Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

IM&. augusztus 1 ETELET-MAGY ARÖRSEAG 9. oldal flz MLSZ vezetői 2 labdsrúgósport időszeríi hérdéseiril § Szeptember 8-án jeSöfik ki a [Mexikóba utazó csapatot # Az A-váiogatott látszik Ausztria eüen Csütörtökön délelőtt Hegyi Gyula az MLSZ elnöke, Sós Károly szövetségi kapitány és Lakat Károly dr. az olimpiai csapat edzője sajtóértekezle­ten tájékoztatót tartott a labdarúgósport időszerű kér­déseiről. Az olimpiai válogatott ed­digi előkészülete, a tatai edző- táborozással, majd barátsá­gos mérkőzésekkel lezárult. A játékosok hozzáállásával, szorgalmával és fegyelmezett­ségével elégedettek voltak a vezetők. A további munkát most már a bajnokságtól, a csapa­tok nemzetközi kötelezettsé­gűtől teszik némiképp füg­gővé. Augusztusban az olim­piai kerettagok Vácott, majd a hollandiai Gehlenben és végül Kecskeméten játszanak edzőmérkőzést. Szeptember­ben 1—8-ig edzőtáborozás szerepel a programban, majd a felkészülés már Mexikóban fejeződik be, helyi csapatok elleni edzőmérkőzésekkel és mindennapos gyakorlással. Elmondották az illetékesek, hogy a keretet továbbra is az a 26 játékos alkotja, akik jú­lius elején Tatán a felkészü­lést megkezdték, ide tartozik a ferencvárosi Novák, aki a további munkába már bekap­csolódik, ezenkívül 3—4 olyan labdarúgót figyelnek még, aki esetleg számításba jöhet­nek. Mivel az már eldőlt, hogy szeptember 8-án a 113. ma­gyar—osztrák mérkőzésen a magyar A válogatott szerepel Ausztria ellen, az olimpiai csapat ugyanezen a napon Veszprémben Felső-Ausztria ellen lép pályára, a Mexikó­ba utazó együttest egyébként a mérkőzés után jelölik ki. Az A válogatott a szeptem­ber 8-i mérkőzés előtt, augusztus 21-én egy NDK klubcsapat ellen mérkőzik, szeptember 4-én pedig az NDK utánpótlás válogatottja lesz legjobbjaink ellenfele. * A magyar olimpiai válo­gatott első mérkőzését Me­xikóban október 12-én Gua- dalajaraban El Salvador csa­pata ellen játsza. A magyar labdarúgók számára eléggé is­meretlen az ellenfél és éppen ezért némi támpontot jelent az az ismertetés, amelyet Kó- sa Károly a Kubában három évig működő magyar edző adott az MTI munkatársának a salvadori labdarúgókról. — Az olimpiai selejtezőben Kuba válogatottja El Salva­dorral is mérkőzött — mon­dotta. A kubai válogatott San Salvadorban 3:0-ás ve­reséget szenvedett, de Ha­vannában is kikapott 2:l-re. A salvadori labdarúgók jó ké­pességű játékosok. Az első osztályú együtteseket dél­amerikai profijátékosok — brazilok, argentinok, uru­guayiak és salvadori amatő­rök alkotják körülbelül fele­fele a.ányban. Játékuk a dél­amerikai és a mexikói lab­darúgás „keveréke”. Mivel a szembenálló csapatok játék­erejét ismerem, nyugodtan mondhatom, ha a magyar csapat megfelelő harci szel­lemben küzd, győzelme nem maradhat el, de azért vigyáz­ni kell.,. Bemutatjuk a Megyei Kézilabda Szövetséget A labdarúgás mellett me­gyénkben ma; már a kézilab­dázás is a legkedveltebb sportágak közé tartozik. Év­ről évre jelentős fejlődés ta­pasztalható, egyre több köz­ségünkben honosodik meg e sok izgalmat, változatos küz­delmet hozó labdajáték. Alábbiakban a sportág hely­zetéről, a Megyei Kézilabda Szövetség munkájáról szá­molunk be. 15 év óta a szövetéig élén A Megyei Kézilabda Szövet­ség héttagú elnöksége irá­nyítja a sportág ügyeit. A szövetség elnöke Kovács Ár­pád, aki 1953 óta tölti be ez: a tisztet, s mindenként ren­delkezik a megfelelő szakér­telemmel, tapasztalattal. Mel­lette a szövetség elnökségé­ben már gyakrabban akad változás. A tisztségeket több­nyire olyan személyek lát­ják el, kik korábban maguk is játékosok voltak. A szö­vetség versenybizottságot, if­júsági-, fegyelmi- és edzőbi­zottságot működtet, valamint a játékvezetők testületét. Érdekes módon, az elmúlt évben a szövetség munkája hagyott némi kívánnivalót. Kiengedték kezükből az irá­nyítást, gyakran hozzájárul­tak mérkőzésváltozásokhoz, s ez oda vezetett, hogy egyik másik csapat szinte saját tet­szése szerint határozta meg mérkőzéseinek lejátszását. Mindezek azt is eredményez­ték, hogy hiányos volt a csa­patok tájékoztatása, szinte lehetetlen volt körleveleket, táblázatokat készíteni. Idén örvendetesen megvál­tozott a helyzet. A szövetség kemény kézzel, határozottan irányítja a sportág életét. S ez meg is látszik a bajnok­ságokon. Példaként említ­hetjük, hogy a megyei jelle­gű bajnokságokban az egész tavaszi idényben mindössze egy férfi és egy női mérkőzés maradt el. Jelen pillanatban a szövetség főtitkári tisztének betöltése nincs teljesen ren­dezve. Ha ez is megtörténik, tovább szilárdul a szövetség munkája. Idén megyénk kézilabda sportjára elsősorban a töme­gesítés a legjellemzőbb. Me­gyei férfi, női, megyei ifjúsá­gi férfi, női bajnokság mű­ködik. Uj csapatok is jelent­keztek, s szerepelnek a baj­nokságban: Nagyhalász, Csen- ger és Mándok. Továbbá összevont járási bajnokság is működik, melyben a fehér­gyarmati és a mátészalkai já­rások együttesei szerepelnek. S amire még példa nem volt: ez évben már a kis- várdai, a baktalórántházi és a tiszalöki járásban is folyik járási kézilabda-bajnokság. S tegyük hozzá mindhárom já­rásban kitűnő rendezésben, nagy érdeklődés mellett. A kisvárdai járásban például férfi, női bajnokság van. Kü­lönösen szembetűnő Baktaló- rántháza példája: a község­ben nem kevesebb, mint há­rom kézilabdacsapat műkö­dik. A felnőtt férfi együttes épp a közelmúltban lezajlott megyei spartakiáddöntőn szerezte meg — általános, de kellemes meglepetésre — az előkelő második helyet. Az NB-s bajnokságban sze­replő együtteseket is számít­va, a tavaszi idényben me­gyénkben közel száz kézilab­da férfi, illetve női csapat vett részt rendszeresen baj­nokságban. S örvendetes, hogy a csapatokban túlnyomó részben fiatal játékosok sze­repeltek. S talán mondani sem kell, közöttük igen sok tehetséges játékos van. Az ügyes fiatal kézilabdázók közül 23-an vettek részt a nyár folyamán a sóstói to­vábbképző táborban. Színvonal, csak Jelnötteknél! Az idei év jelentős minősé­gi javulást is hozott. Elsősor­ban bizonyítja ezt,- hogy az NB II-ben két újabb csapa­tunk — a Nyírbátori Vasas férfi és a Mátészalkai ME- DOSZ női gárdája — van. Közülük a nyírbátori fiúk kö­zépmezőnyben állnak, beiga­zolva a hozzájuk fűzött re­ményeket. A mátészalkai lá­nyok a kiesés ellen küzdenek s érzésünk szerint el is kerü­lik azt. A két újonc mellett a Nyíregyházi Kinizsi ferficsa pata is magasabb osztályba lépett, NB I B-ben szerepel Bár a csapat — játékosállo mányát tekintve — többre is képes lenne, mégis elégedet­tek lehetünk, jelenlegi kö­zépmezőnyben elfoglalt he­lyével. Az NB-s csapatok mellett a férfi felnőtt bajnokságban Is elégedettek lehetünk a színvonallal. Hat jó képessé­gű együttes