Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

IS«* Julius 19. KELET-MAGYARORSZÄQ A járás legnagyobb sportegyesülete n lásárosiiainényi üiinsiázium ÜK A Vásarosnaményi Gimná­ziumi Sportegyesület min- . elenként a járás „mammut” egyesülete. Jelenleg 551 tag­ja van, s a tagok közül 383 diák leány. Szakosztályaiban rendszeresen 110 főt foglal­koztat az egyesület. A gimnázium sportegyesü­lete lCi>5-ben alakult meg a mai szervezeti formájában. Célja, hogy magasabb szint­re emelje a testkultúrát, s az jskplai kötelező testneve­lési órák mellett kiegészítő sportfoglalkozásokon .szeret­tesse meg a rendszeres spor­tolást a diákokkal. Néhány árulkodó, nagyonis beszédes adattal hasznos be­mutatni az intézet sport- egyesületét. Ez évi költség­vetése 16 ezer forint! (Akad­nak spor (egyesületek me­lyek egy-két szakosztályban mintegy 50 sportoló foglal­koztatását látják el a fenti­nél lényegesen nagyobb ösz- szegből, szemben a na mányi gimnázium 551 tagjával. El­gondolkodtató arány!) A gimnázium tanulói számára idén a sportegyesület kézi­labda. kosárlabda, labdarú­gó. atlétika, torna, sakk, súlyemelő és asztalitenisz sportágban rendezett osztá­lyok közötti asztalitenisz tö­megversenyeket. Csupán asz­taliteniszben összesen 1653 fő vett részt, a különféle szintű helyi versenyen, ami azt jelenti, hogy minden ta­nuló legalább három verse­nyen vett részt. A sportkör négy szakosz­tályt működtet, közülük első­nek a kosárlabdát kell emlí­teni. Már csak azért is, mert a járásban ez újnak számító sportágat a gimnázium hono­sította meg, nem kis népsze­rűséggel. A férfi és női csa­pat megyei szinten is számot­tevő eredményeket ér el. A súlyemelő szakosztály tagjai is úttörőknek számíta­nak a járásban. Szereplésük rapszodikus ugyan, de részt' vesznek a járási, megyei szintű versenyeken. Az atlétikai szakosztály ez év elejétől folytat rendszeres tevékenységet, s egyre több fiút, leányt hódít meg a szép sportágnak. A természetjáró szakosz­tály részt vett néhány járá­si, megyei versenyen, amed­dig a rendelkezésre álló na­gyon is szűkös anyagi fede­zetből tellett. Az életképes szakosztály rendszeres mű­ködését fokozottabban bizto­sítani kellene. Széles körű és sokoldalú az intézeti sportegyesület munkája. Ezt bizonyítja, hogy a férfi asztalitenisz csa­pat a múlt évben megyei bajnokságban igen jól szere­pelt. Ma nem működik, mert nincs helyiség, ahol egy pingpongasztal elférne! Ä női tornászcsapat a megyei pontszerző gulabajnokságban második lett, az országos döntőn pedig negyedik. Je­lenleg anyagiak hiányában nem működhet! S még két adatot: a sport­egyesület tagdíjfizetése 100 százalékos, s a tagok 90 szá­zaléka rendelkezik Kilián könyvvel... Önkéntelenül vetődik fei a kérdés: Nem kellene-e lényegesen nagyobb anyagi és erkölcsi segítséget adni az ilyen in­tézetnek? Hiszen megyénk távoli tájegységén, amolyan „végvár” szerepet tölt be sportéletünkben. Működése hihetetlenül nagy jelentősé­gű, hatósugara az egész já­rásra kiterjed, s nem lehet mindegy, hogy jól működik-e, vagy sem! Béri László Totó­tanácsadó 28. játékhét NYÁRI KUPA 1. Kecskeméti Dózsa—Ganz- MAVAG. a hazai együttes mindkét pontra biztos esélyes. Tipp: 1. 2. Szolnoki MTE—Budafok. A Budafok idegenbeli bajnoki mérkizésein a tavasz folyamán meglehetősen gyengén szere­pelt. Tipp: 1. 3. Bécsi Bányász—Bp. Sparta­cus. A fővárosiak jobb erőkkel rendelkeznek, de ez még nem jelent biztos esélyt. Tipp: x, 1. 4. III. kér. TTVE—KISTEXT. Jobb csapat a KISTEXT, s most is esélyesebb. Tipp: x, 2. 5. Gázművek—Veszprém. A vi­déki együttes okozhat meglepe­tést. Tipp: x, 2. 6. Goldberger—Esztergom. Meg­közelítően azonos játékerejű a két csapat, de a pályaelőny dönthet. Tipp: x, 1. 7. Almásfüzitő—EVTK. Idegen­ben is lényegesen esélyesebb a fővárosi gárda. Tipp: x, 2. 8. Kiskunfélegyháza—Jászbe­rény. Biztos hazai győzelemre számíthatunk. Tipp: 1. 9. Autóbusz—Szegedi Dózsa. A szegediek aligha tudnak pontot szerezni a Lehel utcában. Tipp: 1. 19. Máza-Szászvár—Pápa. Az esélyek inkább a hazaiak mel­lett szólnak. Tipp: X. VASUTAS KUPA 11. Szolnoki MÁV—DVSC. A debreceni együttesnek nen* sok remtnye lehet a pontszerzésre. Tipp; 1. 12. Székesfehérvári MÁV—Mis­kolci VßC, Az Nß I B-s csapat a győzelmet is megszerezheti. Tipp: 2. 13. Nagykanizsai VTE—Pécsi VSK. Legbiztosabbnak a pont­osztozkodás látszik. Tipp: x. PÓTMERKÖZftS EK 14. Dombóvár—Szegedi VSE. Jobb a vendégcsapat. Tippünk: 2. A további tippjeink: 1, 1. SpartakiáddöntS Mátészalkán és Fehérgyarmaton Az elmúlt vasárnap két járási székhelyen is — Má­tészalkán és Fehérgyarma­ton — megrendezték a fa­lusi dolgozok nyári sparta- kiádjának járási döntőit, A mátészalkai járási dön­tőről Budaházi István tájé­kozhatott bennünket. A ren­dezvényen a nagy hőség el­lenére is több, mint 200 in­duló vett részt. Az eredmé­nyek, de különösen a futó­számokban ólért idők gyen­gébbek voltak az átlagosnál, oe ez elsősorban a kániku- 1« terhére írható. A szálkái járási döntő eredményei: Atlétika, nők, 100 rn: l. Sz«c§ Róza (Nagyecsed) 15,8, 2. ' Laczkó Mária 15,8, <Kylr­parasznya), 3. Lakatos Gi­zella (Hodász) 16,0. 400 m: l. Lőrincz Judit (Nyjrna- rasznya) 77,3, 2. Gólya l\n (Fábiánháza) 82,2, 3. Szabó Gabriella (Nyírparasznya) 87.00 mp. Spartcikiád-váltó: l. Nagyecsed, 2. Nyírparasznya, 3. Fábiánháza. Magasugrás: l. Szűcs Róza 135, 2. Csa­holezi Lenke 125, 3. Szűcs Irén 115 (mindhárom nagy­ecsed i). Távolugrás: 1. Lacz- ké Edit 408, 2. Laczkó Má­ria 391 (nyírparasznyaiak), S. Kovács Margit (Fábián- héza) 375 cm. Súly. 1. Csa- hoiczi lenke (Nagyecsed) 8 93, 2. Kiss Mária (Papos) 7,52, 3. Szűcs Irén (Nagy- eesed) 7.37. Gránát: 1. Csa- holczi Lenke (Nagyecsed) 50,70 2. Kiss Mária (Jármi) 41,00, 3. Jarabi Mária (Jár­mi) 38,00 m. Női teke: 1. Jármi-Papos. Röplabdában: 1. Jármi-Papos. Kézilabdá­ban: 1. Hodász. Férfiak, atlétika, 100 m: 1. Kérőg Tibor IS,«, S. Molnár György 13,8, 3. Péter Árpád 14,00 mp. (mindhárom Kán­torjánosi). * 400 m. 1. Görög Tibor (Kántorjánosi) 62,4, 2. Szántó László (Nagyecsed) 65,3, 3. Kiss András (Kán­torjánosi) 67,8 mp. 800 m. 1. Kántor István (Kántorjá­nosi) 2:25,6, 2. Tatár Attila (Nagyecsed) 2:31,4, 3. Kiss Zoltán (Kántorjánosi) 2,34,4 p. Spartakiád-váltó: 1. Kán­torjánosi, 2. Nagyecsed, 3. Jármi- Magasugrás: 1. Mus- kovszki László (Mátészalka) 175, 2. Kántor István (Kán­torjánosi) 165, 3. Kiss Zoltán (Kántorjánosi) 150. Távol­ugrás: 1. Ádárr> József (Nyír­parasznya) 543, 2. Suba Er­nő (Nyírparasznya) 511, S. Görög Tibor (Kántorjánosi) 489 cm. Súly: 1. Suba Ernő (Nyírparasznya) 9,29, 2. So­mod óczki József (Jármi) 9,09, 3. Veress László (Fá­biánháza) 8,65 m. Tekecsa­pat: 1. Mátészalka. Kézilab­da: 1. Hodász, Röplabda: 1. Jármi-Papos. A fehérgyarmati járási döntőn — Simon András TS- elnök tájékoztatója szerint az atlétikai számokban 154 versenyző, a labdajátékok­ban pedig 19 csapat 197 sportolója vett részt. Az alábbi eredmények születtek: Férfiak, 100 m: 1. Malá- nics Béla (Fehérgyarmat) 13,00, 2. Bakk Lajos (Bot­palád) 13,2, 3. Gyulai Tibor (Kisnamény) 13,4. 400 m: 1. Száraz Károly (Kölese) 1:92, 2. Gyulai István (Kisna­mény) 1:04, 3. Bakk Lajos (Botpalád) 1:07 500 m: 1. Száraz Károly (Kö)cse) 2:19. 2, Tarr László (Jánkmajtis) 8:34, S. Urr Láezló (Fehér­gyarmat) 3:27. 1500 m: 1, Malánios Béla (Fehérgyar­mat) 4:47,6, 2. Üski János (Kisnamény) 5:10,0, 3. Szá­raz Károly (Kölese) 5:12,0. Magasugrás: 1. Kerekes Zol­tán (Szatmárcseke) 155, 2. Bakk Lajos (Botpalád) 145, 3. Cellár István (Kölese) 145 Távolugrás: 1. Cséke Jenő (Cégénydányád) 526, 2. Szá­raz Károly (Kölese) 519, 3. Ónodi István (Kölese) 502 cm. Súly: 1. Tuba Antal (Kisnamény) 9,40, 2. Malá- nics Béla (Fehérgyarmat) 9,17, 3. Bakk Lajos (Botpa­lád) 8,75 m. Nők, 100 m: Ombódi Ró­za (Szatmárcseke) 16,8, 2. Pál Magda (Botpalád) 17,6, 3. Pintye Mária (Botpalád) 17,8. 400 m: 1. Ombódi Ró­za (Szatmárcseke) 1:23,9, 2. Oláh Ibolya (Kölese) 1:44,6, 3. Kormos Sára (Gyügye) 1:48,1 p. Távolugrás: 1, Mes­ter Gabriella (Fehérgyar­mat) 358, 2. Herbei Edit (Gyügye) 325, 3. Oláh Ibo­lya (Kölese) 307 cm. Súly: 1. Karácsony Magda (Gyü­gye) 5,70, 2. Kiss Mária (Kölese) 4,60, 3. Száraz Mar­git (Kölese) 4,15. Gránát: 1. Karácsony Magda (Gyügye) 31,70, 2. Kocsis Mária (Bot­palád) 28,00, 3. Kiss Mária (Kölcp) 26,20 m. Lo.bdajátékok, női röplab­da; 1. Mjlota, 2. Tiszakóród, 3. Kömörő. Férfiak: J. Fe­hérgyarmati MEPOSZ, 2. Jánkmajtis, 3. Turistvándi. Női kézilabda: 1. Szatmár­cseke, 2. Milota, 3. Jánkmaj- tiá- Férfiak. 1. Fehérgyar­mati MEDOSZ, 2. Fehér- gyarmati Téglagyár, 3. Fe­hérgyarmati Állami Gazda­ság. Ásatások Olimpiában (3) Ahogy csökkent az ókori görög városállamok hatalma és fénye, úgy romlott az olimpiai versenyek szelleme is. Már nem az olajfaágakból font koszorúért, hanem pén­zért és más anyagi előnyö­kért léptek porondra a részt­vevők. Előfordult, hogy a győztest küldöttség fogadta szülőföldje határán és dia­dalmenetben vitték városába, ahová a város falán tört ré­sen át vezették be. Nem kel­lett adót fizetnie, a színhá­zakban és az ünnepélyeken díszhely járt neki, a költők pedig verseket írtak erejéről és ügyességéről. Egyre több­ször fordult elő csalás és megvesztegetés. Elpusztult az ókori görög világ és vele együtt az olim­pia is. Megőrizték az írások az utolsó győztes nevét: a 291. olimpián, az ökölvívást Varazdatesz nyerte, aki egyébként később Armenia királya lett. Több versenyt azután már nem is rendez­tek. Időszámításunk kezdete után 393-ban Theodosius csá­szár rendeletet adott ki: „Megszüntetem az olimpiai játékokat” A császár ugyanis „pogány ünnepekének nyilvánította a versenyeket. Elnéptelenedett az olimpiai liget. Senki és semmi nem tudta feltartóztatni a pusztu­lást. 395-ben a gótok vonul­tak végig a görög félszigeten és ledöntötték, kifosztották az olimpiai épületeket. Ami még megmaradt azt a föld­rengés pusztította el 522-ben és 551-ben. Többször kiáradt a közeli Kladeosz folyó és több méteres iszappal te­mette be a romokat. Hosszú századokon át, te­metői csend honolt az egyko­ri nagy erőpróbák színhelyén és mintha a világ el is fe­ledkezett volna az egykori Olimpia dicsőségéről. Csak néhány szobor, dombormű és néhány ókori költő, író fent- maradt sorai őrizték meg hajdani küzdelmek emlékét. Pindarosz például ígf énekelt az egykori versenyekről: „Miként a világűrben nincs ragyogóbb csillag a Napnál, ugyanúgy az olimpiánál fen­ségesebb versenyt is hiába keresnénk...” Sok sikertelen kísérlet tör­tént később, hogy az olimpiai eszmét újra felelevenítsék. A német Guths-Muths is meg­próbálkozott vele a XVIII. század végén. De indítványát nem támogatták. Ernst Cur- tius német történész 1852-ben nagyobb energiával lépett a nyilvánosság elé: —• Tárjuk fel az ókori olimpiai romjait — ezt indít­ványozta a világ történészei­nek és régészeinek. Curtlus fáradhatatlanul tevékenykedett azért, hogy felhívja a világ figyelmét az ókori Olimpia romjaira. Sza­vai a legnagyobb visszhang­ra éppen Görögországban ta­láltak, ahol a törökök elleni diadalmas szabadságharc után nagy lelkesedéssel kezd­tek hozzá az egykori dicső múlt felidézéséhez. Athénben 1859-ben megrendezték az Pierre Coubertin francia tudós, akinek javaslatára újították az olimpiai játékok gondolatát. fel* első újkori olimpiát és ugyan­úgy, mint kezdetben a? ókor­ban, csak görögök verse­nyezhettek egymással. 1875-ben pedig Curtius pro­fesszor huszonhárom eszten­dős fáradozásának eredmé­nyeként megkezdődött az olimpiai romoknál az ásatás. Megtalálták az egykori Zeusz szobor talpazatát és a főisten tiszteletére emelt templom 38 oszlopainak darabjait. Kiás­ták az atlétabejárót, amelyen keresztül a versenyzők a föld alatt, a stadionban vonultak. Sportjeleneteket ábrázoló domborművek is előkerültek, néhányat közülük az athéni olimpiai múzeumba vittek, néhányat viszont megvásá­roltak az angolok, amelyek a Britisch Múzeumba kerültek. Csodálatos vjlág tárult a kutatók elé. A páratlan lele­tek nagy szenzációt keltettek és megmozgatták a képzele­tet. A görögök 1875-ben, 1888- ban és 1389-ben újabb verse­nyeket rendeztek. Az olimpiai eszme ébredezni kezdett sok évszázados tetszhalálából. Döntő a francia Pierre Coubertin szerepe, aki kezde­ményezésére később így emlé­kezett vissza: —• 1889-ben megbízást kap­tam a francia kormánytól, hogy tanulmányozzam az egyetemes testnevelés kérdé­sét. Kérdőíveket küldtem a világ minden államába és adatokat kértem arra vonat­kozóan, hogy milyen az egye­temek és a gimnáziumok test­gyakorlatainak az anyaga. A válaszokból megállapítottam, hogy a XIX. században újjá­éledt atletizmus (akkoriban ez volt a gyűjtőneve a sport különféle ágainak) hanyatló­ban van. Civakodnak egymás­sal a sportolók: a tornász el­lensége az evezősnek, a vívó a kerékpárosnak, a lövész a teniszezőnek. M. K. (A folytatást pénteki lap­számunkban közöljük.) Szabolcs-kupa röplabdában A Megyei Röplabda Szö­vetség az idén ismét kiírta a röplabda Szabolcs-kupát. Ez újabb versenyalkalommal is emelni akarja a népszerű sportág eseményeinek számát A röplabda Szabolcs-kupa ez évi negyedik kiírása fér­fi és női ifjúsági csapatok számára szól, s a küzdelmek­re benevezhet a megye vala­mennyi ifjúsági férfi és női együttese. A nevezési határ­idő augusztus 5-én jár le, A küzdelmeket augusztus 19- én és 20-án rendezik meg. AZOMALI FELVÉTELRE keresünk KAROSSZÉRIA LAKATOSOKAT, ÜZEMGAZDÁSZ gyakorlattal rendelkező munkaerőt VEZETŐI BE­OSZTÁSBA, demecseri telepünkre műszaki munkakörbe GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT. Fizetés megegyezés szerint VAGÉP Vállalat, Nyíregyháza, Rákóczi a. 100. TSZ, KTSZ, VALLALAT RÉSZÉRE eladó EGY 407-es MOSZKVICS SZEMÉLYGÉPKOCSI Műszakilag vizsgáztatva. VEGYES KTSZ. BAKTALÖRÄNTHÄZA (446) S oldal

Next

/
Thumbnails
Contents