Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

Megfontolton Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk körében jó a hangulat, elégedettség ta­pasztalható. A korán jött aszály ellenére nem csök­kent a munkakedv, sőt a kedvezőtlen természeti tünet kettőzte a szorgalmat A jó hangulatnak, elégedettség­nek egyik alapvető tényező­je, hogy a termelőszövetke­zetek pontosan fizetik a ter­vezett előlegeket, az év első öt hónapjában jelentősen nőtt a parasztság átlagjöve­delme. Rendjén való dolog. Ezt meg is kell tartani. Az aszály, a várható ho­zamcsökkenés ennek függ­vényében a kevesebb árbe­vétel, azonban mindenkit gondolkodásra kell, hogy késztessen. A parasztok, a mezőgazdasági termelésbői élők tudják, hogy fogy osztá­suk, gazdaságuk fejlesztése, jövedelmük mértéke mindig alkalmazkodott az adott év várható terméseredményei­hez. A jó gazda mindig szá­molt, s reálisan, csak olyan mértékben terhelte gazdasá­gát, amennyire fedezete volt, amely a következő év terme’égének alapjait nem ingatta meg. Akadnak termelőszövetke­zetek, ahol jó gazda mód­jára a jövedelem-kieséseket látva már most mérlegel­nek és csökkentik a kiadá­sok mértékét, felülbírálják a tervezett beruházásokat, hitelkérelmeket és a nem sürgős halasztható vásárlá­sokat, kifizetéseket a jobb napokig elodázzák. Van azonban ellenpélda is. A termelőszövetkezetek egy része nem veszi, nem akar­ja figyelembe venni a ki­alakult helyzetet, megfeled­keznek arról, hogy az új gazdasági irányítási rend­szerben saját maguknak kei’ gondoskodniuk a problémáit megoldásáról. Nem arról van szó, hogy az önállóságban teljesen magukra maradtak a közös gazdaságok. A gon­dok megszüntetésében az állam továbbra is segít, de érthetően fokozottabb mér­tékben ott, ahol a szövetke­zet vezetősége és tagsága már minden lehetőséget ki­használt, mindent megtett a hozamok és jövedelemkiesé­sek pótlására. Fontos tehát, hogy a ter­melési és fejlesztési ráfor­dításokkal ésszerűen, taka rékosan bánjanak a gazda­ságok, a tervezett munkadí­jak kifizetését körültekintő­en végezzék. Mindez nem vészharang kongatás, de ahol a figyelmeztető jelek­re nem ügyelnek, ott év vé­gén, a következő év elején stílyos pénzügyi helyzetbe kerülhet a szövetkezet.. Termelőszövetkezeteink *lőtt nem ismeretlen szó a hitel- képesség. A mezőgazdasági üzemek, hogy gazdálkodni tudjanak, hogy bővített új­ratermelést folytathassanak, a hitelek különböző formáit veszik és vehetik igénybe. Ott ahol elszámolják magu­kat, ahol az akaratnak és elgondolásoknak nem te­remtenek kontrollt, ott hi­telképesség helyett, hitel­képtelenséget teremtenek. Ennek következményét ne­héz, de el kell viselni. Most a gazdálkodási év- hatodik hónapjában még van idő és lehetőség a ki­alakult helyzet bírálatára, a sürgős intézkedések megté­telére. Később erről már nemigen lehet beszélni. (S. E.) Mintaüzem termelő­szövetkezet Nem véletlen, hogy a ra- kamazi Győzelem Termelő­szövetkezetet mintaüzemmé jelölték ki. A termelőszö­vetkezet sikereinek egyik alapja a fejlődő szocialista brigádmozgalom; jelenleg 16 brigád dolgozik. A megyei pártbizottság elismerő ok­levelének átadásával egyidő- ben a termelőszövetkezet vezetősége a szocialista bri­gádtagokat pénzjutalomban részesítette. A jó munkáért összesen 16 ezer forintot osztottak ki. 26 szocialista brigádtag bronzkoszorús jel­vényt kapott, egy szocialista brigád tagjai pedig okleve­let. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet most csatlakozott a tiszalöki Kos­suth Tsz versenyfelhívásához s elhatározták, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt és a Tanácsköztársaság 50. év­fordulójának tiszteletére mi­nőségi munkával túlteljesí­tik a pénzügyi terveket, nö­velik a tsz-tagok munkában töltött napjainak számát. A IX. VIT TISZTELETERE Színes ifjúsági program Nagygyűlések, pályázatok, versenyek, ifjúsági találkozók Szabolcs-Szatmárban Gazdag programmal ké­szül az ifjúsági szövetség a IX. VIT eseményeire, ame­lyek nemcsak Szófiában, ha­nem szerte a világon zajla­nak. A fesztivál jelszava; „Szolidaritás, béke, barát­ság”. E gondolatok jegyében készülnek a fiatalok. Már júniusban megkezdődnek a járásokban a rendezvények. Ekkor lesznek a szellemi vetélkedők járási döntői, amelyeknek témája a VIT- ek történeté. A megyei dön­tőre augusztus 25-én kerül sor. Csaknem minden alap­szervezetnél VIT jelvény- szerző sportversenyek lesz­nek. Ezek legjobbjai a te­rületi döntőkön júliusban mérik össze tudásukat. Az úttörők és a KISZ- esek egyaránt bekapcsolód­tak abba a mozgalomba, amelynek célja fesztivál­ajándékok készítése. A leg­szebb darabokat a szabolcsi A tizenegyedik forint! A konzervgyári kerekanztal-beszélgetésünk eredménye Egy hónapja ismertettük a Nyíregyházi Konzervgyár és a szabolcs-szatmári ter­melőszövetkezetek vezetői­nek kerekasztal-beszélgeté- sét, melyet szerkesztőségünk szervezett. Megírtuk: a kap­csolatok elmélyítésére meg­állapodás született, hogy bi­zonyos nagyságú termőterü­letek leszerződése esetén a gyár tízszázalékos felárat fize az ilyen területek ter­mékeiért. A konzervgyár közgazdászai egy hónapot kének a megfelelő terület­nagyságok kiszámítására. A mai napon a pc«ta va­lamennyi érdekelt termelő- zzö ve.kezeinek i. ikézot silet- e azt a levelet, amely az adutokat tartalmazza. Mi is ».vzöijük. hadd legyen nyil- i ános a beszélgetés beiejo- zesa is. Ezek szerint a felár meg­kapható, homoktalaj esetén .r.galabb száz holdnyi szer­ződéses paradicsom.érmé­sért, zöldpaprika, uborka, csöves zöldborsó és vegyes zöldség esetén viszont már 50—50 holdnyi szerződőt erület után is kaphat ked- ezményt a tsz. Kötött talajon a minimális rületek: paradicsomból S0, zöldpaprikából 50, uborká­ból 60, zöldbabból 70 és csöves zöldborsó esetén 60 hold. A lápos — „kotu” — tala­joknál paradicsomból 60, zöldpaprikából 50, uborká­ból 50, zöldbabból 40 és gyökérféleségből 100 hold a megkívánt legkisebb terület. Végül vegyes talajoknál: paradicsom 100, zöldpaprika 50, uborka, zöldbab és csö­ves zöldborsó is 50—50 hold. Mivel a felajánlott ked­vezőbb ár a konzervgyárnak a nagyobb egységekkel való kapcsolat nagyobb gazdasá­gosságából adódik, magától értetődik, hogy csak abban az esetben fizeti ki, ha az említett nagyságú területek­ről a gyárral szerződő ter­melőszövetkezet az egész termést a konzervgyár szá­mára adja el. Március 17-i, „Partnere­ket keres a konzervgyár” című szerkesztőségi cik­künk megjelenése óta folyt ez a hasznos vita. örömmel zárjuk le, mert hozott ered­ményt Figyelmeztetés: most, jú­niusban a Nyíregyházi Kon­zervgyár hajlandó több évre is távlati szerződéseket köt­ni a termelőszövetkezetek­kel. VIT-küldöttek viszik Szófi­ába. A KISZ széles körű al­bumpályázatot hirdetett. Ebben az eddigi Világifjú­sági Találkozók történetét dolgozzák fel a fiatalok. Megszólaltatnak szabolcsi embereket is, akik résztve­vői voltak a korábbi feszti­váloknak. Az albumpalyázat díjait szeptemberben adják át. Két nagy ifjúsági de­monstrációt rendeznek a megyében: június 23-án if­júsági nagygyűlés lesz a fe­hérgyarmati járásban, Cé- génydányádon. Itt Szabó Já­nos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára mond beszédet. Az ünnepséget egésznapos kultúr- és sport­műsor követi. Tiszadadán az országos Duna—Tisza túra résztve­vői találkoznak június 26- án a tiszalöki járás fiatal­jaival, a szomszédos járások, községek küldötteivel. A ti- szadadai rendezvény fontos része az országos VIT-prog- ramnak. Nyíregyházán a bélyeg- gyűjtők is hozzájárulnak a fesztiválrendezvények sike­réhez: kiállítást nyitnak, amelynek bélyegeit a koráb­bi VIT-ek tiszteletére ad­ták ki a különböző orszá­gokban. Vízgazdálkodási program készült a vészé.yszietett területek ár- és belvízvédelmére Árvíz, belvíz, aszály; e három természeti csapás gyakran okoz súlyos káro­kat a megye mezőgazdaságá­ban. A tavalyi belvizes esz­tendő pedig több ezer csa­ládot tett rövidebb-hosszabb ideig hajléktalanná. Saját­ságos földrajzi fekvése a kivételesen szélsőséges adottságú megyék közé so­rolja Szabolcs-Szatmárt. Megoldásra váró feladatok Megyénkben még mindig sok a lecsapolatlan terület. Termőföldjének jelentős ré­sze — főleg a jobb minősé­gű talajok — a fő vízgyűj­tők mentén találhatók. Ezek belvízmentesítése az árhul­lámok idején nagyrészt csak gépi úton oldható meg. Ennek ellenére a jelenlegi szivattyúkapacitás egyes bel­vízrendszerekben nem kielé­gítő, vagy egyáltalán nincs megoldva. Ilyenek a Felső­szabolcsi rendszer, a lápi térség és a Túr belvízfő­csatorna, stb. A belvízveszélyt fokozza, hogy a csapadék eloszlása is szélsőséges a megyében. Tiszabecs térségében pél­dául ötvenéves átlagban a lehullott csapadék évi 700 milliméter felett van, míg Nyírbátor és Kemecse kör­nyékén 550 milliméter alatt. A belvizes évjá­rás idején viszont a nyírségi területeken volt a legtöbb csapadék. Például Napkoron az éves átlag 1132 milliméter volt. Az ár- és belvizek elleni védekezés megyénkben tehát végső so­ron olyan komplex műszaki feladat, melynek kivitelezé­se — megfelelő kapacitású víztárolók megépítése ese­tén — mindhárom természe­ti csapás ellen védelmet nyújt. A megoldásra váró fel­adatok ismeretében határo­zott úgy az elmúlt év szep­tember 18-i ülésén az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, hogy 1068-ig el kell készíteni a megye bel­vízveszélyeztetett területe komplex vízgazdálkodásának közeli és távlati fejlesztési tervét. A fejlesztési prog­ram elkészítésében részt vet­tek: a vízügyi igazgatóság, a tanácsok szakigazgatási szervei, a vízgazdálkodási társulatok, a KPM és az érintett területek termelő- szövetkezetei és állami gaz­daságai. Ezt hagyta jóvá legu'óbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. igen nagy feladatot jelent. Építésük már a korábbi években megkezdődött. Az azóta bekövetkezett változá­sok — a mezőgazdaság fej­lesztése, a termelési bizton­ság meg'eremtése — foko­zott mértékben megköveteli a további feladatok gyor­sabb megoldását. Legkritikusabb terület a Szamos—Kraszna közén az Ecsedi-láp. Ennek rendezé­sére összefüggő tanul mány- terv készült. A tanulmány- terv alapján a Keleti-főcsa­torna és a Kraszna közötti terület főmű fejlesztési ki­viteli terve elkészült, s a munka megkezdődött. Itt 1970-ig 22 millió forint ke­rül beépítésre, melynek so­rán elkészül a kocsordi, a tyukod-vájási és a tiboruti szivattyútelep. A három új telep teljesítménye másod­percenként 5,3 köbméter. A Keleti-főcsatorna és a Szamos közötti térség prog­ramterve 1970-ig készül el, ezután kerül sor a megva­lósítására. A Keleti- és lápi főcsatorna vízvisszatartó mű­tárgyai már 1970-ig elké­szülnek. A tervezett beruhá­zásokkal az ecsedi-lápi tér­ség belviz problémái főmű­vi szinten rendeződnek. Azonban egyidejűleg komp­lex vízgazdálkodási felada­tokat is meg kell oldani. A Tisza—Szamos közi bel­vízrendszer problémáinak megoldására a nagyari Tur- átvágás befejeződött. Az új programterv Olcsvaapátinál 1970 után egy másodper­cenként tíz köbméter telje­sítményű szivattyútelep épí­tését irányozza elő a Túr belvízfőcsatornára. Ezzel a Tisza magas vízállása ese­tén is biztosítják a terület belvízmentesítését. Nyolcmillió köbméter föld A felső-szabolcsi vízrend­szer fejlesztése a halász­tanyai szivattyútelep meg­építésével megoldódott. A beregi rendszer jelenlegi gravitációs kiépítettsége jót de a gépi á’emelés a kö­vetelményeknek nem felel meg. A Keleti-Nyugati Fő­csatorna menti vízrendszer­ben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság végez nagyobb arányú munkákat. A Király­ér és a Nyugati Öntöző Fő­csatorna kereszteződésében egy másodpercenként 3,9 köbméter teljesítményű szi­vattyútelep épül. A programtervezetben szereplő munkák nagyságára jellemző, hogy a fejlesztés és korszerűsítés 1968-tól 1970-ig terjedő szakaszában a főmüvi-üzemközi, ár- és belvízvédelmi fejlesz esi, va­lamint a közúti vízrendezési beruházások során több mint nyolcmillió köbméter földet kell megmozgatni, és mint­egy kétszázezer köbméter betont és betonelemet szük­séges beépíteni. Ugyanakkor összesen több mint három­ezer kilométer hosszú csa­tornahálózatot kell építeni,' A tervezett beruházás ösz- szege 1970-ig megközelíti a 345 milliót, de az 1975-ig kidolgozott komplex víz­gazdálkodási fejlesztési program megvalósítására az igény jóval meghaladja as egymilliárd forintot. Tóth Árpád Legsürgősebb az Ecsedi-láp Mikor kell kikérni a szakszervezet véleményét a heti pihenőnap megváltoztatásához? Belvízvédelmi műveink I fejlesztése és korszerűsítése — állapítja meg az azóta I elkészült programtervezet — I Egyes helyeken, különösen a vendéglátóiparban, viták merültek fel a heti pihenő­nap megváltoztatásáról. Kü ­lönböző fórumokon többen érdeklődtek, hogy a vállala­tok vezetői a heti pihenőna;, áthelyezéséhez milyen ese­tekben kötelesek kikérni a szakszervezet hozzájárulását, véleményét. A Munkaügyi Minisztérium most állást foglalt a kérdésben. Ha a heti pihenőnapot a vállalat egészére vagy na­gyobb egységeire állandó jelleggel más napra helyezik át, (például a vendéglátó­iparban a vendéglők szün­napját), az új, heti pihenő­nap idejét a kollektív szer­ződésben kell rögzíteni. Ha csupán esetenként rendelik el, hogy nagyobb egységek a heti pihenőnapon dolgozza­nak, a kollektív szerződésbe ezt nem kell felvenni, de az intézkedés előtt ki kell kér­ni a szakszervezeti szerv véleményét. Nem szükséges azonban a szakszervezet köz­reműködése abban az eset­ben, ha a pihenőnapi mun­ka a dolgozóknak csak ki­sebb csoportját érinti. Öregek a kispadon Virágzik és hódító az olaj­fa illata. Jó az eső utáni friss földszag. Szép minden Sóstón. Az állomási kispa- dokról nézve az a munka, mozgás is lenyűgöző, amit a buldózerek tesznek az új útépítésnél. Zajok. Erősen dübörög a Diesel-mozdony motorja. Távolabbról a homoktöltést tömörítő SZ—100-as erőlkö­dése zúg meg-megújulva. A strand felől lemezre sújtó kalapácsok ütése zeng. Gye­rek iszik a kútnál, hallat­szik a víz csobogása. Élet. Ennek mozgásában, ritmusában öregek ülnek a padokon. Sok öreg. Nyuga­lom, zöldellő fák, illatok, za­jok, ez van körülöttük. Kettő kivételével semmit sem tesznek. Kettő kártyá­zik. Peng a lap, ahogy csapkodják- Hatvanhatoz- nak. Közben olyanokat mondanak: „na itt egy húsz kispajtás”, meg: „kedvesem ne erőlködj, nem így nyerte király a várát”. Jókat nevet­nek. A többi öreg nézi, hall­gatja az életet. Tizennégy pad van. Az első sor egyi­kén egy drapp ruhás és fe­kete ruhás öreg mulasztja az időt. Megérkezik Nyíregy­házáról a kisvonat. Elömlik róla a fák alá vagy ötven ember. A mozdonyvezető kihajol az ablakon! vörös haja virít a fényben Meg­látja az öregeket és merően nézi a drapp ruhást. A fekete ruhás észreveszi a mozdonyvezetőt. meglö­ki társát. Ketten néznek vissza. A mozdonyvezető gyorsan leszáll, a drapp ru­hás fürgén felugrik. Félúton találkoznak. Megölelik egy­mást, összecsókolózriak. Be­szélgetnek. Pár percig. Megy vissza a szerelvény Nyíregyházára- A mozdony- vezető kiált. A motor zúgá­sában is jól érthető. — Legalább tudom, hogy itt vagy! — Ki volt az? — kérdi a fekete ruhás. A drapp ruhás boldog sugárzik: — Unokatestvérem. Az én anyám, meg az ő anyja egy testvérek voltak. — Meglátogat? — Biztos. A fekete ruhás szívja a régen kialudt pipáját. Elmé­lázik, majd minden előzetes bejelentés nélkül sorolja. — Tizenhét napig voltam otthon. Itt jó. Innen köny- nyen haza lehet utazni, jobb mint Győrteleken volt. Ott, amikor hazafelé men­tem Mátészalkán mindig so­kat kellett a vonatra vár­ni. Hosszú volt az út. — Nekem is jobb — mondja a drapp ruhás — húsvétkor voltam otthon. Végiglátogattam a rokono­kat, megnéztem a házat. — Sok rokon van? — Sok. — Most meg még eg;.. E» nem ott lakik? — Ez nem. öregek ülnek a kispa­don- ünneplő ruhában, elé­gedetten. A sóstói szociális otthon lakói. Szép otthont, nagy kiterjedésű mozgalmas parkot kaptak. öregek ülnek a kispadon. Tavaly még nem ültek ott Most minden reggel odasé­tálnak. randevuznak az élet­tel, a világgal. Pillanatnyi­lag a drapp ruhás a legbol­dogabb. Naponta egyik ro­konával is találkozhat. Seres Érné

Next

/
Thumbnails
Contents