Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-20 / 169. szám
ICELET-MAGYARORSZÁ® 1 «Md Ártalmas önállóság ? A FEKETE VONATON rtcm csak szabolcsiak utaznak EGV ELLENŐRZÉS MARGÓJÁRA Jogos-e az aggodaimasko- dás azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok — főképpen az országos nagy vállalatok — egyszeriben megnőtt önállósága gátlója lesz a párt Po ■ litikai Bizottsága Szabolcs megye fejlesztését sürgető három év előtti határozata végrehajtásának? Ez a nagy horderejű döntés egyebek közölt az ipari elmaradottság felszámolását is célul tűzte. A határozat realitását és szükséget az elmúlt, rövid idő alatt megvalósított létesítmények, fejlesztések fényesen igazolták. Ám — érvelnek elég sokan napjainkban — félő. hogy megtörik ez a lendület, mert a nagyobb önállóság viszonyai közepette, a piaci mechanizmus érvényesülésekor egyetlen nagyvállalatot sem lehet „büntetni” azzal, hogy —kerül amibe kerül — siessenek a szabolcsi gondok megoldására. Aki eképpen következtet, a leglényegesebbről feledkezik meg. Arról, hogy az új mechanizmusban olyan vállalatok élvezik a nagyobb önállóságot, amelyek az állam tulajdonát képezik. A tulajdonos jogán az állam pedig beavatkozhat a termelő vállalat életébe, ha azt ez általánosabb társadalmi érdek úgy kívánja. Az önállóság tehát korántsem jelenti azt, hogy valamely igazgató, vezérigazgató a kénye kedve szerint, csak az önöft érdekek hajszolása mellett szervezheti, fejlesztheti a termelést. Mégsem ez a magyarázat rezet el bennünket a kérdés kielégítő válaszához. Kormányzatunk előre számolt az érdekek ütközésére, különösen a gazdaságirányítás bevezetésének időszakában. Éppen ezért születtek és láttak napvilágot azok a rendeletek, amelyek közös nevezőre igyekeznek hozni az állam és közvetlenül a vállalati kollektíva érdekét, egyebei-; között az iparfejlesztésben is. Gazdasági bizottsági döntés teremtett például kedvel az ipartelepítéshez vidéken. Vissza nem térítendő állami dotáció, rendkívül kedvező hitelfeltételek, soronkívüliség serkenti a nagyvállalatokat, hogy az iparban szegény területeken — így megyénkben is — üssék fel tanyájukat, ott igyekezzenek megvalósítani fejlesztési elképzeléseiket. Aki figyeli a nyíregyházi gumigyár gyors terebélyesedését, az kellően felismerheti e döntés értéké*. Másfelől tetemes összeget alkot az az iparfejlesztési keret, amit a hátrányosabb helyzetben lévő helyi, tanácsi üzemek kapnak megyénkben az államtól, visz- szafizetési kötelezettség nélkül. Nemrég hangzott el a megyei tanács ülésén, hogy ez az összeg Szabolcs-Szat- márban 1970-ig nem kevesebb, mint 108 milliót tesz ki. A helyi ellátást javító és — örvendetes! — mind számottevőbb exportmunkát is végző tanácsi üzemeink ebből a pénzből tudnak új üzemcsarnokokat, szociális létesítményeket építeni, bővíthetik, korszerűsíthetik a termelést. Példának ide kívánkozik a Nyíregyházi Cipőgyár. a Nyírbátori VÍV, a VAGÉP. az UNIVERSIL és más vállalatok rendkívül gyorsan formálódó új arculata. termékeinek nagyobb választéka. Egyik megyei vezetőnk fgv fogalmazott nemrég: „A Politikai Bizottság határozatának végrehajtását az önállóság során nem fenyegeti veszély. Csupán a módszerekben, a végrehajtás eszközeiben következik be változás.” Szó szerint így igaz. Kitűnik ebből, hogy nem elég csupán felfedni nehézségeinket az ország színe előtt, hanem nyomban mellé kell tennünk azt is, mit cselekszünk mi, helyi erővel a problémák orvoslásáért. Nem elég csupán várni a nagyvállalatok segítségét, olyan feltételeket szükséges kialakítani a telepítéshez, amely mellett mielőbb nyereséges gazdálkodás valósítható meg. Kevés, ha csupán azt hangoztatjuk különböző fórumokon, hogy ebben, vagy abban a faluban milyen részleget lehetne kialakítani, de a szükséges terület, helyiség rendelkezésre bocsátása csigalassúsággal halad. (El is ment már emiatt a kedve néhány jelentkező beruházónak.) Szerencsénkre az a tapasztalat, hogy ezeknek a szempontoknak a követésével halad jelenleg megyénk iparának fejlesztése. Az újonnan telepített üzemek gyorsan ütőképesekké válnak, megfelelő szakmunkáskollektívák kovácsolódnak, a termékek minősége ellen a legkevesebb a kifogás. Ezért járja a kiszólás a fővárosban, az ipari vezetők körében: „Jobban jársz, ha Szabolcsba mész...” Ezért gon- ! dolkodnak például az Or- | szágos Gumiipari Vállalat j vezetői, hogy a korábban j máshová tervezett beruhá- | zásaikat is Szabolcsba tele- { pítenék legszívesebben, mert i Már második •ükalommal végez nagyarányú ellenőrzést a szabad szombat előtti munkásvonatokon a rendőrség és a MÁV. Különösen a fizetésnap után induló pénteki hét szabolcsi vonaton, melyek pénteken délután kettőtől tizenegyig indulnak Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza felé. A második, — elmúlt pénteki — razziával két fővárosi lap is foglalkozik hosz- szabb riportban Illés Sándor, a Magyar Nemzet vasárnapi számában ír „Utas voltam a fekete vonaton” címmel. Várkonyi András „Az 1716-ossal Nyíregyházáig” című a Magyar Hírlap vasárnapi számában megjelent riportjának pedig ez a felcíme- „Transzszilvórium expressz”. A riporterek is leírják hogy a hat nagyobb állomáson rendőrbirák várták az esetleg rendetlenkedő utasokat, akiket a vonatokon ellenőrzést tartó egyenruhás és polgári ruhás rendőrök azonnal eléjük állítottak. A rendőrbíráknak joguk volt azonnali pénzbüntetést, de súlyosabb esetekben harminc napig terjedő elzárást is kiszabni büntetésül. Az állomások egy másik szobájában tartózkodtak a megyei tanácsok szabálysértési előadói, akik az esetleges fellebbezéseket azonnai és helyben elbírálták. így, a gyorsított eljárás szabályai szerint kiszabott és felülbírált büntetések azonnal jogerőssé váltak. Az ellenőrzött vonatok statisztikája elég szomorú. Ezen az egyetlen délutánon 499 embert igazoltalak. Közülük 139-et állítottak elő A vonatról őrizetbe kelleti venni 13 személyt, közülük ió néhányat a saját érdekében is, annyira ittassak voltak Garázdaság miatt szabálysértési eljárás indult 27 személv ellen. Egyéb okok — például botrányos részeg ség. botrányos magatartás — miatt 109 utas ellen indult eljárás. Szóbeli figyelmeztetésben részesítettek 279 em bért. Az utazásból kizártak 13-at. További 19 utas MÁV kedvezményének bevonásiránt »orient intézkedés. Viszont a riportban te- írottakban számunkra azaz örvendetes, hogy a két írásban igen sok felsorolt konkrét eset közöt csak két szabolcsi utas nevét találtuk. Statisztika nem áll rendelkezésünkre, de az a határozott benyomásunk van. hogy a hírhedt ...szabolcsi” vonatok rossz hírét javarészben nem szabolcsi utasok keltik. Erre utal az is, hogv az említett sok eset közül a nyíregyházi állomáson csak két utas ügyében kelleti intézkedni, azok közül »em vették őrizetbe egyiket sem. A következtetes helyességének ellenőrzéséért a leg- jlletékesebbhez fordultunk. Antal Pál elvtárs. a Sza- bolcs-Szatmár megyei rendőrfőkapitányság vezetője ezt mondotta: — Valóban nagyon sok szó esik mostanában az úgynevezett fekete vonatokról. Ez a vonat több megyén halad keresztül, utasai ;s számos más megye embereiből valók Mégis sokan szedetik úgy beállítani a dolgot. mintha a rajtuk történő különféle rendetlenségek, garázdaságok el köve'ői csupán szabolcsiakból állanának Ez sérti a megye lakos; : '.alt önérzetét Ugyanakkor, amikor kijelenthetem: megtettük az intézkedéseket e vonatokon történő kifogásolt jelenségek megszüntetésére, eddigi tapasztalataink szerint meg kell azt is mondani, hogy az elkövetők nem szabolcsiak. vagy nem csak . szabolcsiak Értesülésünk szerint a szigorú ellenőrzéseket tovább folytatják. Reméljük hogy hatására egyre kisebb lesz a száma a zsúfolt pénteki vonatokon lejátszódó aarázda