Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
\l oldal JCEtET-MAGYATSORSZAG 1S68 augusztus M. A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Munlíalíezdés eló'H kötelező a munkavédelmi ellenőrzés Az igyekezet nem róható fel gondatlanságként Baleset kiküldetésből hazatérőben Az üzemi balesetek ügyében több fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Súlyos szerencsétlenség történt egy vállalati építkezésnél. Munka közben az egyik szerelő a létráról leesett, koponyaalapi és csigo. Jyatörést, valamint agyrázkódást szenvedett. Hosszú ideig kezelték kórházban, majd havi 1650 forint rok- -kantsági nyugdíjat állapítottak meg részére Ezek után a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága a szerelő 8 évre járó rokkantnyugdíjának megfelelő 158 ezer forint, továbbá 44 ezer forint segélyezési költség megfizetését rótta ki a vállalatra. Ennek hatályon kívül helyezéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. A határozat irányelvül szolgáló indoklása a kővetkezőket mondta ki: — A baleset napján, munkakezdés előtt, a művezető a munkahelyet nem vizsgálta meg, sőt, oda se ment. A másik művezető is csak két nappal korábban járt a helyszínen. A sérültnek a brigádvezető mutatta meg, milyen munkát kell elvégeznie, de azt már nem mondta meg, hogyan, mert munkakezdés előtt ő is eltávozott. Tehát a vállalat megbízottá; súlyos mulasztást követtek el. Ugyanis: munkakezdés előtt a munkahelyen a gépeket, berendezéseket meg kell vizsgálni, vajon a munkavédelmi előírásoknak megfelelnek-e. Ez az ellenőrzés akkor is kötelező, ha a munkát szakképzett ember végiéi. Tanúk vallották, hogy a szóban forgó munkánál a magasban kellett dolgozni, de sem álláscsináláshoz szükséges deszkaanyag, sem • megfelelő létra nem volt. Pedig a szerelőipari balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabály értelmében olyan munkákhoz, amelyeket talajszintről, padlóról, vagy más, állandó jellegű, biztonságos helyről elvégezni nem lehet, állványt kel] létesíteni. Továbbá, ha — az adottságok, vagy a munka természete következtében — állvány nem építhető, más módon kell a dolgozót a leeséstől megvédeni. Ennek a kötelezettségnek azonban a vállalat nem tett eleget, a reá kötelező óvó rendszabály foganatosítását elmulasztotta. Ez a mulasztása az üzemi balesettel összefüggésben van, ezért kártérítéssel tartozik. Egy bányavállalat hegesztője a műszak befejezése után azt az utasítást kapta, hogy egy megrepedt csővezetéket a lejtős aknában sürgősen javítson meg. Bár a hegesztő nyolc órai munka után fáradt volt, mégis leszállt a bányába. A szükséges szerszámokat két kezében vitte. Miközben a munkahely felé ment, a csőrepedés következtében vL zes falépcsőn megcsúszott, elesett és súlyos sérülései miatt hosszabb ideig táppénzes állományban volt. Ilyen előzmények után a táppénze és átlagkeresete közti különbözet megfizetését kérte, de a vállalat elutasította. így döntött a járásbíróság is, megállapítva, hogy a baleset kizárólag a munkás gondatlansága miatt történt, mert mindkét kezében szerszám volt és ezért nem tudott kapaszkodni. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a vállalat teljes kártérítés; kötelezettségét megállapította. A határozat indokolása szerint a balesetet az okozta, hogy a munkahely és környéke vizes, iszapos, csúszós volt. A hegesztő a munka sürgőssége érdekében vette egyszerre magához a javításhoz szükséges összes szerszámot és anyagot. de előbb a munkahelyet megnézte és nem látta akadályát. hogy így cseleked lék Nem róható terhére, hogy a legnagyobb figyelem mellett is a vizes lépcsőn megcsúszott, mert kapaszkodó korlát nem volt. Egyébként ts, ha úgy látták, hogy sok tér. hét visz magával és ez balesetet okozhat, ezt megakadályozhatták volna. Ilyen körülmények között a kárt a vállalatnak kell viselnie. Az egyik szövetkezet alkalmazottja üzemi építkezésük műszaki átvételénél , vett részt, majd saját autóján hazaindult a szomszédos községbe. Útközben a kocsi árokba fordult és a szerencsétlen ember kórházba szállítás után meghalt. Az özvegy kártérítési igényét a szövetkezet azzal utasította el, hogy férje közúti balesetet szenvedett és így a következményekért nem felel. Az asszony pert indított, amely törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol elutasították. — Valamely vállalat felelőssége akkor állapítható meg, ha a dolgozót a sérülés munkaviszonya keretében érte és a vállalat működési körébe tartozó, vagy működési körén kívül eső, de általa elhárítható okra vezethető vissza — hangzik a határozat. Bár az elhunyt kiküldetése munkaviszonya keretében történt, azonban a baleset oka az volt, hogy kiküldetéséből hazatérőben is. meretlen körülmények között az árokba bukott. Ezt az okot pedig nem lehet a vállalat működési körébe esőnek tekinteni, vagy olyannak, amit elháríthatott volna. Ilyen körülmények között anyagi felelősség nem terheli és kártérítéssel sem tartozik. : rr-'.-' (H) Fekete István; JÓ EMBER Vannak kiváncsi olvasók, akik megnézik a könyv vagy elbeszélés végét, hogy jól végződik-e. Ezeket az érzékeny lelkeket megnyugtatom, ez az írás jól végződik és elárulom egyúttal, hogy a címben jelzett „jó ember” — én vagyok. Elég későn jutottam Hozzá, mert eddig mindenféle más címeket viseltem, amelyekről szerénységből csak keveset írok. Valamikor pél. dául jó atyám, ha megérkezett valahonnét, azt kérdezte: — Itthon van az a .,lókötő”? Egyik drága, öreg tanárom pedig valamely helytelen cselekedetem után azt mondta: — István, címeres akasztófavirág voltál és az is maradsz! — Ebben a megállapításban csak a címer adományozásának örültem mert addig nem volt címe rém és ezt nagyon nélkülöz tem. Ezek a régi címek is tét szettek nekem, de nem any- nyira. mint ez az új, amelyet ismeretlen atyától kap tam, aki kerítésünk melle; ment kisfiával és ablakon na mutatott: —- Látod kisfiam, itt ember lakik Olyan meggyőződé.-. mondta, hogy elhittem, s azóta érzem is, hogy jó ember vagyok. A jóemberséghez fészek- odúk kellenek, madáretetők az ablakba, napraforgómag (tökmag is jó), faggyú vagy szalonna (nem sózott) és mindezek megszerzésére bátorság és akarat. Az utóbbiak fontosak! Az Ismeretlen jó atya azért mutatott ablakomra, mert etetőimre úgy szálldos. tak a cinkék, rigók, csuszkák (népszerű nyelven: kurtakalapács), mint kaptárba a méhek, s az éjszaka elveszett kalóriájukat akarták sürgősen pótolni. Jó embernek lenni, bár felemelő érzés — nem mindig könnyű. Alázatosság is kell hozzá. Egyik barátom — akitől napraforgómagot szoktam kunyeráln; — például azt mondta, hogy nem csodálkozna, ha legközelebbi látogatáskor napraforgós pozsonyi kiflivel kínálnánk meg. Szóval meggyanúsított, hogy nem a madarak eszik meg az olajos magvakat, hanem kedves családom és vendégeink. A sértést alázatosan lenyeltem és nyugodtan hivat- ■ 07.tarn madaraink nagy lét- ■zámára, mert körülbelül száz ilyen kis kosztosom ran. De még a nagymérvű napraforgómag-fogyasztás mellett is vannak zökkenők. Olykor úgy felemelkedik a fogyasztás, hogy egy szép este váratlanul elfogy az ennivaló és reggel már nem tudok etetni. Most jön a bátorság, mert erre is szükség lehet. A jóemberjelölt fireg, forog ágyában, aztán zajtalanul felkel és kioson a kamrába, melyet spájznak nevezünk. Kioson és vacog a foga, mert a kamrában hidegebb van, mint kint és ő nem kelthet gyanút komolyabb öltözködéssel. A kamra polcán egy tálban kockára vágott nyers szalonna van előkészítve , másnapi olvasztásra. A kockákból hősünk tíz-tizenöt darabkát papírra kotor és a tál készletét megfelelően rendezi, hogy a hiány fel ne tűnjék... aztán akkorát tüsszent, hogy a befőttek hólyagpapírja majdnem beszakad. De reggel aztán nagy az öröm, s az etetőkön olyan dobolás, kopácsolás kezdődik, hogy alig tudom megírni jó emberségem egysze. rű' történetét. Nem baj! A kis kék-sárga kabátkák alatt telik a begy, virul az élet és nekem is részem lesz a kiáltásban, amikor a kis cinkék azt kiáltják, hogy — Pipitér, pipitér! — üdvözölve azt a kis virágot, melynek tudományosan százszorszép a neve, de a cinkék ezt még nem tudják. Minden elképzelhető helyen meghúzódnak, ahová Etel, ital, bútor, ruházat Jelentés a m A fogyasztók, a vásárlók nyilván örömmel értesülnek arról, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésének második negyedévében a KERMI-nél minőség- vizsgálatra bemutatott új termékek, új gyártmányváltozatok általában a korszerűbb áruválaszték kialakulását jelzik. A ruházati áruk választéka is bővült néhány korszerű új termékkel. Különösen az úgynevezett könnyen kezelhető áruk csoportjába tartozó új gyártmányok, elsősorban a jól mosható, vasalást nem igénylő poliesz- ter-pamut keverésű inganya. gok, női divatszövetek, divatos shantungok és batiszt- kelmék tűntek ki az újabb gyártmányváltozatok körül. Megfelelt az ugyancsak újdonságként forgalomba ke_ rülő gyöngyház-effektusú műbőrből készült női cipő minősége is. Az új termékként bemutatott tartós fogyasztási cikkek közül a jó minőségű kő- risfa-furnérral borított, po- lieszterlakkal fedett, ötletes, kis alapterületen is elhelyezhető gyermekszobabútort, a márványlappal készült gáz- konvektorokat, az AT 1848— OC típusú — fejhallgató és magnetofon csatlakoztatással is működtethető — kétnormás, VHR—UHV-sáv vételé, re alkalmas televíziókészüléket említhetjük meg. A már forgalomban lévő áruk minőségellenőrzése során az elmúlt három hónapban több mint 150 fővárosi és 50 vidéki kereskedelmi egységben, boltban és raktárban folytattak vizsgálatot. Egyes élelmiszerek, például a főtt-füstölt húsok minősége romlott. Kedvezőtlen volt az angolszalonnák és egyéb forgalomban lévő szalonna- félék minősége is. Továbbra is ingadozó a teavaj minősége: a megengedettnél nagyobb víztartalom és a nem megfelelő kidolgozás következtében. A sütőipari fehértermékek a zsírtartalom szempontjából kismértékben nehezebben oson be a nyest és valami kóborló menyét. Bevallom azt is, hogy a ma. dárkák leleményessége több ízben erősen próbára tette büszkeségem is, mert egyesek a teraszon kitömött túzok farka alatt helyezkedtek el, megfelelő fészket csinálva a pompás madár tollai között. A benne rejlő molytenyészetet azonban nem bántották. Csodálatos trófeám ezáltal kissé eltorzult, vadászbarátaim azonban még így is megcsodálják a hajdan tizenhét kilós madarat és a másik falon elhelyezett zord vadmacskakandúrt, amely — érthetetlen! — szintén évről évre kopottabb lett. Mi van ezzel a macskával?... Egyszer aztán megtudtam. Csendesen üldögéltem a teraszon, és gyönyörködtem a két kis cinegében. Izgatottan tanácskoztak egy darabig, s mintha a kis „asszony” azt mondta volna a „férj”-nek: — Eredj csak nyugodtan, ez nem bánt, ez jő ember... — Szabad? — cippantott a „férj” és felrepülve a gyilkosszemű kandúrra, pamacsokba tépte ki szőrét és vitte fészeknek. Kicsit elszomorodtam, de nevettem is: — A legszebb két trófeámat teszik tönkre... és áldozatosan. de emelt fővel hagytam sorsára a két gyönyörű vadászzsákmányt amelyeket — egy jó ember nem hazudik — nem én lőttem. Lakőelődöm hagyta itt nekem, s a molyoknak... javultak a megelőző negyedévihez képest, de a vizsgál! minták jelentős hányada továbbra sem felelt meg a szabvány-követelmények, nek. Jó minősítést kapott a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézettől az ömlesztett sajtok, a poharas tejfel, a kannatej, egyes felvágottfélék, néhány ételkonzerv és halkonzerv, különböző gyümölcslevek, szörpök java része. Továbbra is megfelelő minőségű és minősítésű volt az előzetes kereskedelmi ellenőrzéssel forgalomba hozott vágott baromfi és tojás A ruházati termékek minőségellenőrzése és a felülvizsgált vásárlói kifogások tapasztalatai többnyire a vevőket igazolták. A KERMI az elmúlt negyedévben mintegy 7 százalékkal több. összesen 2252 ruházati cikkre vonatkozó vevőreklamációt vizsgált meg, s az alaposnak minősített kifogások aránya növekedett; az előző negyedévi 70 százalékkal szemben 76,5 százalék volt. Nagyon sok reklamáció volt például a kordbársonyok, illetve az azokból készült konfekcióáruk, főleg pantallók flór-hullására. Az ellen, őrző vizsgálatok a reklamációk jogosságát igazolták. (A megvizsgált minták 60 százalékánál a kopásállóság nem volt megfelelő). Több jogos kifogást állapítottak meg különféle importanyagokból készült kabátokra, kosztümökre. a hurkolt nylonkelméből készült férfiingekre. többfajta nylon- harisnyákra Az eddigieknél nagyobb az indokolt reklamáció aránya a cipőknél is. Leggyakrabban a cipők felső bőrének szakadása. a oántszakadás. a lakkbőrök kitörése, a nem kielégítő gumi vagy bőrtalpminőség. a durva kidolgozás és méreteltérés miatti kifogások voltak helytállóak. Megfelelt viszont az ellenőrzött textilruházati termékek közül a szintetikus gyermek tréningruhák, a Sinkopa. Szintetik. Sybil! fé_ siisszövetek, egyes konfekció felsőruházati cikkek (például a Nóra, Eroán női ruhák. Kati leánykaruhák) továbbá a Singapur Neva és a Mario férfiing minősége. Sajnos változatlanul nem kielégítő a forgalomban lévő bútorok elég nagy részének minősége Elsősorban az illesztési pontatlanságok. a rossz minőségű anyagok. ?.z összeépítés! hibák, a görbült, vetemedett ajtók adnak okot panaszra. Feltétlenül szükséges a bútorok kereskedelmi minőségét vételének megszigorítása. (H> A listavezetők: diákok, nők — és ittasok Feledékenyek m Kis túlzással a feledékeny- ség múzeumának is nevezhetnénk a nagyobb vasútállomások raktárhivatalait, műszaki szolgálatának helyi, ségeit, ahol a vonatokon felejtett tárgyakat őrzik. Naponta 120—130 személyvonat fut be a nyíregyház; állomásra, s a kocsiszolgálat szakemberei a jegykezelőkkel közösen halom talált tárgyat visznek a „feledékeny- ség múzeumába”. Utazási izgalmak — károkkal — Különösen a hétvégi távolsági vonatokon, főleg a szabadszombatos járatokon találnak kallódó értékeket a kocsiátvevők — magyarázza Garai István műszaki főintéző. Leggyakrabban ruhaneműt, kabátokat, táskákat, ernyőket, táskarádiót, levél és irattárcákat felejtenek az üléseken, csomagtartókban. Talán az utazás izgalma a ludas, amely az érzékenyebb idegzetüeket valósággal felzaklatja. Mások megrögzött szórakozottságuknak köszönhetik, hogy megfeledkeznek az útipoggyászról. A vasutasok tapasztalata szerint a listavezetők a diákok, fiata. lók, a nők — és az ittas emberek. Az ittas emberek a problémásak, rendszerim több pénzre emlékeznek, mint amennyi a kabátzsebben, a pénztárcában volt Pénz az ülés alatt — Volt egy utasunk, lélekszakadva jött, egy kézitáskát hagyott a fülkében Mint mondta több ezer forint értékű ékszer rejtőzöH a táskában — folytatja a műszak; intéző, akihez sorra befutnak a talált tárgyak listái. A táskát a kocsisze mélyzet megtalálta, benne a drágakővel Máskor- egy kopott fatáskát szolgáltattak be a kocsiátvevők, később derült ki, hogy a benne lévő zsákok egyikében 8 ezer forintot helyezett el a gondossággal nem éppen gyanúsítható utas, kollégái közös fizetését. De találtak már több száz forintot a kocsi ülése alatt a takarító asszonyok. Kártyázó társaság ült a fülkében. Régebben ugyan, de a feledékenységre az az utas tette fel a koronát, aki tulajdon gyerekét hagyta a vonaton, és a hangos bemondó figyelmeztetésére sietett a gyermekhez, s vette át, akár egy talált tárgyat. „Önkéntes" tarlózók Míg a műszaki kocsiszolgálat irodájában — a talált tárgyak „előszobájában” be_ szélgetünk interarbán keresik a műszaki főintézőt. Miskolcról telefonálnak, egy cipzáras bőröndről van szó, gazdája a szombaton Miskolcról érkezett 2318-as vonaton hagyta. Üres volt, de szeretné „viszontlátni” Gyors hely; telefon, Garai István átnézi a jegyzéket, nem találják a táskáról szóló bejegyzést. Ugyanis vannak önkéntes taríózók. akik igyekeznek vámot szedni a fe- ledékenységből, s mielőtt bárki észrevenné, magukhoz veszik az ottfelejtett tárgyakat. Fekete László szerelvényátvevő is előkerül a sinek- ről, egy táska tartalmáról tesz jelentést. 5500 forintot talált, egy brigád két heti keresetét. Ittas emberek felelőtlenségéről idéz fel példákat, akik a családnak szánt ruhaneműt, pénzt hanvag módon elhagyják S ami a feledékenvségben testet öltő felelőtlenséget betetőzi, csak az elhagyott targvak. mintegy 30 százalékáért ielent- ceznek a kárvallottak A többi nem hiányzik,. Vagy eménytelonnek tartják a keresést? Pedig a becsületes megtalálók száma is egyre szaporodik. Nemcsak a feledékenyeké. (FG)
