Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-07 / 132. szám
Megfontolton Termelőszövetkezeti parasztságunk körében jó a hangulat, elégedettség tapasztalható. A korán jött aszály ellenére nem csökkent a munkakedv, sőt a kedvezőtlen természeti tünet kettőzte a szorgalmat A jó hangulatnak, elégedettségnek egyik alapvető tényezője, hogy a termelőszövetkezetek pontosan fizetik a tervezett előlegeket, az év első öt hónapjában jelentősen nőtt a parasztság átlagjövedelme. Rendjén való dolog. Ezt meg is kell tartani. Az aszály, a várható hozamcsökkenés ennek függvényében a kevesebb árbevétel, azonban mindenkit gondolkodásra kell, hogy késztessen. A parasztok, a mezőgazdasági termelésbői élők tudják, hogy fogy osztásuk, gazdaságuk fejlesztése, jövedelmük mértéke mindig alkalmazkodott az adott év várható terméseredményeihez. A jó gazda mindig számolt, s reálisan, csak olyan mértékben terhelte gazdaságát, amennyire fedezete volt, amely a következő év terme’égének alapjait nem ingatta meg. Akadnak termelőszövetkezetek, ahol jó gazda módjára a jövedelem-kieséseket látva már most mérlegelnek és csökkentik a kiadások mértékét, felülbírálják a tervezett beruházásokat, hitelkérelmeket és a nem sürgős halasztható vásárlásokat, kifizetéseket a jobb napokig elodázzák. Van azonban ellenpélda is. A termelőszövetkezetek egy része nem veszi, nem akarja figyelembe venni a kialakult helyzetet, megfeledkeznek arról, hogy az új gazdasági irányítási rendszerben saját maguknak kei’ gondoskodniuk a problémáit megoldásáról. Nem arról van szó, hogy az önállóságban teljesen magukra maradtak a közös gazdaságok. A gondok megszüntetésében az állam továbbra is segít, de érthetően fokozottabb mértékben ott, ahol a szövetkezet vezetősége és tagsága már minden lehetőséget kihasznált, mindent megtett a hozamok és jövedelemkiesések pótlására. Fontos tehát, hogy a termelési és fejlesztési ráfordításokkal ésszerűen, taka rékosan bánjanak a gazdaságok, a tervezett munkadíjak kifizetését körültekintően végezzék. Mindez nem vészharang kongatás, de ahol a figyelmeztető jelekre nem ügyelnek, ott év végén, a következő év elején stílyos pénzügyi helyzetbe kerülhet a szövetkezet.. Termelőszövetkezeteink *lőtt nem ismeretlen szó a hitel- képesség. A mezőgazdasági üzemek, hogy gazdálkodni tudjanak, hogy bővített újratermelést folytathassanak, a hitelek különböző formáit veszik és vehetik igénybe. Ott ahol elszámolják magukat, ahol az akaratnak és elgondolásoknak nem teremtenek kontrollt, ott hitelképesség helyett, hitelképtelenséget teremtenek. Ennek következményét nehéz, de el kell viselni. Most a gazdálkodási év- hatodik hónapjában még van idő és lehetőség a kialakult helyzet bírálatára, a sürgős intézkedések megtételére. Később erről már nemigen lehet beszélni. (S. E.) Mintaüzem termelőszövetkezet Nem véletlen, hogy a ra- kamazi Győzelem Termelőszövetkezetet mintaüzemmé jelölték ki. A termelőszövetkezet sikereinek egyik alapja a fejlődő szocialista brigádmozgalom; jelenleg 16 brigád dolgozik. A megyei pártbizottság elismerő oklevelének átadásával egyidő- ben a termelőszövetkezet vezetősége a szocialista brigádtagokat pénzjutalomban részesítette. A jó munkáért összesen 16 ezer forintot osztottak ki. 26 szocialista brigádtag bronzkoszorús jelvényt kapott, egy szocialista brigád tagjai pedig oklevelet. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet most csatlakozott a tiszalöki Kossuth Tsz versenyfelhívásához s elhatározták, hogy a Magyar Kommunista Párt és a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére minőségi munkával túlteljesítik a pénzügyi terveket, növelik a tsz-tagok munkában töltött napjainak számát. A IX. VIT TISZTELETERE Színes ifjúsági program Nagygyűlések, pályázatok, versenyek, ifjúsági találkozók Szabolcs-Szatmárban Gazdag programmal készül az ifjúsági szövetség a IX. VIT eseményeire, amelyek nemcsak Szófiában, hanem szerte a világon zajlanak. A fesztivál jelszava; „Szolidaritás, béke, barátság”. E gondolatok jegyében készülnek a fiatalok. Már júniusban megkezdődnek a járásokban a rendezvények. Ekkor lesznek a szellemi vetélkedők járási döntői, amelyeknek témája a VIT- ek történeté. A megyei döntőre augusztus 25-én kerül sor. Csaknem minden alapszervezetnél VIT jelvény- szerző sportversenyek lesznek. Ezek legjobbjai a területi döntőkön júliusban mérik össze tudásukat. Az úttörők és a KISZ- esek egyaránt bekapcsolódtak abba a mozgalomba, amelynek célja fesztiválajándékok készítése. A legszebb darabokat a szabolcsi A tizenegyedik forint! A konzervgyári kerekanztal-beszélgetésünk eredménye Egy hónapja ismertettük a Nyíregyházi Konzervgyár és a szabolcs-szatmári termelőszövetkezetek vezetőinek kerekasztal-beszélgeté- sét, melyet szerkesztőségünk szervezett. Megírtuk: a kapcsolatok elmélyítésére megállapodás született, hogy bizonyos nagyságú termőterületek leszerződése esetén a gyár tízszázalékos felárat fize az ilyen területek termékeiért. A konzervgyár közgazdászai egy hónapot kének a megfelelő területnagyságok kiszámítására. A mai napon a pc«ta valamennyi érdekelt termelő- zzö ve.kezeinek i. ikézot silet- e azt a levelet, amely az adutokat tartalmazza. Mi is ».vzöijük. hadd legyen nyil- i ános a beszélgetés beiejo- zesa is. Ezek szerint a felár megkapható, homoktalaj esetén .r.galabb száz holdnyi szerződéses paradicsom.érmésért, zöldpaprika, uborka, csöves zöldborsó és vegyes zöldség esetén viszont már 50—50 holdnyi szerződőt erület után is kaphat ked- ezményt a tsz. Kötött talajon a minimális rületek: paradicsomból S0, zöldpaprikából 50, uborkából 60, zöldbabból 70 és csöves zöldborsó esetén 60 hold. A lápos — „kotu” — talajoknál paradicsomból 60, zöldpaprikából 50, uborkából 50, zöldbabból 40 és gyökérféleségből 100 hold a megkívánt legkisebb terület. Végül vegyes talajoknál: paradicsom 100, zöldpaprika 50, uborka, zöldbab és csöves zöldborsó is 50—50 hold. Mivel a felajánlott kedvezőbb ár a konzervgyárnak a nagyobb egységekkel való kapcsolat nagyobb gazdaságosságából adódik, magától értetődik, hogy csak abban az esetben fizeti ki, ha az említett nagyságú területekről a gyárral szerződő termelőszövetkezet az egész termést a konzervgyár számára adja el. Március 17-i, „Partnereket keres a konzervgyár” című szerkesztőségi cikkünk megjelenése óta folyt ez a hasznos vita. örömmel zárjuk le, mert hozott eredményt Figyelmeztetés: most, júniusban a Nyíregyházi Konzervgyár hajlandó több évre is távlati szerződéseket kötni a termelőszövetkezetekkel. VIT-küldöttek viszik Szófiába. A KISZ széles körű albumpályázatot hirdetett. Ebben az eddigi Világifjúsági Találkozók történetét dolgozzák fel a fiatalok. Megszólaltatnak szabolcsi embereket is, akik résztvevői voltak a korábbi fesztiváloknak. Az albumpalyázat díjait szeptemberben adják át. Két nagy ifjúsági demonstrációt rendeznek a megyében: június 23-án ifjúsági nagygyűlés lesz a fehérgyarmati járásban, Cé- génydányádon. Itt Szabó János, a KISZ Központi Bizottságának titkára mond beszédet. Az ünnepséget egésznapos kultúr- és sportműsor követi. Tiszadadán az országos Duna—Tisza túra résztvevői találkoznak június 26- án a tiszalöki járás fiataljaival, a szomszédos járások, községek küldötteivel. A ti- szadadai rendezvény fontos része az országos VIT-prog- ramnak. Nyíregyházán a bélyeg- gyűjtők is hozzájárulnak a fesztiválrendezvények sikeréhez: kiállítást nyitnak, amelynek bélyegeit a korábbi VIT-ek tiszteletére adták ki a különböző országokban. Vízgazdálkodási program készült a vészé.yszietett területek ár- és belvízvédelmére Árvíz, belvíz, aszály; e három természeti csapás gyakran okoz súlyos károkat a megye mezőgazdaságában. A tavalyi belvizes esztendő pedig több ezer családot tett rövidebb-hosszabb ideig hajléktalanná. Sajátságos földrajzi fekvése a kivételesen szélsőséges adottságú megyék közé sorolja Szabolcs-Szatmárt. Megoldásra váró feladatok Megyénkben még mindig sok a lecsapolatlan terület. Termőföldjének jelentős része — főleg a jobb minőségű talajok — a fő vízgyűjtők mentén találhatók. Ezek belvízmentesítése az árhullámok idején nagyrészt csak gépi úton oldható meg. Ennek ellenére a jelenlegi szivattyúkapacitás egyes belvízrendszerekben nem kielégítő, vagy egyáltalán nincs megoldva. Ilyenek a Felsőszabolcsi rendszer, a lápi térség és a Túr belvízfőcsatorna, stb. A belvízveszélyt fokozza, hogy a csapadék eloszlása is szélsőséges a megyében. Tiszabecs térségében például ötvenéves átlagban a lehullott csapadék évi 700 milliméter felett van, míg Nyírbátor és Kemecse környékén 550 milliméter alatt. A belvizes évjárás idején viszont a nyírségi területeken volt a legtöbb csapadék. Például Napkoron az éves átlag 1132 milliméter volt. Az ár- és belvizek elleni védekezés megyénkben tehát végső soron olyan komplex műszaki feladat, melynek kivitelezése — megfelelő kapacitású víztárolók megépítése esetén — mindhárom természeti csapás ellen védelmet nyújt. A megoldásra váró feladatok ismeretében határozott úgy az elmúlt év szeptember 18-i ülésén az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, hogy 1068-ig el kell készíteni a megye belvízveszélyeztetett területe komplex vízgazdálkodásának közeli és távlati fejlesztési tervét. A fejlesztési program elkészítésében részt vettek: a vízügyi igazgatóság, a tanácsok szakigazgatási szervei, a vízgazdálkodási társulatok, a KPM és az érintett területek termelő- szövetkezetei és állami gazdaságai. Ezt hagyta jóvá legu'óbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. igen nagy feladatot jelent. Építésük már a korábbi években megkezdődött. Az azóta bekövetkezett változások — a mezőgazdaság fejlesztése, a termelési biztonság meg'eremtése — fokozott mértékben megköveteli a további feladatok gyorsabb megoldását. Legkritikusabb terület a Szamos—Kraszna közén az Ecsedi-láp. Ennek rendezésére összefüggő tanul mány- terv készült. A tanulmány- terv alapján a Keleti-főcsatorna és a Kraszna közötti terület főmű fejlesztési kiviteli terve elkészült, s a munka megkezdődött. Itt 1970-ig 22 millió forint kerül beépítésre, melynek során elkészül a kocsordi, a tyukod-vájási és a tiboruti szivattyútelep. A három új telep teljesítménye másodpercenként 5,3 köbméter. A Keleti-főcsatorna és a Szamos közötti térség programterve 1970-ig készül el, ezután kerül sor a megvalósítására. A Keleti- és lápi főcsatorna vízvisszatartó műtárgyai már 1970-ig elkészülnek. A tervezett beruházásokkal az ecsedi-lápi térség belviz problémái főművi szinten rendeződnek. Azonban egyidejűleg komplex vízgazdálkodási feladatokat is meg kell oldani. A Tisza—Szamos közi belvízrendszer problémáinak megoldására a nagyari Tur- átvágás befejeződött. Az új programterv Olcsvaapátinál 1970 után egy másodpercenként tíz köbméter teljesítményű szivattyútelep építését irányozza elő a Túr belvízfőcsatornára. Ezzel a Tisza magas vízállása esetén is biztosítják a terület belvízmentesítését. Nyolcmillió köbméter föld A felső-szabolcsi vízrendszer fejlesztése a halásztanyai szivattyútelep megépítésével megoldódott. A beregi rendszer jelenlegi gravitációs kiépítettsége jót de a gépi á’emelés a követelményeknek nem felel meg. A Keleti-Nyugati Főcsatorna menti vízrendszerben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság végez nagyobb arányú munkákat. A Királyér és a Nyugati Öntöző Főcsatorna kereszteződésében egy másodpercenként 3,9 köbméter teljesítményű szivattyútelep épül. A programtervezetben szereplő munkák nagyságára jellemző, hogy a fejlesztés és korszerűsítés 1968-tól 1970-ig terjedő szakaszában a főmüvi-üzemközi, ár- és belvízvédelmi fejlesz esi, valamint a közúti vízrendezési beruházások során több mint nyolcmillió köbméter földet kell megmozgatni, és mintegy kétszázezer köbméter betont és betonelemet szükséges beépíteni. Ugyanakkor összesen több mint háromezer kilométer hosszú csatornahálózatot kell építeni,' A tervezett beruházás ösz- szege 1970-ig megközelíti a 345 milliót, de az 1975-ig kidolgozott komplex vízgazdálkodási fejlesztési program megvalósítására az igény jóval meghaladja as egymilliárd forintot. Tóth Árpád Legsürgősebb az Ecsedi-láp Mikor kell kikérni a szakszervezet véleményét a heti pihenőnap megváltoztatásához? Belvízvédelmi műveink I fejlesztése és korszerűsítése — állapítja meg az azóta I elkészült programtervezet — I Egyes helyeken, különösen a vendéglátóiparban, viták merültek fel a heti pihenőnap megváltoztatásáról. Kü lönböző fórumokon többen érdeklődtek, hogy a vállalatok vezetői a heti pihenőna;, áthelyezéséhez milyen esetekben kötelesek kikérni a szakszervezet hozzájárulását, véleményét. A Munkaügyi Minisztérium most állást foglalt a kérdésben. Ha a heti pihenőnapot a vállalat egészére vagy nagyobb egységeire állandó jelleggel más napra helyezik át, (például a vendéglátóiparban a vendéglők szünnapját), az új, heti pihenőnap idejét a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Ha csupán esetenként rendelik el, hogy nagyobb egységek a heti pihenőnapon dolgozzanak, a kollektív szerződésbe ezt nem kell felvenni, de az intézkedés előtt ki kell kérni a szakszervezeti szerv véleményét. Nem szükséges azonban a szakszervezet közreműködése abban az esetben, ha a pihenőnapi munka a dolgozóknak csak kisebb csoportját érinti. Öregek a kispadon Virágzik és hódító az olajfa illata. Jó az eső utáni friss földszag. Szép minden Sóstón. Az állomási kispa- dokról nézve az a munka, mozgás is lenyűgöző, amit a buldózerek tesznek az új útépítésnél. Zajok. Erősen dübörög a Diesel-mozdony motorja. Távolabbról a homoktöltést tömörítő SZ—100-as erőlködése zúg meg-megújulva. A strand felől lemezre sújtó kalapácsok ütése zeng. Gyerek iszik a kútnál, hallatszik a víz csobogása. Élet. Ennek mozgásában, ritmusában öregek ülnek a padokon. Sok öreg. Nyugalom, zöldellő fák, illatok, zajok, ez van körülöttük. Kettő kivételével semmit sem tesznek. Kettő kártyázik. Peng a lap, ahogy csapkodják- Hatvanhatoz- nak. Közben olyanokat mondanak: „na itt egy húsz kispajtás”, meg: „kedvesem ne erőlködj, nem így nyerte király a várát”. Jókat nevetnek. A többi öreg nézi, hallgatja az életet. Tizennégy pad van. Az első sor egyikén egy drapp ruhás és fekete ruhás öreg mulasztja az időt. Megérkezik Nyíregyházáról a kisvonat. Elömlik róla a fák alá vagy ötven ember. A mozdonyvezető kihajol az ablakon! vörös haja virít a fényben Meglátja az öregeket és merően nézi a drapp ruhást. A fekete ruhás észreveszi a mozdonyvezetőt. meglöki társát. Ketten néznek vissza. A mozdonyvezető gyorsan leszáll, a drapp ruhás fürgén felugrik. Félúton találkoznak. Megölelik egymást, összecsókolózriak. Beszélgetnek. Pár percig. Megy vissza a szerelvény Nyíregyházára- A mozdony- vezető kiált. A motor zúgásában is jól érthető. — Legalább tudom, hogy itt vagy! — Ki volt az? — kérdi a fekete ruhás. A drapp ruhás boldog sugárzik: — Unokatestvérem. Az én anyám, meg az ő anyja egy testvérek voltak. — Meglátogat? — Biztos. A fekete ruhás szívja a régen kialudt pipáját. Elmélázik, majd minden előzetes bejelentés nélkül sorolja. — Tizenhét napig voltam otthon. Itt jó. Innen köny- nyen haza lehet utazni, jobb mint Győrteleken volt. Ott, amikor hazafelé mentem Mátészalkán mindig sokat kellett a vonatra várni. Hosszú volt az út. — Nekem is jobb — mondja a drapp ruhás — húsvétkor voltam otthon. Végiglátogattam a rokonokat, megnéztem a házat. — Sok rokon van? — Sok. — Most meg még eg;.. E» nem ott lakik? — Ez nem. öregek ülnek a kispadon- ünneplő ruhában, elégedetten. A sóstói szociális otthon lakói. Szép otthont, nagy kiterjedésű mozgalmas parkot kaptak. öregek ülnek a kispadon. Tavaly még nem ültek ott Most minden reggel odasétálnak. randevuznak az élettel, a világgal. Pillanatnyilag a drapp ruhás a legboldogabb. Naponta egyik rokonával is találkozhat. Seres Érné
