Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-19 / 168. szám
T9WÍ. íPTTus TI; ?CBT ÜT MÄGÜÄ TJtf&S* Áí? 8 ©?da! Kollektív ügy a párt erősítése Néhány tapasztalat a vásárosnaményi járásban Néhány elvtársat azért marasztalt el a taggyűlés Gemzsén, Hetében és Olcs- vaapátiban, mert nem voltak elég körültekintők azokkal szemben, akiket párttagoknak ajánlottak. Olyan jelenség ez, amely mutatja a párttagság igényességének a növekedését egyrészt a pártba lépőkkel, másrészt az ajánlókkal szemben. És újra csak bizonyítja: nem volt igazuk a kétoldalról aggá- lyoskodóknak *em. Azoknak sem, akik alt " ''éltették” a pártot, hogy a tagjelöltség megszüntetésével megkezdődik valamiféle felhígulás! folyamat, de azoknak sem, akik úgy vélték, hogy ezzel a pár'építő munka egészséges folyamata lelassul. Kollektívabbá, személyes üggyé és felelősségteljesebbé vált a pártépítő munka. így értékelte ezt június 9-i ülésén a Vásárosnaményi Járási Párt VB, s megállapította, hogy ez tükröződik az eredményekben is. Tavaly — egész évben — 79 párttagot vettek fel a 02 alapszervezetben. Ez év első hat hónapjában már 45-öt. Hiba Jenne, ha a számszerűséggel mérnök elsősorban az eredményt. De az, hogy ebből 40 olyan elvtárs van, akik a negyven évig terjedő korosztályhoz tartoznak, többségük tsz-tag, munkás, s gazdaságvezető, agrárszakember, már mutatja a minőséget is, s az egészséges pártépítő tevékenységet. Nem mellékes az sem, hogy az új párttagok többsége nyolc általános vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Ha lassan is, de már kezd növekedni a nők száma is. Pártszervezeteink fiatalo- dása mellett megfigyelhető egy érdekes jelenség. Vannak emberek, akik 50—55 éves korban kérik felvételür két. A naményi járásban öt ilyen eset volt. Mit mondtak, hogyan vélekedtek ők? „Elvi meggyőződésből léptünk a pártba. Most mint párttagok is tenni akarunk, mert tetszik nekünk az MSZMP politikája.” Ezt fejezte ki Vincze György csa- rodai parasztember is. Hiba lenne, ha pártszervezeteink ezek előtt bezárnák a kaput. Bár a járás 29 tsz-párt- alapszervezetéből eddig 12- ben nem volt felvétel, ennek ellenére messzemenő következtetéseket hiba lenne levonni. Csupán Tiszavide» és Vámosatyában torpant meg hosszabb ideje a pártépítés. Előbbi helyen a kiöregedési folyamat gátolja, de emellett a párlvezetöség nemtörődömsége is jelentős tényező, míg Vámosatyában most kezd érződni, hogy néhány évvel ezelőtt nem MEGIEGYZÉSEK: Az idő halad A nyírmeggyesi Petőfi Tsz hat évvel ezelőtt — a központi terveknek megfelelően — nagyarányú gyümölcsösítéshez kezdett. Sok reményeket fűzött az eddig gyengén termő, laza homokos határrészek belterjesítéséhez. Azóta termőre fordult a közös kert, ami 1300 holdat tesz ki. Igaz, idén még csak 200 vagonnyi almatermés jelentkezik, de 1970-ben már 1200 vagon(!) várható. A tsz már a kezdeti program jóváhagyásakor előirányozta a hűtőtárolókat, manipuláló csarnokokat. Ezek megvalósításának ez évtől három éven át tartó határideje van. Nem kevesebb, mint harmincmilliós program megvalósítása. Terv szerint az idén és a jövő évben 100—100, az azutáni esztendőben 200 vágonos hűtőtárolónak és ugyancsak 1970-ben 400 vagonos manipulálónak kell üzemképesen elkészülnie. Kell... De már a kezdet is! Se szeri, se száma a különböző tárgyalásoknak. A tsz vezetői hónapok óta ezek gondjaival kelnek, fekszenek. S az eredmény még mindig alig valami. A bankkal végre rendeződött ez évre úgy ahogy az ügy, akadály van azonban még mindig a kivitelezés körül. Az Országos Szakipari Vállalat — a létesítmények készítője — sok mindenre hivatkozik, kifogásol. A maga érdekének jobban megfelelő kivitelezési módosítást akar, amihez a tsz aköltség- térítést nem tudja garantálni, a hitelütemezési rendet nem változtathatja meg. A tsz vezetői pedig — bár a maguk részéről igyekeznek mindent meglenni — még mindig nem tudnak biztosat. Pedig a beruházásokra harmincmillió van! . S ha már most így van, ennyire „kavarog” az ügy, mit remélhet a tsz a hároméves program teljes befejezésétől? Az idő pedig nem áll meg. A minden szinten jóváhagyott járulékos beruházás megvalósítása sürget! A. B. Lsrendezüűk Olvasom tanácsi beszámolóban, vállalati jegyzőkönyvben. tsz-jalcntésben es még jó néhány egyéb papírral írva, hogy ezt vagy azt lerendezték. Nem oldalt, előre, hátra, ki vagy De, hanem le. Szóba sem hozva, hogy talán van elrendezés, elintézés, tervezés, teljesítés síb, stb. Á, minek is. Mindenben bátran utat tör az új. Miért ne lehetne ezt kifejezésben : ha valami rendezést nyer, hát legyen lerendezve. Én is lerendeztem ezt a néhány sort és közlés reményében átnyújtom az olvasószerkesztő kollégának. A. B Szavatosság Hosszú harc volt, de részeredmények már születtek. Néhány élelmiszerünkön már feltüntetik a szavatossági időt. így a yoghurton is a nyíregyházi tejüzemben. Nyugodtan alhat, illetve ehet a fogyasztó. Persze nem mindig. Mert előfordult, hogy bement a vásárló a Csemege melletti tej boltba, kért egy yoghurtot. Kapott. Ellenőrizte az üveg száját borító fóliát, s megállapította, hogy előző nap palackozták. Szóvá tette. Most kaptuk, friss. Hogy milyen nap van feltüntetve, az nem számít — így az eladó. A kedves fogyasztó pedig miközben otthon ette az állott — mert mégis csak az volt +- yoghurtot, azon tépelődött, vajon kinek nem számít a szavatossági idő betartása: az iparnak, vagy a kereskedelemnek? Ez ügyben neki, a fogyasztónak azért lenne néhány szava. Ha egyáltalán számít! K E. volt megalapozott ez a munka, többen bekerültek olyanok is, akiket a falu szívesebben látott volna kívül. Ez nem hatott vonzóan. Közülük kettőt töröltek, s kezd az érdeklődés fokozódni, többen jelentkeztek felvételre. Nem az első és egyetlen eset, amely bizonyítja, ott ahol a pártszervezet szembenéz a hibákkal, s nem fél a megtisztítás'ól, megnövekszik a tekintélye és ez vonzza a becsületes embereket. Persze néhány helyen még mindig a tervszerű tlenség, az emberekkel való nemtörődömség, s a közöny a legfőbb fékező. Lónyán 3 járási pártbizot'sági tag dolgozik, Gyürében, Tiszaadony- ban, Marokpapiban hasonlóan. Tsz-elnökök, párttitkárok stb, s ennek ellenére sem kielégítő a pártépítő munka. Hivatkozhatnának arra, hogy sok az egyéb munka. Elvszerű és elfogadható? Aligha. Aranyosapátiban is dolgoznak választott pártmunkások, a pártbizottság tagjai, s ők is hivatkozhatnának a sok murijára Nem teszik. Itt az első fél évben 4 kiváló dolgozót vettek fel a párttagság soraiba. Eár a mezőgazdaság jelentősége mellett eltörpül az ipar a járásban, nem jelentheti azt, hogy ne fordítsanak gondot az iparvállalatok pártszervezetei a pártépítés-' re. Ez évben a járás két legnagyobb ipari üzemében, a ládagyárban és a Tiszaszal- k?i Mezőgazdasági Gépjavítónál nem volt egyetlen párttagfelvétel sem. De nem megfelelő ez a munka a többi, kisebb ipari üzemben sem. Ennek fellendítése érdekében döntött úgy a járási párt-vb, hogy tagjait megbízza. Elsősorban az írnak a pártszervezeteknek segítenek, ahol a pártépítés gyenge. Kezdeti eredményei Mátyuson, Gemzsén, Nagy- varsányban és Vásárosna- ményban már mutatkoznak. Fontos, hogy fokozott segítséget nyújtsanak az ipari üzemek pártszervezetei erősítésének, hiszen a naményi az egyik olyan járásunk, ahol, — ha lassan is — egyre jelentősebb létszámú munkásság lesz, s ezek elsődleges nevelése nem képzelhető el jól működő párt- szervezetek nélkül. Farkas Kálmán A Nyírségi Kísérleti Intézet szervízüzemében egyik helyütt a Szabolcs elnevezésű kerti permetezők sorakoznak, másutt a csővázas gyümölcs- szedő állványok, míg az udvar hátsó felében egy nagy teljesítményű tömbös rakodót szeleinek. Újítások és találmányok. jP Újítás megrendelésre A szervíziizem, de nem kevésbé annak főmérnöke Gödény Vince ma már országszerte ismert. A hírnév kovácsoló ja egy sor korábbi újítás volt. Néhány ezek közül; a porfelfogó D—24-es jelű kalapácsos darálóra, a temperált vizet biztosító önitató, a répa, burgonyaszeletelő és mosó. Ezeknek hatásaként ma már országos szervek, termelő üzemek kimondottan újítást rendelnek a szervízüzemtől. Nagy Károly szerkesztő-technikus szobájában például egy Rokka típusú kisgép láthat«, amelyet azzal a céllal küldött a szervízüzembe a SZÜVOSZ, hogy találjanak ki és szerkesszenek hozzá egy permetező adaptert. Az Apagyi Állami Gazdaságban felépítettek egy aszalóüzemet. Az üzem kiválóan dolgozik, csupán egy baja van, hogy az aszalásra kerülő gyümölcsök porosak, homokosak. Most a szervízüzem-. ben egy olyan mosóberende- zést készítenek, amely figyelembe véve a kevés vizet úgynevezett vízcirkulációval vízveszteség nélkül automatikusan elvégzi a gyümölcs ládából való kiürítését és mosását. Popovics János a Hodászi Állami Gazdaság főmérnöke gyakori vendég a szervizüzemben. Ennek egyedüli oka, hogy ő is a legaktívabb újítók közé tartozik. RS— 09-esre szerelt villásrakodója osztatlan sikerrel hódított. A folyóvizes ládaürítője pedig, amely a gyümölcs manipulálását egyszerűsíti és könnyíti, országos újítási kiállításon második díjat nyert. Most a nagy teljesítményű tömbös rakodó a legfrissebb találmánya, amelyet az Országos Gépkísérleti Intézet részére éppen a szervizi! zem- ben készítenek. Erről csak annyit, hogy a tömbös rakodó egyszerre 30 mázsa alma emelésére, továbbítására alkalmas és a fáradtságos, sokszor órákig tartó munkafolyamatot percekre szűkíti. Popovics János azt vallja; célja az újításaival, a gyümölcsmanipulálás teljes gépesítése. Ebből részfeladatokat már sikerrel oldott meg. Rozsdásodik a díjnyertes gép Egyáltalán nem ellentmon dás, ha azt mondjuk, hogy az országos hírnév után az újítók és újításaik története sen Gödény Vince és Popo vies János kevés megbecsülést élveznek. Gödény Vince újítása, például a már említett porfelfogó készülék a D—24-es jelű kalapácsos darálóra, annak ellenére, hogy hasznos, a feledés homályába merült. Ennek az újításnak a történetéhez tartozik, hogi korábban egészségre ártalmas munkavédelmi szempontból a SZOT le akarta állítani a gépek sorozatgyártását. Az újítás pontosan ezt az egészségre ártalmas hatását szüntette meg a gépnek, azonkívül a porfelfogással minden mázsa darált termény után két-három kiló hasznosítható takarmány menthető meg. Nagy tételekben milliós megtakarítások. Az újítást mindössze két(!) gépnél alkalmazták ez ideig. Nagy sikere volt az orszá gos kiállításon Popovics János vizes ládaüritőjének. Ma a díjnyertes gép egy félreeső helyen kidobva rozsdásodik. Nemigen esett még arról szó, hogy az újítók kivétel nélkül minden esetben saját felelősségükre dolgoznak. Sem a szervízüzemnek, sem Popovics Jánosnak, de a megyében egyetlen egy újítónak sem áll rendelkezésére olyan pénzösszeg, vagy anyag, amelyből a már vitathatatlanul hasznos és szükséges újításaikat elkészíttethetnék, kivitelezhetnék. Be nem váltott igéi ét Popovics említette, (kérte, hogy ne szerepeljen a cikkben, de miért ne szeiepelne) hogy kaptak ígéretet amo- lyan műszaki fejlesztési alapba egymillió forint összegben, de az ígéret mai napig is ígéret. Hogy mégis miként valósítanak meg újításokat arra Gödény Vince tömören azt mondta; sok mindent lo- piba csinálunk. Az újítókat — hiszen említettük megszállottak — a kudarcok, a mellőzések tarlósán soha sem keserítik eL Csak ej;v újabb ötlet kell és és már dolgoznak, feledik a sérelmeket. Dehát miért van arra egyáltalán szükség, hogy sérelem érje őket? Miért nem lehet számukra olyan mértékű támogatást adni, amilyet ők és az állatuk készített újítások megérdemelnek. Seres Ernő Az új szállóval egyidőben épül az első szabolcsi galéria Utóbb többször adtunk hírt az új nyíregyházi „Szabolcs” szálló építéséről. Megemlítettük eközben, hogy a Dózsa György utca elejére kerülő létesítmény nem tölti ki teljesen a József Attila művelődési ház és a nyomda között szabaddá váló területet. Hét méter szélességű sáv marad meg, melyet célszerű volna valamilyen régen óhajtott és terület hiján eddig meg nem valósított igény kielégítésére. Megyénk kereskedelmi vezetői voltak a legfrissebbek: nyomban kapcsolatba léptek a Képcsarnok Vállalat igazgatójával. Javasolták, hogy ezen a nagy forgalmú helyen végre meg lehetne valósítani Szabolcs központjának rég: vágyát: létrehozni a képcsarnok első szabolcsi galériáját. Az ötlet tetszést aratott, a foghij beépítését néhány nap alatt egyeztették a Képzőművészeti Alappal, s a Képcsarnok Vállalat benyújtotta területfelhasználási igényét. Már több mint terv, hogy az új Szabolcs-szálló és a nyomda között lesz — végre! — megyénk első galériája, ahol nemcsak bemutatják a képzőművészek — festők, szobrászok — alkotásait, de vásárlásra is mód nyílik. Úgy hírlik, a megyénkben dolgozó képzőművészeket is igyekszik majd segíteni az új galériával a Képcsarnok Vállalat, mert az ő munkájuknak is fórumot teremt itt, A Képcsarnok Vállalat nyíregyházi galériájának terveit ugyanaz a vállalat készíti, amely az új hotel dokumentációit szolgáltatta. Megtudtuk, hegy 830 ezer forintot fordít a vállalat a nyíregyházi fiókja megépítésére, berendezésére. (a s.) Borisz Rajevszkij: Ki telefonált? Késő este értem haza. Vityka elégedetlenül fogadott: — Apu, látod, te mindig értekezel, gyűlésezel. Itthon meg folyton hívnak. — Ki? — kérdeztem, míg levettem a kabátomat. A gyerek vállat vont. — No, nem baj. Ha akar valamit, majd felhív még- egyszer. Megmosakodtam, megvacsoráztam, ledőltem a díványra és egy folyóiratot lapozgattam. A telefon hallgatott. Nem tudtam olvasni. — Férfihang volt? — kérdeztem. — Olyan mindenféle! — mondta Vityka. — Lehetett nénike. de bácsi is. Nagyon akart veled beszélni. Olyan szomorúan mondta: „kár, kár...” — Lehet, hogy Ólja vol*? — Ugyan! Ólja néni sipá- kol, ez pedig épp ellenkező leg. — Akkor talán Elmira Grigorjevna volt az. — Talán nem Ismerem meg a tulajdon unokanővéremet?! — Lehet, hogy Ljonka? — Nevetséges! Hogy Ljonka? Eltelt egy fél óra. A telefon hallgatott. — De ostobák vagyunk, Vityka — szóltam. — Vera néni teleié'élt! Kosztya bácsi ugyanis beteg. Már két hete. És én még nem látogattam mes oedig ötször megígértem. No sebaj... Fölugrottam a díványról, felöltöztem és elmentem beteg barátomhoz. Vera nyitott ajtót. — Hogy van Kosztya? — kérdeztem. — Köszönöm, már jobban... „Megkérdezzem, hogy 6 hívott-e? Nem, még azt hiszi, hogy csak azért jöttem, mert emlékeztetett rá.” Kosztya már valóban siknam tel'jsen fel’ sült' Párnával a háta als * kereszt rcüv óny t fej tett. Közösen megoldottuk a keresztrejtvényt, megittunk egy csésze teát, hozzá lekváros kenyeret és elindultam. Az előszobában, mintegy mellékesen, tréfásan azt mondtam Verának: — Beteg a férjed, rendben, megér‘em. De egy telefont azért megereszthetsz! — Igen, igen •— helyeselt bűntudatosan Vera. — Hívni foglak. Feltétlenül... Hazaértem. — No? kérdezte Vityka. — ö volt? — Nem... Hirtelen eszembe villant. Talán a kultúrházból hívtak! A színházi stúdióból! Hát persze! Már egy hónapja, hogy nem járok a próbákra És ma éppen péntek van Le sem vetettem a kabátomat, elrohantam. — Ne haragudj — mondtam Kudrina Vétocskának, i s*űdió vezetőjének. — Tu-_dom. hogy hívtál. Egész hónapban nem tudtam eljutni — Rendes vagy, hogy el öttél — mondta Vétocska — De hívni nem hívtalak... Másnap a reggeli után azt mondja Vityka: — Talán a könyvtárból kerestek! Mióta készültél, hogy visszaviszed a könyveket, aztán mégsem... — Gondolatolvasó! Gste- hetség! Zseni! — kiáltottam. — Hát persze, hogy a könyvtárból hívtak! Azzal elrohantam a könyvtárba. — Bocsássa meg, hogy elkéstem a határidőt, s önnek kellett felhívnia. Kérem, na haragudjon! — Legközelebb legyen pontosabb! — mondta a könyvtárosnő. — De telefoné1 satásra nincs Időnk... Akkor eszembe jutott, hogy a múlt, évben Grigor Ivanovicstól kölcsön kértem három rubelt. És teliesen megfeledkeztem róla., hű, de kénvelmetlen i Elrohantam Grigor Ivano- vi-shoz. Eltette a háromrubelest, de kiderült, hogy nem ő telefonált. Azután kifizettem a lakbér1, mind a három hónapit és beugrottam a házkezelő- seghez. hogy rendezzem a tartozásom A feleségem azt mondta: — Legközelebb ha sok el- irtézetlen ügyed gyűlik öszze. hencom elváltoztatve én foglak Mhívni °gv telefon- fülkéből. Kitűnő módszer.. Fordította: Kádas Géza Hosszút hasznosítják a megyénkben született mező gazdasági újításokat
