazra és az abrossz szélességének megfelelő rúdra (megfelel erre a célra egy kiszolgált, de tisztára súrolt seprőnyél is) tekerjük fel. így lényegesen hosszabb lesz az élettartama. Állandóan biztosíthatjuk a háznál a finom vaníliás cukrot, ha egy jól zárható konzerves üvegbe, porcukor közé 1—2 rúd vaníliát teszünk. A lezárt üvegben a cu kor átveszi a vanília intenzív illatát. Az elhasznált cu kor helyett mindig frisse tölthetünk az üvegbe. A napszemüveg és a divat Az idei napszemüvegújdonságok közül a sláger: a trapéz, a négyszög vonalú szemüvegkeret. De divatos újdonság a kerek, részben a védőszemüveghez hasonló, az arctól kissé elálló kerettel készült napszemüveg is A keretek az idén a korábbi évektől eltérően általában sötét színűek. A napszemüveg igazi rendeltetése azonban az, hogy védje, pihentesse a szemet. Védje az erősen tűző napsü téstől, a közvetlen erős fényhatástól, a tárgyak, a víz, vagy a hótakaró felületéről visszavert fénysugaraktól, amelyek bántják, fá rasztják a szemet. Az erős fénytől összehúzott, tartósan hunyorgó szem sarkaiban a ráncok elmélyülnek, ezért még kozmetikai szempont, ból is ajánlatos a használa ta. A jól megválasztott színű, szemet nyugtató szemüvegnek tehát egészségügyi szerepe is van. S elsősorban ez a lényeg és nem az, hogy a kerete, formája a legújabb divat szerint készült-e. Tört/ a fejei1 VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Téli sport. 7. Ibolyka 8. Mely személy. 9. Kos betűi keverve. 11. Főzeléknövény. 12. Folyó jege, tenger jege teszi. 14. ... Margit, neves színművésznő. 16. Megfejtendő. 18. Fordított ha torozott névelő. 20. Paraszt, régiesen. 21. Kicsinyítő képző. 22. Török név. 24. Szenvedés. 25. Páncélos. 27. Válogatott labdarúgó. 28. pata betűi keverve. 29. Antal beceneve. FÜGGŐLEGES : .1. Miska. 2. Mely személy. 3. Ilyen hal is van. 4. Vissza: zamat. 5 Kasztrált háziállat. 6. Meg* fejtendő. 10. Félig kancsó!!! 11, így, oroszul. 13. Égitest. 14. Sze» szes Ital. *5. Megfejtendő. 17. ízeltlábú. puha testű rovar. 19. Fundamentum. 21. Nem bent. 23. Kézzel jelez. 24. Mázol. 26. Kicsinyítő képző. 27. Helyrag. Megfejtendő: Nyírbátorban ... vízszintes lj függ. 15, vízszintes 16, függ. 6. Múlt heti megfejtés: Nyírbátori zenei napok. Könyvjutalom: Szentpáli T. Nyíregyháza, Ignéci A. Keme- cse, Szabó Z. Nagyecsed. Bocskor király Láhas-várlan (Bolgár népmese) Újszerű megoldású kötény ruhák. Ravasz Péter egyszer egy nyulat kergetett a fütykösével. A nyúl futott és Rava'z Péter a nyomában rohant. Végül is egy folyó állta útju. kát. A nyúl gondolkodás nélkül át akarta vetni magát rajta, de nem sikerült az ugrás, beleesett a vízbe, a folyó közepébe és megfulladt. Ravasz Péter lihegve megállt a parton és amikor kiszuszogta magát, megtakarta a tarkóját: — Hát — mondta — jó hosszú út van mögöttem! Idegen vidéken rámesteledett. Elindult a folyó partr ján lefelé és egy faluba ért. Megállt egy szép ház kapuja előtt és így szólt magában: „Itt bizonyára gazdag era, berek laknak.” Bezörgetett. Fiatalasszony nyitott ajtót, felgyűrt ujjú ruhában. — Mi járatban vagy bátyám? — kérdezte. — Szállást keresek éjszakára — felelte Ravasz Péter. — Gyere be — hívta őt az asszony — megaihatsz nálunk. Ravasz Péter bement az udvarra. A fiatalasszony kitett egy székét a ház elé, hogy azon üldögéljen a vendég, amíg a gazda hazaér a mezőről. Ravasz Péter leült. Egyszer csak finom illat ütötte meg az orrát. Bakuk, kantott az ajtón, hogy lássa, mit főz a fi: talasszony és felderült az ábrerata: a tűzön egy nagy lábasban jókora kacsa Totyogott. „Ej, micsoda