Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

4 oMal fTET-PT MAGVÄn&'tilZTXG tm. Július 2«. HÚSZÉVES AZ ÚJJÁÉPÍTETT MARGIT-HlD. Húsz évvel ezelőtt adták át a forga­lomnak teljes szetessegeben az újjáépített Margit-hidat. (MTI foto) Dobbantó tanya, Tenkes kapitánya... Híradás a művelődési autósok életéről Expedíciónak néznénk őket, a gépkocsiban filmtekercsek, vaskazetták, filmvetítő, mag­netofon, hordozható áram- fejlesztő, különféle alkatré­szek, útipoggyász, pléd, köny­vek... A nem ..közönséges” autók valóban betöltenek expedi- ciós szerepet is: felfedező út­juk célja a szabolcsi tanya- világ. A megyei könyvtár négy művelődési autója az év hét hónapjában nyolc járás negyvennégy tanyáját keresi fel filmmel, könyvvel, mag­nóval, ismeretterjesztő elő­adóval. Esőben, sárban. FORDÍTOTT ÉLET Egyikükön „szolgál” Szokol Károly, aki a többi művelő­dési autóssal együtt, kicsit fordított életet él, nappal al­szik, este-éjjel dolgozik. Es­te indulnak a művelődési autók a nyújtózkodó tanyák­ba, ahol nagy élénkséget kelt az ismert kocsi. — Sokszor a körmös trak­tor vár bennünket az úton — magyarázza Szokol Károly. De az is előfordul, hogy há­ton kel! cipelni az áramfej­lesztőt, mert egyetlen jármű­vel sem közelíthetők meg a tanyák. Ezek az utak ' 'ndig tarto­gatnak izgalmat. Az egyik al­kalommal szülő nőt kellett kórházba vinni, más jármű nem volt kéznél. Az asszony a művelődési autóban szülte meg gyermekét. Ha ismeret- terjesztő előadót is visznek és az orvos, rögtönzött rendelés sei is számolnia kell. Máskot a metszésről előadást tart Szakembert hívták ki a sza badba. mutassa meg, úg> jobban megértik. És ott tar tották vasárnapi ebédre is. — Eleinte a vastag mese, könyveket kérték — folytat ja Szokol Károly. Amibe: királyok és királylányok van nak. Nem mondom, hog) most már nem olvasnak me Sét. De a tanyavilág meghódí­totta a szépirodalmat is, pon­tosabban a szépirodalom őket. Mikszáth, Jókai és más klasz- szikusok mellett a mai ma­gyar irodalom, Mesterházi, Darvas és más írók művei is ott vannak a polcokon. Nemcsak könyveket, fil­meket, előadókat visznek a tanyavilágnak a művelődési autók. Zenét is. Zenés klub- délutánokat rögtönöznek a fiataloknak, melyek olykor elindítói egy-egy tanyai klub megszületésének. Sőt, a ré­gebbi években a művelődési autó dolgozói részt vettek a tanyai KISZ-szervezetek megalakításában is. ANEKDOTÁBA ILLŐ ESETEK Az egyik tanyát, — nevét nem árulták el, — Dobbantó tanyának nevezték el, bár ilyen néven egyetlen térké­pen sem található. Szívesen fogadott vendégek itt a mű­velődési autósok, s az egyik családnál mindig rántott csirke várta őket. Azaz csak azt hitték, mert kiderült, amit ők évekig annak hittek, rántott tapsifüles volt. Ezért dobbantanak, nevetnek, ha felidézik a mulatságos él­ményt. — A Boglya tanyán történt nemrég, hogy a „Tenkes ka­pitányát” vetítettük. — mesé­li Szokol. — Közben a tanító kutyája elharapta a hangszó­ró szinórját. Nem volt hang A nézők türelmetlenkedtek. Nem volt mit tenni, el kel­lett játszani a Tenkes kapitá­nyának a szerepét. A neve- ésből arra következtettem, ól játszottam. A kis expedíció megérke- :ik: Dombrád Kis-Tiszahát- -a. És kezdődik egy izgalmas, áltozatos este a tanyán. A Tenkes kapitánya” erősítőt