is küzd itt még teljesen egyenlő esélyekkel a bajnoki cím megszerzéséért. A női felnőtt bajnokságból kiemelkedik a Tanárképző Főiskola együttese, melytől már aligha lehet elvenni a bajnoki címet. Az ifjúsági bajnokságok színvonalával sem lehetünk különösebben elégedettek. Az NB-s együttesek megnyug­tató utánpótlását csak úgy lehetne biztosítani, ha jó ké­pességű ifjúsági együtteseink lennének. Ehelyett, — a Nyíregyházi Kinizsi NB Il-es női gárdájának ifjúsági együttese 2:42(!) gólaránnyal utolsó az ifik bajnokságában. Mindezekből következik, hogy az utánpótlás nevelésé­ben még akad tennivaló. Sok a kiállítás A megyei szövetségnek bő­ven akad idén tennivalója. Sajnálatos, hogy a fegyelmi bizottságnak is. Idén a tava­szi évadban összesen 31 vég­leges kiállítás volt a megyei jellegű bajnokságokban. Élen a Hodászi Tsz férfiegyütte­se áll, négy kiállított játékos­sal, utána a Nyírbogdányi Tsz következik, melynek há­rom játékosát állították ki végleg egy-egy mérkőzésen. A legsúlyosabb büntetést pe­dig a Kisvárdai Vasas egyik játékosa kapta, akit 1969 ja­nuár 1-ig tiltottak el. A megyei szövetség egyen­lő mértékkel mér. Ezt igazol­ja, hogy — érdekes módon — két játékvezető is fegyelmi vizsgálat előtt áll. Egyik já­tékvezetői műhibát vétett egy mérkőzésen, másik pedig jogtalan költségeket számolt fel egyik mérkőzésén. A szövetség fegyelmi bi­zottsága a tárgyilagos és megérdemelt ítéletekkel igyekszik elejét venni a to­vábbi szabálytalanságoknak. Hiszen pillanatnyilag ez a legnagyobb szépséghibája a megye kézilabdasportjának. Mindent összevetve, „fél­időben” mindenként bíztató­nak ítélhetjük meg megyénk kézilabdasportjának helyze­tét Béai László Amerikai úszónők az 1924-es olimpián. Magyar győzelem a tengeren (14) — Zito Hungária! (Éljen Magyarország!) — kiáltották az öböl partján álló nézők, amikor a legmagasabb árboc­ra felhúzták a magyar zász­lót. és kihirdették az ered­ményt : — A 100 méteres verseny­ben első Hajós Alfréd, Ma­gyarország 1 perc 22,2 má­sodperccel... A tizennyolc éves Hajós fe­ledte a hideget, a veszélyes vizet, amikor a több ezer gö­rög olyan lelkesen ünnepel­te. mintha hazai sportoló győzött volna. Már készülődtek az ötszáz méteres verseny résztvevői is. — Itt is neveztek — emlé­kezett vissza később Hajós, az első magyar olimpiai baj­nok. — De nem indultam, mert úgy gondoltam, hogy 1200 méteren több az esélyem a győzelemre. Egy óra múlva újabb pisz­tolylövés. Nyílt, erősen hul­lámzó tengeren indultak el a part felé a versenyzők. Az úszás nem is volt egészen veszélytelen. Többen felad­ták a küzdelmet, jobbnak lát­ták, ha intenek a kísérő ha­jóknak. Hajós később beval­lotta, hogy ő is félt. Mi lesz-, ha görcsöt kap? De győzni akart és tovább úszott. ötszáz méternél már a ma­gyar úszó vezetett. Első he­lyét nem is annyira az ellen­felek veszélyeztették, hanem a fagyos víz és a görcs állandó lehetősége. Hajós végül százméteres fölénnyel előzte meg a töb­bieket és a legmagasabb ár­bocra másodszor húzták fel a magyar zászlót. A győztes ideje egyébként 18 perc 22,2 másodperc volt. A tizennyolc esztendős, két­szeres magyar olimpiai bajno­kot, a játékok végén, a többi aranyérmessel együtt meghív­ta ebédre a görög uralkodó. Erre a váratlan ceremóniá­ra Hajós nem számított. Min­denesetre némi csalódást oko­zott neki a palota és az ebéd viszonylagos egyszerűsége A kétszeres olimpiai bajnok képzeletéljen nyilván a me­Johnny Weissmüller, aki 1924-ben, 1928-ban volt az olimpia leggyorsabb úszója. sebeli királyok mérhetetlen gazdagsága élt. Hajóst az egyetemről nem szívesen engedték el az athé­ni útra. Amikor indulás előtt megjelent Ilosvay Lajos dé­kánnál, hogy elbúcsúzzék, ezt a megjegyzést kellett szó nél­kül végighallgatnia: — Léha emberek azok. akik sportolni mennek, ami­kor tanulniok kellene. Egy évvel később Hajós nagyszerű eredményei vizs­gázott és ekkor megkapta az elégtételt. A dékán ezt mond­ta neki: — Athén után nem gratu­láltam. Most viszont kétsze rés elismerés illeti, fiatal ba­rátom. Utólagos elismerésem az athéni sikeréhez és a mos­tani remek tudásához... 1900, Párizs... Az úszószá­mokat a Szajna egyik holt­ágában rendezték és ezeket az eredményeket aligha lehet összehasonlítani a pireuszi tengeröbölben született telje­sítményekkel. A legnagyobb sikert az angolok és az ausztrálok érték el. akik „ollózó lábtempó”-juknak kö­szönhetik aranyérmeiket Miből állt ez? A versenyző a vállát függőlegesen tartot­ta a vízre, az egyik keze ál­landóan a víz alatt dolgozott, a másik pedig a víz színén lendült előre és tenyeret la­pátként használva segítette a testét előre. A lábbal pedig a járás mozdulatát utánozták, a víz alatt. Ez a stílus az angoloknak és az ausztráloknak fölényt je­lentett a párizsi olimpián: kétszázon Lane (Ausztrália), 1000 és 4000 méteren pedig Jarvis (Anglia) lett az első. Halmay Zoltán régi módon úszott, csak kartempókkal lendítette magát előre, a lá­bát nem mozgatta. így szerez­te meg 200 és 4000 méteren a második. 1000 méteren a har­madik helyet. 1904-ben a St. Louis-i olim­pián még változatosabbá és érdekesebbé vált a stílusok harca. Az úszók egy mester­séges tóban, az akkori világ- kiállítás területén mérték össze tudásukat. A magyar Halmay lábtempó nélkül ver­senyzett, így győzött az 50 és a 100 yardos távon Rajta kí­vül még az európaiak közül gyorsúszásban a német Rausgh ért el sikert, mert általában a gyorsúszásban az amerikaiak aratták a legtöbb sikert ö, ahogy ezt akkoriban ne­vezték — krallal, ahogy ma mondják, a kallóval úsztak. Ez a mód Ausztráliából in­dult el és állítólag egy Ca- will nevű úszó találta ki — Fogadjuk — mondta Ca- will társainak —. hogyha a térdemet és a csuklómat ősz- szekötözitek. bedobtok a ten­gerbe, akkor is kiúszom. Fogadtak és Cavvill nyert. Csak alsó lábszárait mozgat­ta, villámgyorsan le és föl a vízben, Így úszott. M. K. (A folytatást vasárnapi lap­számunkban közöljük.) A VIT jegyében: Labdarúgótorna Baktalórántházán Megyeszerte folyik a Vi­lágifjúsági Találkozó jegyé­ben kiírt kispályás labdarú­gótorna A közelmúltban Baktalórántházán zajlott le a járási döntő. A döntőn — a járási körzeti versenyekről továbbjutva — az alábbi csa­patok vettek részt: Petnehá­zi Uj Barázda Tsz, Baktaló­rántházi Gépjavító I, Bak­talórántházi Vegyes Ktsz Gépjavító II, Nyírjákói Kos suth Tsz, Nyírtéti Rákócz Tsz és a Vajai Béke Tsz. A járási döntőn a Vegye? Ktsz szerezte meg az első­séget a Gépjavító 1. «lőtt. E két csapat egyben bejutott ■i megyei, körzeti dpntőfee, nely ugyancsak Baktalóránt- aázán kerül sorra augusztus 17-én. Ekkor a két baktai együttes a vásárosnaroényi, lúsvárdai és záhonyi körze­tek két-két legjobb együtte­sével mért össze tudását.

Next

/
Thumbnails
Contents