Kelet-Magyarország, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

t. oMal KEBLET MAOYARORSZAG Í968. f&rthis ff? Tupomány — technika R/lcgntenflietö — Ember és világ IV. Uj vonások az öreg arcon a pisát ferdatorom/ ? Pisa büszkesége, a ferdeto­rony. Magassága: 54,5 méter. Súlya: 14,5 ezer tonna. Kora: körülbelül 800 év. Különös ismertető jele: ferde. A torony immár csaknem nyolc évszázada ferde. Hír­nevét az 1173—1174 években elkövetett hibának köszönhe­ti, amikor' Bonannus építész figyelmen kívül hagyta, hogy Pisa városában a Csodák te­rén ingatag a talaj, s hozzá­látott a fehér márványtorony építéséhez. Amikor már a harmadik szintet is felhúzták, a torony megdőlt és a mun­kát leállították. A hiba sok­ba került Bonannusnak: a felháborodott pisaiak elűzték őt városukból és az építész nyomorban és számkivetésben hait meg. Csaknem egy évszázadig senkinek sem volt bátorsága hozzányúlni a megdőlt épít­ményhez. Végül azután Gio­vanni di Simone, ez a bátor és eredeti elgondolásokban gazdag építőművész, megkoc­káztatta további öt szint épí­tését. Most már csak az ma­radt hátra, hogy felhúzzák rá a harangtornyot. Erre azon­ban nem került sor: Giovanni a torony elferdülését túlságo­san veszélyesnek tartotta, s mivel nem akart elődjének szomorú sorsára jutni, nem volt hajlandó folytatni az építkezést. Hatvan év múlva Tommaso Pisano építész fe­jezte be ezt a párját ritkító építményt. S a Csodák tere 1350-ben valóban kiérdemel­te elnevezését: a fehér már­ványtunikába öltöztetett to­rony könnyed meghajlással üdvözölte a látogatókat. S bár a Campanile della Pri- maciale nevet kapta, az egész világon a pisai toronyként vált ismeretessé. Mikor fog össseomlani ? 1911-től kezdve minden esztendőben június 19-én reg­gel öt órakor a pisai egyetem valamely professzora ponto­san megméri a torony elhaj­lását 1964-ben a mérés szo­morú eredménnyel járt: a torony legmagasabb pontja már öt méter 18 centiméter­rel tért el a függőlegestől. A szakértők egy csoportja, amely a tornyot megvizsgál­ta, megerősítette az aggodal­makat: minden milliméternyi újabb további eltérés végze­tessé válhat, mert a talajvíz évente 230 gramm szilárd ré­szecskét mos ki a torony alapjából, s ezzel arra kész­teti a tornyot, hogy egyre jobban és jobban megdőljön­Vajon meddig bírja még? Az egyik tudós kijelentette, hogy esetleg még kétszáz évig, de az is megtörténhet, hogy mindössze egy napig. A kolosszus súlypontja bármi­kor annyira eltolódhat, hogy a középkori építőművészet gyöngyszeme összeomlik. Ez a veszély azonban egyálta­lán nem hűti le a turisták kedvét, akik szeretnék látni és megérinteni a torony fa­lát, vagy felkapaszkodni a híres harangtoronyba. 1904- ben a turistáknál megtiltot­ták. hogy felmenjenek a ha­rangokhoz. A pisai csodát szögesdróttal vették körül, nehogy bárki is megsértse a tilalmat. Senkivel sem tettek kivételt. Enno Giiardi, a to­rony harangozója ugyancsak 1964-ben ment fel utoljára a harangtoronyba Az öreget most egy elektronikus beren­dezés helyettesíti, amely anél­kül harangoz, hogy megre­megtetné a tornyot. Az építészek mindent meg­tettek arra az esetre, ha a kolosszus összeomlana. A to­rony közelében megtiltották j A gépkocsiforgalmat, vala- j mint száz fényképező- és filmfelvevőgépet állítottak fel, hogy önműködően meg­örökítsék a torony ledőlését. Ám az olaszok, s mégin- kább a pisaiak nem akarják, hogy az alkotás összedőljön: a torony nemcsak széppé te­szi, hanem táplálja is a vá­rost. Hiszen évente három­millió turista keresi fel Pi­sát. Cebertoivicz elektródái és Malkov mérnök bumerángja Az olasz kormány 1964 évi felhívására a világ sok országának tudósai, építő­művészei, mérnökei és építői visszhangot adtak. Minden­felől csak úgy özönlöttek a javaslatok. A különböző or­szágok szakértői nem most próbálták első ízben megta­lálni a megoldást. Már 1964 előtt mintegy 1300 tervet küldtek Pisába, de valameny- nyit elvetették. Sokan a torony megmara­dását csupán abban az eset­ben garantálták, ha az illeté­kesek hozzájárulnak a kie- gyenesítéséhez. Az ilyen ter­veket az olaszok felháborod­va visszautasítják: a torony elveszítené jellegzetességét, ha kiegyenesítenék, s talán a szeszélyes turistáknak el­menne a kedvük attól, hogy a kiegyenesített csodát meg­tekintsék- Inkább dőljön ösz- sze, a turistáknak még így is meg lehet mutatni a rom­jait. Gustavo Colonnetti olasz professzor más javaslattal állt elő. Azt indítványozta, hogy 15 óriásdaruval, ame­lyeknek mindegyike ezer tonna teherbírású, emeljék meg néhány milliméternyire a tornyot, ami lehetővé ten­né az alapok kibővítését. En­nek a tervnek a megvalósítá­sáért a FIAT cég 15 millió dollárt kért. Romuald Cebertowicz pro­fesszornak más javaslata volt: rakják körül a Pisai tornyot patkó alakban meg­1936 június 18-án halt meg Gor­kij, aki ez volt világviszonylat­ban is: Vízsz. 1. Függ. 1. és 40. Ezek a beküldendő sorok. VÍZSZINTES: 11. Van, németül. 12. Egykori török katonai rang. 13. Z-vel a végén, akkor mondják, ha fené­kig kell Inni a poharat. 14. Mon­dat része. 15. Régi nevezetes film címe. 16. Katonai táposzlop. 17. Uszály (utolsó kocka két betű). 18. Rangjelző. 19. Hónap rövidítés. 21. Op­..... ruha kreáció. 22. Ta­kormánynövény. 23. Három oro­szul, fonetikusan. 23. Régi űrmér­hajlított csöves elektródákkal és vezessenek az elektródák­ba nagy feszültségű áramot. Az elektrodacsöveket töltsék meg különleges folyadékkal, amely az áram hatására re­akcióba lép a talajjal. A to­rony alatt a talaj körülbelül negyven nap múlva megkö- vesedik. Az ilyen módon ce­menttel megerősített talaj új alapot képez, amely „összeköttetésbe” kerül a ré­givel és hét méter mélyre nyúlva szilárd alapot biztosít. Ezzel megakadályozható a to­vábbi elferdülés. Az olasz felhívásra a Szov­jetunióban is reagáltak. A Szovjet—Olasz Baráti Társa­ság kebelében bizottság ala­kult az olasz műemlék meg­mentésére. A szovjet szakér­tők által beküldött 200 terv­ből a legnagyobb érdeklődés­re David Malkov mérnök munkája tart számot. Ez a műszaki terv a világ sok or­szágában felkeltette a szak­emberek figyelmét. Malkov azt indítványozza, hogy fúr­janak be a torony alapjába és a fúratokba illesszenek óriási bumeránghoz hasonló acélgerendákat. Ezek az acél­gerendák a torony falába fúrt nyílásokon áthaladva (a gerendák kívülről nem lenné­nek láthatók) a torony belse­jében, a földtől számított 16 méter magasságban, abban a pontban találkoznának, ahol a torony súlypontja van. Az egész támasztórendszer, amely ebből az acél három­lábból, valamint a torony fa­lába szerelt, s a három lábbal mereven összekapcsolt fém­gyűrűből állna, megtartaná a tornyot jelenlegi helyzetében. Malkov terve minden köve­telménynek megfelel: látszó­lag minden maradna a régi­ben, a torony megőrizné fer- deségét, de nem dőlne össze. A három lábbal megtámasz­tott toronynak három új alapja lenne a föld alatt, a toronytól körülbelül 15 mé­ternyi távolságra. Lek. 27. Harcot kezd. 29. Rózsa* fajta. 30. Hegység az USA-ban. 32. Heveny gyulladás. 33. Német óra. 34. Június 16-a. 35. Hang- szín. 37. Szégyen. 41. Vissza: ga­bonafajta. 42. EDI. 43. ..Néma” gém. 44. Indoeurópai nyelvcsalád­hoz tartozó iráni nyelvű nép, fo­netikusan. 46. Elődöt. 48. TEE. 49. Papírra vet. 50. Trénerek. 52. Európai főváros. 53. ,.Hangtala­nul” sápit. 54. Pl. egy év. 55. Van hozzá bátorsága. 57. Kettőzve: édesség. 58. össze vissza mond. 59. Közel-keleti állam. 61. A múlt idő ragja. 62. A mai kor veszedelme is lehet. Határ* Az öregedés szarkalábait eleinte csak nagyítóval lehet észrevenni. Valamilyen koz­mikus méretű távcsővel ugyanúgy észlelni lehetne, mondjuk a Holdról, azt a sok millió, kisebb-nagyobb szarkalábat, pörsenést, amely az emberi tevékenység nyo­mán keletkezett öreg boly­gónk ábrázatán. Utak és vizek Meztelen, kérges talpak vágnak ösvényt az őserdőn át — autósztrádák szelnek át országokat, egész kontinenst. Mind a kettő megváltoztatja a táj eddigi képét, más és más méretben, de a Föld felületé­hez képest elenyésző kicsiny­ségben. Ha azonban össze­geznénk, egymás mellé rak­nánk az utakat, a számítások szerint kétszer akkora terü­letet kapnánk, mint Magyar- ország. Ez már nem csekély­ség. Ekkora területen kipusz­tult vagy lényegesen megvál­tozott a növény- és állatvilág; pontosabban a mikroflora és mikrofauna, vagyis az apróbb élőlények birodalma. E kis változások együtt ismét ha­talmas mennyiségi eredményt adnának. Szó sincs róla, hogy emiatt ne közlekedjünk. Ellenkező­leg: az útépítés minden ci­vilizáció kezdete, a jelentő­ségét a „nyom nélküli” légi- utak sem csökkentik. Nem rosszallóan, inkább büszkén utaltunk ezzel arra, hogy az ember formálja a Föld arcu­latát. Mennyiségben talán még számottevőbb a vizek válto­zása az emberi tevékenység nyomán. Az öntözés együtt kezdődött a földműveléssel, 8—9 ezer évvel ezelőtt. Van-e jelentősebb beavatkozás a ter­mészet „rendjébe”, mint szá­raz területekre vinni, vezet­ni a folyók vizét, vagv kor­látok közé szorítani partta­lan áradásukat? Goethe nagy művében, a. Faustban még merész álom, hogy az ember földet hódít el a tengertől. Azóta számos országban valóság lett a terv. Ugyancsak Goethe „az embe­riség jövendő, nagy vállalko­zásának” nevezte a tengere­ket összekötő, a közlekedést gyorsító Szuezi- és Panama- csatorna építését. Azóta meg­történt, s az emberiség a bé­kés együttműködés jegyében rag. 65. Személyes névmás. 66. Még látni sem szereti. FÜGGŐLEGES: 2. Káté!! 3. Idegen pénzegység. 4. Biztatott. 5. Nehéz fém. 6. A megadott méret szerint levág, pl. szövetet. 7. Pest megyei község. 8. Örafajta. 9. öt hónap befeje­ző betűi. 10. Állati „ékítmény”. 11. Radioaktív elem. 20. VCN. 23. Learatott kalászosok után marad a földeken. 24. Azonos magán­hangzók. 26. Több polcos állvány, fonetikusan. (Francia eredetű szó). 28. Betegség latinul, fonetikusan. 29. Nyugat-pakisztáni városba va­ló. 31. Ezt tesznek az állat alá. 33. Közteher egyik ritka fajtája. 36. Vakond teszi. 37. Régi római kö­szöntés, fonetikusan. 38. Fogoly­tábor. 39. Magas hőfokra hevít. 45. Panaszkodó. 46. Céltalanul mászkáló. 47. Anyag, ami a Szi­vattyúnál a szivárgást megaka­dályozza. 48. Régi címzés rövidí­tés. 50. A megjelölt határig. 51. Gömbölyű. 54. A mitológiai Inac- hos argosi király leánya, Héra papnője. 56. Helyhatározórag. 58. Azonos mássalhangzók. 60. Ásott „víztartály”. 61. Vidék. 63. Csont latinul. 67. Növény része. 68. Ige- lcötő. A megfejtéseket június 24-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Június 2-i rejtvény pályázatunk helyes megfejtése: Mozart prágai uta­zása, Az idill irodalom mestere. Peregina versek. Nyertesek: Balogh Jőzsef. Be- rentés Károly, Harsányi Gizella, Kis Katalin. Kühn Györgyné, Nagy Sándor és Székely Ele­mérné nyíregyházi, Kiss Pálné bökönyi, Kocsár Imre csengeri és Kovács Judit nyírbátori kedves rejtvényfejtőink. A könyvsorsjegyet postán el­küldtük. KÉRÉSZ TRE ~i 11 1 ' ii R IS I* ...ji [3 [3 UÖ még nagyobb közös vállalko­zásoknak gyűrkőzik; hogy csak egyet említsünk: a Déli­sark kiaknázásának. Banyák és hegyek Kezdjük a domboknál. Óbudán túl, a bécsi országút mentén félig kivájt kis he­gyeket látunk — tégla lesz a sok millió tonna, vöröses földből. Ha valahol nagyobb építkezésbe kezdenek, a földgyaluk órák alatt egész dombokat tüntetnek el. A Badacsony világszerte ritka szép bazalt orgonasípjait a jövő évtől nem szabad pusz­títani, nagyon helyesen vé­dettnek nyilvánították. Ezek látható változások. Földünk belsejéről nincs tér­kép, nincsenek hatásos fel­vételek. Hozzávetőleg is ne­héz lenne megmondani, hány milliárd tonna szenet, vas­ércet, követ, fémet, termál­vizet, olajat vett ki az ember a Föld gyomrából, amióta felfedezte ezeknek az anya­goknak hasznosságát. A bányászat a felszint is átalakítja. A nagy bánya­központokban — Ruhr-vidék, Szilézia, stb — a füst és ko­rom miatt éventt sok ezer holddal csökken a termő te­rület. Ismét a kérdés: ne bá­nyásszunk? Ez lehetetlen. Máshol szerzünk újabb ter­mőföldeket, de a Föld min­den kincsét felszínre kell hozni! S közben változnak a vonások, mélyülnek a re- dők bolygónk arculatán. Könnyebb lesz a Föld? A Wochenpost című de­mokratikus német hetilap egyik bányászolvasójának eszébe ötlött a jogos kérdés: nem csökken-e bolygónk tö­mege az egyre intenzívebb bányászat következtében? Hi­szen évről évre sok milliárd tonna nyersanyag „füstölög el” a levegőben. Dr. M. Olberg, a berlini Humboldt Egyetem profesz­szora válaszolt az olvasó ag­gályára. Az elégésből kelet­kező széndioxid is a légkör­ben marad, a növénye.«, újra mégkötik, tehát nem távozik a világűrbe. Továbbá: a Föld minden lehetséges súly- veszteségét kiegyenlíti a na­ponta ezer tonnára tehető gyarapodás a kozmikus por­ból, kis meteorokból. Végül a Föld egész szénkészlete alig egymilliárdnyi része boly­gónk tömegének. Ha tehát az egészet kibányásszuk és el­használjuk, akkor körbelüll annyi történt, hogy egy na­rancsról eltávolítottunk egyetlen gombostűfej nagysá­gú dudort. Olyan aggályok is felme­rültek, hogy a bányászattal nagy üregek képződnek a Föld belsejében, s emiatt bolygónk kibillen egyensúlyi helyzetéből. Ha ez megtörtén­hetnék, lényegesen megvál­tozna a Föld forgási és ke­ringési ideje, hosszabbak len­nének a napok és az évek. Ez az elképzelés is téves. Földünk átmérője ugyanis ke­reken 28 ezer kilométer, ez­zel szemben a bányászat, a legmélyebb is 1 kilométerrel a felszín alatt folyik. Az ember ássa-vési a Föld kérgét, de a hatalmas a.rány- beli különbségek miatt ez úgyszólván semmit sem je­lent. Annyi csak, mintha tű­vel szürkülnénk egy jókora alma celofán burkolatát, de az almát nem érnénk el. A Föld tehát nem lesz könnyebb, megmaradnak a mostani nappalok és éjsza­kák, évek és évszakok. Akkor is, ha a százszor, ezerszer ennyi anyagot bányászunk ki. Szénre, vasércre, alumínium­ra, sok más fémre és ásvány­ra mindig szükség lesz, az atomkorszakban is. Mégsem kell a bányászást a végtelen­ségig fokozni. Következő cikksorozatunkban — Mi lesz holnap? — látni fogjuk, hogy merőben új, kisebb térfogatú energiaforrások állnak az em­ber rendelkezésére. Gyenes István — Anyu, már az én szoknyámat is elveszed...? VADÁSZTKÚFEÁK — Ma az ötödik kiskocsit nyírfám )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents