Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-21 / 144. szám
1 oldal KELET-MAGYARORSZAG 1968. június SÍ, liiabcek beszéde a népi milicia országos aktívaülé§én A csehszlovák népi milicia több, mint 10 000 tagjának részvételével szerdán Prágában országos aktivagyűlést tartottak, amelyen Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a népi milicia parancsnoka beszédet mondott. — Mi a népi milíciát nemcsak fegyveres erőink egy részének tekintjük — hangsúlyozta Dubcek —, hanem mindenekelőtt a párt politikai aktívájának és Köz. ponti Bizottsága fontos alkotó részének Is. — A decemberi és jr. .uári válság idején a népi milicia teljes mértékben haladó álláspontra helyezkedett, őszintén támogatta a párt megújhodására irányuló erőfeszítéseket és az új vezetőséget. Dubcek ezután öt pontban foglalta össze a májusi plé- num után a párt részéről el. indított offenziva fő mozzanatait: 1. A párt életbe léptette a nemzeti front politikáját; 2. a párt gyakorlati lépéseket tett az ország új államjogi berendezésének előkészítésére; 3. a párt aktivizálta politikáját a társadalom alapvető osztályait és csoportjait illetően, elsősorban a munkás- osztályt illetően; 4. a párt a májusi plénumon elhatározta, hogy szeptemberre összehívja a rendkívüli pártkongresszust. Ezzel a lépéssel a Központi Bizottság válaszolt a párttagoknak arra a követelésére, hogy a párt vezetésé, géből tűnjenek el azok, akik iránt megszűnt a bizalom, a pártnak legyen új Központi Bizottsága; 5. a Központi Bizottság elhatározta, hogy politikai harcot indít az ánti- kommunista megnyilvánulások és mindazon szélsőségek ellen, amelyek a demokratizálás folyamatát veszélyeztetik. — Belpolitikánk fő irányelvei mellett védelmezzük külpolitikai orientációnk fő pilléreit is: szövetségünket és barátságunkat a Szovjetunióval és a többi szocia. lista országgal — hangsúlyozta Dubcek. — Politikánk ezután is internacionalis(a lesz. Az aktivagyűlés résztvevői ezután egyhangúlag határozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza, hogy a népi milicia teljesen és feltétel nélkül támogatja a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizotságának májusi plénumán hozott határozatokat. Külpolitikai összefoglaló §§i’ Ülésezik Budapesten a kommunista és munkáspártok tanácskozása előkészítő bizottságának munkacsoportja Kp Heves partizán rajtaütések Dél-Vietnamban |i| Az OKP harcot indít a Leone kormány ellen A kommunista és munkáspártok közelgő tanácskozásának előkészítésében a részt venni kívánó valamennyi párt kollektiven munkálkodik. Az előkészítő bizottság először áprilisban ülésezett hazánk fővárosában. Június 18-án kezdte meg ülését Budapesten a kommunista- és munkáspártok értekezlete anyagainak előkészítésével megbízott munkacsoport. A világ minden részéről képviselteti magukat a kommunista pártok a munkacsoportban. Elvtársi légkörben láttak hozzá a különböző dokumentumok tervezeteinek kidolgozásához. A munkacsoport üléséről kiadott közlemény óta a világsajtót élénken foglalkoztatja a közelgő hagy tanácskozás előkészületeinek ez az újabb fontos mozzanata. A Pravda úgy értékéli a munkacsoport ülését, hegy „ezzel új fejezetet nyit a kommunisták nemzetközi fórumának előkészítésében. A tények árról tanúskodnak, hogy a testvérpártok nagy többsége a tanácskozás összehívását és együttes előkészítését legszentebb ügyének tekinti.” A dél-vietnami partizánok saigoni sikereire mintegy válaszul az Egyesült Államok szélsőjobboldali körei fenyegetőzési kampányba kezdtek. Hearst, a befolyásos újságkirály egyenesen azt követelte, hogy válaszként az Egyesült Államok hadserege terjessze ki ismét a bombázásokat a VDK egész területére. A vietnamiak azonban nem engedik megfélemlíteni magukat Ezt a párizsi tárgyalások 9. ülésén is nyíltan megmondták az amerikaiaknak, s ezt fejezik ki azok a bátor katonai akciók is, amelyekről az elmúlt 24 órában tudósítottak a hírügynökségek. A DNFP tüzérsége Saigontól 35 kilométernyire nyugatra pusztító tüzet zúdított a bábhadsereg egyik hadosztályának törzskarára. Egy merész partizán- akicó keretében lőszert rakodó teherautókat robbantottak fel az amerikaiak Saigon melletti légitámaszpontján. Ismét fellángoltak a harcok Khe Sahn térségé- ban és az ország más, a fővárostól távoli pontjain is. Olaszországban Leone professzor próbálkozik most „várakozási kormány” megalakításával, vagyis olyan átmeneti kormányt akarnak a kereszténydemokraták létrehozni, amely a Nenni féle szocialisták kongresszusáig úgy ahogy ellátná az ország adminisztratív vezetésének feladatát. Lényegében ez nem más mint a bukott középbal kísérlet átmentése a választások utáni időre ezzel a manőverrel próbálják megsemmisíteni a választások eredményeit. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtöki ülésén úgy döntött: harcot indít a „várakozási kormány” ellen, mert nézete szerint csakis egy, a baloldali erőkre támaszkodó kormány létrehozása felelhet meg a választásokon kifejezett népakaratnak. A KOMMUNIZMUS FELKELŐ NAPJAI A GOELRO-tervtől az atomerőműig 2. IBjics fámpácskái A volhovi vízerőmű már termelt, sőt két évvel később, 1928-ban dolgozni kezdett a zemoavcsálszki vizi erőmű is Grúziában, a Szvir folyón meg elkezdődött Graf- tio főmérnök másik nagy tervének, a Nyizsnye— Szvirszk-i duzzasztó gát és vizi erőmű kivitelezése, de a polgári-kapitalista világ tollnokái és szónokai még mindig a megvalósítás lehetetlenségéről beszéltek. A technikai és tudományos lehetőséget már nem nagyon vitatták, inkább arra hivatkoztak, hogy a hosszú háború, majd a forradalom és a polgárháború, a nyolc évig tártó öldöklő küzdelem elpusztította az orosz nép javát, a férfiakat, s elsősorban az ifjúságot. És 1930-ban, alig tíz évvel a GOELRO jóváhagyása után, az építők jelentették a pártnak, a népnek és a szovjet kormánynak, hogy Lenin nagy tervét túlteljesítették. Az új hő- és vízerőművek több, mint 2 000 000 kilowatt teljesítménnyel do'- goztak. És ezzel a Szovjetunió, amely a forradalom idején még utolsó helyen állt a villamosenergia-termelés világranglistán — tíz év alatt a nyolcadik helyre lépett előre. A GOELRO nemcsak a viz. erőművek építési programját tartalmazta, sőt elsősorban nem is azt, hanem a hőerőművek rendszerének kiépítését a tüzelőanyag-bázisok mellett, a szén, olaj, tő. zeg, gáz, éghető pala és más felhasználható anyagok kitermelésének gazdaságosságát is figyelembe véve az energiatermelésben. A vízerőművek építése abban az időben még nehezebb volt, mint napjainkban: általában nyolc-tíz évig tartott egy-egy kis kapacitású vizenergiabá- zis elkészítése. A hőerőműveket viszont két-három év alatt felépítették, márpedig az energia — a szó valódi értelmében — úgy kellett, mint a kenyér, mert nélküle a szovjet népgazdaságot nem lehetett volna megteremteni. És hol voltak még akkor az eszkavátorok, emelődaruk, lánctalpas traktorok, teher, autók és dömperek ezrei meg a többi technika. Az első erőművet, a GOELRÓ-terv első nagy programját a szovjet emberek úgy valósították meg, hogy a több, mint harminc hő- és vízerőművet lényegében kézi erővel, minimális technikai segítséggel építették fel. S mindezekkel együtt — különösen az első években, az első erőművek építői — még éheztek is, mert kenyérből se jutott ele. gendő. És mégis: 1935-ben már 3 000 000 kilowatt összteljesítménnyel termeltek az új erőművek és évi átlagban több, mint 12 milliárd kilowattóra energiát adtak a népgazdaságnak. Ezzel az eredeti GOELRO-tervet más- félszeresére teljesítették és a fiatal Szovjetunió a világ harmadik legnagyobb vi'iamosenergia-termelő országa lett. öt évvel később, 1940- ben a szovjet erőművek össz- teljesítőképessége elérte a 11 200 000 kilowattot és évi átlagban összesen 48 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek. Az energiabázis alapján kifejlődött az alumíniumipar, a magnézium, gyártás, a vasolvasztás és acélgyártás, a szinesfémbá- nyászat és színesfémkohászat, új nemesfémbázis okát tártak fel — elsősorban Üzbegisztánban, Szibériában és az ország északi vidékein —, megkezdték a kincsek kibá- nyászását: aranyat, ezüstöt, gyémántot, hegyi kristályt és más nagy értékű ásványokat. Volt már a villamosításnak és az egész népgazdaságnak aranyalapja is, nem szorongatott tovább a szegénység. Hozzákezdtek a vasutak villamosításához és a falvakban milliók számára gyulladtak ki „Iljics lámpácskái”. ahogyan a nép a lenini gondolat megvalósulását dicsér, ve a villanylámpákat elnevezte. Akkor már termeit a Dnyeprogesz, Európa akkori legnagyobb vízerőműve, amelyet Leninről neveztek el, és a Volga felső szakaszán három helyen zárták el a folyót, duzzasztották (Folytatás az 1. oldalró!) nácsok végrehajtó bizottságait, hogy vegyenek részt e munkában, vitassák meg és véleményezzék a javaslatokat. Ezt követően a Politikai Bizottság egy későbbi időpontban a végleges javaslatokat terjessze a Központi Bizottság elé. III. Bíszku Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára előterjesztése alapján a Központi Bizottság úgy döntött, hogy történelmi jelentőségükhöz méltóan kell megemlékezni a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának, az 1918-as polgári demokratikus forradalomnak, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról. A Központi Bizottság megtisztelőnek tartja és memeg vizét, hogy energiát termeljen. Másutt is: a Volga— Balti csatornarendszer Moszkva környéki szakaszárt a Moszkva-csatornán egymás után épültek a kis telje, sítményü erőművek, meg a hajózsilipek. Ebben az időszakban már több, mmt egymillió munkás és százezernél több mérnök, illetve technikus szakember foglalkozott a Szovjetunióban erőmű építésével. Kapott már villamos energiát minden köztársaság, a kicsik éppen úgy, mint a nagyok, az európai országrész és aZ egész Közép-Ázsia, csak Szibéria iünt távolinak, pedig a lenini villamosítási terv második és harmadik lépcsője az Uralon túlra is kiterjedt, számítás, ba vette a szibériai folyamóriások erejét, mint a villamosítás jövendő legnagyobb bázisait. Lenin személyesen állt meg egyszer SzajSno— Susenszk alatt a Jenyiszej partján és így kiáltott fel: — Milyen nagyszerű vízerőművet lehetne ide építeni ' De 1941 nyarán a szovjet nép életének derűs égboltjára viharfellegek borultam. a fasiszta hordák megrohanták a fény és az alkotás földiét. És a négyéves háború elpusztította a szovjet villa, mos erőművek kétharmadát, így a győzelem után* bél-rés életet, az újjáépítési megint a villamosítással kellett kezdeni. Szendrei József legen üdvözli a dolgozók szocialista szellemtől áthatott munkaverseny kezdeményezését a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójára. Támogatja és üdvözli, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága felkarolta ezt a kezdeményezést, ami ismét újabb hozzájárulást jelent szocialista hazánk felvirágoz- tátásához. IV. A Központi Bizottság érdeméinek elismerése mellett felmentette Púja Frigyet elvtársat, a KB külügyi osztályának vezetői tisztsége alól, tekintettel arra, hogy fontos állami beosztásba kerül. Egyidejűleg a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjévé Gyenes András élvtársat nevezte ki. Budapest, 1968. június 20. Közlemény 29, A telefonbeszélgetés már rég befejeződött, az álmából felzavart Jarkowski százados azonban hiába forgolódott egyik oldalától a másikra. Talárt két óra is beletelt, míg végre Morfeus a kegyeibe vette. Mély álomba merült, amely azonban nem nyújtott pihenést- Azt álmodta, hogy egy óriási páncélájtó előtt áll. Ezer kulcslyuk van benne. s ő, Plotr Jarkowski egy csomó álkulccsal a kezében eredménytelenül próbálkozik kinyitni a komplikált zárakat. Siet, mert tudja, hogy emö- gött a páncélajtó mögött rejtőzik a titok megoldása, de kulcsai eltörnek és elhajlanak a zárakban. Az acélnyel- yek pedig nem akarnak elmozdulni. Csak a csörgőóra éles csengője ébresztette fel a rendőrtisztet fél hatkor ebből a lidércnyomásos lázálombóL KILENCEDIK FEJEZET A kerületi rendőrkapitányságon megmutatták Piotr Jarkowski századosnak a letétbe helyezett tárgyakat, melyeket Czeslaw Potulickinél találtak. Egy puha kecskebőr tárcát „C. P.” monogrammal, s benne néhány aprósággal. Egy miniatűr kalendáriumot néhány feljegyzést, valami jelentéktelen papírlapot és a tárca rejtekén húsz darab új ötszázast. Mindegyik az „AN” szériából származott, egymást követő sorszámmal, közei azokhoz a számokhoz, amelyeket Tadeusz Ligmannál találtak. Az ügyeletes tiszt majdnem felkiáltott, amikor meglátta, hogy a százados a tárcából kihúzza a pénzt. — Éjjel kettőkor hozták be őt egy egész sereg garázdálkodó fickóval együtt. Az őrmester, aki elszedte Potulicki tárgyait, úgy látszik sietségében nem elég alaposan kutatta át a tárcát. Ezért nincs felírva a letéti lapra á pénz- Maga a delikvens is olyan részeg volt, hogy azt sem tudta, mi történik vele. — Ennek nincs semmi jelentősége — csillapította kollégája ijedtségét a százados. — Nézzük, mije van ott még. A tisztek figyelmét különösen a notesz keltette fel számos címével és telefonszámával. A legtöbbnél nem volt vezetéknév, csupán a személynevek. Zömében női nevek. Távolabb volt egy nyakkendő, egy zsebkendő, egy törött ceruza, golyóstoll, megkezdett csomag „Piast” cigaretta, öngyújtó, egy hosszú kés, úgynevezett „rúgós” és két kulcscsomó- Az egyik fém karikáján különféle kulcsok voltak — lakaté, egy kisebbfajta bőrönd zárjáé, s két-három olyan, amilyet szekrények és íróasztalok nyitására használnak. A másik csomón, vagyis egy bőrdarabra fűzve három ezüstös színű acélkulcs volt. Három lapos kulcs. A századosnak kézbe sem kellett vennie: azonosak voltak az Általános Kisipari Bank három igazgatójának kulcsaival. Mindegyikőjüknek csak egyetlen lapos kulcsa volt a kincstár egyik zárjának nyitásához, ahonnan több mint tíz nappal ezelőtt eltűnt egy tekintélyes pénzösszeg, 10 millió zloty. Itt pedig egy kissé szakadozott bőrszíjon az egész készlet függött! Kétségtelen, hogy ez volt az a kulcs, amelyet a bank elhunyt igazgatója, Jacek Potulicki — a felesége állítása szerint — mindig a mellényében hordott egy aranyláncon. Otthon hagyta, amikor utoljára távozott onnan 1939. szeptemberében, a lengyel hadsereg őrnagyi egyenruhájában. A százados kézbe vette a kulcsokat. Igen súlyosak voltak, összesen fél kilót is nyomtak talán. Nem is különös. Tiszta platinával kevert iridium ötvözetből készültek és háromszor annyi volt a súlyúk, mint az acélé és annál keményebbek is voltak. Épp úgy, mint a „bankosok” kulcsain, itt is látszott a felírás: „Henry Kané London England” és az egymást követő számok: 6754, 6755, 6756— Érdekes kulcsok — jegyezte meg az ügyeletes tiszt. — Soha sem láttam hasonlókat. Laposak, mint egy lakaté, de annál sokkal hosszabbak. — Nagyon érdekesek — helyeselt a százados. — De még érdekesebb az, hogy ennek a huligánnak a zsebében találták meg. Aláírta-e a letéti lapot? — Ugyan már. Olyan részeg volt, mint a disznó. Be kellett cipelni a fogdába, magától ugyanis képtelen volt menni. — Talán reggelig kijózanodott. Ha megengedi, én most kihallgatom őt. — Természetesen. Az ezredes parancsa értelmében az ön rendelkezésére áll. — Mit követett el? — Éjszaka körülbelül egykor megjelent a Kameralna lokál előtt. A portás nem akart neki ajtót nyitni, mert a fickó, hogy úgy mondjam, alig állt a lábán- Először szóváltást provokált, majd veszekedést. Ekkor valaki kijött, vagy bement a Kame- ralnába. Potulicki ezt kihasználva becsúsztatta lábát az ajtó közé. Dulakodás kezdődött. Kirepült közben egy ablaküveg, hősünk pedig hozzálátott egy járókelő ütlegeléséhez. Megjelent a rendőrségi „Warszawa” és mivel látták, hogy a Fővárosi Kapitányság által figyeltetett alakról van szó, behozták a fogdánkba. Ea minden. — Rendben van. Hozzák ide. Egy perc múlva Czeslaw Potulickit egy rendőr vezette be a szobába, ahol a tisztek ültek. A százados kíváncsian pillantott a kissé tagbaszakadt fiatalemberre. Szuper- modern kávé színű öltönyt most elég gyűrött volt. Nylon- inge is a fogda priccsén töltött éjszaka nyomait viselte. Potulicki már kijózanodott, csupán véreres szeme utalt részegségre. — Neve? Születési éve? Lakhelye? A fiatalember lezseren odaült az íróasztalhoz, szembe a századossal, keresztbe rakta a lábát és az asztalon fekvő cigaretta után nyúlt. — Hagyja csak és feleljen a kérdésekre— De hisz ez az én cigarettám és szeretnék rágyújtani. — Én pedig szeretném 24 órára zárkába küldeni. — Na ne legyen olyan ijesztő, százados. Nem ilyen kozákokkal volt már dolgom, s akkor sem ijedtem meg. — Vagy a kérdésre felel, vagy visszamegy! . , (Folytatjuk) 3 Jerzy Edigey bűnügyi regénye Icám kulcs I Fordította : Szilágyi Szabolcs
