Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-11 / 135. szám
1W9. JÄnhis 11. KELET-MAGYARORSZA» 9. «Mit Gyorsabb felelősségre vonás A bíróság elé állítás jogintézményéről Mint már ismeretes, a vonatkozó eljárási rendelkezések 10G8. március 1-től kezdve lehetővé teszik, hogy a bűntett elkövetőjével alaposan gyanúsítható személyeket vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül járásbíróságok elé állítsák. Az utóbbi időben a Kelet- Magyarország hasábjain több ■bírósági ítéletet olvashattunk, melyekben a bűntettek elkövetését 3 napon belül követte a bírósági felelősségre vonás. Mi tette lehetővé és indokolttá a bíróság elé állítás jog- intézményének bevezetését? Az, hogy az elmúlt évtizedben hazánkban a szocialista törvényesség megszilárdult. Az eljáj ási jogszabályaink éppen a korábbi időszak törvénysértései miatt, a törvényesség túlzott biztosítására törekedtek. Ennek során nem tettek különbséget az egyszerűbb megítélésű és nagyobb, bonyolult ügyek között A helyzet viszont az, hogy a bűnügyek jelentős része viszonylag egyszerű megítélésű és kisebb jelentőségű. Ennek ellenére minden ügyre (kisebbre, nagyobbra) egyforma eljárási szabályok voltak érvényesek. Emiatt is a sok formális rendelkezés megtartása gyakran elhúzta az egyes büntető eljárásokat, holott jogpolitikai erdek, hogy a bűntett elkövetését mielőbb kövesse a felelősségre vonás. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a bírósági tárgyalást megelőző eljárást lényegesen meg lehet rövidíteni anélkül, hogy ez a törvényességet .és a terhelt védekezését veszélyeztetné. A törvény ugyanis a bíróság elé állítást szigorú feltételekhez köti, ami meggátolja, hogy az egyes eljárások gyorsítása és egyszerűbbé tétele a törvényesség gyengítésére vezessen. Az előállítás a törvényi előfeltételek meglétében is elsősorban olyan bűntettek miatt indokolt, amelyek a közrendet, közbiztonságot, a társadalom személyi és vagyonbiztonságát sértik, vagy veszélyeztetik, feltéve, ha az elkövető gyors felelősségre vonása a társadalom védelmét hatékonyabban szolgálja. Az előállítás intézményének helyes és törvényes alkalmazásával az igazságügyi szervek hatékonyabbá kívánják tenni a bűnözés elleni küzdelmet és a jogpolitikai elvek gyakorlati érvényesülését Dr. Kovács Pál, / a megyei bíróság elnökhelyettese A vízellátási zavarok csak átmenetiek Gyorsítják a nyíregyházi vímű bővítési mániáit Az új kutak bekötéséig türelemre és megértésre van szükség A vízhiány ezekben a napokban nem újság a városban. A szörcsögő hangot adó vízcsapok hallatán joggal veti fel a kérdést a lakosság: mi az oka, hogy az alig pár éve épülj nyíregyházi egységes vízmű már a nyári hónapok kezdetén sem tud elegendő vizet szolgáltatni? Tájékoztatásul az illetékesek elmondották: a korábbi években a városi vízmű építésének csak az első szakasza fejeződött be. A Kótajban épült IX kút egy vezetékpáron naponta — 8000 köbméter víz szállítására képes. A fogyasztók számának gyors növekedése, újabb üzemek építése, azoknak együttes kiszolgálása azonban már nehézséget okoz. Éppen ezért új kutak fúrását kezdték meg, s elkészült újabb kilenc. Ezeknek már csak a beköté-. sük van hátra. Három kút bekötése egy-két hónapon belül várható, s ezzel a napi kapacitást 12 000 köbméterre emelhetik. s_. A további kutak bekötése Is folytatódik, de ezek kihasználása már csak akkor lesz lehetséges, ha újabb vezetéket építenek Kótajbói Nyíregyházára. Ezzel már a napi teljesítmény a jelenleginek duplájára, 16 000 köbméterre növelhető. Mindez 1970-ig, a már megkezdett újabb ötvenmilliós beruházási program keretében kerül megvalósításra, melyből csupán az új vezeték megépítése 13 millió forint lesz. Ennek már a jövő évben készen kell lenni. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízottjai jelenleg a helyszínen vizsgálják felül azokat a lehetőségeket, amelyek a munka meggyorsítását eredményezik. Soron kívül szállítja az új kutak bekötéséhez szükséges kettős szűrő- testeket a Csepeli pgyedi Gépgyár is. A vízhiány tehát végső soron átmeneti, de a kapacitáshiány érthetően éppen a nagy melegben okoz problémát. Azonban ez két hónapon belül megoldódik. Addig is — úgy a sok vizet használó ipari üzemek, mint a lakosság részéről — megértésre és türelemre van szükség. Mindenki csak annyi vizet használjon, amennyire feltétlenül szüksége van. A közeli napokban a vízművek, a nagy fogyasztók, valamint az érdekelt szervek megbeszélést tartanak, ahol részletesen ismertetik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az átmeneti nehézségek elhárítására tesznek. Ugyanakkor felhívják az érdekeltek figyelmét is a tennivalókra. A tanácskozáson elhangzottakról lapunk részletes tájékoztatást ad. „Kossuth átka44 Szatmárcsekén VIT egyenruhák Egy fogatos, egy traktoros, egy növénytermesztési brigádvezető, egy nyugdíjas éjjeli-nappali őr s az újságíró ülnek a fa alatt- 28 fok a meleg árnyékban. Egy marék kék virágú növény ürügyén kezdődik a beszélgetés. A növény által Turistvándi alatt egy négyholdas táblát kékvirágos szőnyeg borít. — Olajlen — mondja a fogatos. — Kifizetődő termeszteni, ha kedvez hozzá az év. A magját jól megfizetik, a kórója is értékes, a pelyvája rneg kitűnő abrak. Mi is termesztettük, csak akkor nem kedvezett az idő. Az idő?! Szatmárcseke határát ritkán veri Kossuth átka. — Mi az, hogy Kossuth átka? Úgy tartják a népek, hogy Kossuth Lajos, amikor száműzték, mielőtt átlépte a határt, megátkozta az országot: „hét májusi eső verje, amiért rossz volt hű fiához.” —■ Most Kossuth átka van rajtunk. Itt bőven esett az eső. Szatmárcsekének kedvez az év. — Ősszel mindent leszántottunk — szól a traktoros. — És még az is szerencsénk volt, hogy tavasszal nem volt májas a föld. Most gyönyörű a határ. Mindent idejében elvetettünk. Ez még sose volt — Mi az. hogy májas a föld? — Nem lehet szántani, vei ni. Vizes, összeáll, nem for dítja az eke- A gép elül ra ta, a ló csak dagasztja. — Öreg ember vagyok követelte ki és kapta meg j szót az éjjeliőr — de csak- ugvan ilyen szép határt ritkán iehet látni. A vezetés is teszi. Amondó vagyok, az ú; elnök Agronómus volt itt. most elnök. Faluba való. Olyan ember, hogy mindenre van szeme, űrzöm itt a dolgokat és egyszerre csak arra riadok, már a hátam mögött áll. —- Megteszi — helyesel a traktoros. — Megteszi, hogy rálopakodik az emberre. En is a rizst árasztottam, egyszerre csak hallom, jön valaki. Éjfél már elmúlt. Az eső esett és arra gondoltam, ki a csodának van kedve a határban kóborolni. Hát az elnök állított be a bódéba csurom vizesen. — És a régi elnök? — Főkönyvelő egy másik tsz-ben. Jár itt néha, motor- kerékpárja van. Azt mondja, jobb ott neki, jobban járt. Nekünk is jobb, mi is jobban jártunk. Nevetnek- A fogatos jól megtermett, pirospozsgás férfi, a csenevész kiállású traktoros vállára csap. Tetszik neki a szójáték. Kifejezést is ad megelégedésének' — Nagy kupec ez. Kupec a javából. i — Kupec? — Az hát. Az volt. Vásárokra járt, most meg már traktoros. Olyan természetű ember. Egyszer csak látom, tekeri egy ócska körmös kormánykerekét. Kitanulta. Le is vizsgázott belőle. A traktoros nem tiltakozik. Kupec volt. Szarvasmarhával, sertéssel kupeckedett. Azt sem tagadja, az első traktorosvizsgán megbukott, mert súgott, de végül is csak levizsgázott. Arról is szól még, hogy kiütött már egy elefonoszlopot, a traktor neg a Túrban kötött ki, de ő legúszta- Most már persze, ncs probléma. \ traktoros vidám történetei után újra komoly dolgokra terelődik a szó. Arra, hogy pünkösd második napján is dolgoztak, hogy vett a tsz egy markolót, amit tiszaka- vics kitermelésre használnak majd- De leginkább azt latolgatják, ebben az évben másképp alakul minden. — De miért ebben az évben? Miért nem korábban? — A vezetés dolga. Azt csináljuk, amit mondanak. Ha nem jól mondják, úgy alakul hozzá a kedvünk is. A fogatos konkrétan fogalmaz. — En nem vagyok jó számtanista. Nem kenyerem. De vasárnap kiszámítottam, hogy tavaly 15 ezer forintot kerestem, az idén 5 ezer forinttal többnek kell lenni. Szatmárcsekén a Haladás Termelőszövetkezet udvarán, szemben az irodával, a nagy fa alatt nem először beszélgettek a tsz-tagok. Jó és rossz dolog, szomorú és vidám történet gyakran téma ott (seres) Ebben az egyenruhában vesznek részt a magyar fiatalok küldöttei a szófiai IX. Világifjúsági Találkozón. (MTI foto — Petrovits László felvétele) Hárman, vízi emberek Napfény, szél, hideg úgy van meg bennük, mint fémvezetékekben a villanyáram. Elnyűhetetlenek. Hárman, vi. ziemberek. Hajnali öt órától kilencig szelte csónakjuk a nagykóllói tavat. A halak rendben megkapták soros eleségüket. S míg hozzákezdenek elkészíteni a következő adagot, elszívnak egy cigarettát. Különösen a hetedik X-hez közeledő Hegedűs Imre bácsi vágyik egy kis pihenésre. Vízben úgy sem beszél a halász. Hagy maga után egy újabb történetet. Mivel itt pár nap múlva lejár a küldetése. Megy vissza Timárra, a holt Tisza ághoz. — Jöjjünk közelebb — indítja a beszédet Hegedűs Imre bácsi. — Tán senkinek sincs annyi esete, mint nekem. Az is, miképpen aludtam el tavaly. Akár egy halott... Szigligeti Zoltán legifjabb halásznak csücsörítve marad a szája, miután kifújja a szippantott füstöt— ...Ahogy mondom. Kezdődött azzal, jön hozzám a Zi!,ahi Józsi halellenőr a ti- mári ágnál. Menjek haza vele Nagy faluba, mert egyik ámboráról jegyzőkönyvet ikar felvenni. Legyek tanú tozzá. Nem akartam. Akkci életemben először fájt a fejem. De Zilahi nem hagy bé kén. Ad ő fej gyógyítót. Csak üljünk kerékpárra. Rakatna zon be a kocsmába. Három cent pálinkát megittam. C még lenyelt egy pohár sört Akkor adta a fejfájástól va lot. Két szemet. Egyszerre be kaptam. — Tényleg az volt? — Fene tudta- Nem ízleltem én azelőtt soha orvosságot. Elég az hozzá, mikor érünk Nagyfaluba furcsa, álmos fáradtság kezd gyötörni. — Altató volt az! — Várjatok. Na bizony, alig várom, hogy végezzen a Zilahi. Akkor ígéri, elkísér ha záig. Észrevett valamit a huncut, mert somolygott. Otthon meg nincs a feleségem Ellenben nyitva az udvar ablak. Én azon be. ígérem , Zilahinak, várjon kicsit. Adó- ki neki az ablakon pár pohái bort. Mivel van kis szőlőháztájim. Vettem a lopót. Azután... nem volt tovább. Lefogytam, elnyúltam a hordo mellett- Abban a pillanatban elaludtam. Mintha végképj. elszállt volna belőlem s szusz. A nevetés belebomlik a keskeny ajtón beömlő napfénybe. — Hol ébredt Imre bátyja.' — Az ágyon. Ingben, alsóban. MEGjEGYZESEK: Lépjen le ? í Egy munkásember, a dühtől elsápailva, de magán íral- kodva, s előzőleg illedelmesei» kopogtatva nyitott be a Ttis- várdai Járási Tanács VS. elnökhelyettesének szobájába. Elnézést kért a zavarásért, de remegett a keze, amikor az orvosi papírokat átnyújtotta és felvilágosítást kért. Segítséget, hová forduljon, Ki az, aki dönt az ügyében, ki jogosult arra, hogy megmondja és a papírra is ráírja: táppénzre jogosult. Erre nem került volna sor, ha az egésa- ségügyi osztályon megfelelően fogadják. Innen jött át, s panasszal élt. A tanácselnökhelyeltes kellemesen fogadta, leültette és türelmesen meghallgatta panaszát. Fogát húzták, fúrták, arcában még benne volt a fájdalom, kilométereket kerékpározott egyik faluból a másikba, mert falujukban az orvos nem rendelt, így került ide. ö tehet erről? Nem. Csakhogy nem valami szívélyesen fogadták az egészségügyi osztályon. Miután érdeklődött — fáradtsággal a lábában és arcában, hosszú utánjárás tán az ügye intézése végett ízt válaszolták neki, hogy „na nagyon érdeklődjön a főorvos után, lépjen le.” Az asztalnak két oldala van. Nem szabad összekevernie akik az asztal mellett ülnek azok szolgálnak. Kiszolgálják az ügyfeleket. Farkas Kálmán Még nem késő... Messziről észrevehető a leJ veleki Dózsa Termelőszövetkezet pajtavárosa. Az úton nem lehet úgy elmenni, nogy rá ne tekintsen az ember. A pajták fennen hirdetik nagy arányokban termelnek dohányt a levelekiek. A pajták azonban vétkes könnyelműségről is tanúskodnak. A pajtaváros első sorának nád- ét szalmatetejét szinte kivétel nélkül kikezdte az idő Kilátszanak, nem csupán a tartólécek, de sok helyütt szarufák is. Egy-egy ilyen dohánypajta megépítése annak ideu jén sok pénzébe került az államnak, a tsz-nek. Faanyagé ban nem vagyunk olyan gazdagok, hogy az emlékezete* dohánypajta építési program mot minden évben megismé-í telhessük. Jó lenne, ha a teiv melőszövetkezet vezetői — mielőtt egy kiadós vihar a dohánypajta tetejét teljesen elvinné — itézkednének a pajták megjavításáról. Seres Ernfi Színesedik a nevetés. — A felesége? — Még a kamrában találva, tejet akart velem itatni) Nem tudtam róla. Akár te-j metés is lehetett volna félő*: lem. Úgy délidőtől másnap hajnali négyig aludtam... Az asszony meg a szentnek se akarta hinni, hogy a Zilahi szerétől történt. Az készített ki. Inkább arca fogadkozott, beszijtam. Berúgtam. Tudhatjátok, ilyesmi nem történhet velem. Jó három hónap múlva tisztázódott a dolog. Mivel a kutyamája Zilahi beállottá az asszonyomnak» .ényleg altatók voltak azok a ás rózsaszín szemek. így örtént ez az esetem A tavon puha hullámok űzik egymást. Néhol gyűrű ajzolódik; felszippantanak az ranypénzű pontyok. Feláll a három vizi emberi Munkához látnak. Hegedűs Imre bácsiról egy történet ismeretével gazdagabban eki már kifogyhatatlanul s< un. Aotalos Báliig
