Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

V. oldat KEÉET-MACYAROP-SéAG 1033 Július t. a minőség alakulásáról Vita és várakozás az ötnapos munkahét körül a Nyíregyházi Közúti Építő IfáSSa atnát Mérleg Az _ új gazdaságirányítási rendszer lassan immár fél­éves. Időszerű számba venni, hogyan alakult az elmúlt hat ^lónap alatt a különböző fo- gyasztási cikkek minősége. Rendelkezésre áll a Keres­kedelmi Minőségellenőrző In­tézet vizsgálatainak sok mega1 iapítása, amelyek első- surban a szakemberek véle- TTét tükrözi — természe­te.'.; n íogya«zíó szemszögé­ből. Jó —- rossz Néhány árucsoportban — főleg élelmiszerekben — szá­mottevően Javult a termé­kek minősége. Mindjárt 'Tiegye/.hetjük, hogy ehhez hozzájárul a kereskedelem szigorúbb ellenőrzése is. A kereskedelmi átvétel szi­gorítása következtében csök­kenlek például a hús- és tej­ipari cikkekkel kapcsolatos kifogások, javult a gyulai kolbász, többnyire megfele­lő a vágott baromfi mi­nősége. Viszont sok alka­lommal sem felelt meg az előirt szórványoknak a tea­vaj, vagy a| szövetkezeti ke­reskedelem által forgalomba hozott tojás, amely sok eset­ben romlott, szennyezett volt. Kifogást kellett emelniük az e\en őrző szakembereknek né­hányszor a pörkölt kávé kel­lemetlen ízhatása miatt is. Ha megvizsgáljuk a keres­kedelem eddigi forgalmát, kitűnik, hogy a vásárlók hagy része költötte pénzét az elmúlt hónapok során is háztartási gépekre és hír­adástechnikai árucikkekre. Örvendetes ilyenformán, hogy »*zek minősége megálla- padott, általánosságban ki­elégítőnek mondható. Ilyes­mit tapasztaltak például a Hajdúsági Iparművek mosó­gépeinél, centrifugáinál, a Jászberényi Hűtőgépgyár hű­tőszekrényeinél, és egy sor más cikknél, például haj­szárítóknál, villamosvasa­lóknál, hordozható cserép­A megyei bíróság ítélete amivel huzamosabb időre zárt intézetbe utalt két gá- vai fiút — nélkülözi a nép­művelés kérdései iránti leg­kisebb megértést is. Igen, ezt nem lehet elhallgatni. Hiszen mit csinált e két derék legény? Mivel ők évek óta a fővá­rosban dolgoznak, meg akar­ták mutatni az elmaradott gávaiaknak, hogy mulat, hogy művelődik a „pesti” dolgo­zó. Hogyan sikerült ez a be­mutató? A siker nem volt nagy, de hát ez érthető is, hiszen a falusiak nem ismerik még az ilyen magasabbrendű szó­rakozást. Nem tetszett pél­dául, hogy a legválogatottabb kiszciásokkal igyekeztek egyes kérdésekben meggyőz­ni hölgyeket. Nem tetszett az sem, hogy a körhintásnak — népművelés közben — előre-hátra tologatták fején a sapkát Hiába, ezek a kezdeti ne­hézségek. A népművelő, ne­velő munkában azonban si­kereket is értek el. Talál­koztak például egy, a kocs­mából hazafelé ballagó el­maradott gávaival, aki kissé pityókás volt. Felháborodtak az alkoholizmus e fertőjén, s úgy bírták jobb belátásra az illetőt, hogy négy foga ki­esett Mi ez^ha nem igazi, vér­itől, magyaros, mondhatnánk kályháknál, stb. Minőségja­vulást állapítottak meg a Videoton gyár több termé­kéről is. A bútor kifogásolható A bútorforgalom változat­lanul élénk volt a közérdek­lődés fókuszában állt. Elég hiba, hogy minőségük, saj­nos, sokszor kifogásolható. Amikor megvizsgálták pél­dául az Edit és Érésében el­nevezésű konyhabútorokat, a Velence lakószobaszek­rényt, valamint az Avas há­romajtós szekrényt és heve- rőt, ezek legtöbbjénél jelen­tősebb- gyártási, összeépíté­se hibákat, illesztési pontat­lanságot, görbült, vetemedett ajtókat, hibás felületkeze­lést, rossz minőségű anyagok felhasználását állapították meg. Sok panasz volt néhány kisipari szövetkezet gyenge minőségű bútorára, vagy pél­dául a műanyagpántok töré­kenységéra A rosszat ki kell cserélni A fogyasztói reklamációk észrevehetően megnőttek egyes fontosabb ruházati és lábbeli termékek rossz, gyen­ge minősége miatt. Az ará­nyokat jól mutatja, hogy 2400 reklamációból 90 százalék a ruházati és lábbeli cikkek minőségét tette szóvá. Igaz ugyan, hogy a panaszok nö­vekedése nemcsak a minősé­gi hibák következeiében ke­rült napfényre, hanem azért is, mert a fogyasztók mind­inkább élnek reklamációs jogaikkal. Mind többen sze­reznek ugyanig tudomást a belkereskedelmi miniszter­nek arról a rendelkezéséről, amely széles körben teszi le­hetővé a vásárlók kifogásai­nak figyelembe vételét, a hi­bás áruk kicserélését, vagy a vásárlásra fordított összeg vi sszaf i zet ését. betyáros népművelés? Az ez, mégpedig a javából. De va­jon miért nevezte cselekede­teiket a bíróság egyszerűen — huliganizmusnak. Rutin P. J. a sikkasztó sényői boltos azzal mentegette ma­ga a tárgyaláson, hogy ta­pasztalatlan, járatlan volt az Üzlet dolgaiban, hiányzott a bolti rutinja, — azért csinált ilyet. S ezt el is lehet hinni ne­ki. A rutin nagyon fontos tu­lajdonság, különösen ha sik­kasztásról van szó. Nem le­het azt úgy csinálni, mint P. J. is tette, hogy minden ötödik forintot zsebre tesz- szük, ha százezer a forga­lom, hát huszonkettőt nem fi­zetünk be. Ez még a legelné- zőbb ellenőröknek is föltű­nik. Rutin és ötlet kell. Van­nak, akik évekig kísérletez­nek a sikkasztási módszerek­kel, nehogy rájöhessenek il­letéktelenek. (Mert van ilyen hátránya a sikkasztás­nak: egyesek akadályozzák, nem szeretik, balhét csinál­nak belőle.) Persze, egy föld­művesszövetkezeti üzletben nincs szükség ilyen alaposan kidolgozott módszerekre, bár ha van, az sem árt. A jó sikkasztónak tehát tapasztalatokra van szüksé­ge. Ezt föltétlenül el kell hinnünk P. J.-nek, hiszen ha rutinja lett volna, nem bu­kik le három hét alatt. k. i. A textilruházati cikkekkel kapcsolatban a legtöbben azt tették szóvá, hogy például a kötöttáruknál, viselés közben a divat szövetkabátok anya­ga laza szerkezetű, ami mi­att gyakori a szálhullás, az anyag bolyhozódása. Sok pa­nasz volt a kordbársony szö­vetek flórhullására és az im­port műszőrmékből készült bundák gyenge minőségére. Jobban minősíteni Persze, senki sem állíthat­ja, hogy ezek a kifogások újak, sosem hallottak. A minőségellenőrzést végző szakemberek szerint a ruhá­zati és lábbeli cikkekkel kapcsolatos fogyasztói kifo­gásokat akkor lehetne jelen­tősen csökkenteni, ha az áruk minőségi átvételét szé­Az utóbbi hetekben több vegyszermérgezés történt a megyében. Barabás Tibor fényeslitkei kisfiút eszmélet­len állapotban szállították a kisvárdai kórház gyermek- osztályára. Az orvosok sú­lyos mérgezést állapítottak meg. A gyermek napokig életveszélyes állapotban volt, de június 3-án gondos ke­zelés után gyógyultan tá­vozhatott a kórházból. A helyszíni vizsgálat meg­állapította, hogy a termelő- szövetkezet Tinox rovarölő szerrel permetezett, de nem­csak a saját gyümölcsösét, hanem a község lakosainak házikertjeit is. A termelő- szövetkezetek szakemberei megszegték a növényvédő­szerek felhasználásáról ki­adott engedélyokiratok elő­írásait, mert az erős méreg lesebb körben, a jelenleginél több cikkre terjesztenék ki és nagyobb mintavétel alap­ján végeznék. Ugyanis a ruházati cikkek 80 százalé­ka jelenleg nagykereskedelmi minőségellenőrzés nélkül, csupán gyári minősítés alap­ján kerül forgalomba. Megnyugtató, hogy az ipar új termékei, új választékai többnyire jobbak, korszerűb­bek a korábban gyártottak­nál. Megemlíthetnénk né­hány jó példát, így az élel­miszeripar mazsolás tejcsoko­ládéját, sajtos linzerkészít­ményeit, amelyek kiváló élvezeti és biológiai értékeik miatt nyertek jó vizsgálati minősítést. Bővült az új és korszerű termékek választéka, bár az is előfor­dult, hogy a forgalomba ho­zatalt csak átdolgozás változtatás után engedélye­zik. <h) jelzésű növényvédőszerek csak kizárólag nagyüzemi táblákon használhatók fel. A Tinox, valamint Parathion 20 insecticidek méregjelzése; erős méreg. A permetezés engedélyezői és a permete­zést végző dolgozók is fele­lősek tehát, hogy Barabás Tibor majdnem életével fi­zetett azért, hogy a körte­fák alatt lévő köszmétéből fogyasztott, amelyre a méreg rácsorgott. Szegfű József dombrádi 12 éves kisfiú esete már nem volt annyira szerencsés, mint a korábbi. Mérgezéssel szállították a kórházba és június 27-én meghalt. A gyermek a házikertben fo­gyasztott málnától lett rosz- szul, annak ellenére, hogy a málnát évek óta nem per­metezték, kiderült, hogy a harmadik szomszédban p«r­A csökkentett munkaidő bevezeTése lehetőségének még azok is örültek, akik egyelőre még nem részesül­tek az újabb szocialista vív­mány áldásaiban. A KPM Közlekedési Építő Tröszt fel­hívására nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a munkaidő­csökkentés feltételeinek meg­teremtéséhez, az ezzel kap­csolatos intézkedések kidol­gozásához a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál is. Köztudottá vált már, hogy július elsejétől ötnapos munkahéttel, csökkentett munkaidővel dolgoznak már a vállalat munkahelyein. S ekkor érkezett meg az újabb „javaslat”: ez évben a ti­zenkét vállalat közül csak háromnál vezessék be kí­sérletképpen a csökkentett munkaidőt. Ezek között nem szerepelnek a nyíregyháziak. A vállalat vezetői ekkor — a dolgozók kérésére — olyan konkrét tervet dolgoztak ki, hogy a heti negyvennyolc órát öt nap alatt dolgozhas­sák le. A termelési érték csökkenése nélkül, féléves szinten mintegy negyedmil­liós vállalati költségmegta­karítással. A részletesen ki­dolgozott terv igazgatói uta­sításként aláírásra várt már, amikor jelezték; újabb uta­sítás várható, amely szerint a már eddig is ötnapos munkahéttel dolgozó vállala­toknál is visszaállítják a hatnapos munkahetet. Ennél a vállalatnál csu­pán félezer olyan embert érint a hetenkénti szabad­szombat lehetősége, akik ott­honuktól távoli munkahelye­ken dolgoznak, s csak a két­hetenkénti szabad szomba­ton térhetnek haza család­jukhoz. Ezek az emberek szívesen vállalnák a napon­kénti félórás többletmunkát, csak hogy hetenként haza­térhessenek otthonukba, asszony főzte meleg ételt ehessenek, többet és tartó- sabban érezhessék a családi otthon melegét, foglalkoz­hassanak egy kicsit többet a gyerekkel. Nem afféle népgazdasági érdeket sértő, álhumanista, antiszocialista törekvés e terv valóra váltása a vállalat vezetőinek részéről. Egyet­ért vele a dolgozó érdekeit védő szakszervezeti bizottság, az üzemi pártszervezet ve­zetősége is. S hogy a felté­telek erre adottak, azt bi­zonyítja legjobban: a válla­lat dolgozói május 31-ig több, mint nyolcmillió fo­rint értékkel termeltek töb­bet a tervezettnél, s az egy főre jutó tervezett értéket is közel húsz százalékkal túlteljesítették. A részletesen kidolgozott terv szerint a negyvennyolc órás, de ötnapos munkahét meteztek Wofatoxszal. A vizsgálatok még nem derí­tettek fényt teljes bizonyos­sággal a mérgezés eredeté­ről, de egy biztos, hogy a gyermek mérgezett gyümöl­csöt evett. Két eset a sok közül, de ez is arra figyelmeztet, hogy különös gonddal kell bánni a méreggel, különösen a házikertekben, amelyek­nek állandó látogatóik a gyerekek. Tapasztalható az is, hogy erős méreggel per­metezett nagyüzemi gyü­mölcsösöknél nem rakják ki feltűnő helyekre a szükséges figyelmeztető táblákat, így főleg a gyanútlan gyermekek könnyen a méreg áldozatául esnek. Felnőttek dolga, hogy különös gonddal és a szük­séges óvintézkedések betar­tásával megvédjék gyerme­keik életét. bevezetésével egyéves ter­minusban több, mint fél­milliós megtakarítás jelent­kezne a vállalatnál. Vagyis, nem kellene ezekre a na­pokra szállásköltséget, nü- lönélési pótlékot, szerszám- használati díjat fizetni. (A dolgozók szívesen lemonda­nak róla, cserébe az otthon melegéért.) Számításba kell venni a reális tényeket is. A fizikai munkások zöménél a feleség tsz-tag, s e „két'.akiság” ter­mészetes következménye, hogy a férj szabad idejében ebben is segít a családnak. Ez a segítség nagyon is szükséges a nyári betakarí­tást munka meggyorsítása érdekében. Hivatkoznak arra is a dol­gozók, hogy a megye építő­iparában, vállalatoknál, ki­sebb üzemeknél is bevezet­ték korábban az ötnapos munkahetet, s mégsincs fennakadás a termelő mun­kában. Néháoyan máris olyan vállalatokhoz mentek át dolgozni, ahol biztosítják a szabad szombatokat, s en­gedik öt nap alatt ledolgoz­ni a 48 órát. önkéntelenül felvetődik a kérdés; hol van itt az új mechanizmusban annyit hangoztatott vállalati önál­lóság. a rugalmasság? Ha egyetért vele a pártszerve­zet, a szakszervezet, beveze­tését kérik a dolgozók, nem sérti, hanem hasznára válik a népgazdaságnak. akkor mire jó ez a huzavona, amelyben senki sem meri vállalni a felelősséget. Miért fogják meg az igazgató ke­zét az egymásnak ellent­mondó rendelkezések? Tóth Árpád Megjegyzések: Csomagolás Fejlődünk, semmi kétség az árucikkek csomagolása rohamléptekkel hozza be lemaradását. Vannak esetek, amikor a vásárlót az ízléses műanyagtasakban kézhez ka­pott árucikk „fogja” meg. Amit természetesen nem kell külön megfizetni. Vagy mé­gis? A nyíregyházi új ÁBC-áru- ház járdáján, a Kossuth té­ren zöldséget, gyümölcsöt kí­nálnak az áruház dolgozói. Takaros műanyag tálacská- ban nyújtják át, csak a fize­tésnél derül ki, hogy a „csomagolás” 50 fillér pluszt jelent, ennyivel kell megtol­dani a vételárat. A nyíregy­házi piacon az egyik városi tsz gyümölcs-zöldség pavi­lonjában egy tenyérnyi nylonzacskóért, amely legfel­jebb 10—20 filléres „göngyö­leg”, kerek 1 forintot kér­tek. Nem röstellték. Megkérdeznénk: becsüle­tes, korrekt eljárás ez, vagy létezik más megoldás is? Kié a saját pénzem ? Furcsa talán ilyet kérdez­ni, kié is lenne: az enyém. Nem egészen így van! Tör­téni % dig egy falusi postahi­vatal oan, hogy a saját pénzt, — melyet OTP betétkönyv­ben helyezett el a postán, nem kapta meg jogos tulaj­donosa. „A teljes összeget ki aka­rom venni” — kérte az ügy­fél. „Nem lehet, a tavalyi ka­matot bent kell hagyni” — felelte a postai dolgozó. És a bürokrácia fölé magasodott a falusi néninek, személyi iga­zolványért kellett haza siet­nie, és így tovább. Aznap már nem Is futotta az ere­jéből, türelméből, hogy kive­gye a pénzét. Hála a hivatalnoki szel­lemnek! (P. G4 •I rgyaRetek a tárgyalóteremből „Népművelés" Nehéz fizikai munkát gépesítettek a nagyhalászi ken­derüzemben, ahonnan a feldolgozás után évente kétezer tonna kikészített kendert szállítanak további megmunkálás­ra az iparnak. A feldolgozás egyik munkafolyamata az áz- tatás. Az áztatókból korábban kézi erővel emelték ki a negyven mázsás vizes kötegeket. A közelmúltban egy spe­ciális darus kocsit vásároltak, amelynek segítségével lénye­gesen könnyebben és gyorsabban rakják át és szállítják a kendert. A képen Grotfi Gyula és Nagyidai Béla munkában az Új géppel. Elek Emil felvétele Erős méreg! emberáldozatokat szed 0 Élelmiszer, bútor, ruházat, cipő

Next

/
Thumbnails
Contents