vacsora lesz ebből” — mondta magában Ravasz Péter és mindegyre a kapu feli pillantnatott, vajon nem jon-c már n házigazda. Eközben a tűz körül sür- gölődö-forgolódó fiatalasz. szony azt mondta magában: „Ez az idegen nagyon éhesnek és kimerültnek látszik. Ha megkínálom a kacsával, mire ész: evesszük, felfalta az egé-zet. Inkább eldugom a kacsát mindenestül s holnap, amikor az idegen már továbbáll, kettesben megesszük a férjemmel." Felkapta a főtt kacsát a lábassal együtt, agyagtállal fedte be és a polc legtávolabbi sarkába rejtette. „Befedte a tálacskával, hogy melegen tartsa!" — gondolta Ravasz Péter és megnyalta a szája szélet, akár a kandúr a friss hal láttán. Kocsizörgés hallatszott. Megérkezett a házigazda. Kifogta az ökröket, s bejött a házba. — Vendégünk van! — fogadta a felesége. — Isten tartsa jó egészség, ben! — felelte a férfi. — Most aztán teríts gyorsan, mert olyan éhes vagyok, mint egy farkas! — Ó, jaj — sopánkodott az asszony — pedig én sem- mit sem készítettem. — Valami csak akad a háznál! A fiatalasszony egy kis darab száraz kenyeret és három fej hagymát tett az asztalra. A házigazda nagyon éhes volt, és mivel nem is tudta, hogy kacsát főzött a felesége, jóízűen falatozott. Ravasz Péter azonban im- mel-ámmal morzsolgatta a kenyeret, nehogy elrontsa az étvágyát, s egyre várta, mikor kerül a kacsa az asztalra, igen csodálkozott magában, hogy miért kezdi a háziasszony hagymával a pompás vacsorát. Amikor a gazda befejezte az evést, megszólalt: — Köszönöm, asszony, ma este is iól tartottál! — Szívesen megvendégeltünk volna illőbb vacsorával — fordult a háziasszony Ravasz Péterhez —, de későn érkeztél és én semmit sem készítettem! Ravasz Péter ekkor megértette, hogy az asszony a vendég elöl eldugta a kacsát és igy felelt: — Köszönöm szépen, ízlett a vacsora és elég is tolt nekem. — Hát akkor, feküdjünk le aludni, mert korán reggel kelünk! — mondta a házigazda és bement a 'belső szobácskába. A háziasszony egy csergét terített Ravasz Péternek a tűzhely mellé, jó éjt kívánt és férje után ment. Ravasz Péter csak erre várt. Gyorsan kikapta a kacsát a lábasból, felét megette, a másik felét meg q tarisznyájába tette, jót ivott rá a hideg vízből és lefeküdt aludni. Másnap reggel korán kelt, meglátta a tűzhely mellett a házigazda bocskorát, beledugta a lábasba, befedte az aqyagtállal és azután leült a fűz mellé. Felébredt a házigazda is. — Jó reggelt! Hővé ilyen korán testvér* — Elindulok — felelte Ravasz Péter, — mer* bosszú út vár rám. Vadász vaff-jok. és vadat kell hazavinnem <f gyerekeimnek. — Ha vadász vagy, miért nincs puskád? — A fütykösömmel kergetem a nyulakat. A házigazda mosolygott a bajsza alatt. — Hát hogy él felétek a nép? — kérdezte. — Jól megy a sorunk. Van egy városunk: Lábas-várnak hívják. Amíg ezt a várost Kacsa király kormányozta, egyeseknek jó dolga volt, másoknak meg rossz. De mióta Lábas-várban Bocskor király ütötte fel a tanyáját, jobb sora van ae árváknak, meg a szegény embereknek. A gazda vem értette, mt, lyen királyokat emleget az idegen. Jól kilépett Ravasz Péter, bekanyarodott a Vjt partján a fúzfaliget mellett, és nemsokára eltűnt a szem elöl. Felkelt a háziasszony is. Amikor látta, hogy elment a vendép, gyorsan a polchoz futott, levette a fedőt a lábasról és majd kővé dermedt a meglepetéstől, a főtt kacsa helyett a lábasban a férje bocskora éktelenkedett. Akkor mindent elmesélt a férjének. A gazda, csak most értette meg a vendég meséiét Lábas-vár két királyáról és így szólt: — Megérdemelted, hogy megbüntessenek! Vendég elől az ételt soha ne dugd éli
