Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-18 / 194. szám
tüS. augusztus t8. KELET-MAOYABORSZAO S. oldal televíziókritika ürügyén Mit tudnak a isz-gazdák Két óra a városi tanácson Menyasszony, háztulajdonos, és két igazgató A televízió péntek esti mezőgazdasági műsorában nagyon fontos és érdekes kérdés feszegetésébe fogott. A szövetkezeti demokrácia — mondhatnám így — fundamentumát vizsgálgatták. Mit tudnak önmagukról, mennyire ismerik szövetkezetüket, a közösség terveit, gondjait, egymás életét. A televízióban ugyan nem mondták ki, de a teljes, őszinte, idejében való tájékoztatást és tájékozottságot a szövetkezeti demokrácia alapjának’ lehet tartani, mert enélkül érdemben beleszólni a közösség ügyeibe nem lehet. Sajnos a „beleszólás” sok szövetkezetben még utólagos, amikor az eseményeken, a sikertelenségeken felháborodik a tagság. A titkolózó, önkényes vezetők a tagság véleményét legtöbbször a zárszámadáson hallják, amikor nincs mit osztani. De nézzük mit mutatott a televízió Ráckevéról, El lehet mondani: a termelőszövetkezetek mai fejlettségi állapotának a keresztmetszetét adta. Kevés volt a szólam, inkább a „szürkének” tetsző tőmondatos feleletek uralták a riportot. A képsort 13—15 év körüli fiúk kérdezésével indították, akik gyermek szemmel azt látják, azért jó a szövetkezetben dolgozni, mert ott munka közben — gyümölcsszedés — lehet enni is. Természetesen ilyen serdülőktől már ennél komolyabb feleletekét is várhattunk volna. (Szülők, iskola felelőssége is benne lehet ebben a feleletben, de túl komolyan azért nenysza- bad venni. A televízió sem időzött tovább a gyermekek* nél.) A tagokat „vallatva” hallottunk olyan feleleteket, akik kimondták, őket csak a pénz, a forint érdekli. A termelőszövetkezeti szervezés utáni hatodik-nyolcadik esztendőben sem szabad ezen megütközni, hiszen a megítélés alapja, a megélhetés. Vannak olyan tagok is, akik azt mondják, azért van a vezetőség, hogy oldja meg a feladatokat. Mások odáig jutottak, hogy szorgalmasán kell dolgozni, úgy mint egyéni korukban, nekik ez a kö_ telességük. Ha úgy tetszik ezek voltak a „legnegatívabb” vélemények. A többség azonban érdeklődést mutatott a közösség dolgai iránt. Ismerik a terveket, megkérdezték őket előre, mielőtt döntöttek volna. Elmondták az asszonyok, hogy a vezetőségi ülésekről rendszeresen értesülnek, brigád, gyűléseken a vezető elmondja mi történt ott. Hallottunk arról is, hogy a három szövetkezet között olyan is akad, ahol írásban értesítik a tagokat a gazdaság állásáról. Ezen már vitatkozni lehet, hogy mennyire he. lyes vagy sem. El is mondta az egyik tag, jobb az. ha beszélgetnek, mert akkor kérdezni is lehet. Az írásos módszer valójában bürokratikusnak látszik, a papír ha bármilyen precíz is elválasztja a tagokat a vezetőktől. Másrészt ez csak tájékoztatás. de elmarad a vezetők tájékozódása, pedig a demokrácia enélkül sánta. Más az amiről égy tag beszélt, hogy az irodában, a hirdető táblán (^függesztik kinek mennyi munkaegysége van és mennyi a keresete. Az is jó, ha a gazdaság fő mutatói így közszemlére kerülnek, de ezek csa« alapját adhatják a szóbeli érintkezésnek. A tájékoztatás és tájékozódás eszközei tehát változatosak és valamennyi, vei élni kell, hogy a szövetkezeti tagok, a nyilvántartásba vett tagból gazdává, közösségi emberré váljanak. A közösségi szellem meghatározásának azonban nem az a fokmérője, ahogyan a riporter az egyik gyengébb tsz-ben próbálta a tagokat „szintvallani”. Arról panaszkodtak az emberek, hogy a gabonabetakarítás