Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-06 / 157. szám
«B8. Jtfltos 8 KELET-MAGYARCRSZAö |. cMt» A szövetkezetek ünnepén ÍRTA: ACÉL BÉLA, A MÉSZÖV ELNÖKE Strand, mozi ÉS MÁS SEMMI! ftt illetékes között elvész az ifjúság programja-r-\ vszázada annak, p; hogy a rochdalei takácsok felismerték: összefogással, szövetkezetbe tömörülve tudnak eredményesen harcolni a tőkés társadalmi rendszer ellen. A szövetkezeti mozgalom azóta nagy utat tett meg, világ- mozgalommá fejlődött, s tagjainak száma ma már meghaladja a félmilliárdot A különböző társadalmi rendszerekben működő szövetkezetek céljai, formái és eszközei eltérnek egymástól. A kapitalista országok szövetkezetei is sokoldalúan törekednek arra, hogy szolgálják és védjék tagjaik érdekeit, erre azonban gyakran csak korlátozott lehetőségük van. A szocialista társadalomban a szövetkezetek az új társadalom építésének fontos tényezői, feladatuk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt fontos, eredményesen szolgálják mind a szocialista társadalom fejlődését, mind a szövetkezeti tagság érdekeit. A magyar szövetkezeti mozgalom munkáját, feladatait az MSZMP politikája határozza meg: a párt XX kongresszusa és az fmsz-ek a SZÖVOSZ VI. kongresszusa határozatainak alapján eredményesen végzik munkájukat. Megyénk szövetkezeteiben a második ötével terv idején szélesedett a mozgalom tömegbázisa. A szövetkezetek taglétszáma 10 573 taggal, a részjegyalapjuk 2,5 millió forinttal növekedett. A tagság a hálózatfejlesztéshez, az eszközállomány gyarapításához több, mint 10 millió forinttal járult hozzá. p vről évre emelkedik n. a kiskereskedelmi áruforgalom, öt év alatt több mint 57 százalékkal növekedett a szabolcsi szövetkezetek forgalma, javult a kiszolgálás színvonala, kulturáltabbá vált a kereskedelmi hálózat, bővült az ipari és szolgáltató tevékenység, a földművesszövetkezeti szervek árualapbővítő ipari és szolgáltató tevékenységének értéke 291 százalékkal növekedett. A második ötéves terv 266 milliós fmsz-i hálózatfejlesztését dokumentálja többek között a Nyíregyházi Almatároló, az újfehértói, vásá- rosnaményi, fehérgyarmati, nagyecsedi és a nyírbátori áruház. A gazdaságirányítás új rendszerében teljessé vált a szövetkezetek önállósága, hatásköre. Erősödött a szövetkezeti demokrácia. Megyénk általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei a gazdaságirányítás reformjából adódó lehetőségekkel mind gyümölcsözőbben kezdenek élni. Beszerzési forrásaikat közvetlen ipari beszerzések útján bővítik. A nyírbátori, vásárosnaményi, fehérgyarmati szövetkezetek különösen a konfekció szakmában termékeiknek 8—15 százalékát közvetlenül a termelő üzemektől szerzik be. Jó kezdeményezések születtek számos fmsz-nél. A mátészalkai szövetkezet cserép-, a nagylíállói bőr-, díszmű-, tolltisztító- és tolipaplan készítő, a tornyospálcai sütő-, a csengeri betonüzemet, a kis- várdai — a termelőszövetkezettel közös vállalkozásban seprűkötő üzemet, a vajai és kölesei szövetkezet pedig szeszfőzdét létesítettek. Ezzel járulnak hozzá a lakosság jó ellátásához. Ezek csak kezdeti lépések. Különösen nagy feladat hárul még a szövetkezetek választott vezetőire, a tagságra az új alapszabály elkészítésénél, s e területen megyei szövetségünknek is segítséget kell nyújtania. A magyar szövetkezetek legfőbb törekvése, hogy szocialista hazájukat békében építsék. A világ szövetkezeteinek szilárd meggyőződése: csak békében érdemes élni, dolgozni, küzdeni az emberiségért, a társadalmi haladásért. A szövetkezeteknek, mint a dolgozó emberek társulásának mindenütt érdeke a béke fenntartása. Ezért ítélnek el minden olyan törekvést, amely a népek függetlensége és szabadsága ellen irányul. A béke hívei és harcosai között világszerte ott találjuk a szövetkezőket is. Felemelik szavukat az amerikai imperializmus vietnami agressziója ellen, amely napjainkban súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét. Ez a XX. századhoz méltatlan, embertelen, népirtó háború vérbe és lángba borítja mindazt, amit a szorgalmas vietnami nép alkotott. A magyar szövetkezők köszöntik a vietnami népet és a vietnami szőve* kezetek tagjait, közös ünnepükön. J úlius első vasárnapján szerte a világon ünnepelnek a szövetkezők. A dolgos hétköznapok után — ha csak kis időre is — megállnak a gépek, abbamarad a kasza pengése. Emlékezünk és készülünk az új feladatokra. Mi magyar szövetkezők a béke és a munka gondolata jegyében ünnepeljük a nemzetközi szövetkezeti napot. Nem könnyű szünidőző diáknak, szabadságát töltő munkás, vagy parasztfiatalnak lenni Nyíregyházán. A városban (de zárójelben hozzátehetjük: egy-két helytől kivéve megyeszerte) bajok vannak a mozgalmas, fiatalos, diákzsebekhez méretezett rendezvényekkel. Csak kísérletek ! A városi vendéglátóhelyeket a napi feladat is próbára teszi és szinte erőn felüli terv lenne bármilyen ifjúsági program. Pedig az ifjúsági szövetségen kívül — úgy tűnik — a vendéglátóipari vállalat tehetne legtöbbet a fiatalokért. De évek óta csak kísérleteznek. Nemcsak a vendéglátó és a KISZ. de a művelődési házak is. Két éve a Béke presszó volt a szeszmentes. Ott mutatták be a műsorokat, ifjúsági zenekarok játszottak felváltva, ízléses társas táncot mutattak be a táncklub versenyzői. Nagyszerű rendezvény volt az első kettő. Aztán — mintha elvágták volna. Később a Jerván adott otthont a szeszmenteseknek. A cél — lényegtelen ! Azután bambisüvegben került elő a konyak, és megszűnt a szeszmentes. Sajnos, a vendéglátóiparban nincsenek kivételek. A forgalom után emelkedik a fizetés — a cél tökéletesen mindegy. Még néhány megbeszélés és semmi lényeges változás. Most itt a 68-as nyár, és mindössze annyi az újság, hogy a vendéglátóipari vállalat a fiatalság körében kedvelt Kék-Vörös zenekart szerződtette a sóstói teraszra. Az ötlet jó, de a városi fiatalok programjának megszervezését, segítését — sőt befolyásolását sem oldhatja meg. A KISZ városi bizottsága a sok befulladt próbálkozás után most úgy döntött: nem szervez központi rendezvényeket, hanem különböző nagy vállalatok ifjúsági klubjaiban, több helyen próbálkozik. Télen és tavasszal kedveltek voltak a konzervgyári ifjúsági esték, minden pénteken és vasárnap. Divatbemutatók, szellemi vetélkedők, tánc jelentette a programot. Nem nagy létszámú, de lelkes törzsközönség alakult ki. Most itt is nyári szünet van... Kitűnő kezdeményezés a vízügyi igazgatóság KISZ- klubja. Az alapszervezet minden fiataljának jó szórakozási lehetőséget adnak. Hasonló az építőipari KISZ- bizottság klubja — azzal a különbséggel, hogy ide a város ifjúsága is eljárhat. Az iskolák közül a Kölcsey gimnázium pinceklubot nyitott. Most ez is szünetel. Jó szórakozási lehetőség lenne a Fegyveres Erők Klubja, de az zárt körű. Unalmas ismétlések Gondot okoz a műsorok színvonala, de a közönség összetétele is. A szeszmentesen a második szavalatot alig hallgatja meg valaki, a harmadik divatbemutatón elhangzott: ezt már láttuk, s a társasjátékot is játszottuk már. Mindez a szervezés dolga. A városi ifjúsági rendezvények nem változatosak. Hiány van például népszerű konferanszból, játékvezetőből. aki ért a fiatalok nyelvén, és irányítani tudja ízlésüket, felfogásukat. Nem szerepelnek megyénk ..Ki mit tud” helyezet+ei sem. pedig számukra ez pódium, s a közönségnek új szin. Alig van ilyen célra anyagi eszköze a KISZ-nek. Felszerelés, helyiség kellene. Saját zenekar, amely jól felszerelt és versenyképes. Az anyagi igényeket, vagy ami a jobb megoldás lenne, a felszerelés vásárlását nem támogatja senki. A KISZ esetleg jövőre központi keretből kap hangszereket. Gazdasági kérdéseken vajúdik a KISZ és a művelődési ház kapcsolata is. A tiszta bevétel 50—75 százalékát kéri a teremért a művelődési ház. ezt soknak tartják, nem tudnak megegyezni A művelődési házaknak önmagukban nincs tágabb vonzókörük, az ifjúság szabad , idejének legfeljebb kis hányadát tudják kitölteni. Addig is . . . Jelenleg 4—5 intézmény lenne hivatott az ifjúsági programok szervezésére. Env- nvi helyen is van pénz — szétforgácsolva. Ha nagyritkán összefognak, alig akad főkönyvelő. aki öt részre bontaná a számlát. Nagyon hiányzik már a sokat emlegetett ifjúsági ház a megyeszékhelyen! De amíg az megépül illetékes megyei szerviek konkrét intézkedésére van szükség. Nem közömbös, hol tölti szabad idejét, mit csinál egész nyáron hat-nyolcezer nyíregyházi fiatal. Marik Sándor 1 nap litániája 30 év múltán . .. . a. szülői helységtől tartósan távol van, mindenkor különös várakozással toppan oda vissza. Hűség dolga? Elsősorban. Mi van, hogy azóta... A szív, az emlék ölelkezése a mindenkori jelennek, mával. Az én időm jubilál: három évtizedes. Még egyszer sem csináltam belőle litániát, a ma feleletével, Csak egyetlen napét. Hát ezúttal próbálom meg. * 1938. Szégyenek hazamenni az állomásról, másfél évi pesti „ntózkodásom alatt többször voltam munka nélkül, mint keresetben, teljesen lerongyolódtam. El lehet az öltözetem a többi utasok között, akik megérkeztünk Nagyecsedre. Á, nagy úr egy állomásfőnök. Aggódik a báró fullajtárjaival: ki ne öntsön a Kraszna. Barátom a főnök. A gazdálkodásra szövetkezett község birtoka a határ. Leginkább az olcsó lápi rész árendásai a szegény parasztok. akár a világ is múlhatna, ha ennyi sem lenne. Sok millió forintért rendezik a láp térségét. Früstök nélkül kapálunk az irtó soká jövő délig, anyám ak! hozza a híg habartok Abba, nem kell zsír, paprika. Terhes zsirosbödön, rúdra aggatott füstölt paprikástól, gymás szalonna. Róza. Emi, mint idősebb testvérek ó. mennyire megdolgoz ’i azért a nyolcvan fillér uradalmi napszámokért. Rúzáéknak, Emléknek új házuk, nemigen fog ki rajtuk se a „ivalözön. Hír riad: a héten második öngyilkosság, most egy legény akasztotta fel magát a templomtoronyban aratási, cséplési tűzszolgálat közben, mert... nem volt annyi földjük, mint a lányéknak, akit szeretett. Nem temettek a héten se öreget, se fiatalt. Egy családos ember is halva van. aratás közben másodéves napral’orgócsatak sértette meg a sarkát, vérmérgezést kapott, orvos nem is látta. Szinte mindenki SZTK-s, három orvos felügyelete alatt, meg az adatok védelmére is két orvos jut. Korács Lajcsit magával vitte az apja az uradalmi uzso ra-árpahordáshoz, hadd lássa Lajcsi a tüzesgépet, hanem az hirtelen felrobbant, Lajcsi égési sebeket kapott. Kovács Lajos megvan, családos, feleségestül szeretik a mozit, futballt, színházat. Anyám négy kis csirkét sirat, nem fértek a kotló alá, hogy a szabadban rájuk tört a záporos vihar. Hetvenöt éves anyám nem sírt apám halála óta, öt éve. Káromkodik általában szelíd szavú apám, amiért sok esővíz átcsorgott a vékony rozoga nádtetőn, le