zerel, könyveket cserél... S már rég alszik a város, íróikor visszatérnek, hogy másnap kezdődjön minden élőiről. Páll Géza Kik kaprainak rendkívüü szociális segélyt? Rendelet jelent meg a na­pokban a társadalom támo­gatására szoruló ellátásuak további javításáról. A ren­delkezés a rendkívüli szociá­lis segély, az elemi károsul­taknak nyújtható segély, va­lamint a közköltségen törté­nő temetés, illetve temetési segély feltételeit szabályoz­za. Rendkívüli szociális se­gélyt olyan 18. életévet be­töltött személy kaphat, aki valamilyen rendkívüli kö­rülmény folytán, saját hibá­ján kívül átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerül, ezért létfenntartása veszélyeztetve van és a helyzetén más mó­don nem lehet javítani. Egy naptárj évben ugyanaz a személy legfeljebb négy al­kalommal kaphat ilyen se­gélyt. A segély összegét a lakóhely szerint illetékes já­rási, városi, illetőleg városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya állapítja meg. Nem kaphat rendkí­vüli segélyt, aki valamilyen jogcímen más forrásból, pél­dául munkahelyén, szakszer­vezetétől, tsz-tagok a szociá­lis alapból, stb. jogosult ilyen rendkívüli anyagi tá­mogatásra. A PIACON már kora reg­gel zajlik az élet. Hatalmas zöldséghegyek, barack és paprika, alkudozások csirké­re, tojásra. A földműves­szövetkezet pavilonja előtt sókan állnak sorba. Egy há­ziasszony véleménye: — Miért vegyek krumpli*, paradicsomot drágábban, amikor itt is megfelelő? Az igaz, a magánosoknál sok­szor szebb, frissebb az áru.. Nem baj ez a rivalizálás, jó ez a verseny, hiszen a vásárló érdekeiért történik’ Ez a nyírszőlősi termelő is azért fabrikált ernyőt a ká­posztái felé, és ezért jött ki háromkor a piacra. De van­nak akik már éjfélkor Ide­hozzák az árulnivalót, hogy a jó helyet foglalják. Mer! mindenki csak az asztalokon szeret árulni. HAT IGEN Elkelne Ide egy vásárcsarnok. Mert Á betegség oka : ALKOHOL Első helyen a fizetési nap — Mentőkocsin „utazóff egészséges emberek legalább harmincféle nangsúllyal lehet kimondani e szót: részeg. Lehet harago­san, elnézően, viccesen, de se szeri, se száma a további vál tozatoknak, A mentő szolgálatvezető nagyon hangosan mondhatta amikor a piros zászlós szíré názó mentőkocsi este kilenc tájban megállt az Erdei kité­rőnél, s kiszedték a villamos alól a fiatalembert, akinek combját roncsolta össze a ke­rék. 28 pohár sör Huszonnyolc pohár sör után találta meg a villamos alá vezető legrövidebb utat. Csak az időben érkező men­tőknek köszönheti, hogy nem kellett amputálni a lábát. Két hónap telt el, s még mindig kezelésre jár. Akik letették az asztalára a huszonnyolc pohár sört, bi­zonyára elnézően, vagy talán viccesen mondták, vagy gon­dolták: részeg. De az aszta­lára tették. Ö meg újra kért, és mindig megitta. Ha a mentőállomáson a szokásos napló mellett vezet­nének egy grafikont is, a kí­vülálló is pontosan megálla­píthatná, melyik héten van szabad szombat, s melyik na­pon kapnak sok helyen fize­tést. Csaknem minden része­get ezeken a napokon hoznak be a mentők. Csak a legutóbbi sorozat: július 13-án a Kossuth utca 33. számú ház előtt a járdán csuklóit össze egy eszmélet­lenségig részég ember. Állító­lag le is ütötték. A belgyó­gyászatra került. Ugyanakkor az állomási restiből még ki tudtak támogatni egy 44 éves férfit, de csak a járdáig ju­tott. Onnan a mentőkocsi vitte egészen a kórházig. Július 14-én négyszer is kivonultak a mentők része­gekért. A Bocskai úti kocsma előtt egy 58 éves férfi fet- rengett az úton. Alig ért vissza a kocsi, már az utas­ellátóhoz kérték, ahol vérző orral ugyancsak ittas, össze- csuklott embert kellett kór­házba vinni. A másik kocsi már útban volt Napkorra, ahonnan egy dühöngő álla­potban lgvő ittast hoztak. Es­te nyolckor még az ibrányi vendéglő egyik volt vendégét — akit állítólag meg is szur- káltak — kellett az útszélről a mentőkocsiba emelni. Fizesse az SZTK ? A legkülönbözőbb eseteket sorolják a mentősök. Részeg, akinek délelőtt tízkor hasára süt. a Nap a Búza téren, s amikor a mentőkocsiba te­szik, felugrik, s üvölt; „Isme­rem magát, majd gondosko­dok róla. hogy ne ugráljon!” Részeg, aki az első mámor­ból felébredve felveri a kór­ház csendjét, s fenyegeti a: ügyeletes orvosnőt, a nővére két. vagy aki betöri a? abla kot és később nem tud róla S egy-két olyan, aki már másodszor, harmadszor „ven­dége” a mentőknek, a belgyő gyászatnak. A beteglapokon mindannyi szer: „Intox. alk.” Részegség Később a hitetlenkedés. Jön a fizetésre felszólító értesítéssel: „Én SZTK-tag vagyok, miért kellene fizet­nem?” Vagy: „Gyomormo­sást sem kaptam, akkor miért?” Felesleges is monda­ni, a társadalombiztosítási intézet tagjait nem részegség ellen biztosítja. Aztán egy másik kategória, akik. ismerik a rendeleteltel A mentőszállításért csak ak­kor kell fizetni. ha sérülés nem történt, tehát „esek” ré­szegségért. szállították be, (Ezt a rendelkezést kifejezet­ten az ittas emberek védelmé­re találták ki az illetékesek.) Másnap aztán diadalittasan mutatják karjukon, homloku­kon a karcolást: „Nek-— sé­rülésem is volt, nem v> fi­zetnem.” A legtöbbször azért nekik is kell. Nagyarányú beruházással növeli a szakszervezeti tagok üdültetési lehetőségét a kö­vetkező években a SZOT. 1970-ig 300 millió forintot fordít üdülők építésére. E program megvalósítását már a múlt évben megkezdték. A rendelkezésre álló eszkö­zökkel elsősorban a gyógy-, a gyerek- és a családos üdültetési lehetőségeket bő­vítik. Épül már a 10 emele­tes, 400 személyes gyógy­szálló Gyulán; 1969-ben fo­gadják itt az első beutalta­kat. A mozgásszervi és reumás betegségben szenvedők gyó­gyításához új gyógyszálló épül a fővárosban. A Ró­zsadomb déli lejtőjén, szem­ben a Margitszigettel eme­lik a hétszintes, különleges megoldású intézményt. 205 szobájából festői panoráma A kórházi ápolásra szoru­ló részegeknek neró elsősor­ban a száma, mint következ­ménye aggasztó. A szűkös elgyógyaszati osztály! terhe­ik, zavarják a kórház., bete­gek nyugalmát. Felesi* ,e:en kötik le a mentőszolgf“ bá­csijait. akiket gyakrar, do- kolatlanul hívnak, s fogúdnak ie más, fontosabb esetek dől. Magánügy, Újra és újra felvetődik a kijózanító állomás felállításá­nak szükségessége, ahol meg­felelő egészségügyi és rendé­szeti felügyelet mellett fog­lalkozhatnának a magukról megfeledkezett italozókról. Ismerve az esetek időszakos­ságát, úgy tűnik, az állomás akkor is megfelelne céljá­nak, ha csak meghatározott napokon működne Éppen a részeg- % sokféle megítélése miatt nincs egyön­tetű állásfoglalás. Az, hogy ki, mikor mennyi alkoholt fogt’aszt, magánügy. s ebbe nem is szól bele senki. Ha azonban alkoholmámorban verekszik, vitát provokál, másokat megbotránkoztat, már nem magánügy. nyílik majd a városra Kö­zelében a Lukács és a Csá­szár fürdő ideális lehetőséget nyújt a beutaltak gyógyke­zeléséhez. A reprezentatív szakszervezeti szanatórium­ban 506 beutalt minden igényt kielégítő ellátásáról gondoskodnak majd. Átadá­sát 1969 végére tervezik. A családi üdültetési lehe­tőségek fokozására Siófokon — a Csepel Művekkel kö­zösen — 800 személyes csa­ládi üdülőt építtet á SZOT. Olyan lakrészeket alakítanak ki benne. amelyekben elő­térrel elválasztott külön szo­bákban helyezhetők el a szülők és gyermekeik. Uj családi üdülő építési munká­latai folynak Balatonszépla- kon; itt 1000 személyes rep­rezentatív üdülőkomplexu­mot kívánnak kialakítani. Megnyitását a jövő szezon­ra tervezik. Marik Sándor Uj családi üdülőket, gyógyszállókat építtet a SZOT Piactól a vásá nagyhírű ez a piac, és igen régi. Különösen a bor- és terménykereskedelme volt jelentős. Mutatják a számok is: 1930-ban a nyíregyházi 583 kereskedőből 23 ter­ménykereskedő, 17 pedig bor- kereskedő volt. Nagy számot tettek ki a fűszeresek — több mint százan voltak — de a fennmaradó négyszáz felaprózódott az iparosok, ‘ráfikosok, bútorosok, és a íöbbj foglalkozás között. A harmincas években mái megszabott helye volt a piacnak. Igaz, hogy nem egy helyen találták meg a zöld­séget, gyümölcsöt, tejet... A mai Beloiannisz téren állt egy halcsarnok, mellette árulták a zöldséget. Tejet, és tejterméket a Dózsa Györgv út elején lehetett vásárolni Aki nagyobb tételben óhaj­tott búzát, burgonyát, almái szerezni, az a terménypiacon kapott. A Soltész Mihály ut­cán táboroztak le a szeke­rek, innen mérték le az árut,. Az ócskapiac a Széna tér környékén volt, az iparosok, kereskedők pedig a Lenin téren vertek tanyát. A Hatzel téren együtt volt a zöldség, és gyümölcs árusítása. 1940-hen készült e' Nvír- egyháza „Piaci és vásári szabályrendelete". Ebben rendeletben szigorúan meg­szabták a vásári napokat, azt, hogy hánytól hányig szabad árusítani, korlátozták a sátorok méreteit, a letele­pedés sorrendjét. A MOSTANI NAGYPIAC csak az ötvenes évek után. kapott helyet a Búza téren Most pedig egy újabb el­képzelés a piac áthelyezésé­re. — Nem kerül messzire — mondja Herczku elvtárs, a városi tanács vb kereskedel­mi csoportvezetője, és ki­teríti a térképet. Ez ugyan még csak egy tanulmány- terv, társadalmi munkában végezték el a Szabolcs-Szat- már Megyei Tervező Iroda munkatársai. A kivitelezési tervet jövőre szeretnénk el­készíttetni, de egyelőre nem tudjuk a szükséges pénzt, elő­teremteni. Az építkezés is megkezdődhetne 70-ben. A piac a Rákóczi út másik ol­dalán lenne. Ott már most láthatók az új ABC munká­latai. Mellette húzódnának a zöldséges pavilonok, körben a téren. Ezek a pavilonok fűthetők lennének. így té­len is üzemeltetnénk A pa­vilonsor egy négy? , ejetes, elég nagy udvart hagyna Szabadon. Ide állítanánk fel az asztalokat a magánter­melők részére, később pe- dik szeretnénk műanyagtető­vel befedni, és így nemcsak Budapest és Miskolc büsz­kélkedhetne modern vásár- csarnokkal. Sipkay Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents