Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

tees, július vf. KELBT-MAGYARORSZAG 5. oldal A finn „futógép“ (7) Paavo Nurmi a huszas évek legnagyobb hosszútávfu» tója a célban, mögötte honfi társa Ritola. Felkészüléséről a legkülön­félébb dolgokat mesélték. De a teljes igazságot senki sem tudta meg, mert Nurmi na­gyon tudott hallgatni. Nem árult el semmit edzósmód- szereiből. A legnagyobb ti­tokban futott a vasúti ginek közötti talpfákon, hogy lé­péseinek hosszát növelje és több napos gyalogtúrákat tartott, ezzel viszont kitartá­sát akarta fokozni. Közvetlenül a nagy ver­senyek előtt sokat pihent, órákon át feküdt az öltöző­ben csendben, zavartalanul. Azt mondták róla: „Nurmi minden futás előtt magába szali. Hosszú ideig' teljes ma­gányban, egész hosszúságá­ban elnyúlva pihen. így te­lítette magát idegen energiá­vá!, erővel és öntudattal, de a versenyre egy pillanatig sent gondolt és nem aludt el.” Stopperórát tartva a kezé­ben jelent meg a startnál. Ellenfeleire legtöbbször rá sem hederitett. Futás közben csak az órát figyelte, ahhoz mérte a tempóját. Egyenletes, gazdaságos volt a mozgása és az irama. Ha 5000 métert futott, akkor volt némi elté­rés az egyes körök között, 1924-ben, amikor egyszer 14 perc 28,2 másodperces idő­vel győzött, így alakultak egyes körei: 67,4, 69, 61,1, 69,7, 71, 71,3 70,8 71,4, 70,5, 70,6, 71,2, 64,2. (Az első kétszáz métere egyéb­iránt 32 másodperc volt.) Nurmi 1920-ban Antwerpen­ben indult először az olimpián 6000 méteren állt rajthoz. Még tizenhármán pályáztak az aranyéremre és elsősorban a francia Gullemot, nagy önbi- salommal. Ez a verseny, nem úgy, mint annak idején Stockholmban, már nem volt annyira békés körözés. Ala­posan felkavarta a stadion közönségének a hangulatát. Eleinte a francia atléta és oz olasz Speroni felváltva veze­tett, de azután jött Nurmi. O állt az élre, arcán nem lát­szott semmi erőfeszítés, egyenletes tempóban vezetett, Gullemot árnyékként követ­te Ez csak fokozta a nézőté­ren a feszültséget. Száz méterrel a cél előtt a francia futó kiugrott a finn ellenfele mögül és óriási hajrával győzött. Nurmi tehát élete első olimpiáját vereség­gel kezdte. Nem látszott raj­ta a kudarc, annyira fegyel- mezle magát, hogy' még klub­társai sem tudták, milyen kedve van. Elindult 10 000 méteren is, ahol kitartása és szívóssága felőrölte Gullemot ellenállá­sát. A francia futónak ezúttal a táv végére nem maradt ereje Nurmi biztosan győ­zött. Rajthoz állt még a 10 000 méteres mezei futás­ban is. Ott még fölényeseb­ben szerezte meg az első helyet és a második arany­érmét. 1924-ben a párizsi olim­pián Nurmi folytatta győzel­mi sorozatát. Megnyerte az 1500 és az 5000 méteres sík­futást. A kettő között mind­össze 71 percet pihenhetett csak. Más talán már megelé­gedett volna a két arany­éremmel, ő azonban megje­lent a 10 000 méteres mezei verseny rajtjánál is. Párizsra ezen a napot? af­rikai hőség köszöntött. A verseny három északi atléta: Nurmi és Ritola és a svéd Wide elkeseredett küzdelmét ígérte. Fokozta a bizonytalan­ságot, hogy az óriási meleg mindháromnak szokatlan volt. A táv első felében együtt haladtak az esélyesek. Olyan elszántan futottak, hogy látszott, mindent vál­lalnak a győzelemért. A nagy tét, a bőség, és a három híres atléta különleges ké­pessége elegendő volt ahhoz, hogy még azt is feledtesse mindenkivel, előzőleg már unalomba fulladtak a h06Z- szútávú futóversenyek. A mezőny többi tagja fo­kozatosan leszakadt, nem bírták a hőséget és a nehéz terepet. Rendkívüli megpró­báltatás várt a résztvevőkre. 7000 méternél a svéd Wide ereje felmondta a szolgála­tot, kiesett a ritmusból és botladozni kezdett A két finn, Nurmi és Ritola mintha mindebből semmit sem vett volna észre, gépiesen, érzé­ketlen arccal futott tovább'. Egyre többen adták fel a versenyt. Meg Wide sem tud­ta végigfutni a távot mert teljesen kimerült. Azután Ri­tola is visszaesett, csak Nur­mi bírta a saját, kíméletlen tempóját, A közönség tom­bolt amikor nagy előnnyel befutott a célba Látszólag nem érdekelte az ünneplés, mint ahogy semmi fáradtság sem látszott rajta. 1928-ban az amszterdami olimpián Nurmi ismét ott akart lenni a rajtnál. Ekkor azonban még a finnek sem remélték, hogy a párizsi versenyek hőse, négy eszten­dővel később még mindig főszerepet játszhat. Úgy tud­ták róla, hogy már nem is tart rendszeresen edzéseket. M. K. (A folytatást pénteki lap­számunkban közöljük.) Totó tanácsadó 29. játékhét 1 Siolnoúi MTE—Kecskeméti Dóú,a. A .íktiiiéti csapat ru­tinosabb, s jobb erőkből áll. «Tipp: K, 2­2. Ganz-iUA VÁG—-Pécsi Bá­nyász. A hazai csapat mindkét pontot biztosan szerzi meg. Tipp; 1. 3. Budafok—Bp. Spartacus. Bu­dafokon is esélyesebbnek látszik a Spartacus. Tipp; x, 2. 4. Almásfüzitő—K1STEXT. A vendégcsapat még döntetlenben sem reménykedhet. Tipp: 1. 5. Veszprém—Erzsébeti VTK. A hazai együttes pontot sem fog veszteni. Tipp: 1. 6. Goldberger—HL kér. TTVE. Nagyjából kiegyenlítettek az erőviszonyok. Tipp: x. T. Esztergom—Gázmüvek. A vendégek pillanatnyilag jobb farmában vannak, de a hazai környezet ezt ellensúlyozhatja. Tipp: x, 1. i. Szegedi Dózsa—Kiskunfél­egyháza. Kettejük találkozóján is a pályaelőny fog dönteni. Tipp: 1, X. 9. Volán SC—Zalke SE. Mind­két együttes jó teljesítményt nyújt a Nyári Kupában. Tipp: 1, x, 2. 19. Kaposvári Kiniz ,i—Máza- Szászvár. A kaposvári ctapat biztos győzelme várható. Tipp: l. 11. DVSC—Miskolci VSC. Ér­dekes küzdelemre van kilátás, az esélyek nyiltak. Tipp: 1. 2, x. íz. Szolnoki MÁV—Székesfe­hérvári MÁV. a szolnoki együt­tes hazai közönség előtt nyerni akar. Tipp: 1. IS. Pécsi VSK—Szegedi VSE. A pécsiek meUett szólnak az esélyek. Tipp: 1, x. POTMERKOZESEK 14. Ceglédi VSE—Győri MÁV DAC. A ceglédiek mindkét pon­tot meszerzik volt NB I B-s ellenfelükkel szemben. Tipp: l. A további pótmérkőzések tip­pel: U X. Cukrász termelő üzemünkbe AZONNALI BELÉPÉSSEL vezetőt keresünk. Jelentkezés sze­mélyesen az fmsz ig. elnöké­nél. Ujfehértó, Szabadság tér 7. A Nyíregyházi Városgaz­dálkodási Vállalat gyakor­lattal rendelkező gépkocsivezetőket felvesz. (446) Pr. P. Szabó Gyula bíztató kísérletei 25 százalékkal növelhető a burgonyatermés A takart területek állják az aszályt Jelentős témáról, érdekek módon — a kísérletek he­lyén, három termelőszövet­kezet burgonyaföldjén — tartotta legutóbbi ülését a Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs megyei szervezetének növényter­mesztő szakosztálya. Az ér­tekezés tárgyául a burgo­nya terméshozam növelésé­nek további lehetősége a nyírségi tájon, öntözés nél­kül — választották. A tanácskozást dr. P. Sza­bó Gyula, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese vezette. Többek kö­zött ismertette a jékei Sza­bad Föld Termelőszövetke­zetben korábbi négy évben végzett kísérletet, ahol több tényezős véletlen blokkel­rendezésben vizsgálta a trágyaszerek hatását a bur­gonya gumóhozam növeke­désére. Megállapította, hogy a hozam növekedésére a gu­mó fejlődési, fenofázisos szakaszban a 18 Celsius-fok körüli átlag hőmérséklet a legkedvezőbb. Szerinte az igen alacsony fajhőjű nyírségi homoktalaj káros felmelegedése ellen, legjobb védekezést nyújt az öntözés. Éppen ezért a ku­tató hangsúlyozza, ahol az öntözés lehetséges a burgo­nyát öntözni kell! Ahol ön­tözéssel nem tudjuk a bur­gonya vízszükségletét pótol­ni, ott a talajban tavasszal már meglévő vízkészletet kell megtartani, az elpárol­gástól megóvni. A kutató szerint nagyon egyszerűen törekes, vagy más rossz hő­vezető anyagokkal ezt kivá­lóan meg lehet oldani. Ilyen takarással a burgonya ren­delkezésére áll á legszüksé­gesebb vízmennyiség és a talajhűtést is megoldjuk. Ezt az állítását a kutató hely­színi kísérletek bemutatásá­val igazolta. Egyik kísérlete a jékei Szabad Föld Tsz-ben van, ahol már három év ered­ményeiről győződhettek meg. 1966- ban a takaratlan te­rületen holdanként 108,3 má­zsa, a takart területen 136,89 mázsa termett, a különbség 26,7 százalékos növekedés. 1967- ben a takaratlan ter­mése 93,21 mázsa, a takart területé 112,80 mázsa, a kü­lönbség 21 százalékos növe­kedés. 1968- ban a szakosztály ál­tal megtekintett kísérletben a 20—25 százalékos termés­növekedés a takart területen valószínűnek látszik. A kutató 1968-ban a kí­sérleteket kiterjesztette a kislétai Rákóczi és a tuzséri Rákóczi Termelőszövetkeze­tek területére is. A kislétai Rákóczi Tsz-ben a kísérleti gülbaba burgo­nya sorközeit nádhasur&val árnyékolják. A talajhőmér­sékleti állapotok között mintegy öt Celsius-fok kü­lönbség van a takart, illet­ve a takaratlan területeken. A takart területen nyári gyomképződés nincs, a taka- ratlanon van. A felhúzott burgonyatövek tanúsága sze­rint 20—25 százalékos ter­méstöbblet már itt is jelent­kezik. A tuzséri Rákóczi Tsz-ben kisvárdai rózsa burgonyával kísérleteznek, aminek taka* ró anyaga faháncs hulladék, forgács. Kánikulai meleg­ben, déli 12 órakor a takart terület talaja nyirkos volt, hőmérséklete 24 Celsius-fok, a vele szomszédos takarat- lan területé 31 Celsius-fok volt. A szakbizottság tetszés szerint felásott négy bokor burgonyatövet úgy a takart, mint a takaratlan területen s megállapította, hogy a ta- karatlan négy bokor alatt 26 darab közepesen fejlett, a takart alatt pedig 34 da­rab közepesen fejlett burgo­nyagumó volt. A takart bokrok alatt még 3—4 sztó- lát — burgonyagumó kezde­ményeket — is találtak. A 20—25 százalék körüli terméstöbblet máris megvan a takart területen a taka- ratlanhoz viszonyítva. összegezve a kísérletező igen jelentős feladat megol­dásán fáradozik: ami nem más, mint a burgonya szá­mára öntözés nélkül — ha arra lehetőség nincs — biz­tosítani a kedvező talajhő­mérsékletet és a szükséges vízmennyiséget a nyírségi viszonyok között. Ez egy­ben a szórfethúzott vető gu­mó védelmét is jelenti a bő- hatásos b^tevyégek elten. Az eddigi kísérletek bírta’ö eredménveket hoztak a Nvír- ség számára Az eredménye­ket a burgonva felszedése­kor ismertetjük, hoev « kí­sérletek tapasztalata* alap­ján a burgonyatermelő gaz­daságok ezze’ a módszerrel is növelhessék terméshoza­maikat. BÉRHÁZGONDOK Együttélés, alkalmazkodás A szemetelők, a kötözködők, a Nyíregyháza városiasodása a sok egyéb mellett a gom­ba módra szaporodó emeletes bérházak számával is lemér­hető. Az ezekben lakó családok számát pedig már négyje­gyű számokkal jegyezhetjük. Az ingatlankezelő vállalat — az állami lakások gazdája — négyezer bérlőt tart nyilván­tartásban. (Ezek egy része még földszintes házakban lakik.) Tekintélyes a számuk a szövetkezeti és OTP öröklakások­nak is. Mindezeket egybevet ve sok ezer ember lakik a vá­rosban közös fedél alatt, ahol közösen kell vigyázniuk kör­nyezetük tisztaságára, rendjére és nyugalmára. Vajon tud- nak-e? Tudnak-e együtt élni, alkalmazkodni egymáshoz? Ne egymás ellen! — Azt hihetnénk, hogy a bérházak számával a problé­mák, a bejelentések is sűrű­södnek. Pedig nem így van — tájékoztat Szatmári István, az Ingatlankezelő és Közve­títő Vállalat igazgatója. Mint­ha új bérlőink felkészültek volna az együttélésre. Példa erre az Északi Alközpont, ahol alig akad vita a lakók, illetve a házfelügyelők és a lakók között. Az emberek elfogadták és megtartják a szocialista együttélés sza­bályait. Nem egymás ellen, hanem egymás mellett élnek. S, ez általában másutt is így van, de akadnak össze­koccanások és sajnos kirívó esetek is. — Miből erednek ezek? — Mindennek az alapja a házirend megsértése kisebb nagyobb mértékben, no és természetesen a személyi el­lentétek. Mert akik egyéb­ként sem szívlelik egymást, szinte várják az alkalmat, hogy beleköthessenek egy­másba. — Ilyen helyen a házfel­ügyelők helyzete sem lehet könnyű. — Magatartás dolga ez. Többségükben jól látják el feladatukat. Mégis, úgy érez­zük, e tekintetben van meg tennivalónk. Mert előfordul, hogy éppen a házfelügyelő szítja, vagy egyenesen előidé­zi a vitákat. Leáll perlekedni a lakókkal. Ez nem megen­gedhető. Nem számíthat a segítségükre, ha a lakók többségével szemben áll. —- Milyen eszközei vannak az ingatlankezelőnek a né­zeteltérések feloldására? — Könnyebb dolgunk alkal- mazottainkkal van. Figyel­meztetés, fegyelmi — esetleg elbocsátás is — sorolja az igazgató. — Volt már ezekre példa? — Sajnos. Éppen most is van folyamatban egy fegyel­mi eljárás. A Beloiannisz tér 3. számú ház házfelügyelője ellen. Az egyik lakóval tör­tént összetűzése tettlegessé- gig fajult. Bírósági tárgyalás is volt az ügyben. Valószínű, el is kell onnan távolítani. Viszont az olyan lakót... — Viszont az olyan lakó­kat aki megmérgezi a ház­közösség életét — nem lehet eltávolítani. — Ez igaz — bólint az igazgató. De erre nincs is szükség. Vannak eszközeink a fegyelmezetlenség meg­szüntetésére. Elsősorban meggyőzéssel. Házkezelőink személyes beszélgetésekkel, esetleg lakógyűlések összehi- sával igyekeznek jobb belá­tásra bírni azokat a bérlőket, akik nem tudnak, vagy nem is akarnak beilleszkedni. Ez általában eredménnyel is jár. Az Arany János utca 19—21. szőoyegrázók számú ház példája ezt iga­zolja. Ebben a házban lakó­bizottság alakult, s • itt lakó­gyűlésen állt helyre a béke. A Toldi utca 34-ben viszont sikertelen volt a közös be­szélgetés. Veszekedésbe, sze­mélyeskedésbe fajult. Ilyen esetekben mi tehetetlenek vagyunk, A házkezelők is bekapcso­lódnak a beszélgetésbe. Ok tudnak a legtöbbet az állami bérházak életéről. — A Toldi utca 34-ben is volt olyan lakó, aki belátta, joga van szomszédjának szól­nia azért, ha viráglocsoiás közben fejére csorgatja a vi­zet. Még ha nem is szándék­kal. A rendbontók ellen — A szándékos rendbon­tókkal szemben természete­sen mi is keményebben lé­pünk fel. A Toldi utca 42- ben három lakó kapott írás­ban figyelmeztetést a lépcső­házban szándékosan elszórt szemétért. Az Arany János utca 18—20-ban ugyancsaK három lakót 300—300 forintra bírságoltunk meg szőnyegrá­zásért. Ablakból, erkélyről semmilyen időpontban nem szabad porolni. Azóta nincs ilyen panasz ezekben a há­zakban. — Annál több vita adódik a gyerekek miatt. Játékukkal felverik a ház csendjét, za­varják a pihenőket, a labdá- zás hevében betörik az abla­kot. A Luther-házban pa­naszkodtak, hogy még kerék­pároznak is a függőfolyosón. A bérház nem játszótér, bár­milyen szigorúan hangzik is ez. S, ha ezért szól a házfel­ügyelő, jogosan teszi. Szól a házmester..., szól a szomszéd... és visszaszólunk. Városiasodó életünk velejárói ezek a kisebb nagyobb bosz- szúságok? Amint hallottuk — nem feltétlenül! Kádár Edi*

Next

/
Thumbnails
Contents