Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-11 / 161. szám

1968. Jflílus 11. KEIiBT-MAGYAIlOnazAO 9. oldal Fiatalok a pártszervezetekben Gávai változások: Tarpai Ferenc, a nagygéci Kossuth Tsz 22 éves trakto­rosa mint írta, olvasott Le­nin műveiből, s „azért kér­tem felvételem a pártba, mert haladó szellemű ember «karok lenni, teljes erőm­mel, tudásommal a haladást kívánom szolgálni.” Tudatos hitvallás ez. Fehér Sándor, az urai Hunyadi Tsz ugyan­csak 22 éves traktorosa így vall elkötelezettségéről. „Cé­lom az, hogy a szocialista társadalom felépítésében szorgalmas munkával részt vegyek.” „1946 április 26-án szület­tem Szatmárököritón. Édes­apám, Laboncz Bertalan, a felszabadulás előtt uradalmi cseléd volt, édesanyám úgy­szintén. A kollektivizálás megindulásakor a földosz­táskor kapott földdel édes­apám belépett a tsz-be. Ha­lála után édesanyám is ott dolgozott. Tízen vagyunk testvérek... 1960-ban fejez­tem be általános iskolai ta­nulmányaimat, majd aNagy- kállói Budai Nagy Antal gimnázium tanulója lettem. Sikeres érettségi vizsga után felvételt nyertem a Nyíregy­házi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakára. Kivégzése után Porcsalmára kerültem tanítani.” Laboncz Valéria írja e sorokat önélet­rajzában. Az MSZMP sorai­ba „önmagámtól, meggyőző­désből jelentkeztem. Igyek­szem tudásomhoz, érámhoz mérten dolgozni.” Ezek is mai fiatalok. An­nak a sokat emlegetett — s nem mindig helyesein meg­ítélt — fiatalságnak öntuda- tosabb részéhez tartozók, akik a felszabaduláskor alig voltak egy-két évesek, s így nem ismerhették az azt kö­vető évek ifjúságának or­szágépítő romantikáját, de ők is a sűrűből jöttek, emel­kedtek fel, s annak ellenére, hogy talán lelkesednek a beat-ért, a miniszoknyáért, vagy a farmernadrágért, is­merik az élet sóját: a mun­kát, s társadalmi körülmé­nyeik következtében eljutot­tak odáig, hogy kopogtassa­nak a pártba, ők már a „mi” neveltjeink, tanultab- bak. s amit cselekszenek ön­állóan, tudatosan teszik. Az elkötelezettséget is a párt ügye iránt, az eszme iránt. Ifjú Lakatos Kálmán, a nagygéci Kossuth Tsz ser­tésgondozója, miután a tag­gyűlés felvette a Dártba, ígéretet tett, hogy tanul, el­végzi a nyolc általánost, mert „szégyen az, ha a kom­munista nem képezi magát.” Egy sertésgondozó mondta ezt. . Csak néhány példa a sok közül, önként jönnek a fia­talok a pártba. Sokat a fel­ismerés vezet. Hogyan fo­gadják őket? A csengeri já­rás pártszervezeteiben az utóbbi másfél évben a 39 alapszervezetnél 56 tagfelvé­tel volt. Ebből 40 harminc évr ’ aluli, s többsége a tsz- tagság soraiból kikerült fia­tal. Vizsgálta a járási párt- vb. a párttagság kor szerinti összetételét a IX. pártkong­resszus után. Ekkor nem­csak a tsz-tagságra, hanem a párttagságra is jellemző volt az öregedés. Ez az utóbbi másfél évben meg­szűnt, s ahogy stabilizálód­tak a közös gazdaságok úgy indult meg egy fiatalo odási folyamat a pártépítő mun­kában is. Egészében egészséges a pártépítő munka a csengeti járásban. De figyelmeztető, hogy a 24 tsz-pártalapszerve- zetből tízben az utóbbi más­fél évben nem volt felvétel. Elsősorban titt értek el ered­ményeket, ahol e fontos munkát elsőrendű feladatá­nak tekinti a pártvezelőség, s a párttagság példamutatá­sa vonzza a pártonkívülieket. A szamossályi Uj Élet Tsz párttagsága nem „félt” a tisztulási folyamattól, attól, hogy az oda nem valókat törölje a párttagság sorai­ból. Növekedett tekintélye a tömegek között, s másfél év alatt hét kiválóan dolgozó tsz-tagot vettek fel soraik­ba. Az emberekkel való tö­rődés, nevelésük eredménye, hogy a csengeri Lenin Tsz- be az öt év alatt minden esztendőben két-három jól dolgozó kéri a pártba való felvételét. Urában a gazdál­kodás javulásával a pártpo­litikai munka is jobb lett. Ez tükröződik a pártépítés­ben, a