Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
mm. mm » 8. ftJdaf Magasabb a mérce Erősebbek a fehérgyarmati járás pártszervezetei Puskás Sándor technikust, Fábián Gábor könyvelőt, Aggod Sándor gépkocsivezetőt, Tamási Ilona gépírólányt, összesen tizenhárom fiatalt ajánlottak a KISZ-szervezetek a pártba másfél év alatt a fehérgyarmati járásban. Az itteni tapasztalatok is bizonyítják: a KISZ és a többi tömegszervezetek a Hazafias Népfronünozgalom pártépítő feladatai is bővültek, valóban nevelőiskoláivá válnak így azoknak, akik a pártba felvételüket kérik. Es külön örvendetes, hogy megnőtt a derék hadnak, annak a korosztálynak az érdeklődése és vonzódása a párt iránt, akik a munka élvonalában tevékenykednek. Ezt tanúsítja, hogy a fehérgyarmati járás 57 pártalapszer- vezetében 18 hónap alatt a 82 új párttag többsége negyven éven aluli. Legutóbb ez év februárjában értékelte a pártépítő munkát a járási párt-vb. önkritikus elemzés volt ez. Megállapította, hogy a pártba jelentkezők összetételén javítani kell. Több a fiatal, a munkás, de kevés a nők, s különösen a tsz-tagok száma, ugyanakkor aránytalanul magas az alkalmazottaké. Keresték az okait. Megalapította a vb, ez elsősorban abban keresendő, hogy a közös gazdaságokban működő pártszervezetek jelentős részében még mindig nem kielégítő az eszmei-politikai nevelés, a vezetők felkészültsége alacsony. Ez igénytelenséghez vezet. Pedig jók az alapok a párt- szervezetek erősítéséhez, hiszen a 34 tsz-ből 23-ban 48 olyan brigád dolgozik, akik már a birtokosai a szociálist címnek, vagy ezért munkálkodnak. Több mint 600 embert számlálnak. Ebből 14 az ifjúsági brigád. Szükség is lenne a párt- szervezetek erősítésére ezekben a tsz-ekben. A tunyog- matolcsi Uj Élet Tsz párt- szervezetének 12 tagja van, de csak 4 dolgozik a közösben. A gyügvei Uj Barázda Tsz-ben tíz párttagból csak 'három él a tsz-tagok között. Hasonló a helyzet Füles- den, Fenyigén, Kisszekeresen és még több helyen. A járási pártbizottság fontos feladatként jelölt meg, hogy a pártszervezetek a a belső szervezeti életet tegyék rendszeressé, ügyeljenek a pártélet lenini normáinak a megtartására, vigyázzanak a pártszervezet tekintélyére. Ezt érvényesítették, ugrásszerűen javult a pártépítő munka. Az elmúlt két évben hatvanan kerültek ki a pártból olyanok, akik nem voltak odavalók. A pártszervezetek ezzel erősödtek, megkezdődött a pártépítésnek egy egészségesebb folyamata. Másfél év alatt 82 új párttagot vettek fel, mely jelzi a vonzódást, s bizonyítja: ha a lenini normákat megtartják, a fejlődés követelményeinek megfelelően alkalmazzák, csak növekszik a pártszervezetek tekintélye és befolyása a tömegek között. Ezt érvényesíti a járási pártbizottság. Konkrét eredménye, hogy a júniusi taggyűléseken újabb tíz párton kívüli kérte a felvételét, valamennyi 40 éven aluli, s 7 közülük tsz-tag. Egészségesebb pártépítési munka van kibontakozóban a fehérgyarmati járás pártszervezeteiben. Az elemzések után most sokkal nagyobb gondot fordítanak a kis létszámú tsz- pártszervezetek erősítésére. E munkával bízta meg a vb a járási kommunista vezetőket. s a pártépPő munkáról szóló értékelést a járási pártvb. elküldte a pártszervezeteknek, amelyeket taggyűléseken vitattak meg. Ezek eredményei tükröződnek a gyakorlati munkában. Farkas Kálmán 9 ÁllamS segítség; félezer szabolcsi lakásépítőnek Megnyugtató döntés: arányosítás „vegyes kivitelezés** esetén Megírtuk nemrég lapunkban, hogy milyen gondokat okozott, s miként tévesztett célt egy különben rendkívül előnyös rendelkezés a magánerős lakásépítések állami támogatásáról. Azért, hogy az építés költsége az idei árváltozások ellenére se emelkedjék, a kivitelezés egy részét államunk vállalta magára, dotáció