Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-17 / 166. szám
tees, július vf. KELBT-MAGYARORSZAG 5. oldal A finn „futógép“ (7) Paavo Nurmi a huszas évek legnagyobb hosszútávfu» tója a célban, mögötte honfi társa Ritola. Felkészüléséről a legkülönfélébb dolgokat mesélték. De a teljes igazságot senki sem tudta meg, mert Nurmi nagyon tudott hallgatni. Nem árult el semmit edzósmód- szereiből. A legnagyobb titokban futott a vasúti ginek közötti talpfákon, hogy lépéseinek hosszát növelje és több napos gyalogtúrákat tartott, ezzel viszont kitartását akarta fokozni. Közvetlenül a nagy versenyek előtt sokat pihent, órákon át feküdt az öltözőben csendben, zavartalanul. Azt mondták róla: „Nurmi minden futás előtt magába szali. Hosszú ideig' teljes magányban, egész hosszúságában elnyúlva pihen. így telítette magát idegen energiává!, erővel és öntudattal, de a versenyre egy pillanatig sent gondolt és nem aludt el.” Stopperórát tartva a kezében jelent meg a startnál. Ellenfeleire legtöbbször rá sem hederitett. Futás közben csak az órát figyelte, ahhoz mérte a tempóját. Egyenletes, gazdaságos volt a mozgása és az irama. Ha 5000 métert futott, akkor volt némi eltérés az egyes körök között, 1924-ben, amikor egyszer 14 perc 28,2 másodperces idővel győzött, így alakultak egyes körei: 67,4, 69, 61,1, 69,7, 71, 71,3 70,8 71,4, 70,5, 70,6, 71,2, 64,2. (Az első kétszáz métere egyébiránt 32 másodperc volt.) Nurmi 1920-ban Antwerpenben indult először az olimpián 6000 méteren állt rajthoz. Még tizenhármán pályáztak az aranyéremre és elsősorban a francia Gullemot, nagy önbi- salommal. Ez a verseny, nem úgy, mint annak idején Stockholmban, már nem volt annyira békés körözés. Alaposan felkavarta a stadion közönségének a hangulatát. Eleinte a francia atléta és oz olasz Speroni felváltva vezetett, de azután jött Nurmi. O állt az élre, arcán nem látszott semmi erőfeszítés, egyenletes tempóban vezetett, Gullemot árnyékként követte Ez csak fokozta a nézőtéren a feszültséget. Száz méterrel a cél előtt a francia futó kiugrott a finn ellenfele mögül és óriási hajrával győzött. Nurmi tehát élete első olimpiáját vereséggel kezdte. Nem látszott rajta a kudarc, annyira fegyel- mezle magát, hogy' még klubtársai sem tudták, milyen kedve van. Elindult 10 000 méteren is, ahol kitartása és szívóssága felőrölte Gullemot ellenállását. A francia futónak ezúttal a táv végére nem maradt ereje Nurmi biztosan győzött. Rajthoz állt még a 10 000 méteres mezei futásban is. Ott még fölényesebben szerezte meg az első helyet és a második aranyérmét. 1924-ben a párizsi olimpián Nurmi folytatta győzelmi sorozatát. Megnyerte az 1500 és az 5000 méteres síkfutást. A kettő között mindössze 71 percet pihenhetett csak. Más talán már megelégedett volna a két aranyéremmel, ő azonban megjelent a 10 000 méteres mezei verseny rajtjánál is. Párizsra ezen a napot? afrikai hőség köszöntött. A verseny három északi atléta: Nurmi és Ritola és a svéd Wide elkeseredett küzdelmét ígérte. Fokozta a bizonytalanságot, hogy az óriási meleg mindháromnak szokatlan volt. A táv első felében együtt haladtak az esélyesek. Olyan elszántan futottak, hogy látszott, mindent vállalnak a győzelemért. A nagy tét, a bőség, és a három híres atléta különleges képessége elegendő volt ahhoz, hogy még azt is feledtesse mindenkivel, előzőleg már unalomba fulladtak a h06Z- szútávú futóversenyek. A mezőny többi tagja fokozatosan leszakadt, nem bírták a hőséget és a nehéz terepet. Rendkívüli megpróbáltatás várt a résztvevőkre. 7000 méternél a svéd Wide ereje felmondta a szolgálatot, kiesett a ritmusból és botladozni kezdett A két finn, Nurmi és Ritola mintha mindebből semmit sem vett volna észre, gépiesen, érzéketlen arccal futott tovább'. Egyre többen adták fel a versenyt. Meg Wide sem tudta végigfutni a távot mert teljesen kimerült. Azután Ritola is visszaesett, csak Nurmi bírta a saját, kíméletlen tempóját, A közönség tombolt amikor nagy előnnyel befutott a célba Látszólag nem érdekelte az ünneplés, mint ahogy semmi fáradtság sem látszott rajta. 1928-ban az amszterdami olimpián Nurmi ismét ott akart lenni a rajtnál. Ekkor azonban még a finnek sem remélték, hogy a párizsi versenyek hőse, négy esztendővel később még mindig főszerepet játszhat. Úgy tudták róla, hogy már nem is tart rendszeresen edzéseket. M. K. (A folytatást pénteki lapszámunkban közöljük.) Totó tanácsadó 29. játékhét 1 Siolnoúi MTE—Kecskeméti Dóú,a. A .íktiiiéti csapat rutinosabb, s jobb erőkből áll. «Tipp: K, 22. Ganz-iUA VÁG—-Pécsi Bányász. A hazai csapat mindkét pontot biztosan szerzi meg. Tipp; 1. 3. Budafok—Bp. Spartacus. Budafokon is esélyesebbnek látszik a Spartacus. Tipp; x, 2. 4. Almásfüzitő—K1STEXT. A vendégcsapat még döntetlenben sem reménykedhet. Tipp: 1. 5. Veszprém—Erzsébeti VTK. A hazai együttes pontot sem fog veszteni. Tipp: 1. 6. Goldberger—HL kér. TTVE. Nagyjából kiegyenlítettek az erőviszonyok. Tipp: x. T. Esztergom—Gázmüvek. A vendégek pillanatnyilag jobb farmában vannak, de a hazai környezet ezt ellensúlyozhatja. Tipp: x, 1. i. Szegedi Dózsa—Kiskunfélegyháza. Kettejük találkozóján is a pályaelőny fog dönteni. Tipp: 1, X. 9. Volán SC—Zalke SE. Mindkét együttes jó teljesítményt nyújt a Nyári Kupában. Tipp: 1, x, 2. 19. Kaposvári Kiniz ,i—Máza- Szászvár. A kaposvári ctapat biztos győzelme várható. Tipp: l. 11. DVSC—Miskolci VSC. Érdekes küzdelemre van kilátás, az esélyek nyiltak. Tipp: 1. 2, x. íz. Szolnoki MÁV—Székesfehérvári MÁV. a szolnoki együttes hazai közönség előtt nyerni akar. Tipp: 1. IS. Pécsi VSK—Szegedi VSE. A pécsiek meUett szólnak az esélyek. Tipp: 1, x. POTMERKOZESEK 14. Ceglédi VSE—Győri MÁV DAC. A ceglédiek mindkét pontot meszerzik volt NB I B-s ellenfelükkel szemben. Tipp: l. A további pótmérkőzések tippel: U X. Cukrász termelő üzemünkbe AZONNALI BELÉPÉSSEL vezetőt keresünk. Jelentkezés személyesen az fmsz ig. elnökénél. Ujfehértó, Szabadság tér 7. A Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket felvesz. (446) Pr. P. Szabó Gyula bíztató kísérletei 25 százalékkal növelhető a burgonyatermés A takart területek állják az aszályt Jelentős témáról, érdekek módon — a kísérletek helyén, három termelőszövetkezet burgonyaföldjén — tartotta legutóbbi ülését a Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs megyei szervezetének növénytermesztő szakosztálya. Az értekezés tárgyául a burgonya terméshozam növelésének további lehetősége a nyírségi tájon, öntözés nélkül — választották. A tanácskozást dr. P. Szabó Gyula, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a megyei tanács vb. elnökhelyettese vezette. Többek között ismertette a jékei Szabad Föld Termelőszövetkezetben korábbi négy évben végzett kísérletet, ahol több tényezős véletlen blokkelrendezésben vizsgálta a trágyaszerek hatását a burgonya gumóhozam növekedésére. Megállapította, hogy a hozam növekedésére a gumó fejlődési, fenofázisos szakaszban a 18 Celsius-fok körüli átlag hőmérséklet a legkedvezőbb. Szerinte az igen alacsony fajhőjű nyírségi homoktalaj káros felmelegedése ellen, legjobb védekezést nyújt az öntözés. Éppen ezért a kutató hangsúlyozza, ahol az öntözés lehetséges a burgonyát öntözni kell! Ahol öntözéssel nem tudjuk a burgonya vízszükségletét pótolni, ott a talajban tavasszal már meglévő vízkészletet kell megtartani, az elpárolgástól megóvni. A kutató szerint nagyon egyszerűen törekes, vagy más rossz hővezető anyagokkal ezt kiválóan meg lehet oldani. Ilyen takarással a burgonya rendelkezésére áll á legszükségesebb vízmennyiség és a talajhűtést is megoldjuk. Ezt az állítását a kutató helyszíni kísérletek bemutatásával igazolta. Egyik kísérlete a jékei Szabad Föld Tsz-ben van, ahol már három év eredményeiről győződhettek meg. 1966- ban a takaratlan területen holdanként 108,3 mázsa, a takart területen 136,89 mázsa termett, a különbség 26,7 százalékos növekedés. 1967- ben a takaratlan termése 93,21 mázsa, a takart területé 112,80 mázsa, a különbség 21 százalékos növekedés. 1968- ban a szakosztály által megtekintett kísérletben a 20—25 százalékos termésnövekedés a takart területen valószínűnek látszik. A kutató 1968-ban a kísérleteket kiterjesztette a kislétai Rákóczi és a tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezetek területére is. A kislétai Rákóczi Tsz-ben a kísérleti gülbaba burgonya sorközeit nádhasur&val árnyékolják. A talajhőmérsékleti állapotok között mintegy öt Celsius-fok különbség van a takart, illetve a takaratlan területeken. A takart területen nyári gyomképződés nincs, a taka- ratlanon van. A felhúzott burgonyatövek tanúsága szerint 20—25 százalékos terméstöbblet már itt is jelentkezik. A tuzséri Rákóczi Tsz-ben kisvárdai rózsa burgonyával kísérleteznek, aminek taka* ró anyaga faháncs hulladék, forgács. Kánikulai melegben, déli 12 órakor a takart terület talaja nyirkos volt, hőmérséklete 24 Celsius-fok, a vele szomszédos takarat- lan területé 31 Celsius-fok volt. A szakbizottság tetszés szerint felásott négy bokor burgonyatövet úgy a takart, mint a takaratlan területen s megállapította, hogy a ta- karatlan négy bokor alatt 26 darab közepesen fejlett, a takart alatt pedig 34 darab közepesen fejlett burgonyagumó volt. A takart bokrok alatt még 3—4 sztó- lát — burgonyagumó kezdeményeket — is találtak. A 20—25 százalék körüli terméstöbblet máris megvan a takart területen a taka- ratlanhoz viszonyítva. összegezve a kísérletező igen jelentős feladat megoldásán fáradozik: ami nem más, mint a burgonya számára öntözés nélkül — ha arra lehetőség nincs — biztosítani a kedvező talajhőmérsékletet és a szükséges vízmennyiséget a nyírségi viszonyok között. Ez egyben a szórfethúzott vető gumó védelmét is jelenti a bő- hatásos b^tevyégek elten. Az eddigi kísérletek bírta’ö eredménveket hoztak a Nvír- ség számára Az eredményeket a burgonva felszedésekor ismertetjük, hoev « kísérletek tapasztalata* alapján a burgonyatermelő gazdaságok ezze’ a módszerrel is növelhessék terméshozamaikat. BÉRHÁZGONDOK Együttélés, alkalmazkodás A szemetelők, a kötözködők, a Nyíregyháza városiasodása a sok egyéb mellett a gomba módra szaporodó emeletes bérházak számával is lemérhető. Az ezekben lakó családok számát pedig már négyjegyű számokkal jegyezhetjük. Az ingatlankezelő vállalat — az állami lakások gazdája — négyezer bérlőt tart nyilvántartásban. (Ezek egy része még földszintes házakban lakik.) Tekintélyes a számuk a szövetkezeti és OTP öröklakásoknak is. Mindezeket egybevet ve sok ezer ember lakik a városban közös fedél alatt, ahol közösen kell vigyázniuk környezetük tisztaságára, rendjére és nyugalmára. Vajon tud- nak-e? Tudnak-e együtt élni, alkalmazkodni egymáshoz? Ne egymás ellen! — Azt hihetnénk, hogy a bérházak számával a problémák, a bejelentések is sűrűsödnek. Pedig nem így van — tájékoztat Szatmári István, az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat igazgatója. Mintha új bérlőink felkészültek volna az együttélésre. Példa erre az Északi Alközpont, ahol alig akad vita a lakók, illetve a házfelügyelők és a lakók között. Az emberek elfogadták és megtartják a szocialista együttélés szabályait. Nem egymás ellen, hanem egymás mellett élnek. S, ez általában másutt is így van, de akadnak összekoccanások és sajnos kirívó esetek is. — Miből erednek ezek? — Mindennek az alapja a házirend megsértése kisebb nagyobb mértékben, no és természetesen a személyi ellentétek. Mert akik egyébként sem szívlelik egymást, szinte várják az alkalmat, hogy beleköthessenek egymásba. — Ilyen helyen a házfelügyelők helyzete sem lehet könnyű. — Magatartás dolga ez. Többségükben jól látják el feladatukat. Mégis, úgy érezzük, e tekintetben van meg tennivalónk. Mert előfordul, hogy éppen a házfelügyelő szítja, vagy egyenesen előidézi a vitákat. Leáll perlekedni a lakókkal. Ez nem megengedhető. Nem számíthat a segítségükre, ha a lakók többségével szemben áll. —- Milyen eszközei vannak az ingatlankezelőnek a nézeteltérések feloldására? — Könnyebb dolgunk alkal- mazottainkkal van. Figyelmeztetés, fegyelmi — esetleg elbocsátás is — sorolja az igazgató. — Volt már ezekre példa? — Sajnos. Éppen most is van folyamatban egy fegyelmi eljárás. A Beloiannisz tér 3. számú ház házfelügyelője ellen. Az egyik lakóval történt összetűzése tettlegessé- gig fajult. Bírósági tárgyalás is volt az ügyben. Valószínű, el is kell onnan távolítani. Viszont az olyan lakót... — Viszont az olyan lakókat aki megmérgezi a házközösség életét — nem lehet eltávolítani. — Ez igaz — bólint az igazgató. De erre nincs is szükség. Vannak eszközeink a fegyelmezetlenség megszüntetésére. Elsősorban meggyőzéssel. Házkezelőink személyes beszélgetésekkel, esetleg lakógyűlések összehi- sával igyekeznek jobb belátásra bírni azokat a bérlőket, akik nem tudnak, vagy nem is akarnak beilleszkedni. Ez általában eredménnyel is jár. Az Arany János utca 19—21. szőoyegrázók számú ház példája ezt igazolja. Ebben a házban lakóbizottság alakult, s • itt lakógyűlésen állt helyre a béke. A Toldi utca 34-ben viszont sikertelen volt a közös beszélgetés. Veszekedésbe, személyeskedésbe fajult. Ilyen esetekben mi tehetetlenek vagyunk, A házkezelők is bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Ok tudnak a legtöbbet az állami bérházak életéről. — A Toldi utca 34-ben is volt olyan lakó, aki belátta, joga van szomszédjának szólnia azért, ha viráglocsoiás közben fejére csorgatja a vizet. Még ha nem is szándékkal. A rendbontók ellen — A szándékos rendbontókkal szemben természetesen mi is keményebben lépünk fel. A Toldi utca 42- ben három lakó kapott írásban figyelmeztetést a lépcsőházban szándékosan elszórt szemétért. Az Arany János utca 18—20-ban ugyancsaK három lakót 300—300 forintra bírságoltunk meg szőnyegrázásért. Ablakból, erkélyről semmilyen időpontban nem szabad porolni. Azóta nincs ilyen panasz ezekben a házakban. — Annál több vita adódik a gyerekek miatt. Játékukkal felverik a ház csendjét, zavarják a pihenőket, a labdá- zás hevében betörik az ablakot. A Luther-házban panaszkodtak, hogy még kerékpároznak is a függőfolyosón. A bérház nem játszótér, bármilyen szigorúan hangzik is ez. S, ha ezért szól a házfelügyelő, jogosan teszi. Szól a házmester..., szól a szomszéd... és visszaszólunk. Városiasodó életünk velejárói ezek a kisebb nagyobb bosz- szúságok? Amint hallottuk — nem feltétlenül! Kádár Edi*