fiatalokra fordított energiában, akik közül né­gyen lettek párttagok. Vannak azonban aggasztó, figyelmeztető jelenségek is. Mint említettük, tíz tsz-ben nem volt felvétel. Vajon mi az oka? Gyengék e gaz­NYÍREGYHÁZI URBANIZÁCIÓ ffessKsalii Alközpont — Több száz család lakásgond­ját oldotta meg az utóbbi év­tizedben a megyeszékhely két korszerű lakónegyede. az Északi és a Déli Alközpont építkezése: a múlt évtizedet ma már összkomfortos töm­bök, szövetkezet, tanácsi és OTP társasházak sorai jelzik, az idén is sok család költözött új otthonba a jövőt pedig már-már kész épületek és vaskos kötetnyi tervrajz je­lenti... Az Északi Alközpont most mintegy háromezer ember lakóhelye. A múlt évben újabb bázisa kezdődött meg a lakásépítési, városfejleszté- s. programnak: Északi nagy­korút néven utcát nyitottak az Árok u. és a Vasvári Pá! u. között, s eddig nyolc 20 lakásos tömbház épült fel. Ezekbe a távfűtéses, városi gázvezetékes, hideg-meleg vízzel ellátott tömbökbe ed­dig hatvan szövetkezeti lakás­tulajdonos család költözött be. Július 10-én kapják meg lakáskulcsukat a B 2-es épü­let lakói, s 15-én a B 1-es szövetkezeti lakás tulajdono­sai is beköltözhetnek. A nagykörúti építkezési program első kivitelezési sza­kasza az év végéig lezárul. A lakások átadását párhuzamo­san követte a közműhálózat bekapcsolása, s decemberig a már felépült nyolc tömbház környékének tereprendezé­sét, parképítését is elvégzik. A házak közötti részen — az alközpont régebbi területé­hez hasonlóan *— játszótere­ket alakítanak ki, padokat helyeznek, el. A tervek szerint a postai telefon gerinchálózat is kié­pül az év végéig, s a laká­sokba már az építésnél be­szerelt belső telefonvezetékek rákapcsolása lehetővé válik. A körút rendezési tervében jelölik a létesítendő gépkocsi parkolóhelyeket és az épüle­tek között sorgarázsok építé­sére is nyílik lehetőség. A körúti urbanizáció má­sodik szakaszában újabb la­kások épülnek: két 56 laká­sos épület körvonalai már ki­bontakoztak az út bal olda­lán, ugyancsak épül egy húsz­lakásos kockaház. Ebben az építési szakaszban adják majd át a 80 fős bölcsődét és a 75 fős óvodát az Ujszőlő u. és a körút közötti, ma még gyommal benőtt, romos terü­leten. A Vasvári Pál u. és a körút sarkán épül fel az aljközpont vendéglátó kombi­nátja étteremmel, presszóval, s a tanyai kollégium szom­szédságában építik majd a nyolctanterrpes általános is­kolát. Négy 56 lakásos sávház, három 20 lakásos kockaépü­let készül el a harmadik épí­tési szakaszban, a negyedik­ben pedig egy 41 lakásos sáv­ház és egy újabb 20 lakásos kockatömb kerül átadásra. Az 1972. decemberében lezá­ruló körúti építkezés szaka­szaitól függetlenül egy 20 la­daságok vagy nem törődnek az emberekkel? Az utóbbi. Híres gazdaság a megyében a gacsályi, csegöldi, szép eredményeket érnek el Her- mánszegen, Császloban, Sza- mosangyaloson, Szamosbe- csen. A pártépítés stagnálá­sának fő oka: a párt és gaz­daságvezetők részéről tapasz­talható közömbösség. Pedig e gazdaságok többsége élén évtizedek alatt kipróbált el­nökök vannak. A császlói, csegöldi és szamosbecsi tsz- ek elnökei, tagjai a járási pártbizottságnak is. Köteles­ségük lenne mint választott pártmunkásoknak a párt- építő munkával való foglal­kozás. Ehhez az adottságok, feltételek is jók, hiszen e közös gazdaságokban több kiválóan dolgozó szocialista brigád és sok fiatal dolgo­zik. Hogyan juthatnak el ezek közül a legkiválóbbak, az arra érdemesek a pártba, ha nem az idősebb, tapasz­taltabb kommunisták céltu­datos nevelő munkája ered­ményeként? A járási párt-vb. június 11-i ülésén értékelte a párt- építés munkáját. Ebben töb­bek között megállapította: „Az utóbbi másfél évre az a jellemző, hogy növekszik a pártba önként jelentkezők száma, mely mutatja a párt iránti bizalom növekedését. És mintha ezt a bizalmat igazolná Simon Imre a sza­mossályi Uj Élet Tsz nö­vénytermesztője is felvételi vallomásában: „Mivel azt tapasztalom, hogy pártszer­vezetünk helyesen irányít, vezet, így kérem felvétele­met, hogy még jobban ki­vegyem részemet a szocializ­mus építéséből és az új gaz­dasági mechanizmussal kap­csolatos feladatok megvaló­sításából.” íme, csak újra és újra fel kell „fedezni” az embert, aki kommunistává akar válni. Kádár elvtárs mondta egyik beszédében: „...Mindenkinek volt valakije, aki az úton elindította és sokan mások, akik végig segítették és kí­sérték, egyengették az út­ját." Segítsék és kísérjék fi­gyelemmel a pártba felvet- teket, hogy erősödjön az él­csapat, s megfelelően tudja szolgálni a nép, a szocializ­mus ügyét. Farkas Kálmán kásos OTP társasház helyét is kijelölték a hamarosan el­készülő hasonló épület mel­let. Az Északi nagykörút a vá­ros legfontosabb közlekedési útvonalának egy része lesz. Közvetlen folytatását Nyír­egyháza általános rendezési terve az Erdő soron át a Marx térig jelöli. (szilágyi) Siegre akasztották a kaszát Bizalomból: száznyolcvanazor forint Életünk nagy változásai - nem érkeznek „harangszó­val”, ünnepségekkel, piros betűs határnapokkal. Küz­dünk, szívóskodunk, akarjuk az újat, a jobbat. És egyszer­re csak észrevesszük: itt van. Még az a jó, ha idejében észrevesszük. Nem évekkel utólag állapítjuk meg, hogy ott volt a határkő, életünk nagy fordulója, csak éppen nem vettük észre. A gávaiak észrevették. Senki sent jelentkezett Az Uj Erő Termelőszövet­kezet irodáján nézegetik a papírokat. Mégiscsak furcsa, mondta először Kovács György főkönyvelő, hogy idén először senki sem jelent­kezett arra, hogy kaszával arasson. Itt kezdődött a riporter érdeklődése. Miért érdekes ez? tavaly még jelentkeztek? De mennyien! Az elmúlt ara­táskor a termelőszövetkezeti tagok harminc százaléka még ragaszkodott ahhoz, hogy ka­szával arasson. Miért? Nem volt elég kombájn? Dehogyis nem volt! Idén a termelőszövetkezet két saját gépe és á két gépállo­mási elégnek bizonyult a munka elvégzéséhez. Tavaly - is megvolt ez. Hát akkor miért ragasz­kodtak hozzá? őszinte vá­lasz: mert a hagyományok­hoz híven, a paraszti gondol­kozás szerint csak így látták biztosítva a kenyerüket. Nem lehetett őket lebeszél­ni arról, hogy ez nem igaz? Hogy nem így van? Hogy a géppel aratás sokkal gazdasá­gosabb, mindenkinek jó? A tagok belátására bízzuk mit kívánnak. Tavaly tíz kö­zül három kaszával akart aratni. Arasson! Idén már senki sem akart kaszával aratni. Ne arasson! Belátták, hogy annak is biztosítva van a kenyere, aki nem kaszával aratott Ez a fáradságos, ne­héz fizikai munka alighanem Örökre megszűnt Gáván. A bizalom. születése Most már azt kérdeztük, miért nincs „rábeszélés”, agi­táció Gáván? Megkapjuk a választ is. Három éve itt még sok híja volt a kölcsönös bi­zalomnak vezetőség és tagok között. Szomorúan mondják a példát: 1965-ben augusztus­ban még javában arattak. És — ami örökké emlékezetes marad Gáván — pontosan december huszonnegyedikén, karácsony előtt fejezték be a burgonyaszedést. Ez a két adat világosan ábrázolja, mi­lyen volt a munkakedv, a szervezés, milyen nehézsé­gekkel küzdött az Uj Erő Szövetkezet. A bizalom megteremtése az új vezetőséggel kezdődött, két éve. Az elmúlt, 1967-es terv­tárgyalásokra — elvi okok­ból — minden tag hivatalos volt. Brigádonként tárgyal­ták meg a termelőszövetke­zet terveit, gazdasági és ter­melési elképzeléseit. Következetesek voltak. Gondosan értékelték, össze­gezték a hozzájárulásokat, a termelési javaslatmódositá- sokat, a munkafelajánláso­kat, a szervezési ötleteket. Kiderült, — meglepetésre! — hogy száznyolcvanezer fo­rint „plusz” van a hozzászó­lásokban. Annyi is lett belő­le, sőt valamivel több is. És ezenkívül a tervet is kifo­gástalanul telVisítették, mert értették összefüggéseiben. Gáva nem az egyetlen A gépi aratás tehát nem véletlenül diadalmaskodott Gáván. Szükség volt hozzá a bizalomra is. Bizalomra a korszerű mezőgazdaságban, bizalomra a gépekben, biza­lomra a vezetőség iránt. Gáva nem járt rosszul az­zal, hogy géppel aratót! idén. Volt idő jókor szénát kaszálni, lucernát betakaríta­ni, mert az Időjárás miatt ea is egybeesett az aratással. S hogy amit ebben a kis faluban észrevettünk, nem sajátos jelenség, hanem álta­lános. A nyíregyházi járásban 69 kombájnja van a gépjaví­tónak, hatvanhérom a terme­lőszövetkezeteknek. Csak­nem elég a százszázalékos gépi aratáshoz. Nem sokkal volt kevesebb 1965-ben sem: De akkor mégis csak a kalá­szosok 22 százalékát arattál« géppel, a többit kaszával. A kombájnok átjártak Biharba, hogy munkát kapjanak. Tavaly, 1967-ben megforJ dúlt az arány. A járás gabo­naféleségeinek már nyolc­vankét százalékát aratták géppel. Idén már a járásban 96 százalékos a gépi aratás. Gá­ván százszázalékos. (gntii Nagyüzem a Nyíregyházi Konzervgyárban. ’ ”1 Hammel Sértsd tetei Mr. Cockash megérkezett Mr. Matthew Cockash, mint minden évben, az idén is ellátogatott Budapestre. Egykori osztálytársam, a de­rék hazánkfia 1956-ban még Kokas Máté néven szakadt idegenbe egy teherautón. Azóta is odavan hazánkért. Hja, nekünk könnyű ragasz­kodni a hazához, mi itt va­gyunk a helyszínen. De neki sokkal nehezebb ott, Idegen­ben, már csak a nagy távol­ság miatt is. Mr. Cockash-t havonta nem is egyszer el­fogja a honvágy. Olyankor erőt vesz rajta a nemzeti érzés. Volt úgy, hogy ez ügyben egy könnycsepp gör­dült alá a szeméből, sőt több. Megérkezvén, Mr. Cockash mindent szemügyre vesz: hogyan sáfárkodtunk az el­múlt év alatt mi, boldog itt- honmaradottak. Megtettünk-e mindent, amivel hazánknak tartozunk. Munkál-e még bennünk a nagy ősök szel­leme. Nem tagadom, ilyen­kor én nagy drukkban va­gyok, hogy idegenbe sza­kadt hazánkfia úgy nagyjá­ból mindent rendben talál­jon. Mert Mr. Cockash igen szigorú és magasra tartja a mércét. No de hol legyen az ember pedáns és igényes, ha nem ama forrón szeretett hazában, ahonnét idegenbe szakadt? Uj hazájában még úgysem számít tősgyökeres bennfentesnek, ha ott elége­detlenkedne, menten ráfog­nák, hogy követelőző. Mr. Matthew Cockash fel­keresett és tüzetesen kifag­gatott. Úgy éreztem magam, mintha „Kimittudoo” volnék. Kielégítő-e végre a demog­ráfiai fejlődés? — kérdezte ő —, mennyit nőtt a nemzet lélekszáma, amióta én ide­genbe szakadtam? Na jó, ez is valami, de azért jobban is igyekezhetnétek! Mondd csak, Joe (ez én vagyok), le­het végre banánt kapni? Mi? Hébe-korba? Ejnye, ej­nye. Mit is akartam... meny­nyi a fizetésed, Joe? Nem értem, mondd mégegyszer Nahát! Tudod, hogy Henry Ford óránként nyolcezer dol­lárt keres? Na jó-jó. Apro­pos, Ford. Hány éve nyüvöd már a kocsidat? Jó ég, már három éve? Hihetetlen, Joe, az autót háromévenként cseréled? Micsoda...? Még hárem évig? Joe, az autót évenként kell cserélni I Er­ről jut eszembe, csak 98 oktánszámú benzint kaptam, hát mikor lesz itt végre 106 oktánszámú benzin ? Ezt igenis szorgalmazni kell! Egyébként ide jövet láttam, hogy most már valamicské­vel több a neonreklám, mint volt, de ez még mindig smirkász, Joe. Nézd meg. rni van New Yorkban! Az ám, hol nyaralsz az idén? Ró­mában? Szó, szó, egy-két napig ki lehet ott bimi. Mi­csoda, a Római parton ? ördögbe is, Joe utazni kell, világot látni! Én a jövő hó­napban Honoluluba utazom. De lehet, hogy Ausztráliába, vagy Dél-Afrikába, majd meglátom. Azért ismerd el, Joe, az első utam mégis ha­za vezetett! ó, a honvágy, mit tudod te, mi az! Azért ez borzasztó. Sze­gény, ha közelről akarja ze- retni a hazát, kénytelen ef­fektiv dollárt áldozni rá, H. ti

Next

/
Thumbnails
Contents