formájában. Csakhogy ez a támogatás akkor illette a magánépítte- tőket, ha a kivitelezést teljesen állami vállalat, vagy szövetkezet végezte. Ellenkező esetben mindössze a dotáció 45 százalékát térí- tetiék meg az építettő helyett. „Vegyes kivitelezésnek” minősült az is, ha valaki saját anyagát használta az építkezésnél. Emiatt igen sok kérelem heteken, hónapokon át függőben volt. Sürgettük a „Kelet-Magyar- ország” hasábjain is: igazítsák a rendelkezést a valósághoz, valamiféle arányosítás útján. Június 15-én meg is jelent a dotációról szóló rendelet kiegészítése, amely megnyugtató módon intézkedik a támogatás juttatásáról, ugyanakkor serkentőleg is hat a saját erő — legyen az anyag — gyarapítására. A támogatás mértéke nem változott, s a korábbiak szerint járnak el akkor is, ha valaki a saját erőt kizárólag pénzben biztosítja. Megnyugtató viszont, hogy azok, akik nem pénzben, hanem anyagban gyűjtötték össze a saját erőt, sem szenvednek hátrányt az állami támogatás nyújtásakor. Ilyen esetben a saját anyag értékének csak a felét vonják le az építés összköltségéből, s az így nyert összeg képezi az állami támogatás alapját. A példa kedvéért: ha valaki 100 ezer forintos házhoz 50 ezer forintnyi saját anyagot nyújt, úgy ez utóbbi rész felével csökkentik az eredeti összeget, tehát a dotáció alapját 75 ezer forint képezi. Ahogyan aránylik a csökkentett kivitelezési ösz- szeg az eredetihez, úgy arányosítják az állami segítség mértékét is. Abban az esetben, ha valaki saját maga, vagy kisiparos útján kivitelezést is végez a lakáson, úgy a munka teljes értékét levonják az eredetiből, s ekkor végzik a segítség arányosítását. Ha az állami vállalat, a szövetkezet csak földmunkát, alapozást, beton-vasbeton, kőműves, kályhás, szigetelő munkát végez úgy az általa benyújtott végszámla 20 százalékát téríti a tulajdonos helyett az állam. Megtudtuk, hogy ez a rendezés igen sok lakásnál több, mint 10 ezer forinttal emeli a dotációt, ha az illető saját anyag miatt eddig hátrányt szenvedett volna. Megélénkült az építkezési ügyek intézése is: jelenleg egyetlen kérelem sincs függőben a takarékpénztárnál. S ha figyelembe vesszük, hogy az állami dotáció —* amely egy háromszobás társasháznál a negyvenezer forintot is meghaladhatja! — közel félezer építtetőt érint megyénkben, kitűnik, államunk számottevő segítséggel siet enyhíteni ezáltal is lakásgondjainkon. (as.) A? aszfaltbetyár rosszkedvűen bandukolt az utcán. Nem szerette a borongós időt, — Az eső nem az igazi -T- mondogatta — esőben a nők sem igaziak. De azért nézte őket. Szőke és barna nők mentek el mellette sárral pettyezett harisnyákban, kendő alá gyömöszölt fejjel. Mindegyik más. Mindegyiknek oda keli suttogni: — Édes... Némelyiknek pedig a változatosság kedvéért: — Csodás vagy... Elvből tegezte őket. Isteni, amint ettől a „pertu!’-tól elvörösödnek, meglódulnak, elkapják a fejüket. Társakkal persze könnyebb és mulatságosabb a dolog, de egyedül se rossz Már van prakszisa. Évek óta sétálgat így és mindig felvillanyozva ér be délutánra a munkahelyére, ahol mindezt nem tudják, csak azt, hogy közepes munkaerő. — Édes... — duruzsolta kö- telességtudóan s közben azon töprengett, honnan szerezzen egy százast másodikéig. Esetleg kettőt. Jó alakú kabát suhant el mellette. Enyhe külniillat csapta meg az orrát. — Ne siess kicsi... — búg ta, mert ezt is tudta, nemcsak óvatosan sziszegni és sejtelmesen pisszenni. A kabát megtorpant. Egy pisze orr fordult feléje, csodálkozó, kérdő szemek. — Hozzám tetszett szólni? Az aszfaltbetyár meghökkent. A lány kuncogni kezdett. — Tudja, azt hittem, valami ismerős hülyéskedik... Az aszfaltbetyárnak melege lett. Ez még nem fordult elő a prakszisában. Hogy egy nő megálljon. Ez egészen új. Gépiesen elindult a lány mellett, aki már úgy beszélt hozzá, mintha valóban ismerőse lenne. A harmadik utcában laknak innen — mesélte — nemrég költöztek fel vidékről, ahol neki nem volt állása, de most már van. most már dolgozik egy gyárban. — Hát ez szép... — nyögte az aszfaltbetyár és iszonyatosan tprtg a fejét ggy épkézláb mondaton. Nem ment Köz* Több mint egymillió forint . . . Az aszály okozta károk pótlása a tiszalökl Kossuth Termelőszövetkezetben Valóságos ünnepnapnak vették Tiszalökön július I8-át csütörtököt. önnyugtató bizakodással nézték a megeredt „égi csatornát”: megérkezett az idei nyár első kiadós esője. Annyi, mint azelőtt két és fél hónapig sem. De mi lett volna, ha csak várnak? Erről beszélgettem a Kossuth Tsz irodájában Borivó Károly elnökkel, Tóth Mátyás főagronómussal és Cserés Pál elnökhelyettessel. Fagy és aszály Keserves küzdelmet vívtak a közös gazdaságban a hosz- szan tartó aszály ellen. Elvetettek 80 hold cukorrépát. Kifagyott. Az újra vetés pedig másfél hónap múltán sem kelt ki. Hasonlóan jártak 10 hold digitálisz gyógynövény vetésével. A kertészetben a kiültetett palántákat ötször öntözték meg, mégsem fejlődtek rendesen; az öntözések mincjösz- sze 30—40 százalékban hasznosultak. Nagyon vékony rendeket adtak a pillangósok, csupán felényit, mint más évek első kaszálásakor. Számolgattak. A károkat egymilliókétszázezer forintra becsülték. Ennyivel károsodott volna a közös, borultak volna fel tervek, csappant volna a tagság részesedése. A ki nem kelt cukorrépa helyére „szegedi 71-es”, rövid tenyészidejű kukoricamagot vetettek. 15 mázsa körüli termést ígér holdanként (májusi morzsoltban). Jó odafigyelni a meteorológiára — mondják. Már az év elején jelzések voltak, hogy száraz nyár várható. A meg lévő egy öntözőberendezéshez még egy újat vásároltak a hozzávaló csőhálózattal (1300 méter), s egy DT4—13-as saját erőgépet is átalakítottak vízkivételre — árasztásos öntözéshez. A megnövelt öntözés lehetősége sokban javította a félszáz hold kertészet terméskilátásait, de ugyanígy hatott az öntözött takarmányterületeken is. 300 hold rét és legelő javítására holdanként 4 mázsa vegyes műtrágyát használtak fel, s a közeli Tiszából kiemelt vízzel árasztották a rétet. A várható fűhozam megduplázódik. A tervek valóra válnak Jelentős pótlásnak számít 110 darab vegyes korú szarvasmarha vásárlása hizlalás céljára; közülük hatvan már idén értékesítésre kerül. Továbbtenyésztésre állított, törzskönyves kocaállományuk szaporulatából terven felül adnak el tenyészsüldőket. A tavalyi három vagonnyi körszedett almával szemben idén hét vagonnal értékesítenek. Kenyérgabonából 300 ezer forint értékben adtak többet — az eredeti előirányzaton felül — állami felvásárlásra. Az újabb számítások mutatják: megvan, de mégin- kább meglesz az aszály okozta károk pótlása. A megérkezett, kiadós eső ha késve jött is, kincset ér — szól így legfrissebb értékeié* sük. S a remények, a lehető* ségek még inkább megnőve» kedtek. Uj, korábban már feladott elképzeléseket valósítanak meg. Általában erősen kötött talajukon ugyanis már- már felesleges erőlködésnek vélték másodvetések végzését. Az elnök bizakodik Kerek száz holdon mindjárt az árpa learatása után földbe tettek ugyan kukorica és napraforgó keverésű silőma- got, de nem nagyon bízlak hozzá. Most már igen! Meglesz holdanként legalább 150 mázsa silótömeg. Száz holdról a 15 ezer mázsa. Mázsánként 20 forintjával is: 300 ezer forint. Nagy szükség van rá, A takarmányalap biztosítására mindig nagy súlyt helyez a tsz. Sőt, most már miért ne mennének még tovább. A juhok részére még mindig vetnek kalászos után 40 hold takarmánykeveréket és 10 holdon takarmánykáposztát. Az egy tagra tervezett tizenhat és fél ezer forint átlagkereset még meglehet. Ac elnök már azt is kiszámolta, hogy a jó eső 1200—1500 forintot jelent a háztáji kukoricákra, s holdanként ugyanennyit a 200 hold közösre. Asztalos Bálint Visszaéltek a bizalommal Leváltották a tormáspusztai Kossuth Tszcs vezetőségét Tormáspuszta már egy kis falu, a balkányi határban. De nagyon elhagyott, elmaradott. Van betevő falat, műtrágya, dohányszerződés, a földből van jó is, lehetne itt virágzó élet. El is kezdődött 1961-ben, amikor a tanyavilág embereiből 142 taggal megalakult a Kossuth Tszcs. Első, rövid életű elnöke után vezetője pár hónap után az a Sebők Imre lett, akit most leváltottak. Miért? Mert évről évre kevesebbet és rosszabbul dolgozott a közösségért. Körülvette magát ivócimborákkal. Zsebébe ben a lány megállíthatatlanul csacsogott, a férfi félfüllel hallotta, hogy valami tánciskoláról fecseg, ahová beiratkozott, mert a modern táncokat legjobb tanfolyamon megtanulni, nem igaz? — Hát igen... — bólogatott kétségbeesetten. És tovább semmi. Legalább két értelmes szó! De semmi. Csak hallgatta a mellette haladót és egyre dühösebb lett rá. Micsoda lány ez. Aki az első félmondatra megáll és ekkora autózajban is meghallja azt a kis odavetett suttogást... Nem bírta tovább Sarkon- fordult és otthagyta a lányt. Kíméletlenül. Ment. sietett, szinte vágtatott a villamoshoz. A peronon fellélegezve törölte meg a homlokát Beade Ibolya rakta számolatlanul a pénzt. Fölényesen beszélt az egyszerű emberekkel. Elmaradt a példamutatás Az kétségtelen, hogy az első években hősies munkát végeztek ő és társai. Annál csúnyább dolog, ha visszaéltek a beléjük helyezett bizalommal. A tszcs hét év alatt 85 főre zsugorodott. Teljesen tisztázatlanok lettek a földviszonyok. A 437 holdnyi állami . tartalék földet kiosztották a barátok, a „tűzhöz közel állók” között. Akinek nagy szava volt, többet kapott és jobbat. Akinek kisebb volt a hangja, kevesebbet. A jogtalan földhasználat olyan általánossá vált, hogy még Konkoly István párttikár is részt vett benne! Honnan várhatott volna példamutatást valaki? Az új elnök Nem tetszett ez már nég> éve Kerezsi Mihálynak, a tszcs akkori párttikárának Összekülönbözött Sebők lm révei és barátaival. Elment a Hajdúsági Iparművekbe he gesztőnek. Beiratkozott a kér tészeti technikumba levelez; hallgatónak. Az üzem nen pártolta azt, hogy egy mun kása mezőgazdasági szakem ( bernek tanuljon. Hazajött Pénztárosa lett a tszcs-nei; Azóta van rend a pénztá; körül. De csak a pénztár körül. A? állítólagos 437 holdról tavaly csak 27 000 forint volt a termés. Vissza kell fizetni most már a hiteleket A tszcs fizetésképtelen lett A munkásainak sem tudott fizetni. Adósság volt kilátásban. Megmozdult a puszta. A viharos vezetőségválaszt® közgyűlésen Sebők Imre elnök csak egy szavazatot kapott. A titkos szavazás eredményeként Kerezsi Mihály lett aa elnök 61 szavazattal. (A megjelentek száma 65.) Az első lépések % Az új vezetőség első dolga volt a földmérés. Minden jogosulatlanul használt földet számba vesznek és azért három évre visszamenőleg meg kell fizetni a haszonbérleti díjat. Szereztek munkadíjat a málnaszedésre. Nem száradt a bokrokon, mint tavaly. Jó, fiatal főkertészt szerződtettek, hamarosan termőre fordul a százholdas gyümölcsös. Az egész vezetőség kint volt a szérűn, hordott, csépelt, jó példát mutatva. Szakól János személyében kitűnő főkönyvelőt szerződtettek. Amikor búcsúzom az öt- építők az utolsó simításokat végzik a kövesúton, amely összeköti Balkánnyal a pusz- át. A kútfúrók szorgalmasan iolgoznak. Azt ígérik, hogy a övő héttel friss, tiszta ivóvize is lesz Tormáspusztának, áttetsző, mint a villanyfény, tmely év végéig kigyullad a pusztán (ötven családnak van pénze televízióra.) Gesztelyl Nagy Zoltán