nehéz, mert nincs kombájnjuk. Er. re a riporter néhány tagtól azt kérdezte: mennyi munkaegységet ajánlana fel a jövedelméből, hogy legyen kombájn. Még olyan is „akadt”, akj egy havi keresetéről mondana le, ha kombájnt vásárolnának. Nehéz ezt elképzelni, különösen egy gyenge tsz-ben. De ha őszintén mondta is a megkérdezett, akkor sem ez az útja a kombájnvásárlásnak. Minden beruházás áttételeken érinti a jövedelem pillanatnyi alakulását, de mindenkit arányosan és nem felajánlás útján. A közérdeklődésnek másként kell kifejezésre jutnia: elsősorban szorgalmas munkával és segítő javaslatokkal, bírálatokkal. Hozzátartozik a szövetkezetek életéhez az alkalmazottak problémája és azok „hozzáállása” is a szövetkezethez, de ebben a témakörben — mit tudnak önmagukról — talán el is maradhatott volna az 5 megkérdezésük. Summázva, a téma érdekes, fontos és jó volt. Hasznos, hogy ezt a televízió több millió ember előtt feszegette. Ha nem tűnt is ki, szóval nem mondták el, de érezhető volt, nem egészen egy évtized alatt — amióta általánosan szövetkezetben gazdálkodik a parasztság — nagyon sokat fejlődött a közgondolkodás. Az egyéni gazdálkodás egymással való törődése a káröröm és az irigység volt. Ha valakinek nem sikerült valami, annak örült a szomszéd, fordítva pedig irigykedett. Ez mólóban van. Ez. is nagy vívmánya a szövetkezeti gazdálkodásnak — mondjuk így: a mi rendszerünknek. Fehér köpenyben képzeltem el őket, egy hatalmas teremben, amint a rajzasztalok fölé hajolnak. Kezük alatt új gép születik. Csak a fehér köpeny, a rajzasztal és az új gép volt igaz. A nagy terem nem. Bár, amint a Hajtómű és Felvonógyár tervezőmérnökei elmondták, addig még a mostanitól is kisebb helyiségben dolgoztak. Hiszen a gyár maga is nemrég született. Rövid hír jelent meg a januári újságokban: Nyíregyházán tervezik és fogják gyártani a DTS kisteherautót. Az olvasóknak újságot, a gyár tervezőinek alapos hosszú munkát jelentett. Négyen dolgoznak a műszaki fejlesztési csoportban. A fiatal gyár új konstrukcióját fiatal, még csak leendő mérnök tervezi, Ádám György. Helyzete nem irigylésre méltó. Munka, tanulás, Városi tanács, Kossuth tér, augusztus 16, péntek, délelőtt 9 óra. Kinyílik a hatalmas faajtó: megkezdődik a napi élet, a nyíregyháziak gondjainak, bajainak intézése. Hol mivel foglalkoznak ezen a viszonylag csendes délelőttön mi történik a városházán, ha hivatalosan nincs ügyfélfogadás? Nyári munkaerőhiány Balra a földszinten most kevesen várakoznak. (Igaz, a lakáshivatal ma nem fogadja az ügyfeleket, a hét más napjaiban bizony a nyolcvan ember sem ritka.) Egy ajtóval odébb a munkaügyi csoport — vagy ahogy egyesek mondják: a munka- közvetítő. Feltűnően kevés ember nyitja le az ajtó kilincsét, máskor itt is hosszú sort találtunk. — Munkaerő- hiány van a városban, ez a magyarázat — kapjuk a gyors felvilágosítást. Aki dolgozni tud, szerot, nem marad munka nélkül. Inkább a válla latok jelentkeznek telefonon: ennyi és ennyi emberre lenije szükségük. Persze, ha a nők elhelyezkedését tekintjük, van még nehézség most is. Több családanya megy el a konzervgyárba, jól is keres mégis otthagyja. Mind azt mondja, a több műszak, meg a vasárnapi munka miatt képtelenek megoldani gyercsalád és rengeteg utazás köti le az idejét. Az év elején a tankönyvek mellé színes prospektusok kerültek a leendő mérnök íróasztalára A leendő kisteherautó külföldi testvérei. A bolgár Balcancar, az NDK Multicar és az osztrák Haflinger kisteherautók prospektusai. — Mindent jói meg kell gondolni. Hiszen hasonló gyártmány nálunk nincs. Pedig szükség van rá. Éppen ezért akarjuk gyártani. És nekünk, tervezőknek, nemcsak a megtervezésre kell gondolnunk. Sokszor maszek piackutatóknak is fel kell csapnunk. így volt ez most is. Jártuk az országot, ki mi gyárt? Mit ‘udunk gyártmányaikból felhasználni? Hi szén az egyik a fődarabokat a másik a motort, a szerke zeti részeket. És maid csak ezután jön a mi munkánk. Most már készen vannak a tervek. Még ebben az évben mekük gondozását. „Kellene most is munkaerő a gyárnak, de nem tudunk küldeni.” Különben itt mindennap fogadják az ügyfeleket jobbára a fiatalok miatt, akik ezekben a napokban váltják ki munkakönyvüket. Ne kelljen várakozniuk — ez a cél. Szeptember elejére várják az érettségizettek „rohamát” akik dolgozni szeretnének. Eddig 15 ilyen kérelmet vettek nyilvántartásba. A takarítónő ötszáz forintja Takács József főelőadó a szociálpolitikai csoportnál éppen a csökkent munkaképességűek átmeneti segélyezésével foglalkozik. Idős, jobbára magukra maradt emberekről van szó, akiknek nincs megfelelő munkalehetőség, de még a nyugdíj- évekkel sem rendelkeznek. Megkezdődött a raj Luk segítő kormányrendelet végrehajtása, most harmadikként éppen Dankó Istvánná, volt bölcsődei takarítónő kérelmét bírálják el. Minden rendben, havi ötszáz forintos járadékkal könnyítetlek majd helyzetén. Anyakönyvi hivatal, fél tíz. Sötét ruhás férfi hallgatagon vár; halálozást jeleni be. Közben a miniszoknyás fiatal lány érkezik, érdeklődni, beférnek-e még a hétvégi esküvői programba. Nem kis gond, de teljesítik: az augusztus 20-i ünnepek idejére 25 pár jelezte házasság- kötését, köztük lesz az idei félezredik boldog ifjú pár. elkészítik a „nullszéria” első 50 darabját. — Már a megrendelések is megérkeztek. Sőt akadt közöttük olyan is, akik egyedi darabokat kértek. Mint a gödöllői egyetem, ahol takarmánykiosztásra használnák majd. Kérték, hogy adagoló berendezéssel is szereljük fel a DTS-t. Ami a rajzasztalon és a tervezők elképzeléseiben született, kint a műhelyben valódi alakot kap. Készül a DTS. — A tervezésekben már formatervezők is részt vetlek. Külsőre is csinos lesz az új teherszállító jármű. És kényelmes is. Elől két személynek van hely, s rakteülelére 2 tonna terhet lehet 'akolni. A tervek irattárba kerül oek, a sorozatgyártás lassan megindul. A tervező befejez te munkáját. Egy űj gép j született (hsD í Hárman KISZ-esküvőt tartanak és az anyakönyvi mvaial „menetrendjében” szerepel az ünnepek alatt két névadó ünnepély. Dől a panasz a háztulajdonosból a szabálysértési csoportnál: ő ezt nem gondolta, amikor lakóval együtt megvette a házat, azt hallanák, hogy hangoskodnak, meg a tyúkketrecet is oda állította a bérlő a járdára... Mindennapos eset, nehéz igazságot tenni... Azért csak sikerül, bizonyítja az a 25 akta is melyet tárgyalásra előkészítenek. Közben cseng a teieíon, szóinak a mezőgazdásági osztályról dr. Nagy Miklósnak: előállt a motor, indulhatnak a helyszínre. Sürgős az ügy ménni kell: néhol amerikai szövőlepke jelent meg a város külterületén, veszélyezteti a termést, cselekedni keli, hiszen Nyíregyháza exportáló központja is a megyének. Mint minden pénteken, ezúttal is az építési, közlekedési osztályvezető szobájában találni a város kommunális vállalatainak igazgatóit. Most éppen azokat az intézkedési terveket egyeztetik, melyeket a tanács vb határozata értelmében kellett elkészíteniük, a lakosság jobb ellátásáért. Jenser György, a kertészeti vállalat igazgatója: — Megsínylették parkjaink a négyhetes vízhiányt, intézkedtünk éjszakai locsolásról és húsz új öntöző szórófejet készíttettünk. Ehhez tar tozik, hogy 40 éves a város parkjaiban a locsolóhálózat. Folytatjuk a felújítási programot, ezúttal háromnegyed millióért a Beloiannisz és a Marx téren. Jó lenne, ha szorgalmazná a munkát a vízmű... Most próbálkozunk a parképítésnél az Angliából importált Gramo- xone gyomirtó szerrel. Reméljük, nem lesznek gazosak a parkok. Tisztaság Bárány József a városgazdálkodásiak tervéből azt emeli ki, hogy most már napjában kétszer tisztítanak a belváros utcáin, terein, tovább gépesítenek, fásítják a borbányai szeméttelepet, a jövőben gyakrabban — havonta — fertőtlenítik a, KUKA-edó- nyeket, jövőre egyenruhával látják el az úttisztítókat, szállítómunkásokat. Egy hónapon belül intenzívebben látnak hozzá a sóstói vidámpark építésének szervezéséhez: kijelölik a felelős személyt, a Hazafias Népfront bizottságot alakít a társadalmi munka szorgal mazására... írógépek zaja, te'efonbe- szélgetések foszlánya szűrődik ki a városi tanács folyosóira: mindenütt a lakosság gondjainak megoldásán munkálkodnak. (a. sJ 20 EVE A Nyírségi Magyar Nép írta Régi újdonságokat kézbe venni mindig különleges élmény. Különösen azokét az időkét, amikor a munkáshatalom első éveinek erőfeszítéseiről, munkájáról írtak a lapok. Az olvasó ilyenkor önkéntelenül is hasonlít. Tervek voltak akkor, mi követte őket? Miről tudósít egyetlen lapszám, az Í948. augusztus 20-i Nyírségi Magyar Nép?-é25 százalékkal csökkentették a tandíjakat. A Gazdasági Főtanács tegnapi ülésén elhatározta a közép és felsőfokú iskolák tandíjainak 25 százalékkal való csökkentését,. A főtanácsnak ez az intézkedése előmozdítja a népi rétegek továbbtanulását. Ma a középiskolákban nincs tandíj. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola hallgatóinak 85 százaléka állami támogatásban részesül, ösztöndíjat, tanulmányi segélyt kap Kimérték a vasutasszálló helyét. A város képviselőtestülete hozzájárult a vasutasszálló felépítéséhez szükséges telek rendelkezésre bocsátásához. Szerdán a Népkert Népkert utcai frontján kimérték a telket... Rövid időn belül megkezdik az építkezést. 1950-ben felépült az űj vasútállomás is. 1967-ben begördült Nyíregyházára az első villamos mozdony. ■ér Munkásasszonyok, parasztlányok versenyben javítják a demecseri iskolákat. „Ezzel ma készen leszünk — mondja Csáki néni, az MNDSZ közszeretetben álló titkára. — Az ablakok be- üvegezése van még hátra, meg külső munka. — Ezt és azt a szembenlévőt — mutat át Csákiné az utca másik oldalára — mi hozzuk rendbe, az MDP tagjai; azt, ami itt, ezen a soron van, az ipartelep munkásai.” 1955-bsn hattantermes iskolát építettek, nevelői lakással, 1660-ban újabb öttantermet, egyemeletes épületben. Most több mint 700 tanulója van az általános iskolának. Gimnázium van, ahonnan először 1967-ben léptek ki De- mecserben érettségizett diákok. Az OTI a dolgozóké. 32 ezer dolgozót vizsgálnak meg havonta a nyíregyházi OTI 12 rendelőjében. Részlet a riportból: „Büszke ürömmel mutogatják meg a röntgenlaboratórium gépeit A főorvos külön fejezetet szán a Stabilovoltnak, ennek a pompás csodálatos röntgenterápiás készüléknek. Talán három van belőle az országban...” ..... A statisztikai adattárból: egy év alatt több mint kétmillió vizsgálatot végeznek a körzeti orvosok a megyében, Nyíregyházán 280 ezret. A megyei rendelointezel szakrendelésein az elmúlt fél évben 785 ezer beteget ke- zeltek. , ... Csikós Balázs Kisteherautó Nyíregyházáról
