Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-14 / 111. szám
A pusztadobosi kezdeményezés Duplájára növekszik a vezetékes gázfogyasztók száma 1970-ig fi A bekötések sonendje ü Ki tizeti a költségeket? iü A fürdőbe boyJert adnak Olyan ez a falu tavasszal, mint egy hatalmas illatozó virágoskert. Tizenhárom utcájában, a járdák mentén ti- zenhétezer méter hosszúságban ötezer meggyfa pompázik. A járdaszegélyeken dísz- bokrok, orgona véges végig. Aki a virágot, fákat szereti, rossz ember nem lehet. De mit lehet mondani annak a falunak a lakóira, akik a virágos, tiszta, kulturált faluért indítanak mozgalmat? Ez már több mint csupán a virág szeretele. Megnyilvánul benne a mostanában oly sokat hangoztatott tettrekész hazafiság gondolata. A haza szeretete a szükebb haza, a falu szeretetében ölt testet Itt kezdődik. Ez a gondolat vonult végig a Hazafias Népfront IV. kongresszusán is. Külön bizottság alakult, jelentőségét mutatva —- a hazafiság eszméjének, a szocialista népi-nemzeti egység gondolatának jegyében. Ennek a gondolatnak a megfogalmazását véltem felfedezni Pusztadoboson, ahol nem véletlenül hívták össze nemrégiben az egész bakta- lórántházi járásból a népfrontbizottságok vezetőit, a nőtanács titkárait, a párt és tanácsvezetőket, hogy falufejlesztési napon bizonyítsák: ime a példa, amely bizonyltja, hová fejlődhet egy község, ahol a közösség, a párt és a népfront egységes akarata szerint cselekszik. A pusztadobosiak szeretik falujukat, s az ennek érdekében tett minden kapavágás, faültetés, járdaépítés kifejezi: szeretik hazájukat is. Az elmúlt 3 évben több mint 163 ezer forint értékű társa- daimi munkát végeztek. Épült makadámút és járdák, öttantermes iskola és sok minden egyéb. Ma már a párt, a tanács és a mozgalmi vezetők nemcsak azt mondják, hogy örülnek a társadalmi munkában elkészült útnak stto, hanem hangsúlyozzák: akik ezekben a munkákban részt vettek azok szemlélete megváltozott. Formálódik, változik az ember, a faluközösség szocialistává válik, egy a cél, s ennek érdekében egyesítik erejüket. Gazdaságirányításunk új rendszerében tovább növekszik a társadalmi munka szerepe és becsülete. Hol érdemes társadalmi munkát végezni? Mindenhol, ahol alapvető társadalmi szükséglet» kielégítéséről van szó, s a munka megvalósításának reális feltételei biztosítottak. Ott, ahol viszonylag kevés pénzzel nagyobb társadalmi munkaerő mozgósítását teszik lehetővé. Ennek jelentősége most tovább növekszik, hiszen ez évtől a városi, községi gazdálkodásban jelentős változás következett be. Növekedett a helyi tanácsok önállóságai az az elv érvényesül, hogy minden intéződjön a maga helyén. Ez nagyban növelni fogja az új típusú társadalmi munka hatásfokát. Ez az elv érvényesül már a pusztadobosiak kezdeményezésében. Ebben az évben már a költségvetési előirányzatból 25 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el, s az így megtakarított összeget máshol hasznosítják. Az egy lakosra eső társadalmi munka értékét 70 forintra, az egy keresőre esőét 120 forintra emelik. így ebben az esztendőben újabb 111 ezer forint értékű társadalmi munka értéke ölt testet. Ott, ahol becsületet vívott ki magának ez a mozgalom, nem ütközik különösebb nehézségbe. S ha az udvarszépítési mozgalmat említjük, melynek célja, hogy minden pusztadobost udvarban legyen egy-két rózsabokor, s ültessen minden lakos egy fenyőt, akkor ez a kis szabolcsi, homokon épült falu valóban a rózsák, a szép udvarok, az illatozó gyümölcsfák faluja lesz. Bár a járás községeit hívták versenyre, érdemes lenne az egész megyére kiterjeszteni. Farkas Kálmán A vezetékes gáz használatának előnyeivel egyre több család ismerkedik meg Nyíregyházán. A Romániából érkező nagy kalóriájú földgáz alig pár évvel ezelőtt vált közkinccsé a megyeszékhelyen, s a Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat által mintegy 22 millió forintos költséggel megépített fővezetéken eddig 1170 lakásba jut el. Az eddig elkészült és az 1970-ig még megépülő vezetékek duplájára — mintegy 2200-ra növekszik a vezetékes gázhasználók száma Nyíregyházán. Tízmillióba kerül Három év alatt — megfelelő évi ütemezéssel — az In- getlankezelő Vállalat mintegy 10 millió forint összegben finanszírozza a vezetékes gáz bekötését az állami tulajdonban lévő épületekbe, lakásokba. Már elkészült a részletes terv a bekötések sorrendjéről is. Jelenleg dolgoznak a bekötéseken a Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat szerelői az Arany János utcában. További gázbekötést terveznek még ez évben a Toldi utcában a 85-től a 95-ig, a 26, 28 szám alatti lakásokba, a- Bessenyei téren a 7/a. a 7/b és a 8 számú épületekbe. A Széchenyi utcában a 20, 22 és 32 szám alatti lakások, a Benczúr téren a 21, és a Vasgyár utcában a 2 számú épületek kapnak vezetékes gázt az idén. Szerepel a tervben a Széchenyi utca páratlan oldalán lévő 11, 13 és 17 számú épületek gázellátása is. de az csak a kisvasút kitelepítése után lehetséges. A jövő évi bekötési tervben 313 lakás szerepel. Ezek a következők: Toldi utca 30, 32, 34, 35, 36, 37, 38 és 39, Arany János utca 9, 19 és 21, Beloiannisz tér 8, 10 és a Béke ház 127 lakása. Az 1970-ben sorra kerülő lakások: Toldi utca 42, Árpád utca 34, 36, 38 és 40, Petőfi utca 4, 6. 8, 12, 14, és 16, Széchenyi utca 1, 7, 9 és 21, valamint a Szabadság tér 9. A Zrínyi Ilona utcában a 2, 4, 7, 8, 9, 10 és a 11 számú, a Bethlen Gábor utcában a 2 és a Kossuth utcában az 1 szám alatti épületekbe kötik be a vezetékes gázt 1970 végéig. Az 1KV költségére Az új bekötésekkel kapcsolatban — a költségeket és a gázfelhasználást illetően — a városban különböző hírek keltek szárnyra. Ezzel kapcsolatban közöljük a gázszolgáltató és az IKV egyöntetű tájékoztatását: Állami lakásokba a gáz- szolgáltató az ingatlankezelő megrendelésére és költségére Végzi el a bekötéseket, s végzi el a munka során szükségessé váló javításokat a lakásban. Fizetni csak a gázmérő óra bekötéséért kell, esetenként és lakásonként 30 forintot és a használatáért — Uj szociális épület készítéséhez szükséges területet kért a városi tanácstól a VA- GÉP még az elmúlt évben. Csatolta kérelméhez a közműhálózat tervét is, mely szerint a közelben levő mezőgazdasági technikum már meglévő csatornarendszerét venné igénybe. Ez pattantot- ta ki Nyíregyháza északnyu- gati ipari övezetének egyik legégetőbb gondját: a közműhálózat hiányát. Az egyedi derítők túlterheltek, a legtöbbjük gyakran hibás, új megoldás kellene. Tekintettel arra, hogy a gázdíjon felül — havi 3 forintot, mivel a mérő nem a lakó tulajdona. Fali melegítő a konyhákba Közölték még, hogy a lakások konyháiban fali fűtőtestet szerelnek fel és természetesen bekötik a meglévő, vagy a bérlő által megvásárolt gáztűzhelyet is. A szobában, vagy — amennyiben ezt a térfogat indokolja a szobákban, illetve hálófülkékben is — parapett, vagy konvektor rendszerű gázfűtőtesteket helyeznek el. A fürdőszobában — ahol addig is volt vízmelegítő berendezés — gázboylert szerelnek fel. Ha a fürdőszobában csak ülőkád yan, és vízmelegítési lehetőség addig nem volt, ott csak a lakó kérésére és költségére építenek be boy- lert Mind a szobai és konyhai fűtőtestek, valamint a gáz- boylerek az ingatlankezelő tulajdonát képezik, tehát a lakások tartozékainak számítanak. Ezeket nem kell megvásárolni. s bérleti díjat sem kell érte fizetni. Tóth Árpád VAGÉP tőszomszédságában a Gépjavító Vállalat is jelezte fejlesztési törekvését, nyomban megszületett a javaslat: az itt elhelyezett üzemek, intézmények közös pénzből építsenek egységes szennyvíz gerincvezetékeket, amit aztán be lehet kötni a városi rendszerbe. A munkások elemi tisztálkodási, higiéniai követelményeinek kielégítése végett erre halaszthatatlanul szükség van! Januárban „indult el” az ügy, . május elején volt egy koordinációs megbeszélés, most a tanulmánytervet Megjegyzés: „Víkend* Vasárnapi kánikula, harmincegy fok árnyékban. A nyíregyházi oázis strandján ezrek kerestek felüdülést. Tisztaság, újjávarázsolt kör- nyezet. sok új pavilon — nem kevesen dicsérték a vendégfogadást. Korán. Az Illetékes most sem tagadta meg önmagát. Először a vendéglátó személyében jelentkezett: délután kettőkor már nincs sör és semmilyen üdítő ital. Hatkor bezárták a strandot, s az újabb Illetékes a MÁV képében állt a vendég elé: egy szerelvény szállította volna a több ezer utast, de az is elromlott. A következő hétkor döcögött be, s fél nyolc után ért a Beloiannisz térre. Utasai fulladoztak a levegőtlen, átforrósodott fülkékben, de az ablakokat nem lehetett lehúzni — gyerekek lettek rosszúl. A harmadik Illetékese —az AKÖV-* öt — amiatt emlegették, mert meg sem jelentek az autóbuszai. Végül is mindenki hazaért Ez a vasárna;: is úgy végződött mint a többi. Meglepetés kizárva. Kopky János öw©se##if®R várják az érdekeltek, melyből megtudják, mennyi kiadás jut rájuk. Legnagyobb beruházó a Gépjavító Vállalat, amely újabb 2 holdas területen háromszintes irodaházat, termelő csarnokot épít. Rajta kívül a Hajtóműgyár, a mezőgazdasági technikum, a VAGÉP és a vízügyi igazgatóság érdekelt a gerincvezeték építésében, mellyel az északnyugati ipari övezetben közel 2 ezer dolgozó égető gondját lehet megoldani. Már több mint remény, hogy az összefogás mielőbb eredménnyel jár. KSzSs kSzmüMiézest a véres ipari Gesztelyi Nagy Zoltán: A valóság Penészleken II. EGY ÁLPROBLÉMA Ki ne emlékeznék a televízióból a zseniális kis gyorsszámolóra, Rácz Imrére? Jelenleg különleges, nagyfokú matematikai tudásához mért képzésben részesül. A képernyő előtt nemrég ismételten találkozhattunk vele. Rácz Imre is penészleki kisfiú. És nem is olyan nagy kivétel. Holló János iskola- igazgató és pedagógusai tucatnyi kivételes tehetségű gyermeket tartanak számon most is. Például a bájos Kiss Katit és csaknem valamennyi gyerekét Meszesén Jánosoknak. Ottlétem alatt sok gyerekkel barátkoztam és engem ts meglepett szorgalmuk, bő tárgyi felkészültségük, józan ítélőképességük a világ dolgairól. Persze, azért mert ez olyan eldugott határszéli falucska, Penészleken is szól már 217 rádió és 34 televíziós készülék, s a gyermekek zsúfolásig ülik minden este a tv-szobát. Mivel az iskolában laktam, egy szabadságon lévő pedagógus szobájában, szinte az ablakom előtt éltek. Be is látogattak hozzám, sportoltunk is együtt. Míg jegyzeteimet rendezgettem, elnézhettem a tizpercben csivi- telő tarka sereget. Színes pulóVerek, kis harisnyanadrágok. Jólöltözöttségben felvennék a versenyt egy budapesti játszótér gyermekhadával is. Elevenek, fegyelmezettek. Hol van már az az idő, amikor — negyedszázaddal ezelőtt — a lelkész azért állította le a tornaórát, mert valamennyien kantus- kát, ezt az olcsó kis háziszőttes ingecskét viselték és ha felemelték a kezüket, kilátszott a szemérmük... Most? Gyanítható, hogy egyikük ruhája sem idősebb félévesnél. Látszik rajtuk, hogy a falu, szüleik többnyire értük élnek, gondoskodással veszik körül ezeket az apróságokat és erre mindig kell teljen. Lehetséges, hogy mindennek a látszatnak ellenére tetvesek lennének? ELHANYAGOLTAK? A problémát nem lehet megkerülni. A Valóság című folyóirat áprilisi számának 41. oldalán a következőket írja a penészleki gyermekekről : ,A penészleki központi iskola szép, modern, nemrég épült Körülötte nevelőlakások, játszótér, park, kert rohamosan növekvő jegenyék, akácfák, tágas folyosók, előtér, íogasos szekrény a kabátoknak, a tanterem déli oldala csupa ablak. Cserépkályha ontja a meleget a falak hófehérek, a virágtartóban szép zöldellő szobanövény, a padok újak. És a padokban a gyerekek: tetvesek...” Vagyis: olyan elhanyagoltak, hogy a hajuk — így, általában, jellemzően — tele van rovarral. Emiatt vásárolták fel az említett folyóirat minden elérhető példányát ahová csak járnak. Anyák keresték gyerekükben. Idegesek voltak. Nem akarták elhinni. Nem is igaz. Mindenesetre megkérdeztem dr. Kiss Tibort, Peri észlek „első” körorvosát, aki nyolc év alatt nálam jobban megismerhette a falu egészségügyi problémáit. — Még az én fiam is ser- kegyanús volt — mondja nevetve. — De csak azérr, mert egyetlenegy penészleki gyerek — valóban elhanyagolt tisztaság miatt fertői - lenftésre várt volna és én nagyon erélyesen tiltakoztam a megfelelő egészség- ügyi kádernél az ilyenkor szokásos fertőtlenítés késedelmes végrehajtása miatt. A nyolc év folyamán három családnál tapasztaltam erre gyanús dolgokat. Egynél többször is. Ezt az utóbbit kellett fertőtleníteni. Meg is történt Szóval az egész „rovar”- ügy, — ahogy mondani szokták — álprobléma, vihar egy pohár vízben. JÁTÉK, REGGELI, ZSEBLÁMPA Azt mondta erre szomorúan egy kis barátom: — Hát pedig ezután még a vonaton is lehazudjuk, hogy penészlekiek vagyunk. (Nemrég Lillafüreden jártak, a kisfiú nincs tisztában az említett folyóirat korlátozott nyilvánosságával.) Minket senki se csúfoljon. Az álprobléma helyett valódit keresve Varga László- né pedagógus engedélyével „osztályfőnöki” órát tartottam a III. B. osztályban. Nem kérdeztem semmiféle idétlenséget — sok amatőr szociológus megteszi — például, hogy láttak e színes televíziót már. Azt kérdeztem, mit reggeliztek aznap. A válaszok meghökkentően jók. A huszonhét gyerek közül 14 három tojást, 7 gyerek kettőt, ketten egy tojás! többféle módon elkészítve Tizenketten kávét ittak hozzá, heten teiet. öten teát. kettő kakaót. Egy gulyásleves, egy krumplistészta szerepelt. még. Egy a tejhez főtt krumplit. Retket nyolcán kaptak hozzá. Egy gyerek nem reggelizett. (Édesapja, jól kereső cipész, az induló busznál: „Tessék hozzáírni, hogy nem éheztetjük, de aznap elaludt, elkésett volna ha reggelizik. Az iskola mellett lakunk, tizpercben utána vittük.) Uj ruhát negyedrésze karácsonykor kapott utoljára, fele húsvétkor, a többi még később. Fogat (őszinteség, gyerekek!) tizenketten mostak aznap reggel, tizenöt nem. Ha hármat kívánhatnának, legtöbben játékot, iparcikket, biciklit, kisautót. Többen zseblámpát. Mudra Sanyika labdát, „csukát” és mezt Laczkó Lajos a mexikói olimpiára menni... ÉS Ml LESZ BELŐLÜK Pályaválasztásuknál találkoztam a legigazibb problémájukkal. Hiába a 217 rádió, a 34 televízió, elmaradottak a korszerű pályák ismeretében. A lányok cukrászok, a fiúk sofőrök akarnak lenni. Hiába a sok nyomtatott betű, Szabolcs szatmári ember jó szóból ért. A kiváló tanulóknak — intézkedésre — minden más közelebbi falu gyerekeit megelőzve nyílnak ki a kollégiumok kapui. De a népes középmezőny — ha így folytatja — apái „szabolcsi segédmunkás” sorsát folytatta. Az iskola 523 tanulójából idén 54-en végzik el a nyolcadikat és már csak 38 jelentkezett továbbtanulásra. A tavalyi ötvenkettőből még negyvennyolcán jelentkeztek, de a zsúfolt pályákra s ezért csak 16-nak sikerült a felvétel. Érdekes, hogy a szintén szép, de még „világvégibb” Dózsa tanyai iskolából a jelentkezők nyolcvan százalékának sikerült a felvétel. Az ok: reálisabban választották meg jövendő szakmájukat. (El akarnak mindenáron kerülni a tanyáról? Lehet Akkor is „előzik” a falut.) A pályaválasztás nemcsak a gyermek ügye. Beleszólnak a szülők is. Korlátái a család gondolkozására is jellemzőek. Az új tanácselnök, a népszerű párttitkár, a nagy erőfeszítéseket végző igazgató és a lelkiismeretes orvos mellé jó lenne, ha s falu tudatformálása megerősítéséül olyan pedagógusok jelentkeznének az üres helyekre — hat van — akik tudatában vannak a rájuk vá ró munka szépségével, fontosságéval. Azt mondták erre neken» a tanári szobában: ezt alaposan elintézte az említett cikk. Ki megy szívesen tetves, idióta gyermekek közéi Az új pedagógusokat üres, beköltözhető lakás várja Most azért reszketnek, el nt olvassa a jelentkező a cikket, mielőtt a helyszínen bt nem bizonyítják neki az ellenkezőjét. Ez azért is fontos volna, mert a legjobb nevelőmun- ka is félkarú óriás a gazdasági fejlődés nélkül. Itt a kultúrharccal együtt a falu mezőgazdaságát is korszerűsíteni kell. Kővetkező riportomban erről a problémáról írok.
