Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
W« Wrdns 23. KÍLET-MAGYAROnS^AO 9. oMa! KRITIKÁK Vita a Szabolcsi Szemléről Az elmúlt hét kulturális eseményei között mindenképpen jelentős és rangos kezdeményezés volt az a vita, amit megyénk folyóirata, a Szabóics-Szatmár megyei Szemle szerkesztő bizottsága rendezett a folyóirat olvasóival. A Bessenyei klub megtelt a megyeszékhely és a járási székhelyek érdeklődő értelmiségeivel. Ott voltak csaknem kivétel nélkül a folyóirat szerzői is. A megbeszélést Gulyás Emilné dr., a megyei tanács elnökhelyettese, a szerkesztő bizottság nevében \ ezetle. Két és fél éve jelenik meg a Szemle állandóan. Körülbelül ezer állandó olvasóra talált mostanáig, amíg túljutott tizedik szamán. A vitában megállapították, hogy jó kezdeményezés volt, szükség van rá, de most már szélesebb körű olvasótáborra volna szüksége és nagyobb hatékonyságra. Hogy hová jut el és hová nem, arról írét szélsőséges adat tanúskodik: az egyik szerint sokan igényelnék, de eddig nem jutottak hozzá (nincs ott minden tanári szobában sem.) Másrészt — s ez a másik adat — a külföldön élő szabolcsi és ■szatmári származású magyarok egyletei, körei már kérték és meg >s kapták. A vita összcképe szerint nagyon helyes a helytörténeti anyag a folyóiratban. De — ennek a helyes törekvésnek a csorbítása nélkül — többet kellene foglalkoznia a folyóiratnak a megye művészeti dolgaival, törekvéseivel, eseményeivel. A múlt mellett a ma égető kérdéseiről is írni. kellene, többet Néhány kérdés már a vita során eldőlt, így például helyesnek látszott az a javaslat, hogy a megyéből elszármazott erteimis. giekhez el kell juttatni a folyóiratot, hadd legyenek „egűízsiges lokálpatriotizmussal” szülőföldjük propagandistái, bámul is élnek. Ebből viszont egyenesen következik, hogy hűen és teljesen be kell mutatnia a megye életének fő •vonásait, változásait, jelenlegi sorsát, törekvéseit. A másik nagyon helyes kezdeményezés, amely egyhangú helyesléssel találkozott: rendezzen a folyóirat kulturális, művészi, tudományos programmal „esteket”, melyek egyben ismeretterjesztőek, ugyanakkor a folyóirat terjesztésére szánt megmozdulások is. Map az első ilyen est színhelyét is meghatározták: Mátészalkán rendezik meg Olvasók és szerzők, témák és hozzáértők sokkai szélesebb körű bevonásáról szólt a vita túlnyomó része. Nem mondták ki, de ez volt az értelme: a Szemle segítségével a megye legélénkebben érdeklődő rétegét, az értelmiséget és az alaposabban művelődni vágyókat pezsgőbb szellemi életre serkenteni: ebben látják a folyóirat egyik legfőbb feladatát. (gesztelyi) A tévében láttuk Egy találó mondás szerint- a jó riportra „visszanéz“ az olvaso. így van ez talán a tévével is. Egy emlékezetes műsor élményét, gondoláit, érzéseit megőrzi a néző „visszanéz”. Ilyen volt a Hazatértek című dokumentumriport, amely szerényen meghúzódott a műsorismertetésben. Utólag sajnálni is lehet ezt a szerénységet, mert többen megnézték volna a megrázó, gondolkodásra késztető riportfilmet, Szántó Miklós es B. Megyeri Gabriella munkáját. Hálás témát dolgozott fel a „Hazatértek” dokumentum- riport: a szülőföldtől távolra szakadt, hontalan magyarok életérzéseit, gyökértelenségét, szellemi és lelki elszegényedését ábrázolja. Mindvégig mértéktartóan, az életszerűségre, a hitelességre, emberi vallomásokra alapozva. Elkerülték a könnyezietést, a búsmagyarkodás bármiféle modern utórezgését. Alig esik szó hazaszeretetről, hazaíiságról, mégis a Hazatértek minden képsora, minden elhangzott szava keresetlen feltárolkozás a szülőföld iránti ragaszkodásról, a kitépett gyökerek, a hontalanság fájdalmáról. Dokumentumokat komponálnak művészi egységbe az alkotók. A magyar történelem viharos sorsfordulóinak villanásaiból. Dokumentum, riport, irodalom, líra, ballada. Kanada öserdeiben utat vágó szabolcsi, zalai kivándoroltak, a háború pusztításai utón nyugaton új hazát keresők, majd az ötvenhatos ellenforradalom zűrzavarában megszédült honfitársak kerülnek életközelségbe velünk a képernyő segítségével. Valamennyien számot vetnek életükről, előttünk számolnak le az illúziókkal. Még azoknál is így van ez, akik megtalálták számításukat, beilleszkedtek és hűséges polgáraivá váltak választott hazájuknak. A hontalanság, a gyökértelensóg — élei felfogásban, kultúrában, nyelvben, mindenben — ez a legkinzóbb valami, ami minduntalan visszatért a hazatérők nvi!atkozaíaiban. Máriái József emigráns költő, — akinek politikai felfogása ellentétben áll velünk, — a Halotti beszéd című megrázó drámai költeményében az elkallódó hontalan magyarság életérzéseit öntötte formába. A versek, irodalmi „betétek” nem törték meg 'a dokumentumriport jelleget, sőt táplálták magas művészi hőfokát. A Hazatértek című munka a hontalanság balladája, valamennyiünk számára mulságos riportfilm volt. Hogy az itt élők a hontalanok izemével is lássák a szülőföldet, a hazat, a népet, az országot, s még jobban megbecsüljék, szeressék. (Páll) A ááióban hallottuk Tizenöt perces kitűnő riportot sugárzott csütörtök este a Petőfi rádió: Bolond Edit beszélgetett Kozma Tamással és feleségével, a battonyai gimnázium tanáraival. A férj aspiráns. kandidátusi disszertációjának témája a hátrányos helyzetben lévő iskolás gyermekek problémája. A téma — a hátrányos helyzet — amennyire battonyai. annyira szabolcsi is, az aspiráns, mint a fővárostól kilométerek százaival távol lévő, s tartalmasán élő, alkotó ember akár szabolcsi vagy beregi is lehetne. Botond Edit riportjának alapgondolata a vidéki élet előnyeit és hátrányait boncolgatta. A riport alanya önmagának tette fel a kérdést: „Kátrányos helyzetű gyerekek hátrányos helyzetű kutatója lennék?” Kozma Tamás „nem”-mel felelt, s így indokolt: itt több idő marad olvasásra... megoldották a lakásügyemet... kutatási témám helyszínén élek... A riportnak szinte poenje volt. ez a mondat: „...Egyébként eredetileg fővárosi vagyok.” A riport — mint címe is jelzi — azt bizonyította, hogy tenni, segfteniakarással tartalmasak lehetnek a vidéken élő értelmiségi hétköznapjai. (Sri—) LENG A BOLTI MÉRLEG Arak, dekák „tréfája" HM a szabolcsi pultoknál Egy kiló-e az egy kiló, vagy egy forint-e az egy forint? A kérdés végtelenül egyszerű, a felelet azonban nem feltétlenül és nem mindig „igen.” Nézzünk csak be egy élelmiszerboltba! Egy delta mínusz, egy foriní plusz Kileng a mérleg nyelve. Megremeg, majd megáll az egy kilónál, pedig csak 99 dekát mutat, ha a mérést egy hitelesített 1 kilós súly- lyal végezzük. (Paposi vegyesbolt, június 5.) A dekák „tréfájának” egy másik változatával a mátészalkai Hunyadi utcai önkiszolgáló boltban ismerkedhettünk meg: a mérlegre gyári Csomagolású csillagtészta kerül, Ezt az árut fél kilósnak titulálták, a tényleges súly azonban 10 dekával kevesebb. Ugyanebben a boltban történt meg, hogy az árak is „megtréfálták” a vásárlót: 92 forint 10 filléres vásárlásnál a vevőnek csak 91 forint 10 fillért kellett volna fizetnie. A vásárlók ezúttal népi ellenőrök voltak. Nyíregyháza és a megye két járásában ■— mint arról hírt adtunk, — több tucat élelmiszerüzletben végez ezekben a hetekben közös vizsgálatot a fogyasztók érdekeinek védelmében a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. Súlyt, árat, minőséget, szavatossági időt, tisztaságot vizsgáltak, tehát a keresketíeimi tevékenység minden olyan összetevőjét, amely a vásárlót a legközvetlenebbül érinti. Mit jelent a 080580? Hét éve csomagolták és több mint öt évvel ezelőtt lejárt a szavatossága 49 csomag fiiszer majoránnának, de ott kínálja magát 1968. június 4-én is a fábiánházi vegyesboltban. A népi ellenőrök még felfedtek a boltban súlycsonkítást, pontatlan mérleget, tisztátlan áruraktározást, de ami a legmegdöbbentőbb: ugyanazon a mérlegen árusítják itt az . élelmiszereket és a mérgező per- metszereket. Tiborszállás, vegyesáru bolt. Június 12-én két népi ellenőr végzett itt próbavásárlást. Kenyeret, gyulai kolbászt, csokoládékat és cukorkát vettek. Mérés, számolás, s a végeredmény jegyzőkönyvbe kerül. Sem a „mérlegelésnél,” sem az árak felszámolásánál nem volt eltérés. „De nézzük csak tovább a jegyzőkönyv sorait. Szó van itt a szavatossági időről is. Mit jelent a 080580-as szám az élelmiszer csomagján? A gyakorlott ellenőr tudja, hogy 1968 május 8-at, de értsen-e minden vevő az ilyesfajta felesleges rejtjelzéshez? Az efféle lejárati dátumozást sok élelmiszernél alkalmazzák, s vásárló legyen a talpán, akinek ŰJ MAGNÓSZALAG. A Polimer Ktsz hamarosan űj típusú magnetofon szalagot hoz forgalomba. A szalag hossza 360 méter, s így alkalmas nagy művek felvételéhez! Képünkön: ellenőrzik a magnószalagot. (Foto — Béreth Ferenc felvétele) A tizenévesek nyíregyházi énekese (Munkatársunktól) Tizenhét éves nyíregyházi diáklány Szepessy Enikő. Negyedikes vasvárista lesz. Könnyűzene rajongó kortársai, a tizenévesek kedvence. Sztár? Semmiképpen sem az. De amit csinál, sikerrel csinálja: Bashalomtól, Tiszaeszlártól Salgótarjánig, s a rádiós 20-as stúdiójának sárospataki felvételéig éppen száz fellépés jelzi a három éve elkezdett utat. Mivel kezdődött? Egy szeszmentes délutánnal a Béke presszóban és a „My boy Lollipoppa”-al az akkori nagy világslágerrel. Helyi fellépések, majd a nagyobb „mérföldkövek”: Sárospataki diáknapok, amatőr tánczenekarok országos fesztiválja Salgótarjánban, Tokajban fellépés fővárosi művészekkel együtt, közös fellépés a postás művelődési házban Ambrus Kyrivel. Három év, háromszáz sláger, száz fellépés — ennyi a 17 éves táncdalénekes diáklány múltja, a zenei múlt ennél tekintélyesebb. Hét éve zongorázik, két éve tanul is énekelni. Schubert, Schumann, Beethoven... Enikő véleménye: „A klasszikus és a könnyű műfaj kölcsönös tisztelettel jól kiegészítik egymást.” A múltból és a jelenből Enikő terveiben nem a megszokott módon következik a jövő. Nem akar hivatásos énekesnő lenni, még csak színésznő sem. Érettségi után tanítani szeretne. Már elképzelése is van jövendő munkahelyéről: egy szabolcsi tanya általános iskoláját „nézte ki.” eszébe jut visszafelé olvasni a számsort! Az öreg sonkapác és a mini kenyér Se minőségi sem mennyisé gi eltérést nem találtak a népi ellenőrök a nyíregyház. Vöröshadsereg u. elején léve önkiszolgáló élelmiszerboltban. Az eladók pontos és tisztán tartott mérlegeken dolgoznak. Ebben az üzletben és több más nyíregyházi boltban is megvizsgálták a tejtermékek és egyéb élelmiszerek csomagolását. Nem megfelelő a poharas tejfel csomagolása: a pohár teteje kinyílik, s így a tejfel könnyen szennyeződik; szakad a túró polietilén csomagja, szóródik a liszt. Ezeket a megállapításokat nem a boltnak címezzük, az eladók erről nem tehetnek, annál inkább a tejipar, valamint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat... Több élelmiszerboltban jártak június elején a népi ellenőrök és az ÁKF felügyelői a kisvárdai járás területén is. Szúrópróbaszerű ellenőrzéssel találtak a tiszakanyári 14. számú élelmiszerboltban lejárt szavatossagú kávépótlót, sonkapácot, sajtot. Az ajaki élelmiszerbolt polcairól ugyancsak lejárt pirospaprika, tészta, kávé került elő, s hetven doboz 1965-ig szavatolt szódabikarbóna tabletta. Itt, ebben ' a boltban ez mégsem szabálytalanság, mert az ellenőrző könyvbe feljegyezték a lejárt árukat és nem is árusítják azokat. Bizonyos mulasztás azonban mégis történt, mert a lejárt szavatosságú cikkeket nem továbbították a minőségvizsgáló intézethez döntésre: árusítható-e továbbra is? Az ajaki boltban készült vizsgálati jegyzőkönyv egyik megjegyzése a kisvárdai sütőüzemnek szól: „A külön- külön lemért kenyér eltérése egyenként 15 dekagramm volt!” Félszáz bolti csomagolású és több mint száz gyárilag csomagolt élelmiszernek mértek utána a népi ellenőrök a pátrohai 1. számú élelmiszerboltban. A bolti csomagolásnál nem volt ritka a súlyhiáriy, de találtak a ráírtnál kisebb súlyt a gyári csomagoknál is. A mostani ellenőrzések egy részét ugyanazokban a boltokban végezték, mint 1964-ben. Annak idején a 45 vizsgált bolt csaknem mindegyikében találtak népi ellenőreink kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, de a mostani próbavásárlások sokoldalú fejlődésről tanúskodnak: szép számmal van ma már Szabolcs-Szatmár falvaiban és a megyeszékhelyen is olyan üzlet, melynek tevékenységét jól tükrözi a kifejezés: kulturált, szocialista kereskedelem. .C'.T** Szilágyi Szabolcs Galamb viszi az olimpiai bajnok nevét Szárnyas futárok története TÖBB EZER ÉVRE nyúlik vissza a galambposta története. A kitartóan repülő, kitűnő tájékozódó képességgel rendelkező kis madár könnyen visszatalál kiindulási pontjára nagy távolságokból is. A régészeti leletek tanúsága szerint a galambokat futár- szolgálatra Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában már i- e- 3—4000 évben sikeresen használtákAz ókori görögök i. e. 2500 táján szintén postagalambok segítségével küldték meg a győztes olimpikonok nevét, azok szülővárosába. Homeros is többször tett említést műveiben a hírvivő galambokról. A postagalamb kultuszt a a rómaiak a görögöktől vették át. Az ókori történelem első postagalamb hálózatát Arábiában létesítették. A titokzatos Közép-Kelet kultúr- centrumából. Bagdadból szálltak fel a kis szárnyas futárok és vitték-hozták a fontos üzeneteket egészen a Nilus vidékéig. EURÓPÁBAN a reneszánsz idején kezdték hasznosítani a postagalambokat. Kultusza a Németalföldről terjedt át Belgiumba, innét Franciaország. Anglia, végül Németország területére. A történelem folyamán ezeket a kis hírvivőket meglehetősen korán felhasználták katonai célokra is- Julius Caesar nagy kiterjedésű hadműveletei során jó hasznát vette a szárnyas futároknak- Caesar meggyilkolása után Brutus postagalambok segítségével tartotta Mutina ostrománál az összeköttetést a konzulokkal. Ezt a módszert a későbbi évszázadokban is széles körben alkalmazták a hadviselés területén- A szabadságukért küzdő hollandok — Orániai Vilmossal — 1577- ben ily módon tartottak ösz- szeliöttetést a spanyol csapatok által körülzárt Leyden és Haarlem városokkal. A londoni tőzsde is galambposta segítségével értesült Napóleon Waterlooi vereségéről es ily módon a kellő időben nagyarányú manipulációba kezdett. AZ ELSŐ világháborúban valamennyi hadviselő fél alkalmazott postagalambokat a katonai hírközlés megerősítésére. A második világháborúban a katonai híradás technikai szempotból már magas fokon állt, mégis alkalmaztak postagalambokat, mivel a vezetékes összeköttetés könnyen megrongálódhatott, a rádiókat pedig bemérhették. Egyedül az amerikai hadsereghez 54 000 postagalambot „hívtak be” az elmúlt világháborúban. A névtelen szárnyas hírvivők nem egy jelentős feladatot hajtottak végre az elmúlt háborúban. NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt a detroiti állatkertben elpusztult egy postagalamb, amely a „G. I. Joe közlegény” nevet viselte. Ezt a galambot a háború után London polgár- mestere érdemrenddel tüntette ki, ugyanis az olaszországi hadjárat idején 1000 angol katona életét mentette meg. A galamb 1943 október 18-án villámsebességgel repülte végig azt a 32 kilométeres távolságot, amely Cólvi Vecchia olasz falucska és a legközelebbi angol katonai repülőtér között terült el. Ebbe a faluba németek fészkelték be magukat és az angol légierő döntő csapást szándékozott rájuk mérni. Időközben az angol csapatok gyors előretöréssel elfoglalták a falut. A repülőtéren egy angol bombázó század már a motorokat melegítette, amikor a galamb a start előtti utolsó pillanatban megérkezett a falu elfoglalásának a hírével. Ez a kitüntetésének története „G. I. Joe közlegénynek.