magatartásnak. (geszt elyi) Bujtos — a város ligete ? Tanyák villamosítása Városias közvilágítás 27 szabolcsi községben Sok szabolcsi és szatmári községet érint a megye villamosításának idei második féléves programja. A TITASZ szakemberei 21 millió forint értékű munkálatokat végeznek az év utolsó napjáig. Hogy csupán a legnagyobb feladatokat említsük: állami tervhitelből bel- és külterületi lakossági villamosítás 3 millió 700 ezer forintos költséggel. a községi tanácsok fejlesztési alapjaiból 3,5 millió forintos villamosítási munka, s mintegy 4 millióért szabolcsi vállalatok, intézmé- n\»ek, üzemek megrendelésére végzendő szerelések. Folytatja a TITÁSZ az első fél évben megkezdett közép- feszültségű vezeték rendezéseket Mátészalka környékén. Az öt és fél millió forintos költségű munka fele már elkészült, s teljes készenléte után a szatmári-beregi falvak üzembiztosabb villamosener- gia-ellátását biztosíthatja az áramszolgáltató vállalat. Kisfeszültségű hálózatokat bővítenék állami beruházásból 14 községünk belterületén. Tiszavasváriban, Ujfe- hérlón például 2 kilométeres uj hálózat épül az év végéig. A többi községben — egyebek között Kálmánházán, Ibrányban, Apagyon, Nyírbátorban, Nyirmadán, Szakoly- ban — egy-egy kilométerrel, Tiszalökön és Jánkmajtison pedig több mint fél kilométerre! bővítik a hálózatot. Az idén még négy újabb tanyán gyűl ki a fény. Nagy- kátló mellett Birke tanyán, Nyíregyháza mellett a Rozsrét bokorban, az Antal bokorban és a felsősimái Tó utcán. Ezek a külterületi villamosítások 80 százalékban állami beruházásból, s 20 százalékban a lakosság anyagi hozzájárulásával készülnek. Folytatja a TITÁSZ a meglévő elosztó hálózatok rekonstrukcióját. Nagy kallóban erre három és fél milliót költenek, s hasonló munkálatokat végeznek Lövőpetriben és Szamossályiban is. Harmincnégy szabolcsi község, illetve tanya villany- hálózatának bővítését végzik el az év végéig, e munkálatok költségeit a községi tanácsok fejlesztési alapjaiból fedezik. Az utcai lámpák korszerűsítését és újabb lámpatestek elhelyezését 27 községben oldják meg még az idén. A modern higanygőz „TI-BA” lámpákból például Tiszavasváriban 22, Balkányban 49, Nyírbogdánvban 20, Deme- cserben 36, Gáván 25, Zajtán 42, Tiszaszalkán 36 kerül az utcákra, parkokba, közterekre. A mérlegház ott a nyír- kátai Rákóczi Termelőszövetkezet telephelyén, kapuiában amolyan tanácskozó fórum. Megáll ott mindenki Vezetők, tsz-tagok váltanak szót. Akkor szombaton kor;:, reggel embergyűrűben apró termetű. vékony donga jú ünneplőbe öltözött férfi kar doskodott. — Akkor én most kivagyok zárva? — Nincs kizárva — mondta az elnök — de a fegyelmit most már nem kerülheti el. — Miért? Hát nem dől goztam? — De dolgozott, csak a közös kukorica helyett a háztájit kapálta. Az elnök nem éri rá tovább vitázni. Ment az asz- (aíosüzembe, megnézte az új gyártmányt, a gyúróitt van a legfontosabb feltételek — a munkaerő, a szorgalmú, a segítő szándék — „lelőhelye”. Úgy tűnik fél év múltán, hogy megyénk ipara is mind otthonosabban „érzi magát” az új viszonyokban. Reményteljes tárgyalásokat kezdenek, folytatnak illetékes helyeken a további telepítésekről, a kisebb tanácsi és a nagyobb minisztériumi vállalatok kooperációiról. Nem hagyott tehát alább az érdeklődési kedv megyénk iránt, s ez a legfőbb bizto- j sítéka annak, hogy az em- j lített határozat — ha nehézségekkel, akadályok , leküzdésével is — az utolsó pontig megvalósul Szabolcsban. deszkákat, aztán a traktorosokkal beszélt, majd a juhásszal váltott szót. Az ünneplőben díszelgő emberke ottmaradt a mérlegháznál, s mintha más dolga se lenne nagy hangoskodással rászólt, egy kaszásra. — Hé! Most mégy kifele, amikor a nap már a sarkadra süt? A kaszás nem válaszolt. Közben szénásszekér gördült a hídmérleg platójára. Pár marék szénát itt-ott elcsorgatott. A kisember ezt sem állta szó nélkül. — A derekad törném le a pocsékolásért — kiáltott a hajtóra. A megtermett, testes fo- gatos nevetve rászólt. — Vigyázz, kapaszkodj, mert rád fújok A közelmúltban közvéleménykutatásunk alkalmával több kérdőívünkön szerepelt, mostoha gyereke-e Nyíregyházának a Bujtos. Egyáltalán mi lesz a sorsa? A városi tanács vb építési osztályáról a napokban küldték vissza a Várostervezési Intézetnek a Bujtos rendezési tervét. Néhány módosítást kémek. A Nagykörút új szakasza A Bujtos jövője a távlati tervekben jól kirajzolódik. Áthalad rajta a Nagykörút új szakasza. Átvágják a mostani tavakat, s nagy részben kisajátítások nélkül tudják majd az utat megépíteni. A további szakasz a Az elnök közben visszakanyarodott körútjáról, s a kisember hozzáloholt. — Akkor a fiam ki van zárva a munkából?... Pedig milyen szorgalmas gyerek. — Az elnök már bosszankodott. — Értse már meg, maga sincs kizárva, ő sincs kizárva a munkából. — Akkor jó — mondta a kisember — akkor hétfőn jövünk. Porzott az út, ahogy ment ki a telepről az ünneplőbe öltözött ember. Az elnök nézett utána és mondta. — Ilyen. Mindig nagy port ver maga körül. A fene se bánná, de egy másik rossz természete, hogyha kaszálni kell, kapálni akar, ha kapálni küldjük csak azért is kaszát ragad. Most már muszáj fegyelmivel figyelmeztetni. Talán jobb belátásra jut. (seres) László utcán és az Incedi soron éri el a Bocskai utcát, ahol nagy forgalmi csomópontot alakítnak ki. A keleti alközpont és a kórház építésével függ össze a közművesítés. Lehetővé válik, hogy a Liszt Ferenc utca és a Család utca között megszüntessék a derítőt. A bujtosi tavaknak a tervek szerint csak egy része marad meg, a többit feltöltik. A megmaradókat viszont kiépítik, csónakázó tavat létesítenek, s mintegy központja lesz a kialakuló városligetnek. A Hunyadi utca és az új körút között, nagyrészt a mostani tavas területen parkosítanak, ligetet alakítanak ki. Ennek szélén kis üzletek sorát tervezik. Nagyobb üzletek és saol- gáltatóház kerül viszont a Marx tér környékére, amely a bujtosi rész másik nagy forgalmi csomópontja lesz. Események ma Mindezek távoli tervek, általában tíz-tizenöt év az az idő, amely alatt a jelentősebb létesítményeket kialakítják, s komolyabb változás várható a Bujtos életében. Van azonban néhány közelebbi terv is. Az AKÖV már a későbbiekre is gondolva alakította ki a Család utcai autóbusz körjáratot. Később ennek sűrítése csaknem teljes egészében megoldja az itteni közlekedési gondokat. Az SZTK-i érintő autóbuszok a Bujtos déli részén lakókat már most rendszeresen tudják szállítani. A cukrásztérmelő üzem u1án nemsokára újabb építkezések kezdődnek a Pagonyi úton. A cipész ktsz új telephelyét itt építik fel. A további fejlesztésről. üzemek, részlegek kitelepítéséről és a Pazonyi út környékének beépítéséről még tárgyalnak. Ugyancsak közelebbi terv a cirkusz új helyének kijelölése. A jövőben kialakításra kerülő városligetben helyezik majd el, de valószínű. hogy ez lényegesen megelőzi a bujtosi nagy építkezéseket. A várakozás álláspontján A távlati tervek szépek, de a jelenleg Bujtoson lakók szeretnének már közelebbi intézkedéseket is látni. A* illetékesek: a kiskereskedelmi vállalatok és a vendéglátóipar nem zárkózik el fejlesztésről. üzletek Bujíosra telepítésétől. De amíg nem bontakozik ki az új negyed, addig a várakozás álláspontjára helyezkedik mindenki. így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a Bujtoson lakók állandóan hallják a terveket, építésről, felújításról viszont mindenki csak gondolkozik, hiszen nem tudják, mikor kezdődik meg a városrész nagyobb arányú fejlődése. Aki segíthető', /.inlén a tervekre vár. A 3uj- tosmak így van egy rossz múltja, egy szép jövője, de jelene nincs. Ezt az átmeneti időszakot meg kellene rövidíteni. M S, Angyal Sándor Ünneplőben n§s. mm, m.
