Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-26 / 174. szám
m Túiiui a* trixrr magyar őrs? á es $ ni««? Gondok, tervek a városiasodé Mátészalkán nyilván, akiknek lakásgondja van. A lakásgond egyik oka, hogy felszabadulástól napjainkig Mátészalkán ösz- szesen 44 állami lakás épült. Állami lakás a jövőben fog több épülni. Építenek azonban az üzemek, intézmények: az OTP tizenkettőt, a MÁV 16, a kórház 12, a TITÁSZ 24, az ipari szerelvények gyára 32 lakást építtet meg rövidesen. Túlzás enne azt mondani, hogy a lakásgond így egycsapásra megszűnik. A városiasodáshoz sürgősen rengeteg kisebb-nagyobb, a község mai arculatát még meghatározó dolgon kellene változtatni. A víz. az üzlet- probléma mellett sok kilométer utat kellene épileni, meg kellene oldani a művelődés gondjait, a fiatalok kulturáltabb szórakozását. Ehhez pénz, és sok pénz kellene. Mátészalkának például kevesebb a községfejlesztési alapja, mint a járás bármelyik nagyobb községének. Mondhatná bárki e keveset jelentősen lehetne növelni társadalmi munkával. Lehetne és nincs is ezzel baj, mert a lakosság, az üzemek dolgozói évente mindig több, mint 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek, E közös munkának szép példája, amikor a strandot építették meg, amely több millió forintos értékű és dísze a községnek. SZATMÄR KAPUJA Mátészalka. Ott minden vonatnak végállomása van. Naponta több, mint kétezer ember tart kényszerpihenőt az átszállásig. Jó alkalom, hogy az átutazók Mátészalkával megismerkedjenek. Az első látnivaló rossz élményként hat. Szembetűnő az állomás és az állomási térség. Főleg a higiénia?! A szűk várótermek! Egy eny- nyire forgalmas, gazdaságilag kulcsfontosságú vasúti csomópont mást érdemelne. Nem csoda, ha ezen az állomáson nem szívesen időznek az emberek. Akinek pár perc ideje van, elkívánkozik onnan. Ee a községbe. Ott legalább rendezett parkot talál, nyáron időtöltésre kellemes árnyékos hely. Csak ne kívánjon senki kirakatot nézni. A község főutcája a Baj- csy-Zsi)inszuy utca 32 üzlettel. Akad ezek között eszpresszó, italbolt, étterem. Mindez többnyire megrokkant épületekben, virit a vakolatlan fal. Amilyenek az épületek, olyanok a kirakatok. Rendezetlenek, piszkosak. A községnek is rossz kirakat. De talán ez lenne a kisebbik baj. Mátészalka lakossága érzi, hogy a kereskedelemben még nem jutottak el arra a szintre, amely ma mindenütt elemi követelmény. Egy példa: a zöldség, a gyümölcs, a baromfi drágább mint Nyíregyházán. Nyilván azért, mert az áru többnyire más megyékből érkezik. (A község vezetői elmondtak egy olyan meglepő dolgot is, hogy a helyi termelőszövetkezet vezetője, amikor tudo- domására jutott, hogy egy közeli tsz üzletet kíván nyitni Mátészalkán, kijelentette, Mátészalka a mátészalkai tsz területe, idegen tsz építsen másutt üzletet.) Nemcsak ez Mátészalka. A már említett főutcán akad szép épület is, de még több lesz egy éven belül. Nem messze az állomástól új épület alapjait rakják és pár száz méterrel arrébb betonvázak magasodnak. Szálloda- készül, ABC áruház. Az építkezések nyomai a község belterületén és túl mindenütt megtalálható. A község határain kívül például kútfúrók serénykednek. Próbafúrást végeznek, amely a vízmű előhírnöke. A vízmű és csatornázás 78 millió forintba kerül majd, s ennek jelentős részét a község lakosai adják. de szívesen, mert jó vizet akarnak inni, mert fürödni akarnak. MÁTÉSZALKA, a hajdani megyeszékhely város kíván lenni. A helybeliek a lakosság, de a község vezetői is régóta és gyakran ízlelgetik ezt a szót. A jelen minden kapavágása, téglarakása is azt példázza, hogy a község I várossá növi ki magát. A szálloda például több emeletes, 103 ágyas lesz, éttermében 150 fő kiszolgálására lesz lehetőség. Az épülő ABC áruházzal Mátészalka korszerű üzletet kap. Sőt a vasúti bérházaknál meg egy Ids ÁBC áruház felépítését is tervezik. A városiasodás azonban nemcsak a jövő nagy építkezéseitől függ, annak magja már megvan, létezik. A községnek jelenleg 11200 lakosa van, és 63 kisebb-nagyobb intézménye, üzeme. A 63 bői jelentős az ÉRDÉRT, a faipari, a tejipari vállalat, az ipari szerelvények gyára, a gépjavító, a sütőipar. valamint az állami gazdaság és a termelőszövetkezet. Ezek az üzemelt, a község férfilakosainak tartós munkaalkalmat biztosítanak. Csak az asszonyok nem tudnak elhelyezkedni. Több, mint ötszáz asszony van a községben, akik szívesen vállalnának munkát, de nincs munkaalkalom. És ha már erről szólunk, bizonyos mértékig ehhez kapcsolódik az a probléma, hogy a gimnáziumban, technikumban igen sok lány is tanul. A végzős tanulók közül a fiúk, főleg ha ipari tanulónak mennek, könnyen el tudnak helyezkedni. A lányok azonban elkallódnak. A község vezetői hangsúlyozzák, ez a jelen problémája. Megoldja majd a tervezett iparosítás. BÁRMENNYIRE is sze- retué az ember, nem lehet a jelent a jövőtől elvonatkoztatva szemlélni. A jövő, az a szó, hogy lesz, minduntalan előbukkan. A lakásgond is a jövőben oldódik meg. Építkeznek most is Mátészalkán, elég ehhez csak a vásártér környékén körültekinteni. Ez az építkezés azonban nem tünteti el azt a tényt, hogy a községi tanácsnál több, mint háromszáz olyan családot tartanak Több levélét kaptunk a nyíregyházi üzemek dolgozóitól a Nyíregyházáról kora délután induló vonatok új menetrendjével kapcsolatban. A lapban is foglalkoztunk a dolgozók panaszával, s erre az alábbi választ kaptuk: Az 1968—69. évi menetrendi időszakban a 6124 számú (mátészalkai) személy- vonat indulási ideje 14 óra 20 perc, korábban 13 óra 59 az Átutazó sokat láthat, tapasztalhat. Képeslapot is vásárolhat, amelyen egy pár jellegzetes épület látható. Üdvözlet Mátészalkáról. A képeslapok képei régen készültek, láttukon olyan érzés támad, Mátészalkán megállt az idő. A problémák ellenére nem így van. A képeslapokra jócskán lehetne már olyan új képeket rakni, amelyek azt példázzák, fejlődik a község. Seres Ernő perc volt. Az új indulási idő beállításával az volt a törekvésünk, hogy az üzemek dolgozói és az iskolások nagy többségének kedvezőbbé tegyük az utazást. A jelenlegi menetrendi időszakban a menetrend kötöttsége nem teszi lehetővé a későbbi indításra vonatkozó kérelem teljesítését. MAv igazgatóság Debrecen A lap megírta, az illetékes válaszol Vasúti menetrend változtatásra most nincs lehetőség Konkurrencia Most megírom nagy elbeszélésemet. itt érzem már az ujjamban. Csak elő gyorsan a tollat. Papirost. No rajta: „Akkor a fagyos hóra kirajzolódott fekete nerebundájá- r.ak árnyképe. Egy nercbundáért tettem? Kérdezte magától, és retiküljéböl vad elszántsággal elővette...” De mi ez? Beszorult egy dongó az ablakok közé? A monoton zümmögés lassan hatolt az agyamig. Elzsibbasztotta. Próbáltam koncentrálni a r.agy műre. Hol hagytam a fonalat? ...A halk, monoton hang hol felszakadt, hol mag alászállt. Egyre idegesí- tőbben. Végre felfedeztem a dongót. Egy ősz hajú . bácsi döhgicsélt. Ujjaira támasztotta fejét, szemét merően rámszögezte, és kitartó egyhangúsággal dönnyögött. Arrébb ültem a „csöpp” legtávolabbi sarkába. De hallottam. Most már semmi másra nem tudtam figyelni, csak az agyamban egyre hangosabban zúgó ciünnyögéSre. Rettenetes. Fi- xiiozlam az öreget. Semmi. Egykedvűen dünnyögött. A torkom köszörültem. Tovább dünnyögött. Felugrottam és elrohantam. Ismét egy hónapig hordoztam a nagy témát, míg végre rámtört. Rohantam a „lovarda” presszóba. Leültem egy Karokba. No rajta! „...retikül- jéből vad elszántsággal elővette...” A dongó!Adünnyögő veszedelem. Ott ül szürke kabátjában és egykedvűen dünnyög. Borotvált arcát ujjaira támasztja. Kitolok én veled. A „lovarda” vége messze van. Ha, ha, ha! Ott aztán írhatok. Azért is írok. „Elővette a... elő... előkelőén.” Jaj! Fizetek. A hónap nehezen telt el. Uj presszót találtam. Ahol csend van és mindenki ír. Ott végre én is megírhatom igazi mestermunkámat. Kávét és konyakót rendeltem. Megittam. És megkezdődött a várva várt alkotó pillanat. „Akkor a fagyos hóra kirajzolódott fekete nercbundájának árnyképe. Egy nercbundáért tettem? Kérdezte önmagától, és retiküljéböl vad elszántsággal elővette a...” nyavalya törje ki ezt az alakot. Megint itt van a hátam mögött. Hallom, hogy düny- nyög. Mit vétettem, hogy pont nekem dünnyög. Hátranézek. Ott ül. Elegánsan, jólfésülten. Állat aranygyűrűs újjára támasztja. — Kicsoda ön kérem? — A dünnyögő író — mondta csendes egyszerűséggel. — ön író? — írásom sösem jelent meg. De rájöttem, hogy mindenkit zavar a monoton dünnyögés. — ön szándékosan?... — Kis üzlet ez, kérem. — Hogy érti ezt? — Nézze, előbb utóbb rmnDOHANYSZORET. Naponta 100 mázsa hevesi dohányt raknak szárítóba a nyírgyulaji telepen. Hammel Jötset teiv. 91EDDIG TART cs iiófmitYOS helyzet ? intézkedések a munkás-paraszt gyerekek jobb tanulmányi gondozása érdekében Még tart az iskolai szünidő, de az oktatási szervek már javában dolgoznak az 1968—09-es iskolai év előkészítésén. Egyik égető probléma országszerte a munkásparaszt szülök gyermekeinek eredményesebb tanulmányi gondozása, hogy ezek a gyerekek azonos, vagy hasonló alapképzettséggel végezhessék el az általános iskola nyolc osztályát s ne legyenek hátrányos helyzetben a továbbtanulásban. Korszerű szemléltetés Ezzel a szerteágazó problémával foglalkoztak e héten a Vásárosnaményi Járási Tanács VB ülésén. Mint az ülésen is megállapították — az 1967—68-as tanévben a tanulmányi eredményeket vizsgálva sokat javult a helyzet. Megyei szinten elsők között van a járás. Kétszáznegyvenöt tanuló ismételt évet a denki üzletet köt velem. Fizet és én égy másik presszót keresek. S dünnyögök, az ottaniaknak. Elvégre dünnyögni csak szabad? ön még ugye, nem fizetett? Ezért mostanság önnek elég sokat düny- nyögök. — Mennyit fizessek? Szégyellősen lehunyja a szemét. — Amennyit tetszik. Irányár húsz forint. Fizetek. Számlát ad. Igazolja. hogy dünnyegésért felvett húsz, azaz húsz forint honoráriumot. Most már szabad vagyok. Fellélegzem. Végre megírom életem fő művét. Előveszem a toliam. .....és retiküljéböl vad elszántsággal elővette...” Mümümüm... — Hé, kiáltottam. mi ez? HiUzegés?! Én már fizettem! Emberem széttárja a karját. Ujjával a szájára mutat. — Én csendben vagyok kérem. ö dünnyög, a másik asztalnál. A konkurrencia' Regös István gyerekek 3,67 százaléka, a megyei 5,06 százalékkal szemben. A járás iskoláiban a legnagyobb gondot továbbra is az oko2za, hogyan lehetne csökkenteni a bukások és az osztályzatlan tanulók számát, milyen eszközökkel segíthetik eredményesen a hátrányos helyzetű munkás-paraszt származású tanulókat. Milyenek az adottságok a járásban? A korszerű ismeretnyű j tás mellett a modern iskolai eszközök alkalmazása az egyik „titka” a hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának. A járás minden iskolájában van magnetofon, rádió, lemezjátszó, 27 helyen televízió is segíti az oktatónevelő munkát. Nagy gondot fordítottak a szemléltető kísérleti eszközök szinté tömeges beszerzésére. A nevelők megtették a kezdeti lépéseket, hogy elterjesszék a tanulók önállóságát, aktivitását növelő munkaformákat. Megduplázódott a szakkörök száma, a járásban 76 szakkörben 1774 gyerek tökéletesítette ismereteit. A tóvábbtanulni akaró tehetséges gyerekeknek hozták létre Vásárosnaményban a kis matematikusok baráti körét, melynek 53 tagja van, a gyerekek helyből és a környező községekből járnak a foglalkozásokra. Önbizalmat adó munkák Legfontosabb eredménynek tekintik a járásban, hogy a pedagógusok felismerték: az árnyalt, differenciált tanítási órákon nyújthatják a legtöbbet a hátrányos helyzetű tanulóknak. Az órákon differenciáltan foglalkoznak gyerekekkel, felmérik milyen területen szorulnak korrepetálásra, egyéni tanításra, csoportos munkára. Már a tanítási órákon igyekeznek megalapozni ismereteiket. Az 1967—68-as évben egyik fc feladatnak azt tekintették hogy kiküszöböljék az első és az ötödik osztályok buktató jellegét. Sokat segítettek ebben az új típusú órák, melyek a gyerekek öntevékenységére, aktivitásara épülnek. Különösen fontos ez a munkás-paraszt gyerekek esetében, akiknél az otthoni segítségadás, a különü l« eszközök elérése, az otthoni tanulás helyes megszervezése nehézségekbe ütközik. Ezeknek a gyerekeknek nyújtanak eligazítást a pedagógusok az ifjúsági, iskolai könyvtári órákon, és a községi könyvtárakban. Hogyan zajlanak a korrepetálások? Általában fejlődött a korrepetálás módja, jobban igazodik a gyerekek egyéni megismeréséhez a gátlásos tanulóknak önbizalmat ad. Egyéni feladatokat is kapnak itt a gyerekek, amiket nem a merev iskolai keretek között hanem kötetlenebb formában végeznek, a mindez hozzájárul önbizalmuk, kezdeményező készségük kifejlesztéséhez. Jobb kapcsolat a szülőkkel A hátrányos helyzetű gyerekek érdekében külön családlátogatásokat végeznek a pedagógusok. Egyszerr* szolgálják ezzel a gyerekek otthoni nevelési-tanulási körülményeinek „feltérképezését” és a szülők pedagógiai tájékoztatását, mondhatjuk úgy: nevelését. Több községben a szülői értekezleteken megismertetik a munkás-paraszt szülőkkel, miképpen foglalkozzanak a gyerekekkel. Megvizsgálták a járási oktatási szervek a tanteremproblémát, a napközi otthon hálózat fejlesztését, a járás iskolának pedagógusellátottságát — melyek mind összefüggnek a hátrányos helyzetű tanulók nevelésével. További intézkedéseket dolgoztak ki a 7—8 osztályos munkás-paraszt gyerekek tervszerű előkészítésére a továbbtanulásra. Megerősítik a szakköröket, minden tantestület elsőrendű kötelességévé teszik a hátrányos helyzetű tanulók segítését.