Kelet-Magyarország, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

Mfo* u ' Wtrt WXCTAWRS?AG S. olda? Kedves szovjet vendégeink mátészalkai programja V. I. Belouszov elvtárs látogatásuk céljáról Mint illái- lapunkban hírt ad lünk róla, a hét elején szovjet kulturális küldöttség érkezett Szabolcs-Szatmár megyébe a Szovjetunió Kár- pátontúli területéről. A pár1 munkásokból és kulturá­lis szakemberekből álló öt­tagú delegáció vezetője Vik­tor Ivánovics B elouszov, a Szovjetunió Kárpátontúll Te­rületi Pártbizottságának tit­kára. A vendégek öt napot töltenek megyénkben: ipari és mezőgazdasági létesítmé­nyek, oktatási és népműve­lési intézmények ideológiai és kulturális munkáját ta­nulmányozzák. Kedden, a delegáció lá­togatnának második nap­ján a mátészalkai járás vendégei voltak a szovjet küldöttek, ahová elkísérte őket dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra. A délelőtti órákban Ko­vács Sándor, a járási párt- bizottság első titkára tájé­koztatta a vendégeket a má­tészalkai járás gazdasági eredményeiről, az ideológiai nevelés munkájáról, részle­tesen ismertette a járás kul­turális életét, majd a ven­dégek kérdéseire válaszolt. V. I. Belouszov elvtárs, a küldöttség vezetője a tájékoz­tatót követően mondta: — Szabolcs-Szatmár me­gyében harmadszor, itt a mátészalkai járásban első ízben járok. Mindig nagy érdeklődéssel jövök a szom­szédos baráti ország test­vérmegyéjébe. Ezúttal en­gem személyesen leginkább a pártszervezetek ideológiai nevelő munkája érdekel, Két személykocsival érkez­ne egyszerre a vendégek a ny.rlugosi Szabadság Tsz-be. Az elnöki szoba tanácskozó asztalánál bonyolult számítá­sokba kezdenek, közülük egy fiatal nő fényképfelvételekéi készít a határban. A Nyírsé­gi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársai. . mező gazdasági tudomány megyei várából fogad har­madik éve legtöbb vendéget a szövetkezet. „Mi nagyon komolyan vesszük a három legfontosabb üzemág, a nö­vénytermesztés, állattenyész­tés és a gyümölcskertészet szakköri tevékenységét is — magyarázza dr. Miklóssy Fe­renc tsz-elnök. — Harmadik éve így tartjuk a kapcsola­tot az intézettel. Télen szak­előadásokat tartanak itt. nyá­ron pedig közreműködnek az elméletek gyakorlati meg­valósításában.” „A szövetkezeti közös gaz­daság a valamikori 3—4 má­ssá holdanként! gabonaho­A szovjet kulturális delegáció a Mátészalkai Járási Pártbizottság előtt. Képünkön (balról jobbra): V. D. Ka tu na, a rahói erdőgazdaság szakszervezeti műhely bizottsá­gának elnöke, H. A. Danes, a beregszászi járási könyvtár igazgatója, Kovács Sándor, a Mátészalkai Járási Pártbizottság első titkára, V. I. Belouszov, a Szovjetunió Kár- pátontúli Területi Pártbizottságának titkára, a küldöttség vezetője, dr. Gombás Sán­dor, a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság titkára, dr. Szabó József, a Mátészalkai Járási Tanács VB elnöke, J. V. Himics, a Munkácsi Járási Pártbizottság első titkára, V. M. Glovej, a Nagybereznai Járási Pártbizottság titkára. szeretném ezt a területet minél mélyebben megismer­ni. A járás egészének alapo­sabb megismerése érdeké­ben az oktatási és népmű­velési intézményeken kívül a szovjet kulturális delegá ció ellátogatott a mátészal­kai kórházba, a vállajl Rá­kóczi Tsz-be és az ÉRDÉRT mátészalkai telepére. A kora délutáni órákban KISZ-esek virágcsokorral köszöntötték, majd a község vezetői a pártház előtt üd­vözölték a Vállajra érkezett vendégeket, akik ezt köve­tően megismerkedtek a helybeli Rákóczi Tsz major­jával, termelési eredményei­vel — Örömmel hallottuk eb­ben a járásban a gabonater­mesztés és a kertgazdálko­dás eredményeit, — mondta V. I. Belouszov elvtárs — különösen azért, mert a mi hasonló klímájú területün­kön az itt szerzett tapasz­talatokat jól hasznosíthat­juk, népszerűsíthetjük majd. Hogy csupán egyetlen ter­mesztési kultúrára utaljak, az almatermesztés nálunk egyelőre alcsonyabb színvo­nalon áll, van mit tanul­nunk magyar barátainktól. A Vállajról a járási szék­helyre visszatért küldötteket a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium vezetői fogad­ták, megismertették vendé­geinket a magyar középfo­kú oktatás országos és he­lyi eredményeivel, oktatás­zammal szemben kétszeres eredményt produkál. A 7—8 mázsa sem elég. Több és több kell. Huszonhat fajta rozzsal kísérletezünk kis par­cellákon melyik az, amelyik a mi mostoha körülményeink között a legtöbbet és a leg­jobb minőséget adja. A tu­dományos intézet segített a a kísérleti vetőmagvak be­szerzésében, a termeléshez szaktanácsot ad.” Idei sláger a tsz határában a kétfajta — öt-öt holdon — a triticale. Ez is kísérlet. Még nem teljes a cséplési eredménye, de 23—24 má­zsára számítanak holdjáról. „Nagyon nagy szó ez. Talán nincs is rá más kifejezés mint az: igazi áldás az itte­ni állandó takarmánygond ban.” Meghonosítják, per sze. Jelentősége mindjárt egy nemrég óta „átvett” d<_ nagyon jól bevált gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Röviden: több és jobb ta­karmány: több tej. Ennek sikerétől függ a tejhízlalásos növendék bikanevelés. Jó tanácsnak bizonyul a kis bikaborjuk 200—250 ki­lóra hizlalása — fölözött tej­jel. Most még a háztáji gaz­daságokból is vásárol erre a a céla tejet a tsz. És ha már magának lesz elég? Akkor még több haszon marad az export növendékjószágok után. „A szakköri előadások gyakorlati megvalósítása közé tartozik a dombok közi katlanrészek talajjavítása, vízrendezése is, hogy jobb fűkaszáló legyen. Az intézeti javaslat alapján ezeknek a részeknek újrafüvesítése a korábbi 10—12 mázsa zöld­hozammal szemben 60—80 mázsát nyerünk holdanként. És jobb minőségben.” A tudomány közvetlen bá­torítása alapján határozott a tsz nagyobb mérvű szántó talajjavítás kérdésében is. Idén 100 hold javítása a program, 1970-ig pedig fél­ügyünk jelenével és perspek­tívájával. Az esti órákban a jelen­tős magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatot tartó üzem­be, az ÉRDÉRT mátészal­kai telepére látogatott a kárpátontúll delegáció. Itt Benedek Lajos igazgató szá­molt be a termelési ered­ményekről, majd munka közben is bemutatta a tele­pet. A szovjet kulturális kül­döttség látogatásának máso­dik napja szívélyes baráti beszélgetéssel fejeződött be. Szerdán Vásárosnamény és a naményi járás gazdasági és kulturális életével, intéz • ményeivel ismerkedtek ked­ves vendégeink. (Sz Sz.) ezer hold. A számítások sze­rint burgonyából 40—60, rozsból 8—10, dohányból 6— 7 mázsa holdanként! átlagot várhatnak közepesen kedvező időjárás esetén is. Az intézeti munkatársak a dohánytáblákban végeznek részletes, mindenre kiterjedő méréseket. Cél: pontos meg­állapítása a száraz időjárás­ban hatszor végzett különbö­ző mennyiségű és összetételű kémiai lombtrágyázás ered­ményének. Jelzések szerint a húsz hold kísérleti táblán holdanként két mázsa a pluszhozam; mintegy 60 ezer forinttal kerül több bevétel a közös kasszájába. A tudomány és gyakorlat mind jobban erősödő kap­csolatának haszna ott van szinte kivétel nélkül vala­mennyi új házban, a gyara­podó szép szobákban, a szüntelenül fejlődő kultúra gépeiben, az ízlésesen fino­modó divatban. Nemcsak bátran vál’.alják az újat, ta­nulnak és ehhez szívesen veszik a tudomány közremű­ködését, jó tanácsait. Asztalos Bálint Szabálytalan hozzászólás EGY HOZZÁSZÓLÁST elevenítünk fel, hely szűke miatt egyetlen mondatot ka­pott, amikor élőben elhang­zott. Kocsány Gyula, a Csengeri Járási Tanács VE elnökhelyettese volt az egyik hozzászóló, a megyei nép művelési ankéton. Kérésünk­re foglata össze véleményé: Kocsány elvtárs; mit vár já­rásában a népművelési dol­gozóktól. — Az a tapasztalatom, hogy a népművelési ügyve­zetők, művelődési otthon, vagy klubvezetők egy része alapjában látja a feladatát, de nem eléggé tájékozott a község, a tsz termelési prob­lémáiban Szerintem a nép­művelőnek ismerni« kell a legfontosabb termelési, tech­nikai feladatokat. Természe­tesen nem kívánhatjuk, hog.v úgy ismerje, min; az agronó- mus, vagy más gazdasági vezető, de legyen jártassága, tudja, milyen területen se­gíthet a művelődés eszközei­vel. Sajnos egyes községek­ben, — gondolom nemcsak a mj járásunkban — szaka­dás van a népművelési munka és a termelési tenni­valók között. HOZZÄFÜZÜK: Szerin­tünk is van alapja ennek a megállapításnak. A népmű­velők nem mindig tekintik kiindulási alapnak a mun­katervek. programok elké­szítésénél a község, a tsz, az üzemek gazdasági profil­ját, megfeledkeznek arról, hogy az ismeretterjesztés a közeli szakmai feladatokat is jól segítheti, ha megta­lálják a kellő formákat. Ter­mészetesen „kettőn áll a vá­sár”, a gazdasági vezetők­nek is igényelni kell a nép­művelés munkáját. — Nem tartom megalapo­zottnak egyesek panaszait, hogy a tsz-elnökök, egyálta­lán a gazdasági vezetők hú­zódoznak a kulturális prog­ramok, vagy éppen beruhá­zások támogatásától — foly- tatta a járási tanács vb el­nökhelyettese. Csak úgy van ez, mim más vonatkozásban is, elébük kell menni, igé- nyelni kell a támogatást. A mi járásunkban az elmúlt évben 160 ezer forintot ad­tak a tsz-ek kulturális és sportcélokra. Félmillió fo­rintot költöttek ösztöndíjak­ra. Színház és mozibérletek, új könwek segítik a tagság művelődését, mindez a kul­turális alapból. Sőt, a her­mán,szegi tsz korábban mű­velődési otthont épített, most pedig százezer forinttal já­rul hozzá a községben álta­lános iskolai tanterem létre­hozásához. Szamossályiban a tsz 1,2 millió forintos mű­velődési otthon felépítéséhez 300 ezer forinttal segít ba. De sorolhatnám még tovább. (A csengeri ’órásban hat­van-negyven arányban rög­zítették a szociális és a kul­turális összegek mértékét. Kettéválasztották. — a tör­vény előírásai szerint — az eddig közösen kezelt alap negyven százalékát szavaz­ók meg művelődési, oktatá­si célokra. A sok idős tsz- *ag és járadékos miatt tar­tották méltányosnak a szo­ciális «.lapot 60 százalékban -ögzíteni.) VISSZATÉRVE az eredeti iroblémáhpz, az a vélemé­nyem, hogy a népművelés még nem foglalkoztatja a falusi értelmiség zömét. Kü- 'önösen az agrárértelmiség marad még ki. — természe­tesen nagyon elfogialtak. Hangsúlyoznám nem az ő bibá’uk. hogy nem igénylik eléggé a munkájukat Ccen­ter ben van agrárklub, szer­vezett formája, kerete s já­rási székhelyen az agrárér- elmiség továbbképzésének, ul túráit szórakozásának. Különösen a mezőgazdasági csúcsinunkák után, megfeje­lő program kidolgozásával szép számmal vehetnének részt a népművelésben. Hogy bővüljön a kör, csökkenjen a túlterhelés, arányosan ve­gyen részt a falun élő értel­miség a társadalmi munká­ban. (Véleményt mondott Ko­csány Gyula a nyári falusi népművelési gondokról, as úgynevezett uborkaszezon­ról. amikor néptelenek a művelődési otthonok, könyv­tárak, mozik. Szerinte ez nem tragédia, természetes is. nem szabad emiatt sirán­kozni. De ez nem egyenlő azzal, hogy le is kell mon­dani ebben az időszakban a népművelésről. Az vonzó témák, mint a Járás­ban a honvédelmi és had­művészet) sorozat, vagy a nőtan áccsal közösen rende­zett Kérdezz-felelek esteli, meghazudtolják a pesszi­mistákat. Még a fáradt em­ber is felélénkül az érdekes, izgalmas rendezvényeken A z nem vitás: a nyár a rövid „műfajok”, a frappáns, „ki­hegyezett” — jól előkészí­tett rendezvények időszaka.) A VÉGSŐ MOTTO, amely a beszélgetésből kitűnik: a népművelő - ne hagyja magát „úszni” az árral, hanem 6 irányítsa, ..kormányozza” a művelődési életet, ne szige­telje el magát a környezet­től, igényelje mindenki el­sősorban a szakmai veze­tők támogatását. Páll Géza Megjegyzés: Jutalmuk: fizetett szabadság „Ahol nagy a család, sok munka akad a ház körül. Ko­rábban nálunk is igen sok többgyermekes anya kényszerült fizetés nélküli szabadságra, ha jött a nagymosás, a nagyta­karítás. Az idén — így rendelte kollektív szerződésünk — minden három, vagy többgyermekes anya évi 3 nap plusz jutalomszabadságban részesül. Gyáron belül mi ezt amolyan családkarbantartási szabadság nak becézzük...” A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzemének egyik vezetője újságolta a fenti sorokat. Hozzátette: nem­csak az becsülendő, ha valaki a munkájáért kormány- vagy miniszteri kitüntetést kap, értékelnünk kell a családnevelés fáradalmait is. Ezért helyesli az egész kollektíva a szerződés­nek ezt a kitételét. Nem csupán a ruhagyár az egyetlen, ahol élnek az új juttatás, a jutalomszabadság lehetőségével. A VAGÉP Vál­lalatnál például az idén Kiváló Dolgozó oklevéllel kitüntetett dolgozók összesen negyven napnyi jutalomszabadságot kap­tak. Az UNIVERSIL-nél nem volt ugyan kitüntetés, de egyik dolgozójuk a vállalat érdekét érintő, a kollektíva javára is váló megfeszített tanulmányokat folytat. Méltányolták a munkán felüli áldozatát és jutalomszabadsággal igyekeztek könnyíteni helyzetén. Az iparcikk kisker vállalatnál csak lágy, mint a legtöbb tanácsi üzemben, nagyobb gyárban kéz­hez kapták a kitüntetett dolgozók a szokatlan jutalmat: a fizetett szabadság meghosszabbításáról szóló értesítést. Áldassék érte az új mechanizmus! (as4 Tudomány és gyakorlat Nyírlugoson

Next

/
Thumbnails
Contents