Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

«8* ffflfalt RSEi?P.irXe¥AlöSg2Ä<lf S. oWai Emberek a hőségben Szombaton a forró napsü­téstől hőgutát kapott ifjú Varga Miklósné. a paszabi Petőfi Tsz brigádjának egyik tagja mentakapálás közben. Orrán száján elindult a vér. Asszonyok siettek segítségére, s még szerencse, hogy közel volt a kanális, s elsősegély­ben tudták részesíteni. Ezrek és ezrek — fiatalok, •Bizonyok és idősebbek — dolgoznak e kánikulai hőség­ben a határban. Kezük mun­kája, áldozatvállalásuk nyo­mán ad több termést a föld, s éppen ezért a vezetőknek nemcsak a munka technikai feltételeiről, a jó munkaszer­vezésről kell gondoskodniok, hanem elsősorban a hajnal­tól késő estik a forró földe­ken hajladozó, kapáló asz- szonyokról, traktorosokról, s mindazokról, akik távol vannak az otthontól. Különösen a fiatalokat, a nőket és az idősebbeket veszi igénybe, teszi próbára a for­rósig, s közülük a nők és az Idősebbek azok, akik kapál­nak. Bár a kórházi jelenté­sek egyelőre nemlegesek a nagy meleggel kapcsolatos di­vatos betegség a hőguta elő­fordulását illetően, de az or­vosok előre figyelmeztetnek: jobb megelőzni a bajt, a be­tegséget. Orvosok szerint több ve­szély leselkedik a határban dolgozókra. Ezek közül első­sorban a napszúrást (hőgutát) kell említeni. Bár régebben ügy tartották, hogy a nagy szélű szalmakalap strandolási cikk. Ez is, de jó védőeszköz. Sajnos a falusi üzletek nem rendelkeznek ezzel, pedig nemcsak jó üzletet jelentene részükre, hanem embervédel­met is szolgálna- Igazán most következnek a forró nyári napok, az aratás-cséplés idő­szaka. Még talán nem késő, ha az fmsz-ek és a termelő- szövetkezetek gondoskodnak ezek beszerzéséről. Ha ez nincs, jó védelmet biztosít az időnként megnedvesített fej­kendő is. Az egészség és munkavédelem biztosítását törvény írja elő, különösen hangsúlyozza a nőkről és az idősebbekről való fokozott gondoskodást. Őket nem sza­bad túlzott mértékben igény­be venni. Ennek ellenére mégis az a tapasztalat, hogy túlzott a nők terhelése. De ha már így van, nélkü­lözhetetlen a munkájuk, le­gyen elsőrendű gondja és feladata a gazdaságok szak- és pártvezefőinek a róluk va­ló gondoskodás is. Bár a KÖJÁL az elmúlt időszakban felmérte a Sza­bolcsban található rossz ku­takat Ennek ellenére a má­sik veszély: az ilyen kút vi­zének a fogyasztása, mely fertőzést okoz. Gondoskodja­nak ezért mindenhol jó ivó­vízről, mielőtt a brigád a ha­tárba indul. Vigyenek ma­gukkal vizet, s földbe ásva, hűvös helyen tartsák. A MÉSZÖV tájékoztatója sze­rint a falusi föidművesszö- veckezetek is felkészültek á határban dolgozó emberek megfelelő ellátására. Sza- bolcs-Szatmár földjeit 172 mozgóbolt járja. A megye fmsz-einek tulajdonában mű­ködő hüsiüzemek napi ter­melése 320 ezer üveg hűsítő ital készítése. Ne induljanak el egyszer se úgy, hogy ez hiányozzon. Ezek mellett 165 fagyialtos tricikli is elsősor­ban a földeken dolgozókat keresi fel- Elsősorban ezek részére biztosítják a jeget, védjék meg a dolgozókat az esetleges fagylaltmérgezé­sektől. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az utóbbi években ja­vult a falu egészségügyi kul­túrája, s ma már ritkán for­dul elő, hogy az ilyen meleg napokban a határban dolgo­zók disznósajtot, kolbászt vagy rántott csirkét visznek magukkal. Orvosi tanács: vét­kes könnyelműség ilyen gyor­san romlandó ételek tartása órákig kinn a határban. Ezek könnyen bajt okozhatnak. Védeni kell az embert. a dolgozókat, akik • teremtői a javaknak. Ez legyen a sok teendő között a legelső most is. <F. R.) A tsz-vagyon védelmében Üj szellemű ügyvédi tevékenység Szabolcsban Gyorsuló ütemben tovább épül a nyíregyházi tanárképző Százhetvenmilliós beruhá­zássá, 1965. szeptemberében kezdődött meg Nyíregyházán a tanárképző főiskola építése. A mintegy 16 milliós első sza­kasz beruházásai — a 300 sze­mélyes kollégium, a kazán- ház, mosoda, garázs — azóta már elkészültek. A második ütemben terve­zett 46 milliós beruházási munkát a következő évben — 1966. áprilisában — kezdtyk meg. Ebben a szakaszban újabb két 300—300 személyes kollégium, az összekötő szár­nyakkal. étterem, konyha, a gazdasági hivatal Irodái, az egészségügyi szárny, társalgó, klubszoba, könyvtár és két j szolgálati lal/ís készül el. Ez j a munka is befejezéshez kö- i zeledik, az átadási határidő. június 30. A már megkezdődött nyolc- ; vanmilliós, harmadik ütem beruházásai 1970 májusában j fejeződnek be. Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága nemrégiben megtárgyalta Szabolcs ügy­védi szervezeteinek és ügy­védeinek tevékenységét. Sok­oldalúan elemezte a vb. az ügyvédi szervezetek, ügyvédek munkáját, s ezek alapján ha­tározta meg a feladatokat. Legfontosabb feladat — hangsúlyozza a határozatában — olyan ügyvédi tevékeny­ség kibontakoztatása, amely eredményesebben szolgálja megyénkben a szocialista építést. A szocialista törvényességért A párthatározat végrehaj­tásáról beszélgetett munka­társunk dr. Borsy Zoltánnal, az Országos Ügyvédi Tanács elnökségének tagjával, a Nyíregyházi Ügyvédi Kama­ra titkárával. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöksége sokolda­lúan megtárgyalta a me­gyei párt vb. határozatát, egyetértett vele. s e felada­tok szellemében végzi munkáját. Minden ügyvéd elvégezte a Magyar Jogász­szövetség által szervezett 6 éves marxista—leninista tan­folyamot, s jelenleg 17-en fejezték be. vagy végzik ta­nulmányaikat a marxista— leninista esti egyetemen. Jelentős munkát végeztek az ügyvédek a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, amikor a fiatal tsz-ekben segítették megszervezni a szocialista törvényesség meg­tartását, s a megye közös gazdaságainak 80 százaléká­ban túlnyomórészt társadal­mi munkában biztosították és látták el a jogképviseletet. Sokat segítettek abban, hogy jogvitás ügyekben a tsz-ek egyenlő partnerei le­hettek a vállalatoknak. Az utóbbi években több száz pe­res ügyben képviselték ered­ményesen a közös gazdasá­gokat. Ennek hasznát csak százezrekben lehet kifejez­ni. A gacsályiak 74 000 torint ja Ezek közül csak néhányat említünk. Az ÉVM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat szerződést kötött a gacsályi Dózsa Tsz-szel egy ötezer férőhelyes tojóház építésére. Ezt a szerződésben vállalt határidőre nem adta át. Közben a tsz szerződést kötött 19 ezer darab csirkére a Baromfiértékesítő Országos Vállalattal. Mivel a tojóház nem készült el, ezért kényte­lenek voltak az 5700 tyúkot a csibenévelőben elhelyezni, s a 19 ezer darab csirkét do­hánypajtákban, istállókban, raktárakban felnevelni. Több volt a közösségnek a költsé­ge, nagyobb volt az elhullás Kártérítést követeit a tsz, s a Legfelsőbb Biró*ág jogerős ítéletében a vállalatot 74 440 forint kártérítés megíiretésé- re kötelezte. Kötbér, tárolási veszteség A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet pert indított a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz ellen 137 500 forint köt­bér megfizetése iránt, mert szerintük 500 mázsa vetőbur­gonyával kevesebbet szál­lított részükre. Igen- ám, csakhogy az ügy­védi munka eredménye­ként kiderült, hogy ebben vétlen volt a tsz, mert a tá­rolási vesztesége a megenge­detten belül volt, s ezért nem tudta teljesíteni az 500 má­zsa burgonya szállítását. így, mint vétlen fél nem lett kö­telezve a kötbér megfizetésé­re. Sokszor, ha nem állna megfelelő jogképviselő a fia­tal tsz-ek mellett, egyes ügyekben sok pénztől esne el a közösség. Egyik ilyen ügy a HUNGÁROFRUCT és a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz között volt. A vállalat csak 16 647 forint göngyöleg megtérítését vállalta. Ezt a tsz keveselte, s még további 32 553 forint kötbér megfize­tését követelte. Ezt viszont nem akarta megfizetni. Az ügyvéd javaslatára indítottak pert és meg is nyerték. Megtörténik, hogy magán- személyek is megpróbálják a tsz-eket átjátszani. T. I. pert indított a nyíregyházi Ság- vári Tsz ellen, azt állítva, hogy a gazdaság jogtalanul használja az ő ingatlanát. Harmincezer forint megfize­tését, vagy 1200 öl gyümöl­csöst kért. Arról megfeledke­zett, hogy a közgyűlés, mivel többszöri felszólítás ellenére sem vett részt a közös mun­kában — kizárta. így a bírói ság jogerősen elutasította kö­vetelését. Érdekes volt a MÁV és a nyíregyházi Ságvári Tsz kö­zötti per is. A vasút 2 hold 700 öl földet kisajátított a kö­zöséből, melyre villamos alál- lomást épített úgy, hogy ezzel megakadályozta a víz termé­szetes elfolyását és az árko­kat is betemette. Emiatt a tsz 1400 öl zellertermése tel­jesen megsemmisült. A MÁV a bírósági ítélet alapján kö­teles volt 18 830 forintot fizet­ni a tsz-nek. Tiszacsécsén már „nincs baj“ Sokan emlékeznek még Szabó Pál írónak, a Szabad Földben „Tiszacsécsén baj van” címmel megjelent cik­kére, melyben a Felső-tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóságot bírálta, mivel ai öntözőtele­pet tervezési és kivitelezési hibák miatt rosszul építették meg. Ezt az ügyet az egyik ügyvéd társadalmi munká­ban képviselte a tsz részé­ről. Félmillió kártérítést kö­veteltek. Hosszú lenne elso­rolni, mit tett ez ügy „meg­nyerése” érdekében az ügy­véd. A lényeg, a vállalat a tsz-szel peren kívül egyes ségre jutott, s az okozott kár megtérítése érdekében olyan munkák díjtalan elvégzését vállalta és végzi, amellyel a tsz teljesen kárpótolva lesz. Ezek is mutatják, hogy új kapcsolatok alakultak ki a tsz-ek és az ügyvédek kö­zött. Növekedett a bizalom hiszen ennek alapját ma már a szocialista termelési viszonyok határozzák meg. Az ügyvédi munkaközössé­gek jelenleg 30 tsz jogta nácsosi teendőit látják el. Mint a párthatározat megál­lapítja, ennek bő-utése a feladat, hiszen »ok még az olyan tsz, amelynek nincs jogképviselője. Meg­van arra a törekvés az ügyvédi munkaközösségek részéről, hogy ezek számát csökkentsék, s erejükhöz mérten segítsék e fontos fel­adat végrehajtását. Parkas Kálmán Iliim, hűm — nézett rám-*•* Pável Ivanovics Klu- iev, aj igazgató. — Ellenőr­nek különleges képességű ember kellene. Egy ideális ember. S nem tudom, maga megfclelne-e nekünk.-. — Igyekszem majd — húz­tam ki magam. — Adok egy hónap próba­időt — mondta a jönök. — Aztán majd meglátjuk... Azóta már az egyik jára­ton dolgoztam. Nem is olyan túlságosan nehéz a munkám: megvizsgálom a jegyeket és igyekszem elcsípni a „tujá- zókat." — Szabad a jegyét? — fordulok egy férfiuíashoz. — Filippin vagyok — mondja tömören. — Nagyszerű! — mondom élénken. — Akkor bizonyára jegye is van. — Dehát én Filippin va­gyok! — ismétli A hang azonban most már kissé tü­relmetlen. — Jól hallottam — közlöm vele. — De ettől még lehet jegye. A hájtömeg ekkor meg­mozdul, s egy ötkopekest nyom a kezembe. — Itt van, adja a kalauz­nak, ha ennyire kicsinyes. jurij Leonov: Javult a helyzet De ezt nem ússza meg szá­razon! — Elnézést, de bírságot is fizetnie kell — mondom € lehető legvidámabban... A legközelebbi megállónál ez a Filippin a dühtől re­megve és fátyolos szemmel le­szállt. Munka után Klujev hiva­tott. — Te-., hát ez... — kezdte kissé összefüggéstelenül —, úgy különben jól van, hogy megfizettetted a jegyet ezzel a Filippinnel... de azért bír­ságot nem kellett volna... Mert ugye... mégiscsak az apósom... Node, rendben van, családi ügy, ugye... Rendes srác vagy! Csak így tovább! Mindenkivel-.. — Hát ha valaki buszra száll, jegyet kell váltania — kezdtem szerényen. — Ha nincs jegye, akkor bírságot kell fizetnie. így áll az uta­sításban, meg a logika sze­rint is... — Helyes... És csípj csak el mindenkit. Még ha a rokonom is... — biztatott Klujev. Másnap egy diákot nem­csak megbírságoltam. A nyil­vánosság előtt arról beszél­tem neki, hogy tulajdonkép­pen meglopja az államot. A magát Klujev rokonának mondó diák először csak elpirult, majd sírva fakadt a szégyentől■ Aztán öklével fe­nyegetőzve leugrott a követ­kező megállónál... Aztán egy divatos malac- lopóba öltözött, jegy nélkül utazó hölgyet kaptam el. — Ö—ó—ö, az új revizor- ka! — csicseregte. — Ismer­kedjünk meg. Antonyina Szergejevna vagyok, Pável Ivánovics felesége. De magá­nak csak Tonya... Hívjon így­— Nagyon őrvendek — ha­joltam meg illően. — De, ha nincs ellenére, kedves To­nya, akkor vegyen egy szép kis jegyet, s fizessen bírságot is. Nagyon örülök, hogy meg­ismerhettem■ S remélem, el­mondja majd Pável Ivano- tácsnak, hogy igen igyek­szem... Amikor a próbaidőm lejárt, Klujev magához hivatott, s így szólt: — Eddigi értesüléseim sze­rint a járatokon javult a helyzet... Úgy általában maga nem egy rossz munkaerő. Node mit is mondok! Maga kitűnő dolgozó! Maga az ideá­lis ember! Elpirultam. — Ennek jeléiül kitűnő jellemzést is adunk magáról — folytatta Pável Ivanovics kedves mosoly kíséretében. — Ezzel mindenütt felveszik. Két kézzel kannak maga után. — Ez azt jelentené, hogy nem véglegesítenek? — Nézze kedves barátom — mondta az igazgató, — maga felnőtt a feladatához. A baj csak ott van, hogy mi még nem nőttünk fel magá­hoz... Fordította: Ferenc* Győző Élet be lép július l-én A családi pótlék rendelkezés módosítása A kormányrendelet • 16 1966. (VI. 1.) kom. számú rendelet több rendelkezésé­nek módosítása mellett újra szabályozza a mezőgazdasági és halászati termelőszövetke­zeti, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeti tagok családi pótlékát, a termelőszövetkezetekre vo­natkozó rendelkezésekhez iga­zodóan. Eszerint családi pótlékra jogosult az a termelőszövet­kezeti tag, aki az előző nap­tári cvben. ha férfi 120, ha nő legalább K0 munkanapot dolgozott a közös munkában. Felemelte a kormányrendelet a termelőszövetkezeti tagnak járó családi pótlék összegét is. A családi pótlék két gyer­mek után havonta 200,— fo­rint, három gyermek után 360 forint, minden továblg gyermek után, gyermeke*»» ként további 120 forint. A rendeletnek a termelő­szövetkezeti tagok családi pótlékál a vonatkozó és a* egyéb módosító rendelkezé­seinek végrehajtására a SZOT-szabályzat tartalmas részletes rendelkezéseket. A rendeletnek a termelőszövet­kezetekre és azok tagjaira vo­natkozó rendelkezéseit ru. egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre is alkalmazni kell. A rendelet és a sza- ) bályzat 1968. július 1. napján i lép hatályba. Túl a megyehatáron Rezerválom az esernyő alatt Olyan sziget ez, melyet nem víz vesz körül, hanem s huszadik század, s kerítéssel körbefogott területe a jégkor­szak utáni időket őrzi- Uttalan sziklákon kapaszkodunk fel a csúcsra, ahová ember csak ritkán lép, pedig az elénk táru­ló kilátás, egy zajló életű nagyváros képe, ezért is jegyzi meg kísérőnk, körülmutatva a hegytetőről: — Budapest valószínűleg az egyetlen világváros, melyd nek a1 közepén ilyen nagy területű rezervátum bújik meg. 30 hektár jégkorszak Hogyan lett rezervátum a Sashegy, a budai hegyvidék egyik tagja? Létét a természetnek és a tulajdonviszonyoknak köszönheti. Ami az utóbbit illeti: már régóta kerítés veszi körül, ugyanis magánterület volt a hegy. egy dúsgazdag tő­kés tulajdona, aki szerencsére nem építette be birtokát. A felszabadulás után állami tulajdon lett, s felbecsülhetetlen ér­tékei így váltak védetté. — Azelőtt úgy szökdöstek be a botanikusok, természetbú­várok — jegyzi meg Varga Imre, az Országos Természetvé­delmi Hivatal főmérnöke. — A Sashegy dolomitsziklákból áll. Ennek a kőzetnek al a sajátos tulajdonsága, hogy lassan bomlik, így a kopár szik­lákon nehezen alakul ki termő talaj, lassan vastagodik a tele-l vény. Ennek köszönhető, hogy ez a harminc hektárnyi terü­let nagyrészben megőrizte azt a növényzetet, amely a jég­korszak utáni időkben honosodott meg rajta — nem szorította! ki onnan az igényesebb vegetáció. Körülpillantva a kopár sziklákon itt-ott látható növény« zeten Buda egy foltjának ősi képét láthatja a szemlélő, úgy; hogy közben átsiklik a szeme a kelenföldi lakótelep új há­zain, s a csendet néha megtöri egy autóbusz motorjánál: zöé re je. Budai imola és társai A biológiához nem értő látogató még tartogatja magé­ban a kérdést, mitől oly egzotikus ez a növényvilág, hiszea látszatra nincs rajta semmi különleges. A főmérnök lelkes szavakkal magyarázza, hogyan sik«i rült megmenteni a Sashegyet — Körülöttünk mindenütt építkeznek. Sor került volna erre a gyönyörű fekvésű részre is, de 1958-ban végre kisz»; gezték a táblát a kerítésre: természetvédelmi terület. Utunkat nehéz lenne sétának nevezni, hiszen sziklákon kapaszkodunk, sűrű növényfüggönyökön törünk át. A hegy egy-egy pontján megállunk, s ilyenkor a főmérnök megmu­tatja valamelyik növényritkaságot. Apró kis füvek, cserjék ezek, néhol színes virágokkal tarkított tenyérnyi foltok a for­ró sziklák hasadékaiban- A tudomány számára elsősorban az a meglepő, hogy ezek a különböző növények együttesen for­dulnak elő. Ahogy halljuk, a derescsenkesz és a magyar gur- golya nevű növények csak ezen a helyen élnek egymás mel­lett, vagy a budai nyúlfarkfű, a kövér daravirág és a búd» imola csak itt találhatók meg békés egymás mellett élésben. Biológiai „határsértés” színhelye is ez a hegy. Déli növények északi irányban, északi fajok déli irányban verekedtek túl magukat megszokott előfordulási területükön. Ennek magya­rázata a Sashegy mikroklímájában, jellegzetes időjárási vi­szonyaiban rejlik. A környező hegyek elhelyezkedése miatt például egy óriási „esernyő” van felette: ritkábban hull ide eső, mint akár néhány száz méternyire innen. — A kutatók paradicsoma ez — összegezi Varga Imre a látottakat. Ez a kis terület valóban olyan nyugalmat áraszt, hogy növényvilágáról is elképzelhető: a jégkorszak óta tűri nemtörődömséggel az idő múlását. További évezredekre A Természetvédelmi Hivatal nemrégiben terveket dolgod zott ki, amelyek szerint néhány év múlva a nagyközönség előtt is megnyitják majd a természetvédelmi terület egy ré­szét: ugyanis az Eötvös Loránd Tudományegyetem szikla bo­tanikus kert létesítését tervezi ebben az ideális környezet­ben. Ugyanakkor rendszeres munkával óvják is ezt a külön­leges növényvilágot, hogy a további évezredekben is virul­jon. (B4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents