Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

I oliSal CTLET-MASTAÄORSÄÄe »«*. jtfnius fit Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között A .Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, . megállapítva a Magyar „Köztársaság és a Csehszlovák • Köztársaság között 1949. áp- rrilis 16-án aláírt barátsági, • együttműködési és kölcsönös i Segélynyújtási szerződés tör- •fcnejmi szerepét a két állam popéi új típusú kapcsolatai­nak fejlesztésében, és híven a szerződésben foglalt célok­hoz és elvekhez, mélyen meggyőződve arról, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság között a szocialista internacionaliz­mus elvein nyugvó testvéri barátság, sokoldalú együtt­működés és kölcsönös segít­ség megfelel mindkét állam népei és az egész szocialista közösség érdekeinek, attól a szándéktól vezérel­ve, hogy erősítsék a szocia­lista közösség valamennyi országának egységét és ösz- szeforrottságát, és elhatároz­va, hogy rendületlenül telje­sítik a Varsóban, 1955, má­jus 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésből folyó kötelezettségeiket, kifejezésre juttatva azt az akaratukat, hogy következete­sen érvényesítsék a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének politikáját, törekedve Európa békéjé­nek és biztonságának meg­szilárdítására, a nyugatnémet militarizmus és revansizmus erői agressziójának meg­akadályozására. követve az Egyesült Nem­zetek alapokmányában fog­lal célokat és elveket, figyelembe véve a két ál­lam szocialista építőmunká­jának eredményeit és tapasz­talatait. azt a fejlődést, ame­lyet kölcsönös együttműkö­désük az elmúlt húsz évben elért, valamint a világban ez idő alatt végbement vál­tozásokat, elhatározták a szerződés megkötését és a következők­ben állapodtak meg: ' 1. CIKK A magás szerződő lelek a szocialista internacionaliz­mus, az egyenjogúság, az ál­lami szuverenitás és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek alapján tovább erősítik a két állam népeinek sokoldalú együtt­működését és egymásnak testvéri segítséget nyújtanak. 2. CIKK , A magas szerződő felek a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás szellemében mindkét állam gazdasági fej­lődése érdekében elmélyítik a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködésüket és támo­gatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó együttműködést. 3. CIKK A magas szerződő felek to­vább fejlesztik alkotó együtt­működésüket a kultúra, a művészet, a tudomány, az oktatás- és egészségügy, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a testnevelés és az ide­genforgalom területén, előse­gítik a társadalmi szerveze­tek közötti széles körű kap­csolatok elmélyítését. 4. CIKK A magas szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak a két állam érdekeit érintő va­lamennyi fontos nemzetközi kérdésekben. 5. CIKK A magas szerződő felek a jövőben is hozzájárulnak a szocialista országok egységé­nek erősítéséhez, következe­tesen megvalósítják a külön­böző társadalmi berendezke­désű államok közötti békés egymás mellett élés politiká­ját és folytatják erőfeszíté­seiket a béke és biztonság megőrzéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az általános és teljes leszerelés eléréséért; a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, vala­mint a faji megkülönbözte­tés valamennyi formájának végleges felszámolásáért. a CIKK A magas szerződő felek megállapítják, hogy az 1938. szeptember 2fl-én aláírt müncheni egyezmény támadó háborúval való fenyegetéssel és Csehszlovákiával szemben erő alkalmazásával jött lét­re és amely a náci Németor­szág kormányának bűnös, békeellenes összeesküvésé­nek része, valamint az akko­ri nemzetközi jog alapvető szabályainak durva megsérté­se volt, ezért az egyezmény, minden abból származó kö­vetkezménnyel együtt, kez­dettől fogva érvénytelen. 7. CIKK A magas szerződő felek együttesen törekednek Euró­pa békéjének és biztonságá­nak megőrzésére és az euró­pai államok közötti jó kap­csolatok kialakítására Kije­lentik, hogy az európai biz­tonság egyik fontos előfelté­tele a jelenlegi európai ál­lamhatárok sérthetetlensége; továbbá a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel összhangban minden szüksé­ges intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák a mi­litarizmus és revansizmus bármely erőinek agresszióját. 8. CIKK A magas szerződő felek egyikét bármely állam vagy államcsoport részéről fegyve­res támadás éri, a másik ma­gas szerződő fél az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogán — az Egye­sült Nemzetek alapokmánya 51. cikkének megfelelően — haladéktalanul megad számá­ra minden segítséget, beleért­ve a katonai segítséget, és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatást nyújt neki. Az e cikk rendelkezései alapján foganatosított intéz­kedésekről a magas szerződő felek azonnal értesítik a Biz­tonsági Tanácsot és az Egye­sült Nemzetek alapokmányá­ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el. 9 CIKK Ez a szerződés húszéves Időtartamra szól és annak érvényessége mindig további ötéves időszakra meghosz- szabbodik, ha azt a magas szerződő felek egyike sem mondja fel érvényességének lejárta előtt tizenkét hónap­pal. Ezt a szerződést meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok legrövidebb időn belül Prágában történő kicse­rélésének alapján lép hatály­ba. Készült Budapesten, az 1988, évi június hó 14. nap­ján, két példányban, min­degyik magyar és cseh nyel­ven, s mindkét nyelvű szö­veg egyaránt hiteles. A Magyar Népköztársaság nevében: FOCR JENŐ. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: OLDRICH CERNIK, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke Egy hét a világpolitikában Vendégek Budapesten — Az M)H vízumrendelcte Atomsorompó — Elnökjelöltek Vietnamról — Választási harr Franr iaországban A MAGVAK KÜLPOLITI­KA különleges aktivitá­sának újabb hete zá­rult le. A ' hét elején ért véget eddigi legmagasabb rangú indiai vendégünknek, Zakir Husain államelnöknek néhány napos magyarországi látogatása. A nagy ázsiai or­szággal való kapcsolataink intenzíven fejlődnek, s az in­diai elnöknek Losoncai Pál­lal folytatott tanácskozásairól kiadott közlemény elégedetten nyugtázza viszonyunk alaku­lását. Fontos, alapvető nem­zetközi kérdésekben Is lénye­ges hasonlóságok vannak a magyar és az indiai álláspont­ban. Ugyancsak a harmadik világból, Afrikából érkezett hazánk másik vendége, Yero- me felső-voltai külügymi­niszter. Közismert a magyar külpolitika aktivitása az af­rikai kontinensen, de a láto­gatás újabb országgal mélyí­tette el a baráti viszonyt. Az indiai elnök látogatása is világpolitikai eseménynek minősül, de méginkább a nemzetközi közvélemény ér­deklődésének homlokterében állt a csehszlovák párt- és kormányküldöttség budapesti látogatása. A Dubcek és Cer- nik vezette delegáció új ba­rátsági együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés aláírására érkezett fővá­rosunkba, de persze a látoga­tás rövid időtartama is alkal­mat nyújtott a tárgyalásokra. Amint arra a csehszlovák saj­tó rámutatott, a magyar po­litikai vezetés nagy érdeklő­déssel és megértéssel figyeli a csehszlovákiai fejleményeket. A pénteki barátsági nagygyű­lésen Kádár János nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a magyar kommunisták teljes mértékben szolidárisak a csehszlovák kommunistákkal és meggyőződésük, hogy a csehszlovák testvérpárt a szocialistaellenes, ellenséges erőkkel vívott következetes harcban győzelemre viszi a szocializmus ügyét. Alexan­der Dubcek pedig kijelentet­te, hogy hálásak pártunknak, kormányunknak, népünknek a problémák iránti megér­tésért és a CSKP-nak és a csehszlovák kormánynak nyújtott támogatásért. A láto­gatás során elhangzott vala­mennyi megnyilatkozás nagy nyomatékkai emelte ki az in­ternacionalizmus és a Szov­jetunióval való barátság fon­tosságát, a szocialista orszá­gok egységének jelentőségét. A szocialista országok szo­lidaritásának konkrét meg­nyilvánulása az a támogat/s is, amit az NDK kormányá­nak nyújtunk, amikor a nyu­gatnémet kormány és a nyu­gati támogatóik ismét felszít ják a Nyugat-Berlln körüli feszültséget. Mint Ismeretei az NDK — állami szuverén: tásanak érvénvesítéseképpe — útlevél- és vízumkényszer vezetett be a nyugatnéme állampolgárok beutazásainál a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti forgalomban. A nyu­gati hatalmak „egyoldalú nak” minősítették e lépéseket mintha lénne valamiféle szer­ződés a két német állam, vagy az NDK és a Nyugat- Berlin kapcsolataihoz. Sen jogi, sem politikai kifogás nem emelhető a2 intézkedő sek ellen. Mindez azonban mit sem zavarja a bonni kö­röket, amelyek most a pots­dami négyhatalmi megállapo­dásokra hivatkoznak, arra az egyezményre, amelyet ők ma­guk már régesrég felrúgtak Közismert, hogy maga a nyu­gatnémet állam is e szerződé­sek megszegésével jött létre. A szerződésszegés nyugatné­metországi példáinál elég csak az utóbbi hónapokra, így a szükségállapot törvényre, vagy a neonácik előretörésére emlékezten!. Amikor Bonn és szövetségesei ny u gat-berl ini feszültségről, a kelet—nyugati kapcsolatok káros befolyásá­ról beszélnek, elsősorban az NDK-val szembeni ellenséges álláspontjuk feladásán kelle­ne elgondolkozniuk. A KELET-NYUGATI együtt­működési lehetőségek különle­ges példája az atomsorompó- szerződés, amelynek tervezetét a héten nagy többséggel megszavazta az ENSZ köz­gyűlése. A szocialista orszá­gok aktív leszerelési politiká­jának eredménye ez a lépés, amely egyúttal azt is bizo­nyítja, hogy a nyugati atom­hatalmak is elfogadnak bizo­nyos realitásokat. Ez a reali­tás pedig a veszély az atom­fegyver elterjedésére, aminek immár megvannak anyagi- technikai lehetőségei. Az atomsorompó ennek kíván gátat vetni, miközben tág te­ret nyújt és anyagilag is ked­vező lehetőségeket biztosít a békés célú ipari atomkutatá­sokra az atomfegyverrel nem rendelkező atomhatalmaknak. Emellett a három nagy atom­hatalom gyors ütemben dol­gozza ki a Biztonsági Tanács határozatát, amely garanciát nyújt az atomfegyverrel nem rendelkező államoknak az atomfenyegetéssel, atomzsa­rolással szemben. E két lé­nyeges feltétel teszi elfogad­hatóvá az atomsorompó szer­ződést a valóban békés atom­igényekkel fellépő államok­nak és leplezi le egyben áz atomkutatás ürügyén atom­• ogjvert áhítozó bulim áila= "tiet, az atonisorompó vrző« >és elleni aknamunka {jP •ozgatóját. Az atomsorunipu igerzodé* jelzi, hogy milyen új lelie- segek nyílnának a világ •ott, ha az amerikai kormány áltoztatna kudarcot vallott ietnami háborús irónyvona- án. A Robert Kennedy meg­gyilkolása utáni pár* . napos döbbent Brend után teljes len­dülettel folytatódott o/ aráé- ■lkai elnökválasztási iiadjó- •at. A kormány és.;' ! ‘ ios iemakrata pártgéoezet — Kennedy halála vitán — gyekszlk Humprey _ jftvám 'el futottnak minősíteni a kampányt. Ez mind nagyobb határozottságra jízv inözte az immár egyedüli demokrata bírálónak , megmaradt McCarthy!, aki csütörtöki New York-l választási beszé­dében minden edd'Einél hatá­rozottabb programot vázolt a vietnami háború befejezésére és Amerikát égető szociális problémáinak,. orvoslására. Miközben tendenciózusan ter­jedt a hír. hogy a kennedys- ták Humprey mögé sorakoz­nának, McCarthy a meggy il­kolt szenátor államában lé«1 n.vegében annak politikai lif-' veit szólította fel programjá­nak támogatására. Másik ol­dalról Rockefeller folytat egy­re határozottabb, a kormány- politikát bíráló választási har­cot, „új politikát" és új veze­tést követelve. FRANCIAORSZÁGBAN a hé­ten újnbb összetűzésekre is sor került, a rendőrség brutális beavatkozása halálos áldoza­tokat követelt. A figyelem azonban itt most már elsősor­ban a választási hadjáratra irányul. Figyelemre méltó volt e tekintetben a CGT főtitká­rának megnyilatkozása, amely beszámolt a sztrájkolok kö­veteléseinek teljesüléséről, s egyúttal elítélte mind a kor­mány makacsságát és bruta­litását, mind pedig a felelőt­len provokátorokat. Fontos eseménye a hétnek, hogy a száműzetésből hazarendelt Bidault után szabadlábra ke­rült az OAS-ista Sálán tá»- bornok; egybehangzó véle­mény, hogy a feszült helyzet­ben De Gaulle ezt ajánlotta cserében a hadsereg vezetői­nek az esetleges fegyveres tá­mogatásért. Mindenesetre a gauíleista rendszer vergődé­sében újra maga köré tömörí­tetté azokat a szélsőséges ele­meket, amelyek egykor hata­lomra segítették. Ez nyilván­valóan befolyásolja majd a francia politika jövőbeni ala­kulását. Az első nő a világűrben 25. — Ki. ilyen gazdag . — Maria Rzeszewska, u kön> velőségről. Úgy emlék­szem, ö az aki a szendvicse­ket készítette, amikor a könyvelési részleg murit csa­pott a’ mérlegzárás alkalmá­ból. Néhányszor járt ben! jégér; es szódavízért. Volt elég ideje arra is, hogy be­jusson á kincstárhoz. Talán most nem' fogod ellenezni en­nek a hölgynek a lecsukatá­sát. A házkutatást pedig meg kell ismételni. Akkor majd megtaláljuk a többi pénzt is. — Ha megengeded előbb át­olvasom a jegyzőkönyvet, utána kihaügatom Rzeszews- ka asszonyt. — Olvasd él ezt a jegyző­kön.! vet. Mariá Rzeszewska bank- tisztviselőnő. férje a Külke­reskedelmi Központ alkalma­zottja. Három gyerekük van. a legidősebb fiú mérnök, égy tervezőiroda dolgozója. Ké leán” Tk ts! i’áskorú. Szövet keze lakák a Mokotow ne­gyed Dworkowa utcájában, a külkereskedelmi dolgozók la­kásszövetkezetében. Két szo­ba, konyha. A gyanúsított ön­ként mutatta meg a birtoká­ban lévő pénzt, a házkutatási tartók első felszólítására. A pénz egy fém kazettában a szekrényfiókban volt.” ..Rzeszewska gyanúsított ki­jelentette, — tájékoztatott to­vább a jegyzőkönyv — hogy a külföldi valuta és a lengyel zloty a férjéé. A lakás bútor­zata tekintélyes, sok fest­ménnyel. Rádió, hűtőszek­rény, porszívó.” A jegyzőkönyv elolvasása után a százados újra átnézte az „AH” jelű bankjegyeket. — Félek, hogy ezúttal sincs semmi eredmény. — Zárd le előbb. Üldögél­jen negyvennyolc órát, azután pedig hallgasd ki. Csak ke- ményen — tanácsolta a fő­hadnagy. * — Jó gondolat — helyeselt százados — úgy teszek, hogy tanácsolod, de... for­ftva. — Vagyis? — Előbb kihallgatom, majd ha esetleg megerósödig a gyanúm, hogy Rzeszawska hazudik, akkor lecsukatom. A főhadnagy legyintett. Ar­cán látszott, hogy egyáltalán nem ért egyet felettese és barátja lépéseivel. Irena Czaplik, özvegy, 57 éves — a Jarkowski száza­dossal szemben ülő nő csen­des, nyugodt hangon tette vallomását. Gyermekei: három fiú és egy leány. A legkisebb fiú medikus, vele együtt lakik. Az asszony havi 850 zlotyt keres, fiának 500 zlotys ösztöndíja van. Férje a varsói felkelés idején, a Napoleon téri pos­tahivatal elleni rohamban esett el. Harminc éve a Pa- uska utcán lakik. A ház, s a lakásuk épen maradt a háborúban. A bankban annak alapítása, 1946 óta dolgozik. Férje is ott dolgozott, — Ez a maga pénze, asz- szonyom? — A százados ki­vette a borítékból a három ötszáz zlotyst. — Igen, az enyém. — Honnan került magá­hoz? — Minden hónapban kapok a nagyobbik fiamtól ötszáz­ötszáz zlotyt. Akartak többet is adni, de nincs rá szüksé­gem, mert még ebből is tu­dok takarékba tennj. — A pénzt tehát a gyere­kek küldték. Mindegyik egy- egy bankjegyet? — Nem. A pénzt a legidő­sebb fiam adta ide, aki Var­sóban lakik. Mindig ő adja. a gyerekek pedig elszámolnak egymás között. — Mit csinálnak a gyerekei és hol laknak ? — Férjem éleste után négy gyerekkel magamra marad­tam, a legidősebb akkor volt 14 éves. Amelyik most orvos- tanhallgató, akkor még ka- ronülő volt. Amikor vissza­jöttünk Varsóba, ugyanis a lakásunk nem pusztult el, mosásból éltünk. A bank meg­nyitásakor felvettek oda dol­gozni, a férjem emléke után. Ű ott hivatalsegédként szol­gált Franciszek úrral együtt. Nehéz volt nekünk. A legna­gyobb fiúnak abba kellett hagyni a tanulást és elment dolgozni. Szomszédunk ké­ményseprő volt, felvette hát maga mellé Ez a fiam most a kéményseprő szövetkezet­ben van. Megnősült, saját lakásában él. Jól keres. Azt mondja, hogy a hatezer is megvan havonta. »«folyta tjük) Az első férfi; Gagarin és az első nő: Tyereskova, szovjet földről emelkedett a magas­ba, hogy megkezdje az űr titkainak újszerű felderítését és utat nyisson az emberiség­nek idegen bolygókra. Mind­kettőjüket a szovjet tudo­mány és technika tette képes­sé erre a csodálatra méltó bravúrra. És ezenfelül még valami. Amikor öt évvel ezelőtt, 1983 június 16-án V. V. Tye­reskova 49 fordulatot tett a Föld körül űrhajóján, az egész világ elámult. Tyeres­kova fizikai, szellemi és er­kölcsi készenléte semmikép­pen nem lehetett egyetlen személyre korlátozott tulaj­donság. Mindenki elismerte e nagyszerű nő bámulatos aka­raterejét, tudását és bátor­ságát, de minduntalan el­hangzott a kérdés, miért ép­pen szovjet nőé az elsőség az űrben? Sokféle válasz lehetséges a kérdésre, de csak hosszú ta­nulmány keretében lehetne megvilágítani a probléma minden részletét. Magát a lényeget eléggé érzékelteti az utalás a szovjetország éle­tének rendjére. Azokról a tár­sadalmi létfeltételekről van szó, amelyek a szovjet nős egyenjogúságát az utópiák vi­lágából a valóság világába emelték s ezzel minden ' más társadalmat megelőztek A Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak 49 százalé­ka nő. Még többet mond az a tény, hogy a felsőfokon képzett szakemberek népes táborában a nőké a többség. Az egyetemek, főiskolák és más szakintézmények előadói­nak a fele nő, és ugyancsak nő minden harmadik mérnök. Nincs az állami, társadalmi, gazdasági, tudományos és művészeti életnek egyetlen olyan szektora sem, amely­ben kiváló eredményeikkel ne szerepelnének a nők. Tyereskova ennek a rend­szernek nagyszerű képviselő­je. Nemcsak rátermettségé­vel, teljesítményének nagy­ságával nyerte el az egész vi­lág rokonszenvét, hanem sze­rénységével, kedvességével, emberszerető közvetlenségé­vel is. Tettével hazáját, az általános emberi tudományt és a nők felemelkedésének ügyét egyaránt szolgálta. A haladás minden igaz híve szeretettel köszönti őt hősí cselekedetének ötödik évfor­dulóján— <F.> 3 Jerzy Edigey bűnügyi regénye Í0MS UúUs " Fordította: Szilágyi Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents