Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

tPELCT-MÄ GfÄftÖMZ A3 S. «'Val Indok nélkül felmondtak Nyolcszáz forinttal maga­sabb bérért csalják más vál­lalathoz. Sajnáljuk, hogy el­megy, nem tehetünk semmit. Emelhetnénk mi is ennyivel a bérét, de erkölcstelen és Igazságtalan volna ez a ki­vételezés, hiszen akkor jog­gal követelhetnék a hasonló beosztásúak is fizetésük iljren nagymérvű felemelését. Ez pedig túlhaladja erőnket. Már csak a felmondási idő tartja itt az említett fiatal­embert, aztán veszi a mun­kakönyvét... — hallottuk a napjainkban tipikus eset egyik példáját a VAGÉP- nél. Január óta van hatályban az új munkajogi rendezés egyik legizgalmasabb része: a szabad munkavállalás, vagy ahogyan sokan neve­zik, a szabad felmondás, el­bocsátás. Élnek-e a lehető­séggel egyfelől a dolgozók, másrészt a munkaadók, a vállalatok? Vajon hányán „vették a kalapjukat” az üzemekben, gyárakban, mert keveselték a fizetést, a meg­becsülést, s a jobb helyzet reményében eltávoztak? És hány embernek mondtuk fel, mert elégedetlenek voltak a munkájával, vagy így kí­vánta a munkaszervezés? Igazgatók, üzemvezetők, munkaügyi előadók válaszai­ból az derül ki: elenyésző a fluktuáció. A ruhagyárban például fél év alatt senki sem távozott és senkit sem bocsátottak el az említett indokok alapján. A VAGÉP- nél az említett eset is kivé­telnek tekinthető. Itt szóba jött ugyan az egyik dolgozó elbocsátása, de a társadalmi bíróság türelmi időként ala­csonyabb beosztásba sorolta az illetőt. Az UNIVERSIL- r.él néhány esetben fegyelmi eljárás következménye volt a felmondás, különben nem éltek a törvény adta lehető­séggel. A másik oldalon, a dolgozók részéről viszont elég sokan — közel hetve­nen — hagyták ott munka­helyüket úgy, hogy nem kel­lett számolniuk a korábbi önkényes kilépés hátrányai­val. E dolgozók többségét alkotják azok, akik próba­idejüket töltötték az üveg- technikai üzemben és — csa­lódtak. elégedetlenek voltak a kezdeti órabérrel, a kö­rülményekkel. Tehát főként a türelmetlenek éltek a sza­bad távozással. Persze, van­nak olyanok is, akiket saj­nál a vállalat, de nem tud­ta megakadályozni elmene­telüket. Bár inkább az az általá­nos, hogy a vállalatoknak szükségük van a dolgozók­ra, de ha a helyzet úgy kí­vánja kertelés nélkül meg­válnak a lógósoktól, a rend, a munkafegyelem bontóitól. Ez történt a gumigyárban is, ahol az új lehetőség szerint három embernek mondtak fel, pedig minden munkás­kézre nagy szükségük van ezekben a hónapokban Ná­luk is előfordult viszont, hogy néhányan a sony fizetésre hivatkoztál, amikor távozásuk okáról kérdezték őket. Külön sajnálatos, hogy közöttük technikusok is akadtak. Elenyésző részét képezik tehát a vállalati, gyári kol­lektíváknak azok, akik ón- szántukbból, vagy a vezető döntése alapján hagytak el addigi munkahelyüket. Iga­zolása ez annak, hogy az emberek minden eddiginél jobban megbecsülik munka­helyüket, jól érzik ott ma gukat, s szerencséjüket nem másutt sietnek kergetni, ha­nem munkapadjuknál igye­keznek megtalálni. Szorga­lommal, becsületes munká­val. (as) Ilyen lesz Nyíregyháza új szállodája .4 hafszinles épület a város központjának iáttányossáoa lesz Megkezdték Nyíregyháza új szállodájának építkezési mun­kálatait. A Dózsa György Utca és a Lenin téri részen a bontási munkálatok befeje­zéshez közelednek. A tényle­ges építői munka augusztus­ban kezdődik el és a tervek szerint a kész épületet 1970 június elején adják át ren­deltetésének. A beruházást irodától kér­tünk tájékoztatást, hogy mi­lyen lesz Nyíregyháza város új szállodája? Harminc­millióba kerül Az építkezés költségelő­irányzata 30 millió forint. Eb­ben az összegben benne fog­laltatik a szanálásra fordított négymillió forint is. Az épület kétrészes lesz. A Dózsa György úti részen a homlokzat hatszintes lesz. Ebben az épületrészben fog­lal helyet a földszinten a szállodai előcsarnok, a porta és ezen a területen helyezik el a nyolcvan vendéget be­fogadó eszpresszót is. Ezen a részen van az utcai bejárat is. A félemeleten kap helyet a társalgó és a bár. A föld­szint egy részét az Idegenfor­galmi Hivatal foglalja el, melynek helyiségei az első emeleten folytatódik. Az új szállodaépület és a Jelenlegi nyomdaipari válla­lat helyiségei közötti terüle­ten a Képcsarnok Vállalat építkezik, bemutató és el­adótermet rendeznek be a képzőművészet és altatóban a művészi termékek bemutatá­sára. Ez a rész nem olvad össze a szállodai épülettel, földszintes lesz, félemelet magasságban. „Bontható“ él terem Az új szállodai épület 210 személyes éttermet kap. En­nek kivitelezése modem for mában történik, úgynevezett külön kis éttermekre bontha­tó. Egy-egy 30—40 személyes. Az épület félemeletén he Swdtedik el az irodai rész. Itt épül a társalgó. Épnek külön feljárata is lesz, amely a társalgóba és a bárba ve­zet. A szállodában két lift, egy személy és egy terherszállító, bonyolítja le a forgalmat. Az emeleteken összesen 22 egyágyas és 49 kétágyas szoba áll a vendégek rendel­kezésére. Külön fürdőszobás lakosztálya is lesz. Ahol nincs fürdőszoba, ott négy szoba kap egy közös fürdőszobát zuhanyozóval. ' Az új épület Lenin téri ol­dalára kerül a kétszintes gaz­dasági rész. Ugyancsak itt helyezkedik el a nyitott és zárt terasz, 240 vendég befo­gadására alkalmas. A Lenin téri oldalt mo­dern és kulturált park veszi majd körül. A két épülettöm­böt, a Dózsa György utcai és a Lenin téri épületet folyosó köti össze. Ez a szállodai elő­csarnokból nyílik. Ezen a fo­lyosón lehet megközelíteni a konyhai részt és a raktára­kat is. A másik folyosón az éttermekhez lehet eljutni. 600 adagos konyha A konyha ugyancsak min­den igényt kielégítő, modern felszerelést kap. Központi fűtéssel látják el az épületet, a fűtés gázzal történik. A konyhában beépített hűtő szekrények biztosítják az été lek higiénikus és megbízható eltartását. A konyha 600 ada gos kapacitású és utcán át való ebédhordásra is alkal más. A szálloda és az étterem belső berendezése négymil­lió forint értékű. A bútorok egyedi gyártású művészi ki­vitelezésben kárpitozott bú torok. Az étterem egyik része népies berendezéssel, ipar­művészi kidolgozásban ké­szül. Farkas Pál Győr segíti Mátészalkát Az ipari szerelvény gyáregysége megkapta 1 a JMC motorok gyártását Elkészült az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyár­egységének új, 2500 négyzet- méteres, tízmilliós költséggel épült üzemcsarnoka. Koráb­ban nem döntöttek a haszno- j sításáról, bár két elképzelés J is felvetődött: raktár legyen, vagy a régi gépeket telepít­sék át, s az első üzemcsarno­kot öltözővé, fürdővé alakít­sák... Mind a két megoldás ■ igen drága lett volna. A gyár vezetői ezért a na­pokban Győrben jártak, a Magyar Vagon- és Gépgyár­ban, s tárgy*.List folytattak az új üzemcsarnokba telepíten­dő gyártmányról. Megálla­podtak, hogy a győri üzem át­adja — forgóalap átvállalás­sal — Mátészalkának a 24 lóerős, JMC—130-as típusú Diesel-motor gyártásét, mert ott ez nem illik a gyár egé­szebe, Mátészalkán pedig már van tapasztalat a hasonló motorok készítésében. Hamarosan elkészül a konkrét ütemterv a gépek át­telepítéséhez, és a betanítás, valamint a próbagyártás év végéig bizonyosan befejező­dik, így 1969-ben már üzem­szerűen indulhat a JMC— 130-as motorok gyártása. (E motorokat egyébként hajóag- regátorokként használják, : így a mátészalkai üzem java­részt közvetett exportra ké­szíti majd új termékeit.) A gépek áttelepítése nagy műszaki előrelépést eredmé­nyez Mátészalkán. Jelenleg} gépparkjuk szinte teljes egé­szében univerzális gépekből áll, a Győrből hozandók pe­dig automatizált, félautomati­zált, vagy célgépek. A régi gppek egy részével együtt az eddigi 32 milliós termelési érték ötvenmillióval fog nő­ni. A győri üzem ezenkívül a betanításban jelentős mű­szaki segítséget is ad majd a mátészalkaiaknak, s ha a JMC —130-as motor áttelepítése befejeződik, — újabb pro­filt bocsát a rendelkezésükre, A JMC motorhoz hasonlóan ott nem tudnak foglalkozni a Csepel Autógyárnak koope­rációban készülő komplett első futóművekkel sem. A tárgyalások során felve­tődött ez a téma is, és a má­tészalkaiaknak rövid időn belül választ kell adniuk: át tudják-e venni a futóművek gyártását. Ez már összetet­tebb probléma volt, mert újabb beruházást igényel. A gyáregységet komplettirozni kell, szükséges utak, raktárak, öltözők fürdők és irodáit építése, hogy a régi csarnok­ban elhelyezhessék a futó­Szerelik a villanyt az új üzemcsarnokban. A képen Kristóf Zoltán, Oláh László és Varga Uajos munka közben. Elejt Bmii fel v stel* mű gyártását. Ezt 18 milliós beruházással megvalósítják, így nem lehet akadálya az újabb gyártmány átvételének. Ez a tervek szerint jövő év első felében befejeződik, s a második fél évben már tel­jes kapacitással gyártják a Csepel futóműveket is. Milyen hatással lesz a má­tészalkai gyár fejlődésére a termelési érték megnégysze- rezése? Jelenleg háromszáz dolgo­zójuk van, a JMC-motorok e létszám munkáját teszik gaz­daságossá, a futómű átvétele pedig azt jelenti, hogy a munkáslétszám ötszázra nq. Az újabb kétszáz dolgozó —• tekintve a gépek korszerűsé­gét — elsősorban érettségizett betanított munkásokból kerül ki, akiknek a foglalkoztatása az egyik legnagyobb gon<j Mátészalka környékén. Kun István Mikes György: Vége a szünidőnek A tanévzáró vizsgákkal be­fejeződött a fiamnál a civi­lizáció korszaka, és néhány nap alatt visszazuhant a barbárság felső fokára. Charles Morgan szerint a barbárság felső fokán álló népek ismerték a vasérc ki­olvasztásának módját és a földművelést. Stimmel. A fiam is ismerte a vasérc ki­olvasztásának módját és a földművelést, de főként fut­ballozott, kerékpározott, strandolt és moziba járt. Ezen a kultárfokon történt, hogy kezdett elfelejtkezni n jó modorról, az illemről és az iskolában tanultakról. Ha ezért szemrehányást tettem neki, a nagymama mindig védelmébe vette a kisuno- káját: ,,Hagyd szegénykét, ráfér egy kis pihenés!" Július elején visszaesett a barbárság középfokára. Mi, a szülők nem is tudtunk ró­la, mert a nagymama eltit­kolta előttünk. A házfelügye­lőtől kellett megtudnunk, hogy a fiúnk pásztoréletre rendezkedett be: egyik szom­szédtól a másik szomszédhoz vándorolt játszani. Ebben a korban, Morgan szerint, a népek már ismerték a kert­művelést. Stimmel. A fiam is ismerte: rémes, hogy mi­ket művelt a kertben. A csősz elpanaszolta nekünk, hogy a gyerek, a guruló lab­da után szaladva, letapossa a virágágyakat. Ekkor ka­pott tőlem egy pofont, hogy menten visszaesett a bar­bárság alsó fokára. A nagy­mama persze védelmébe vet­te: ,,Hagyd szegénykét, hadd ugrálja ki magát, ráfér egy kis pihenés," Morgan szerint az íj, a húr és a nyíl, már igen ösz- szetett munkaeszköz, amely­nek megszerkesztéséhez hosszú, felgyülemlett tapasz­talat és fejlettebb szellemi képesség szükséges. Nos, amikor mi, júliusban a Ba­latonnál voltunk, a fiamnál már felgyülemlett annyi ta­pasztalat, és elért g szellemi fejlődés ama fokára, hogy íjat készítsen magának. Ké­szített is, és ezzel az igen összetett munkaeszközzel halálra rémitette az üdülő­ket, Ez idő tájt ért el a vadság felső fokára: egész nap vadul rohangált a kör­nyéken, és csak az étkezé­sekre került elő, lihegve, piszkosan, sebes térdekkel. Nem árultam el senkinek, még « feleségemnek se; ti- tokban büszke voltam a fiamra. Az emberiségnek évezredek kellettek ahhoz, hogy a vadság felső fokáról eljussanak a civilizációba — a fiam ugyanezt az utat né­hány hét alatt tette meg visszafelé. És nem is olvasta Mor­gant! Ezek után már meg se le­pődtem, amikor egy napon a fa tetején pillantottam meg őt. Tudtam, hogy a vissza­fejlődésben nincs megállás: előbb-utóbb el fog jutni a vadság alsó fokára is. Ezen a kultárfokon főleg gyü­mölcsöket, párizsit és zsíros kenyeret evett paradicsom­mal, paprikával, de szívesen elfogyasztotta a bécsi szele­tet és a csirkepaprikást is. A vadság alsó fokán még szép tagoltan beszélt, de a későbbiek folyamán már csak üvöltözött. Zengett az egész ház: nem tudtam ol­vasni, dolgozni, aludni. Ami­kor fel akartam pofozni, a nagymama védelmébe vette: ..Hagyd szegénykét, nemso­kára kezdődik, as iskola, hadd tombolja ki maaát.” S akkor eszembe jutott, milyen nagy szerepet ját- szott a munka a majom em­berré válásában... Te jó ég! A fiam nem dolgozik sem­mit... Mi lesz halóiéi!.* Mentsük, ami még menthe­tő!... Magam elé hivattam t$ fiút, és kiadtam a paran­csot: — Elég volt a lógásból! Mindennap egy órái tanul­nod kell! A tanulás a te munkád! Megértetted? Néhány nappal ezelőtt, mi­dőn hazatértem, rémülten láttam, hogy négykézláb mászkál az asztal alatt. — Mit csinálsz? — dör- rentem rá. Nem tudott válaszolni. Csak makogott. Úristen! Kiderült, hogy soha egy sort sem tanult. A nagyma­ma megengedte neki, hogy tanulás helyett kimenjen játszani. „Úgyis kezdődik nemsokára az iskola.. Ele­get fog tanulni akkor..." Szegény pedagógusok! Kezdhetnek mindent előí­rók-

Next

/
Thumbnails
Contents