Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

\l oldal JCEtET-MAGYATSORSZAG 1S68 augusztus M. A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Munlíalíezdés eló'H kötelező a munkavédelmi ellenőrzés Az igyekezet nem róható fel gondatlanságként Baleset kiküldetésből hazatérőben Az üzemi balesetek ügyé­ben több fontos törvényes­ségi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Súlyos szerencsétlenség történt egy vállalati építke­zésnél. Munka közben az egyik szerelő a létráról le­esett, koponyaalapi és csigo. Jyatörést, valamint agyráz­kódást szenvedett. Hosszú ideig kezelték kórházban, majd havi 1650 forint rok- -kantsági nyugdíjat állapítot­tak meg részére Ezek után a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága a szere­lő 8 évre járó rokkantnyug­díjának megfelelő 158 ezer forint, továbbá 44 ezer fo­rint segélyezési költség meg­fizetését rótta ki a vállalat­ra. Ennek hatályon kívül he­lyezéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a keresetet el­utasította. A határozat irány­elvül szolgáló indoklása a kővetkezőket mondta ki: — A baleset napján, mun­kakezdés előtt, a művezető a munkahelyet nem vizsgál­ta meg, sőt, oda se ment. A másik művezető is csak két nappal korábban járt a hely­színen. A sérültnek a bri­gádvezető mutatta meg, mi­lyen munkát kell elvégeznie, de azt már nem mondta meg, hogyan, mert munka­kezdés előtt ő is eltávozott. Tehát a vállalat megbízottá; súlyos mulasztást követtek el. Ugyanis: munkakezdés előtt a munkahelyen a gé­peket, berendezéseket meg kell vizsgálni, vajon a mun­kavédelmi előírásoknak meg­felelnek-e. Ez az ellenőrzés akkor is kötelező, ha a mun­kát szakképzett ember vég­iéi. Tanúk vallották, hogy a szóban forgó munkánál a magasban kellett dolgozni, de sem álláscsináláshoz szük­séges deszkaanyag, sem • megfelelő létra nem volt. Pedig a szerelőipari bal­esetelhárító és egészségvédő óvó rendszabály értelmében olyan munkákhoz, amelyeket talajszintről, padlóról, vagy más, állandó jellegű, bizton­ságos helyről elvégezni nem lehet, állványt kel] létesíte­ni. Továbbá, ha — az adott­ságok, vagy a munka ter­mészete következtében — állvány nem építhető, más módon kell a dolgozót a le­eséstől megvédeni. Ennek a kötelezettségnek azonban a vállalat nem tett eleget, a reá kötelező óvó rendszabály foganatosítását elmulasztot­ta. Ez a mulasztása az üze­mi balesettel összefüggésben van, ezért kártérítéssel tar­tozik. Egy bányavállalat hegesz­tője a műszak befejezése után azt az utasítást kapta, hogy egy megrepedt csőve­zetéket a lejtős aknában sürgősen javítson meg. Bár a hegesztő nyolc órai mun­ka után fáradt volt, mégis leszállt a bányába. A szük­séges szerszámokat két ke­zében vitte. Miközben a munkahely felé ment, a csőrepedés következtében vL zes falépcsőn megcsúszott, elesett és súlyos sérülései miatt hosszabb ideig táp­pénzes állományban volt. Ilyen előzmények után a táppénze és átlagkeresete közti különbözet megfizetését kérte, de a vállalat elutasí­totta. így döntött a járásbí­róság is, megállapítva, hogy a baleset kizárólag a mun­kás gondatlansága miatt tör­tént, mert mindkét kezében szerszám volt és ezért nem tudott kapaszkodni. A leg­főbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíró­ság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a vállalat teljes kártérítés; kötelezett­ségét megállapította. A határozat indokolása szerint a balesetet az okoz­ta, hogy a munkahely és környéke vizes, iszapos, csú­szós volt. A hegesztő a munka sürgőssége érdeké­ben vette egyszerre magá­hoz a javításhoz szükséges összes szerszámot és anya­got. de előbb a munkahelyet megnézte és nem látta aka­dályát. hogy így cseleked lék Nem róható terhére, hogy a legnagyobb figyelem mellett is a vizes lépcsőn megcsú­szott, mert kapaszkodó kor­lát nem volt. Egyébként ts, ha úgy látták, hogy sok tér. hét visz magával és ez bal­esetet okozhat, ezt megaka­dályozhatták volna. Ilyen körülmények között a kárt a vállalatnak kell viselnie. Az egyik szövetkezet al­kalmazottja üzemi építkezé­sük műszaki átvételénél , vett részt, majd saját autó­ján hazaindult a szomszé­dos községbe. Útközben a kocsi árokba fordult és a szerencsétlen ember kórház­ba szállítás után meghalt. Az özvegy kártérítési igényét a szövetkezet azzal utasította el, hogy férje közúti balese­tet szenvedett és így a kö­vetkezményekért nem felel. Az asszony pert indított, amely törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol elutasították. — Valamely vállalat fe­lelőssége akkor állapítható meg, ha a dolgozót a sérülés munkaviszonya keretében érte és a vállalat működési körébe tartozó, vagy műkö­dési körén kívül eső, de ál­tala elhárítható okra vezet­hető vissza — hangzik a határozat. Bár az elhunyt kiküldetése munkaviszonya keretében történt, azonban a baleset oka az volt, hogy ki­küldetéséből hazatérőben is. meretlen körülmények kö­zött az árokba bukott. Ezt az okot pedig nem lehet a vállalat működési körébe esőnek tekinteni, vagy olyannak, amit elháríthatott volna. Ilyen körülmények között anyagi felelősség nem terheli és kártérítéssel sem tartozik. : rr-'.-' (H) Fekete István; JÓ EMBER Vannak kiváncsi olvasók, akik megnézik a könyv vagy elbeszélés végét, hogy jól végződik-e. Ezeket az érzé­keny lelkeket megnyugta­tom, ez az írás jól végződik és elárulom egyúttal, hogy a címben jelzett „jó ember” — én vagyok. Elég későn jutottam Hoz­zá, mert eddig mindenféle más címeket viseltem, ame­lyekről szerénységből csak keveset írok. Valamikor pél. dául jó atyám, ha megérke­zett valahonnét, azt kérdez­te: — Itthon van az a .,ló­kötő”? Egyik drága, öreg tanárom pedig valamely helytelen cselekedetem után azt mond­ta: — István, címeres akasz­tófavirág voltál és az is maradsz! — Ebben a meg­állapításban csak a címer adományozásának örültem mert addig nem volt címe rém és ezt nagyon nélkülöz tem. Ezek a régi címek is tét szettek nekem, de nem any- nyira. mint ez az új, ame­lyet ismeretlen atyától kap tam, aki kerítésünk melle; ment kisfiával és ablakon na mutatott: —- Látod kisfiam, itt ember lakik Olyan meggyőződé.-. mondta, hogy elhittem, s azóta érzem is, hogy jó em­ber vagyok. A jóemberséghez fészek- odúk kellenek, madáretetők az ablakba, napraforgómag (tökmag is jó), faggyú vagy szalonna (nem sózott) és mindezek megszerzésére bá­torság és akarat. Az utób­biak fontosak! Az Ismeretlen jó atya azért mutatott ablakomra, mert etetőimre úgy szálldos. tak a cinkék, rigók, csusz­kák (népszerű nyelven: kur­takalapács), mint kaptárba a méhek, s az éjszaka elveszett kalóriájukat akarták sürgő­sen pótolni. Jó embernek lenni, bár felemelő érzés — nem min­dig könnyű. Alázatosság is kell hozzá. Egyik barátom — akitől napraforgómagot szoktam kunyeráln; — pél­dául azt mondta, hogy nem csodálkozna, ha legközeleb­bi látogatáskor napraforgós pozsonyi kiflivel kínálnánk meg. Szóval meggyanúsított, hogy nem a madarak eszik meg az olajos magvakat, ha­nem kedves családom és vendégeink. A sértést alázatosan le­nyeltem és nyugodtan hivat- ■ 07.tarn madaraink nagy lét- ■zámára, mert körülbelül száz ilyen kis kosztosom ran. De még a nagymérvű nap­raforgómag-fogyasztás mel­lett is vannak zökkenők. Olykor úgy felemelkedik a fogyasztás, hogy egy szép este váratlanul elfogy az ennivaló és reggel már nem tudok etetni. Most jön a bátorság, mert erre is szükség lehet. A jóemberjelölt fireg, fo­rog ágyában, aztán zajtala­nul felkel és kioson a kam­rába, melyet spájznak ne­vezünk. Kioson és vacog a foga, mert a kamrában hi­degebb van, mint kint és ő nem kelthet gyanút ko­molyabb öltözködéssel. A kamra polcán egy tál­ban kockára vágott nyers szalonna van előkészítve , másnapi olvasztásra. A kockákból hősünk tíz-tizenöt darabkát papírra kotor és a tál készletét megfelelően rendezi, hogy a hiány fel ne tűnjék... aztán akkorát tüsszent, hogy a befőttek hólyagpapírja majdnem be­szakad. De reggel aztán nagy az öröm, s az etetőkön olyan dobolás, kopácsolás kezdő­dik, hogy alig tudom meg­írni jó emberségem egysze. rű' történetét. Nem baj! A kis kék-sárga kabátkák alatt telik a begy, virul az élet és nekem is részem lesz a kiáltásban, amikor a kis cinkék azt kiáltják, hogy — Pipitér, pipitér! — üdvözöl­ve azt a kis virágot, mely­nek tudományosan százszor­szép a neve, de a cinkék ezt még nem tudják. Minden elképzelhető he­lyen meghúzódnak, ahová Etel, ital, bútor, ruházat Jelentés a m A fogyasztók, a vásárlók nyilván örömmel értesülnek arról, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer beveze­tésének második negyedévé­ben a KERMI-nél minőség- vizsgálatra bemutatott új termékek, új gyártmányvál­tozatok általában a korsze­rűbb áruválaszték kialakulá­sát jelzik. A ruházati áruk válasz­téka is bővült néhány kor­szerű új termékkel. Különö­sen az úgynevezett könnyen kezelhető áruk csoportjába tartozó új gyártmányok, el­sősorban a jól mosható, vasalást nem igénylő poliesz- ter-pamut keverésű inganya. gok, női divatszövetek, di­vatos shantungok és batiszt- kelmék tűntek ki az újabb gyártmányváltozatok körül. Megfelelt az ugyancsak új­donságként forgalomba ke_ rülő gyöngyház-effektusú műbőrből készült női cipő minősége is. Az új termékként bemu­tatott tartós fogyasztási cik­kek közül a jó minőségű kő- risfa-furnérral borított, po- lieszterlakkal fedett, ötletes, kis alapterületen is elhelyez­hető gyermekszobabútort, a márványlappal készült gáz- konvektorokat, az AT 1848— OC típusú — fejhallgató és magnetofon csatlakoztatással is működtethető — kétnor­más, VHR—UHV-sáv vételé, re alkalmas televíziókészülé­ket említhetjük meg. A már forgalomban lévő áruk minőségellenőrzése so­rán az elmúlt három hónap­ban több mint 150 fővárosi és 50 vidéki kereskedelmi egységben, boltban és rak­tárban folytattak vizsgálatot. Egyes élelmiszerek, például a főtt-füstölt húsok minősé­ge romlott. Kedvezőtlen volt az angolszalonnák és egyéb forgalomban lévő szalonna- félék minősége is. Továbbra is ingadozó a teavaj minő­sége: a megengedettnél na­gyobb víztartalom és a nem megfelelő kidolgozás követ­keztében. A sütőipari fehér­termékek a zsírtartalom szempontjából kismértékben nehezebben oson be a nyest és valami kóborló menyét. Bevallom azt is, hogy a ma. dárkák leleményessége több ízben erősen próbára tette büszkeségem is, mert egye­sek a teraszon kitömött tú­zok farka alatt helyezkedtek el, megfelelő fészket csinál­va a pompás madár tollai között. A benne rejlő moly­tenyészetet azonban nem bántották. Csodálatos trófeám ezáltal kissé eltorzult, vadászbará­taim azonban még így is megcsodálják a hajdan ti­zenhét kilós madarat és a másik falon elhelyezett zord vadmacskakandúrt, amely — érthetetlen! — szintén évről évre kopottabb lett. Mi van ezzel a macskával?... Egyszer aztán megtudtam. Csendesen üldögéltem a te­raszon, és gyönyörködtem a két kis cinegében. Izgatottan tanácskoztak egy darabig, s mintha a kis „asszony” azt mondta volna a „férj”-nek: — Eredj csak nyugodtan, ez nem bánt, ez jő ember... — Szabad? — cippantott a „férj” és felrepülve a gyilkosszemű kandúrra, pa­macsokba tépte ki szőrét és vitte fészeknek. Kicsit elszomorodtam, de nevettem is: — A legszebb két trófeá­mat teszik tönkre... és ál­dozatosan. de emelt fővel hagytam sorsára a két gyö­nyörű vadászzsákmányt amelyeket — egy jó ember nem hazudik — nem én lőt­tem. Lakőelődöm hagyta itt nekem, s a molyoknak... javultak a megelőző negyed­évihez képest, de a vizsgál! minták jelentős hányada továbbra sem felelt meg a szabvány-követelmények, nek. Jó minősítést kapott a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézettől az ömlesztett sajtok, a poharas tejfel, a kannatej, egyes felvágottfé­lék, néhány ételkonzerv és halkonzerv, különböző gyü­mölcslevek, szörpök java része. Továbbra is megfelelő minőségű és minősítésű volt az előzetes kereskedelmi el­lenőrzéssel forgalomba ho­zott vágott baromfi és tojás A ruházati termékek mi­nőségellenőrzése és a felül­vizsgált vásárlói kifogások tapasztalatai többnyire a ve­vőket igazolták. A KERMI az elmúlt negyedévben mintegy 7 százalékkal több. összesen 2252 ruházati cikk­re vonatkozó vevőreklamá­ciót vizsgált meg, s az ala­posnak minősített kifogások aránya növekedett; az előző negyedévi 70 százalékkal szemben 76,5 százalék volt. Nagyon sok reklamáció volt például a kordbársonyok, illetve az azokból készült konfekcióáruk, főleg pantal­lók flór-hullására. Az ellen, őrző vizsgálatok a reklamá­ciók jogosságát igazolták. (A megvizsgált minták 60 szá­zalékánál a kopásállóság nem volt megfelelő). Több jogos kifogást állapítottak meg különféle importanya­gokból készült kabátokra, kosztümökre. a hurkolt nylonkelméből készült férfi­ingekre. többfajta nylon- harisnyákra Az eddigieknél nagyobb az indokolt rekla­máció aránya a cipőknél is. Leggyakrabban a cipők fel­ső bőrének szakadása. a oántszakadás. a lakkbőrök kitörése, a nem kielégítő gu­mi vagy bőrtalpminőség. a durva kidolgozás és méret­eltérés miatti kifogások vol­tak helytállóak. Megfelelt viszont az ellenőrzött textilruházati termékek közül a szintetikus gyermek tréningruhák, a Sinkopa. Szintetik. Sybil! fé_ siisszövetek, egyes konfekció felsőruházati cikkek (például a Nóra, Eroán női ruhák. Kati leánykaruhák) továbbá a Singapur Neva és a Mario férfiing minősége. Sajnos változatlanul nem kielégítő a forgalomban lé­vő bútorok elég nagy részé­nek minősége Elsősorban az illesztési pontatlanságok. a rossz minőségű anyagok. ?.z összeépítés! hibák, a görbült, vetemedett ajtók adnak okot panaszra. Feltétlenül szüksé­ges a bútorok kereskedelmi minőségét vételének megszi­gorítása. (H> A listavezetők: diákok, nők — és ittasok Feledékenyek m Kis túlzással a feledékeny- ség múzeumának is nevez­hetnénk a nagyobb vasútál­lomások raktárhivatalait, műszaki szolgálatának helyi, ségeit, ahol a vonatokon fe­lejtett tárgyakat őrzik. Na­ponta 120—130 személyvonat fut be a nyíregyház; állo­másra, s a kocsiszolgálat szakemberei a jegykezelők­kel közösen halom talált tár­gyat visznek a „feledékeny- ség múzeumába”. Utazási izgalmak — károkkal — Különösen a hétvégi távolsági vonatokon, főleg a szabadszombatos járatokon találnak kallódó értékeket a kocsiátvevők — magyarázza Garai István műszaki főin­téző. Leggyakrabban ruha­neműt, kabátokat, táskákat, ernyőket, táskarádiót, levél és irattárcákat felejtenek az üléseken, csomagtartókban. Talán az utazás izgalma a ludas, amely az érzékenyebb idegzetüeket valósággal fel­zaklatja. Mások megrögzött szórakozottságuknak köszön­hetik, hogy megfeledkeznek az útipoggyászról. A vasuta­sok tapasztalata szerint a listavezetők a diákok, fiata. lók, a nők — és az ittas emberek. Az ittas emberek a problémásak, rendszerim több pénzre emlékeznek, mint amennyi a kabátzseb­ben, a pénztárcában volt Pénz az ülés alatt — Volt egy utasunk, lé­lekszakadva jött, egy kézi­táskát hagyott a fülkében Mint mondta több ezer fo­rint értékű ékszer rejtőzöH a táskában — folytatja a műszak; intéző, akihez sor­ra befutnak a talált tárgyak listái. A táskát a kocsisze mélyzet megtalálta, benne a drágakővel Máskor- egy ko­pott fatáskát szolgáltattak be a kocsiátvevők, később de­rült ki, hogy a benne lévő zsákok egyikében 8 ezer fo­rintot helyezett el a gondos­sággal nem éppen gyanúsít­ható utas, kollégái közös fi­zetését. De találtak már több száz forintot a kocsi ülése alatt a takarító asszonyok. Kártyázó társaság ült a fül­kében. Régebben ugyan, de a feledékenységre az az utas tette fel a koronát, aki tu­lajdon gyerekét hagyta a vonaton, és a hangos be­mondó figyelmeztetésére si­etett a gyermekhez, s vette át, akár egy talált tárgyat. „Önkéntes" tarlózók Míg a műszaki kocsiszol­gálat irodájában — a talált tárgyak „előszobájában” be_ szélgetünk interarbán keresik a műszaki főintézőt. Mis­kolcról telefonálnak, egy cipzáras bőröndről van szó, gazdája a szombaton Mis­kolcról érkezett 2318-as vo­naton hagyta. Üres volt, de szeretné „viszontlátni” Gyors hely; telefon, Garai István átnézi a jegyzéket, nem ta­lálják a táskáról szóló be­jegyzést. Ugyanis vannak ön­kéntes taríózók. akik igye­keznek vámot szedni a fe- ledékenységből, s mielőtt bárki észrevenné, magukhoz veszik az ottfelejtett tár­gyakat. Fekete László szerelvény­átvevő is előkerül a sinek- ről, egy táska tartalmáról tesz jelentést. 5500 forintot talált, egy brigád két heti keresetét. Ittas emberek fe­lelőtlenségéről idéz fel pél­dákat, akik a családnak szánt ruhaneműt, pénzt hanvag módon elhagyják S ami a feledékenvségben testet öltő felelőtlenséget betetőzi, csak az elhagyott targvak. mint­egy 30 százalékáért ielent- ceznek a kárvallottak A többi nem hiányzik,. Vagy eménytelonnek tartják a keresést? Pedig a becsületes megtalálók száma is egyre szaporodik. Nemcsak a fele­dékenyeké. (FG)

Next

/
Thumbnails
Contents