kell valamiképpen merni a vizet, összeszakassza a padlást, átkok ezek a nádas vityilók. Cserepes a ház, erős a padlása; apámnak fekete gránitos síremléke van. A kaszinó üresen dong, elvész benne az egy-két úriember, azon túl denaturált szesztől bódulnak emberek. A cukrászdában fekete, fagylaltforgalom, hideg sört óhajtanak a vendégek; nyárra meg szabad szórakozóhely is nyílt, úgy hívják: Rózsakért. A bárói kastély tájéka szigorú tilalom, még madár Is meggondolja, hogy berepüljön-e. A kastély a község központja, mint tsz-iroda, mellette a futballpálya, azután az emeletes kultúrház gyakori színházi előadásokkal. Ma a fél község asszonya összeveszett, köztUk több holdas gazdák felesége, marták, cibálták egymást egy kiló lisztekért, hogy annyit adtak a nagy boltban és sokan féltek, hogy nekik nem jut. Emeletes áruház bőséges választékkal, állandó nagy forgalommal. Port követő sár, esti tömlöcsötét, még ez is azért van, végleg vesszen meg a dolgozó ember tengernyi bajában. Szilárdjárdásak az utcák, napszállta után villanykörték világítanak, a főutcán meg higanygőzös burákkal — reggelig. Üresen jár a vonat, akik készülnek is a holnapi Szalka járásra, gyalog niennek-jönnek, az oda vissza harminc kilométer ellenében, nagy szükség van a vasúttól elspórolt pénzre. Sok a vonat utasa, járnak el a községből dolgozni, lehetne vonzóbb is a tsz. + így. Csupán egyetlen nap harminc év távlatából. És a többi sok? Azok litániája sincs a ma felelete nélkül. Asztalos Bálint 55 ezer pár női cipő a SZOVJETUNIÓNAK 40 ezer pár női csizma AUSZTRIAIAK Hazai eladásra is elegendő cipő, divatcsizma készül A Rakamazi Cipő Ktsz ez év második félévi programja igen változatos. Kielégíti a külföldi megrendeléseket, ezzel egyidejűleg ellátja a belföldi kereskedelmet is. Tájékoztatásunkra közölték, hogy a második fél év harmadik negyedévében 40 ezer pár magasszárú női divatcsizmát szállítanak Ausztriába. Négy színben. Fekete, csau, fekete-velúr és úgynevezett fekete nappa téli csizmák kerülnek exportra. A fent említett csizmákon felül ausztriai megrendelésre elől cipzáros fekete színű krepp gumitalppal készült női csizmákból is 15 ezer párat szállítanak. A Rakamazi Cipő Ktsz évről évre nagyobb megrendeléseket kap a Szovjetunióból is. Ez év első felében 55 ezer pár női csizmát elszállítottak és a második fél évben is hasonló mennyiségű meleg téli női csizma kerül elkészítésre a Szovjetunió részére. A csizmákon felül 15 ezer pár női cipő, négyféle modell világos színekben kerül exportra. Ezek bőrsarokkal készülnek normál méretben három és fél centiméter magasságban. A divata* aái cipők különböző díszítésekkel készülnek. A hazai kereskedelem, a belkereskedelem érdeklődése — elsősorban a téli női divatcsizmák iránt jelentkezik. Eddig a második fél évre 40 ezer pár magasszárú, bélelt, úgynevezett divatcsizmákat kötött le a hazai kereskedelem. Ezenkívül igényel még 80 ezer pár női bőrcipőt, az általuk elkészített és előzőleg bemutatott modellek alapján. A megrendelés és a szerződés szerint a 40 ezer pár női csizma szállítása a hazai kereskedelem részére a harmadik negyedév végén történik. A 80 ezer pár női cipő átadására pedig a harmadik negyedév végén és a negyedik negyedév elején kerül sor. A felsorolt igényléseken felül a Rakamazi Cipő Ktsz számít arra is, hogy a várható igénylés nagyobb lesz a megrendeléseknél. Feltehetően a hazai kereskedelem a megrendeléseknél kissé óvatos volt és arra számít, hogy menet közben újabb mennyiségű cipőféleségeket rendelhet a Rakamazi Cipó Ktsz-tői. Pmrkaf Fii
