Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-27 / 175. szám

t. oldat. Klrtin.'MmVfíZCmSTLQ »8*. jffflús W; Külpolitikai összefoglaló I® Az ASZÚ programjának körvonalai jjljij Válság Bolíviában Éli McCarthy önmagát tartja a legesélyesebb jelöltnek Nemcsak az EAK, hanem az egész arab világ vonat­kozásában jelentős esemény Kairóban az Arab Szocialis­ta Unió szervezeti és poli­tikai nrogramjának kidol­gozása." Az ASZÚ Egyiptom történetében először olyan politikai szervként jelenik meg, amely a társadalom széles rétegeit ölelj fel és vezetésében ötven százalékos a munkás-paraszt részvétel. Az ASZÚ kongresszus most megszakította munkáját, hogy az erre a célra válasz­tott bizottság kidolgozhassa a tanácskozások további programját, napirendjét. Értesülések szerint ez a program az izraeli agresz- szor elleni harc, az agresszió következményeinek felszá­molása jegyében készül. Elő­térben vannak a katona; vé­delmi kérdések, az ASZÚ központi szervei és az ál­lamvezetés együttműködése, a? Ország belső helyzetének politikai, g°’dasági és tár­sadalmi megszilárdítása. A kongresszus százas bizottsá­gának Mahmud Favzit, Nassz~r elnök 1 külpolitikai tónácsadóját választották m-g. Nasszer két-három he- s gyógykezelésre a Szovjet- )ióba érkezett, a kongresz- is pedig körülbelül másfél ,nap utón folytatja mun- iját. Jolíviában pattanásig fe- i; a helyzet és kormány- ég robbant ki azt köve- hogy Argüedas volt o. ij-miniszier — akj Gue­vara naplójának fotókópiáit KulrWa juttgUa — Chilébe menekült. Á kormány válsá­got csütörtök : --te két szo­ciáldemokrata miniszter le­mondása vezette be, majd néhány óra múltán leköszöni az egész kormány. Barrientos elnök pénteken megpróbálta tagadni, hogy válságos lenne a bolíviai helyzet, hatóságai azonban az elnök megnyugtató szavai ellenére egész sor ellenzéki politikust tartóztattak le, köztük három képviselőt és egy volt minisztert. Megfi­gyelők úgy látják, hogy a Earrientos-rezsim sorsa a hadsereg kezében van. Az amerikai elnökválasz­tási előcsatározások újra tel­jes erővel fellángoltak. Az elnök-aspiránsok minden al­kalmat megragadnak néze- teik ‘erjesztésére és nem fu-' karkodnak az ígéretekkel. Rockefeller köztársaságpárti politikus például a Szovjet­unióval való jobb együtt­működést és a fegyverkezési hajsza megfékezését ígérte legutóbbi kortesbeszédében. McCarty „megjósolta”, hogy a demokmtapárti konven­ción őt jelölik elnöknek és a választásokat is megnyeri. Edward Kennedy szenátor bejelentette, hogy semmi esetre sem pályázza meg az alelnökségi tisztséget a no­vemberi választásokon. A Bostonban pénteken nyilvá­nosságra hozott közlemény­ben az utolsó életben mara­dott Kennedy fiú hangsú­lyozza, hogy döntése végle­ges, s elhatározásában szere­pet játszott a fivére meggyil­kolását követően reá háruló családfői felelősség. A szenátor egyben hangoz­tatta, hogy a jelölést „normá­lis körülmények között1’ nagy megtiszteltetésnek te­kintené. PHENJAN Az amerikai imperialista agresszoroknak és csatlósa­iknak a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság ellen in­tézett támadása visszaverésé­nek, a fegyverszünet létrejöt­tének 15. évfordulója alkal­mából Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke távira­tot intézett Kim ír Szem elvtársnak, a Koreai Munka­párt KB főtitkárának, a KNDK minisztertanácsa el­nökének. MOSZKVA Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke Szó­fiába vezető útján Moszkvába érkezett. A repülőtéren Pol- janszkij, a szovjet miniszter- tanács első elnökhelyettese fogadta. RÓMA Az olasz parlament pénte­ken este felhatalmazta Leone kormányát az atomfegyverek elterjedésének megakadá­lyozására hivatott nemzetkö­zi egyezmény aláírására. A képviselőház a felhatalmazást 355 szavazattal 22 ellenében hagyta jóvá. A felhatalmazás ellen csak a fasiszták és a monarchisták foglaltak ál­lást. HAVANNA A Santa Claraban rende­zett monstre nagygyűléssel megkezdődtek pénteken egész Kubában a kubai forradalom 15. évfordulójának ünnepsé­gei. Fidel Castro miniszter- elnök beszédet mondott a nagygyűlésen, amelyen több mint félmillió ember vett részt. fi C3ICP KB eBnSkségénok illése Prága (MTI) A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak elnöksége ülést tartott, amelyen főképp a XIV. rend­kívüli pártkongresszus előké­születéivel foglalkoztak. Az elnökség megállapította, fingj' a ongre. - zust előkészí­tő péri konferenciákon meg­választó 1539 kongresszu­si küldöttet és 935 jelöltet javasoltak a páit újonnan megválasztandó Központi Bi­zottságába, Központi Ellenőr" ző és Revíziós Bizottságába. Megválasztásuknál a fő szem­pont az volt, hogy pozitívan és aktívan viszonyulnak-e a megújhodási folyamathoz, a párt új politikájához. A konferenciák leszögezték, hogy Csehszlovákia a szocia­lista országok közösségéhez, a világot átfogó forradalmi kommunista és munkásmoz­galomhoz tartozik. Határozot­tan kijelentették, hogy a csehszlovák külpolitika ten­gelye a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátság és együttmű­ködés. Ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy szuverén és független államnak megfele­lő politikát kell folytatni. Az elnökség megvitatta azokat a támadásokat, ame­lyek a párt és az állam né­hány vezető személyiségét-ér­ték. Az elnökség hangsúlyoz­ta, hogy örömmel látja a nyílt, konkrét és indokolt bírálatot, személyekre és tisztségükre való tekintet nélkül. Mindamellett újból aláhúzta a párt akcióprog­ramjának azt a gondolatát, amely szerint megengedhetet­len, hogy a kommunistákat korlátozzák jogaikban, a bi­zalmatlanság és a gyanakvás légkörét támasszák azok kö­rül, akik eltérő nézeteket vallanak és bizonyiték nélkül a „konzervativizmus” vádjá­val illessék őket. Az elnökség elhatározta, hogy megszünteti a Központi Bizottság államigazgatási osz­tályát, amely a párt politiká­jának kérdéseivel foglalko­zott az államhatalmi szervek­ben, a hadseregben, a bizton­sági, az igazságügyi szervek­ben és az ügyészségen. Vac­lav Prchlik altábornagy, az említett osztály vezetője visz- szatér a csehszlovák néphad­sereg állományába. Péter János I Most érkezett: I. S. Caglayangil török külügyminiszter (jobbról) hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Péter János külügyminisztert. Balról Kutas Imre, hazánk ankarai nagykövete. (MTI Külföldi Képszolgálat) Isztambul (MTI) Törökországi hivatalos lá­togatása során a magyar külügyminiszter és kísérete csütörtökön különrepülőgép- pel Izmirből a közép-anató­liai Konyába utazott. Konya a 11—15 században Törökor­szág fővárosa volt, egykor: fénykorának emlékét szánna lan építészeti remek, mécsé tek, múzeumok őrzik. Konyá­ban a helyi hatóságok veze­tői meleg barátsággal fogad­ták Péter Jánost és kíséretét és bemutatták városuk neve­zetességeit. A délután folya­mán külügyminiszterünk Ko­nyából Isztambulba érkezett és megkezdte itteni kétnapos programját. 14 ÜLÉSÜKET tartották a francia fővárosban az Egyesült Államok és a VDK képviselői. A megbeszélésen Harrimann, az amerikai küldöttség vezetője kifogásolta, hogy a VDI-C nem hajlandó szóbaállni a saigoni rezsimmel. Xuan Thuy, a vietnami delegáció vezetője elutasította az amerikaiak álláspontját, amellyel igazolni próbálják az USA agresszióját és elzárkóznak a VDK bombázása, s a harci cselekmények beszüntetése elől. Képünkön: a 14 ülés két küldöttségének vezetője (balról) Xuan Thuy, (jobbról) Awerell Harrimann. (Telefoto — AP—CP) Bodrogi Sándor: 8. Rudolf vigyázzbá kapta magát. Rajongással a hang­jában válaszolta: — Jelentem, nincs! — Nálam van egy kis üveggel — mondta csende­sen az előbbi hang gazdája. Gyújtsa fel az előszobában a villanyt és jöjjön be. Amikor Rudolf Schlrm- baum belépett, már az elő­szoba volt világos és a szo­bában derengett félhomály. Három árnyék magasodott az asztal körül. Három pohár­ban nemes, tompa fényű ital csillogott. A negyedik pohár, áz övé, ott állott keze ügyé­ben. A pap felemelte italát. — ODESSZA — ez a bosszú jelszava. Azt hiszik, legyőzve, a lábaiknál heve­rünk. Hadd higyjék. Mi tud­juk, ODESSZA a negyedik birodalom magva. Az első hajtás éppen itt nyújtogatja élő zöld sziklanyelveit. Azt kérdezte Schirmbaum, mi az ODESSZA? Az ODESSZA — amire iszunk, amiért élünk, és amely lesújt reánk, ha el­áruljuk az ügyel. Csendesen beszélt, mégis mintha szószékről szónokol­na. A félhomályban ragyogott a szeme és kezében rezzenés­telenül emelkedett a magasba a pohárka ital. — Hoch! — suttogta a má­sik kettő. — Sieg — mormolta Ru­dolf. Torkát meghatottság szorongatta. Húszéves volt és fogékony minden miszti­kus színjáték iránt. A szoba sarkába parancsol­ták és a vendégek, ahogy jöt­tek, libasorban kivonultak a lakásból. Azt a régtől isme­rős hangot Rudolf Schirm­baum soha többé nem hallot­ta. Talán szerencsére. Mert elkövetkezett a pillanat, ami­dőn elkeseredésében, ha pisz­toly van a kezében, keresztül­lövi... Amikor vendégel eltávoz­tak, az asztal letisz Ugatása­kor a kenyér beburkolására szolgáló kendő alól egy cso­mag került elő. Rudolf kíván­csian bontogatta a papírt, amelyre torzított betűkkel egy ismeretlen kéz a volt SS őr új nevét írta. Rudolf a csomagban há­romezer dollárt talált; bérle­ti szerződést egy, Máriahil- ferstrasseri üzlethelyiségre valamint egy harmadik borí­tékot, s benne hétszázötven schülinget. Azonnal lesietett, hogy a szemközti boltbán élelmet vásároljon. A keres­kedőtől konyakot is kért. Amikor a férfi széttárva a kezét jelezte, hogy konyak­kal nem szolgálhat, a volt őr egy százdollárost tett a pult­ra. A kereskedő fejet hajtott és a raktárba ment. Kisvár­tatva jókora csomaggal tért vissza. — Nem tudok váltani — közölte sajnálkozva — de azt hiszem, uraságod meg lesz elégedve a cégemmel. Rudolf hármasával ugrálta a lépcsőfokokat, alig. várta, lássa, mit kapott a tengernyi pénzért. Egy üveg Napoleon- konyak, vaj, dzsem, tojás, son­ka, magyar szalámi, francia és olasz bor került az asz­talra. Szépen berendezte az előszobái szekrényét, azután bekapcsolta rádióját. Jól érez­te magát. Kíváncsian várta a leányt, akinek jönnie kell és aki elmondja, mi kell az üzletnyitáshoz. Este volt már, amikor be­toppant. Nem lehetett több 20 évesnél. Sűrű, fekete haj ke­retezte kerekded kreol arcát. A haj tincsek a homlokára hullottak. Finoman metszett, félig nyitott ajkai közül ra­gyogó fogak csillogtak elő Úgy mosolygott, mintha rég­óta ismernék egymást. — Lisbeth vagyok — nyúj­totta a kezét — ma én le­szek a tanácsadója. Berohant a szobába, ledob­ta ruháját és a fürdőszobába száguldott. — Be ne jöjjön az istenért — kiáltotta. Hallani lehetett, ahogy a víz a testére zuhog. Schirm­baum — mosolyogva az asz­tal mellé ült. Lisbeth zuha­nyozás közben bolondos dalt dúdolt. Amikor végre elkészült, ki­jött a fürdőszobából és meg­állt a férfi előtt. — Mindenekelőtt főznék valamit — mondta. Lisbeth elragadtatva szem­lélte a parányi éléskamra kin­cseit. — Liszt van... tojás, vaj... látom narancskonzervet is kapott... cukor... konyak., sü­tök magának egy suj zettet. Minkicz, alias Schirmbaum megvonta a vállát. — Ha megeszem és olyan nehéz lesz, mint megérteni, akkor orvost is hívjon mind­járt. — Égni fog, szívem lángot vet, és mi mégis eszünk be­lőle — suttogta a lány. Gyorsan felbontotta az egyik konzervdobozt, amely­nek fedelét kis lábasként le­hetett használni. Ezt a gyors- forraiéra tette, kis vajat do­bott a dobozba és a zsiradék mindjárt sercegni kezdett. Vékony palacsintatésztát ké­szített, majd a forró vajba öntve apró korongocskákat sütött Csakhamar nyolc­tíz „lapocska” sorakozott egy­máson. Ezután a konyakba néhány kockacukrot áztatott, de nem hagyta, hogy teljesen szétessenek, hanem ügyes mozdulattal egy tálkára he­lyezte. Más cukor darabokat a narancslekvárba mártott, négyet pedig citromhéjjal dörzsölt össze. Ezeket egy másik konzervdobozfedélbe helyezte, felolvasztotta, majd a keletkezett karamellt né­hány deka vajjal kikavarta. Ezután a narancskonzerv le­véből és citrom kinyomott tartalmából a karamellt fo­lyékonnyá, kenhetővé tette. Minkicz csodálkozva nézte az ügyesen, gyorsan, nekipi­rult arccal tevékenykedő lányt, aki az apró palacsintá­kat megkente karamellel, na­rancs jammal és citromresze­lékkel, majd derékba hajto­gatta. Ezután rájuk helyezte a citromhéjjal bedörzsölt és a konyakba áztatott cukro­kat, újabb adag konyakot löttyintett a tésztára, azután gyufát gyújtott és az egészet lángra lobbantotta. Rudolf — Wladislaw — el­ragadtatással szemlélte az ügyes női kezek alkotta remekművet. Gyorsan asztal­hoz ültek. — ízlik? — kérdezte a lány. A fiú felelni sem tudott, csak bólintott (Folytatjuk) | Kémtörténet

Next

/
Thumbnails
Contents