Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

lÖSt» rI

KEL1T-MAGYAR0RSZÁ0

S. í!*4*!

Tovább fejleszthető

a tsz-ek közvetlen áruértékesítése

A múlt év tavaszán alakult meg a Termelőszövetkezetek

Áruértékesítését Szervező Iroda, a TÁSZI. Azt a célt tűzte maga elé, hogy a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával segítse elő a tsz-ek áruinak értékesítését, s ezáltal javítEa elsősorban a főváros es a nagyobb vidéki váiosck ellátását zöldség- és gyümölcsfélékkel, burgonyával, friss tojással, élő- és vágott baromfival. Az iroda egyéves működésének eredményeit érzékeltetik a következő adatok:

Tavaly 196 millió forint értékben 1821 vagon burgonyát, mintegy 500 vagon almát, 228 vagon paradicsomot, 218 vagon vöröshagymát, 225 vagon dinnyét, s több száz vagon egyéb gyümölcsöt, zöldséget helyezett el a TÁSZI, ezek értékesítése az állami és szövetkezeti felvásárló szervek révén nem volt biztosított.

Vitathatatlan, hogy a TASZI nemcsak a zöldség- és gyümölcsértékesítés szervezésével, hanem más tevékenységeivel is értékes szolgálatot tett és tesz. Sikeresen foglalkozik a tsz-ek egymás közötti áruforgalmának (abrak- és szálas takarmány, hízó-, és tenyészállatok, naposbaromfi tenyésztojás, vetőmagvak stb) fejlesztésével. Igyekszik beszerezni a tsz-ek gazdálkodásához nélkülözhetetlenül szükséges építőanyagokat, gépeket, alkatrészeket, berendezéseket.

Amióta országszerte megalakultak a tsz-ek területi szövetségei, egyre sürgetőbben jelentkezik az igény, hogy a szövetségek közreműködésével több helyen jöjjenek létre olyan kis létszámú, mozgékony csoportok, amelyek a TÁSZI-hoz hasonlóan foglalkoznak a termelőszövetkezetek árukapcsolatainak fejlesztésével. A TOT elnöksége is helyesli ezt a törekvést, mert biztosra vehető, hogy ha a szövetségek mellett ilyen csoportok dolgoznak, szoros kapcsolatban a TASZ1- val, akkor az eddiginél Is jóval eredményesebben tudják hasznosítani a tsz-ek az ezen a téren még kihasználatlan lehetőségeket, javasolta a TOT elnöksége azt is, hogy a TÁSZI, illetve a valószínűleg megalakuló áruforgalmi csoportok ne csupán a szerződéses úton nem, vagy nehezen értékesíthető termékek elhelyezésére és az úgynevezett hiánycikkek beszerzésére törekedjenek. Az egészséges verseny erősödését, s egyben a lakosság jobb ellátását élelmiszerekkel az mozdítja eiő, ha a közvetlen áruértékesítés a mennyiséget tekintve is tovább fejlődik. A szövetkezetnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a közös beszerzések köre is bővüljön.

Felhívta a TÁSZI figyelmét a TOT elnöksége arra is, hogy ne csak a főváros és a nagyobb vidéki városok, ipari központok jobb áruellátására törekedjék. Sok száz olyan községe van az országnak, ahol rendkívül rossz, vagy teljesen megoldatlan például a zöldség- és gyümölcsellátás. Ugyanakkor más körzetekben kárba vész, eladatlan mar t nagy mennyiségű zöldség es gyümölcs.

A termelőszövetkezeteken a sor, hogy további jó kezdeményezésekkel, a vázolt javaslatok alapos megfontolása után, előmozdítsák a közvetlen áru- értékesítés erőteljes, egészséges fejlődését.

Töprengő munkások

Az elektronikus számítógép — sok „kézi” munkával dolgozó vállalat előtt — kimutatta, hogy az ÉPSZER- nél 117 százalék volt az első tél évben a norma teljesítés. Ebben az is benne van, hogy a munka hatékonyságát nagy teljesítményű gépekkel fokozták, új rakodókat, darukat állítottak a termelésbe, és minden tekintetben igyekeztek kihasználni a munkaidőt. De tükröződnek az eredmény mélyén a vállalat gondolkodó munkásainak más törekvései is, — azok, amikről alább szólunk,

Próbálgattuk

Két vakológép állt már két éve a központ udvarán, anélkül, hogy használták volna. Kipróbálták Kisvár- dán is, Quláeson is az építkezésnél, de — ez volt 4 vélemény — nem lehetett vele dolgozni.

Végül az egyik építésvezető kivitt egy vakolót a munkahelyre. Nem szólt semmit, esak néhány nap múlva kérte a másikat is. De mi történt közben?

— Próbálgattuk egy teljes napig — mondja B. Fekete György kőműves, — Azt gondoltuk, híg habarcs kell hozzá, de aztán sűrűvel is megkíséreltük, meg a szórófej gumiját vágtuk más és más formára...

Aztán egyszer csak működni kezdett a vakoló, és a brigádvezető már esküszik rá:

— Nem is akarunk kézzel vakolni. legfeljebb ha olyan a fal De a mennyezetet sem kéjjel csináljuk már. Köny- rivebb is, meg gyorsabb is a géppel. Egyszerű, csak rá ke’1 jönni a nyitjára.

óirsze. nem fogadja el mirdenki egyszerre, például az ugyancsak a kemecsei iskolán dolgozó Czipper János e.« brigádja sem. De az iskola — hónapokkal a határidő előtt — a tanév kezdésere készen lesz. S Feke- tééknek havi 3—400 forint keresftíöbbjefet hoz, ha géppel vakolnak, — ez pedig nyomós érv.

Kényelmesebben

A munka hatékonyságát a munkások gondolkodása az asztalosműhelyben is növelte. Igaz, itt kissé furcsa módon.

A vállalat ■, műhely technológiájának átszervezésekor korszerűsíteni akarta a belső szállítást is, ezért rako- dóállványokat vásárolt szállítókocsikkal. Ha dolgozni kezdenek vele, nem kell lehajolgatni a munkadarabokért, nem kell kézben hordozgatni, húsz-harminc gyalogforduló megtakarítható, az anyag példás rendben ájl, s egyszerűbb vele a munka... Sok előnye van.

Igen ám, de az emberek nem ismerték, és nem használták. Ot* álltak az állványok meg a kocsik a műhelysarokban, s az asztalosok egy kocsit gyorsan el is ajándékoztak a raktárba, mert ők kérték. Két hét után kezdték használgatni az állványokat, és lassanként hozzászoktak. Annyira, hogy hamarosan újabbakat rendeltek a tmk-tól.

Csak rá kellett jönni

Azelőtt elosztás alapján kapták a gépeket a minisztériumtól. Nemcsak a vako- lók kerültek így az udvarra, hanem két menetvágó is. Az egyiket — mivel itt nem tudtak mit kezdeni vele — elvitték a miskolciak. Aztán a vezetők megelégelték a gép kihasználatlanságát:

vagy állítsák munkába, vagy ha rossz, adják el, ha ócskavasként is, de ne legyen Ott

Fábián András és társai — mind nagyon fiatal emberek, — nekiálltak és napokon keresztül próbálgatták, selejtcsövekeq kísérleteztek, hogyan lehet a menetvágást, ezt a nagyon nehéz fizikai munkát géppel, könnyen és gyorsan elvégezni. Aztán sikerült.

Ifjú Fábián András —így hívják, mert az édesapja is az ÉPSZER dolgozója, — elvégezte a technikum harmadik osztályát és márciustól a szakmunkásból technikus lett. A menetvágó pedig dolgozik, csak szeretnék a lehető legjobban kihasználni mind a kettőt. (Ebből is venni kellett egyet az elajándékozott helyébe.) Most központi műhelyt építenek, ahol a víz- és fűtésszerelők előre elkészítik a csöveket, hajlítják, hegesztik, s menetet vágnak rajta, ahol csak kell, — így jobban ki lehet használni a gépeket.

Az ÉPSZER dolgozói szerint „csak rá kell jönni”, s akkor megy a gépekkel a munka. Ennyi lenne az egész? Lehet. De ahhoz, hogy az építő manufaktúrából komoly, valóban szerelő vállalat legyen, ahhoz ezeket a „csak rá kell jönni” feladatokat meg kell oldani. S ahol a gondolkodó munkások megoldják, ott egyaránt meglátszik a vállalati eredményen és a fizetési borítékban.

(k. L>

Eli így látom

a problémákat

Hozzászólások a parlamenti vitához

Rendkívül nagy érdeklődést váltott ki megyénkben az országgyűlésünk legutóbbi ülésszaka. Riportereink összegyűjtöttek néhány véleményt, gondolatot, az alábbiakban közre adjuk.

NAGY JÁNOS SZAKMUNKÁS

Nagy János autó-motorszerelő szakmunkás, Nyíregyházi Vasipari Ktsz:

— Az új gazdasági mechanizmust bejelentő ország- gyűlés idején ismertem meg Vályi Péter pénzügyminisztert: az ő első parlamenti beszéde érttette meg velem először a reform igazi lényegét. A mostani ország- gyűlésen ezért különösen az ő referátumát kísértem figyelemmel, s mint az indulásnál, most is világosan megértettem, mi is a célja gazdaságirányításunk átalakításának.

— Sok szó esett az utóbbi fél évben, s most az országgyűlésen is a vállalatok ésszerűbb munkaszervezéséről, a gazdaságosságról és nyereségről. Én az üzemünkön, saját munkánkon kísérem figyelemmel az új gazdasági mechanizmust: nálunk a múlt év júliusáig háromezer motort javítottak, most pedig 4134-et. Az első pozitívum, amit észrevettem, tehát a lakosságszolgáltatási tevékenység fejlesztése.

— Ismét saját üzemünk

példáját említeném, bérpolitikánkkal kapcsolatosan: az

üzem munkásainak keresete 15 százalékkal magasabb, mint tavaly volt.

valamit csak azért, mert az ipar legyártotta.

— Figyeltem Csikós állam titkár beszédét is. Az árpolitika érdekelt. Éppen azerl mert nálunk is többféle lehetőség van a kockázati alap felhasználására, jutalékos bérezés van és még több más ami az új mechanizmus hatása. Gondolom, a vásárlók is kezdik tapasztalni: érdemes több boltban szétnézni, mielőtt megvásárolja az árut A mi árucikkeink között is több van, amely esetleg száz-száznyolcvan forinttá; olcsóbb, mint korábban, vagy mint más boltban. Ez már jelentős összeg és egyre több ilyen lesz. Mi is versenyezni akarunk, növelni a választékot, s ha lehet, olcsóbban adni.

— Szerintem az országgyűlésen elhangzottakat még tovább lehet tanulmányozni, és elemezni, nemcsak egykét napra, hanem hosszabb időszakra ad útmutatást.

sei, részben új vállalatok alakításával. Az országgyűlési tudósításokat hallgatva és olvasva többször eszembe jutott: a mi gazdasági vszetö- Inknek is sokkal bátrabban kellene kezdeményezniük. Nem gazdasági kalandokra gondolok, hanem megfontolt rizikóra. Sokkal jobban vinné előre vállalatainkat, mint a mostani kockázat nélküli, pusztán begyakorlott munka, amely a többségre jellemző.

— Egyet szeretnék még megemlíteni. Apró Antal elvtárs KGST beszámolóját. Jók a kezdeményezek, de még nincs minden kihasználva —■ hangzott e] az országgyűlésben. Úgy érzem, itt az idő, amikor újra fel lehetne elevenítem néhány régebbi elképzelést. Például a magyar —szovjet alumínlumegyez- mény révén Záhonyra számítva feltételezhetően nem lenne megvalósíthatatlan Szabolcsban egy továbbfeldolgozó üzem. A sokat emlegetett szállítási költség csökkentése mellett nyilván gpk alumíniumipari munkást, ingázót hozhatnánk haza a Dunántúlról. De más ip»"ág- gal is lehetne foglalkozni.

SZÖCS GÉZÁNÉ HÁZIASSZONY

HAJDÚ SÁNDOR IGAZGATÓ

SZÁSZ GYULA BOLTVEZETŐ

Szász Gyula, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Zrínyi Hona utcai 17-es férfi konfekcióboltjának vezetője:

— Az új mechanizmus és a kereskedelem kérdéseit kerestem elsősorban a beszámolókban. Mindjárt összehasonlítást is tettem. Mi a tavalyi első fél évhez hasonlítva egymillió forinttal növeltük forgalmunkat, itt a boltban. Ez 14 százalékos növekedés, tehát nálunk a felfutás jóval magasabb, mint másutt.

w— Az üzletben naponta látom és hallom az új mechanizmus hatását. Az emberek a szebbet és olcsóbbat keresik, s én, mint kereskedelmi szakember örülök, hogy tudok adni. Nem muszáj már nekem sem átvenni

Hajdú Sándor, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyár igazgatója, a megyei tanács ipari és kommunális állandó bizottságának elnöke.

—- Talán nem js volt, hangzott el ezen az ország- gyűlésen olyan jelentősebb beszámoló vagy hozzászólás, amelyhez ne lehetne hozzáfűzni szabolcsi szemmel is valamit. A miniszterek, államtitkárok beszédével, a két szabolcsi hozzászólással és egy interpellációval azok is foglalkoztak, akik korábban talán el sem olvasták, vagy meg sem hallgatták az országgyűlési tudósításokat. Mindez a fejlődő közéleti aktivitást, a parlamenti élet megbecsülését jelenti.

— Az országgyűlési ülésszak napirendjéből mi foglalkoztatta leginkább?

— Ilyen több is van. Mini. ipari állandó bizottsági elnök elsősorban arra kerestem a választ, vajon milyen ütemben folytatódik a szabolcsi ipartelepítés. A? új mechanizmusban is változatlanul nagy szükség van központi támogatásra, pontosabban fogalmazva arra, hogy megyénk megkapja azokat a beruházásokat, amelyeket korábban 1970-ig és 1980-ig terveztünk részben letelepítésSzőcs Gézáné háziasszony:

— Hogy a kereskedelem a mi szempontunkból értelmezi az új gazdasági mechanizmust, arra jó példa az a több tucat háztartási cikk, ami évekig hiányzott, s most kapható. En például sokáig eredménytelenül vadásztam autoszifon tömitőgumira, most kapható rendszeresen. Az Északi Alközpontban 'a- kom. A húst az ABC áruházban szerzem be. Mindig kapok baromfiaprólékot és itt egyéb húsokból is jó az. ellátás.

— Nem akarom elfogultan

dicsérni a kereskedelmet, hiszen én is bosszankodom azon, ha összemegy a tej. ha rosszul mér az eladó, ha még mindig hiányzik a pultokról több apró cikk. De ismét csak a kereskedelem egy újszerű vonásáról mondanék valamit. Igaz, hogy a rendkívüli időjárás a zöldség-gyümölcsárakat felugratta. a MÉK boltjaiban azonban mégis jóval alacsonyabb áron kapható jó minőségű áru. Tegnap reggel például 12 forintért kaptam a boltban szép, nagy szemű őszibarackot. Persze, hogy azt vettem meg és nem a piaci 14 —15 forintosat, ami ráadásul nem is volt olyan szép. Vagy ott van az uborka: a

MÉK-nél 1 forintért, a piaci árusoknál 4—5 forintért.

Marik—Szilágyi

Almafák között baktattak. Mogyorósi Menyhért körülnézett. Barátja, Hetényi Miklós és a főkertész Melkó

Béla kísérte.

— Nos, — kérdezte a főkertész — hogy tetszik?

— Nem nagyon — volt a válasz — a telepítés el lett szúrva. Nem szabályosak a sorok, ebben nehéz a gépi művelés. A pótlások, eléggé vegyes állomány.

Mentek. A forró homok szétfolyt lépésük alatt, a fák szomjazták a vizet, mint a sivatag. Akadt bejárni való. A nyírlugosi Szabadság telep (Szennyespuszta) Szabadság Tsz 1960-tól 168 hold almát 50 hold vegyes gyümölcsöst és szamócát, málnát telepített

Mekkora munka. A legsi- várabb homokba kertészet. Menyhért hunyorgott az erős fényben és kijelentette:

— Magasak a törzsek. Az alakító metszéssel baj volt Ezekről a fákról nem lesz könnyű a szedés. Es a talaj is elég sovány. Azt hiszem

Almáskert a homokon

nem volt megfelelő az indító trágyázás.

A fökertész maga is fiatalember nemrégen még KlSZ-titiiár volt, magában derült, de azért nem hagyta szó nélkül:

— Más se volt itt nemcsak indító trágyázás. Amikor a fákat telepítettük biztos megélhetés sem volt.

A barát Hetényi Miklós is megkockáztatott megjegyzést.

— Azért jobb mint Nyír- gelsén a tsz gyümölcsöse. Nem láttad, ott hogy néznek ki a fák?

Mogyorósi Menyhért látta a nyírgelsei fákat, de látott szép, gondozott gyümölcsösöket is Nyíregyházán a Felsőfokú Kertészeti Technikumban, ahol 49 társával idén végzett s ő gyakornoki helyül Szennyespusztát választotta. Járt ő már korábban is a pusztán. Először, amikor az úttörő futballcsapattal térdig érő vízben kapuvédő volt. Akkor még nem gondolta, hogy gyakorló agronómusként köt ki ott. A fák között egy villanásnyira eszébe jutottak az alkalmi látogatások. Sok minden változott. Akkor még a gyümölcsös sem volt, nem volt a tsz-major és nem voltak új házak.

Barátjának úgy válaszolt:

— Nem azért mondtam ezeket. Kérdeztetek, hát megmondtam a véleményemet. Különben nekem tetszik itt minden, fin már eldöntöttem, hogy ittmaradok a többi a tsz-veaetőkön mű lik majd.

Dél lett, mire bejárták a kertet Délután már a hűva- agronómusi szobában folytatták a beszélgetést. Mogyorósi Menyhért bár elég magvas bírálatokat mondott, a fiatal fökertész Melkó Béla nem szívta mellre. Lelkesen magyarázta:

— Ami el lett szúrva, azt majd rendbehozzuk. De nem láthattad azt a kombinátot, amit rövidesen felépítünk a kertben. Alma, őszibaracksűrítményt készítünk majd és nagyüzemi szinten szőlőlevet, bort palackozunk. Jövőre már felépül az első része.

Szóba kerültek a fiatalok is, a KISZ-esek. A volt KISZ-titkár ablakon keresztül mutatta az épületet, amely most került tető alá, s a fiatalok építették, klubháznak.

— Úgy hordtuk össze téglánként, gerendánként. Most meg egy székakciót indítottunk, minden KISZ-tag vesz egy széket, hogy a 23 méteres klubházban ki-ki leülhessen.

Szabadság telep nem a világ vége, de nem is a világ közepe. Lehetne sivá- rabb is, szegényebb is, ott az élet, A homokból ténylegesen csak ennyire futná* ha nem lennének akaratosak, szívós makacssággal dolgozó emberek, fiatalok.

Az első napon, amit Mogyorósi Menyhért a pusztán töltött sok mindenről szó esett. És ő makacskodoit

— Nagy a homok. Utak kellenének. Öntözés.

A főkertész nem restellt ismételni, kétszer is háromszor is elmondta mindent tervbe vettek, lesz út is, öntözés is, idő kell.

Menyhért körülnézett, barátjával Hetényi Miklóssal tartottak hazafelé, MWós megkérdezte:

— Neked valóban ennji- re nem tetszett a kert?

Menyhért nevetett.

— Dehogynem Mondtam már, hogy szívesen dolgozom Nyírlugoson, és hogy mondtam azokat, csak azért, hogy számba vegyem, less még nekem is mit tenni

Seres Ernü