Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

Korszerű gépek segítik a kisvárdal hútorüzemben a termelést. Képünkön: Kői László • pantos méretre szabó körtfiré szén dolgozik. Hammel j. telv. Tárgyalási nap a szabálysértési csoportnál kezd a fehér csomag BESZÉLGETÉS FIATALOKKAL Á ma műkedvelője a holnap népművelője Gágogní Percnyi szünet nélkül kat­tog az írógép: sérelmek, pa­naszok, vélt és valódi jogok konfliktusai kerülnek a tü­relmes, sokat bíró papírlap­ra. Évente vaskos köteteket lehetne fűzni a szabálysér­tési jegyzőkönyvek oldalai­ból. Kisteleki legények, libát fogtak ••• Tárgyalási nap van. A Nyíregyházi Városi Tanács VB Szabálysértési csoportjának irodájánál, az ajtó előtt né­pes csoport vár sorára. Pa­naszosok, szabálysértők, ta­núk. Legtöbbjük kezében idézést szorongat. Egy március végi éjféli ka­land nyomán tárgyalják N. Gy., B. Gy. és A. J. nyír­egyházi fiatalemberek ügyét. A rendőrség URH járőr­kocsija március 23-án éjfél tájban a káliói bekötő úton cirkált. A járőr három im­bolygó férfi alakját fedezte fel a holdfényben. Egyikő­jük hóna alatt hófehér cso­mag villogott. Igazoltatás közben gágogni kezdett a csomag: liba volt. Ez a történet második ré­sze. Az előzményből született az ügy fináléja, a szabály­sértési eljárás. A három kis­teleki fiatalember ugyanis a kora esti órákban együtt ivott N. A-val, s az iszogatás után „viccből” ellopták a libáját. A tréfás legényeket fejen­ként 300 forint bírsággal sújtotta a szabálysértési bí­ró: ha ezt a pénzt összead­nánk, kilenc libára futna belőle — a nyíregyházi pia­con. A horgászzsákmány: bírság Másokat a hal iránti ille­gális vonzalom juttatott ide. Ezúttal három pecást döb­bentett rá a hatóság a „sza­bályosan olcsóbb” igazságá­ra. B. J. nyíregyházi lakos a sóstói fürdő területén várt a pecásszerencsére. A szabá­lyokat ezzel kétszeresen is megszegte: tiltott területen és engedély nélkül horgá­szott. Védekezés: Az április 1-én életbe lépett kormányrendelet alapján eddig mintegy 1500 vállalat, üzem kö­tött vagyonbiztosítást. A szerző­déskötésekre irányuló vállalati döntés hosszabb előkészítést, adatszolgáltatást Igényel, s így a tapasztalatok szerint, az áp­rilis végi előjegyzési határidő rö­vidnek bizonyult. Ezért az Állami Biztositó — nehogy a vállalatok gazdálko­dását megzavarja a több száz — Nem tudtam, hogy nem szabad... (Tanúként elég lenne „megidézni” a tó melletti til­tó táblát) A. F. nyíregyházi lakosnak ugyan volt horgászjegye, de ő is tiltott területen dobta ki a zsinórt április 24-én: a Sóstón. Egy nappal később P. J-t jelentette fel a járőr: engedély nélkül horgászott a csónakázó tó partján. Itt, a tárgyaláson derült ki, hogy a zúgpecás tavaly hasonló szabálysértésért már kapott bírságot A tulaj, a főbérlő és a tandíj Egy 72 éves asszony a Va­kok és Csökkentlátók Szö­vetsége közvetítésével jut­tatta el panaszát a szabály­Pereg a celluloid szalag, parányi kockák rögzítik a tovatűnő eseményeket, do­kumentálják a mát, amely holnap már tegnap lesz. Dol­goznak az amatőrfilmesek, egy forradalmi fejlődéséveit élő hasznos szenvedély mű­velői. # Hat-hét évvel ezelőtt a József Attila művelődési ház fotoszakköréból néhányan lét­rehoztak egy kis létszámú filmes kollektívák Néhány kezdetleges felvevőgéppel, csekély felszereléssel láttak munkához: az amatőrfilmes mozgalom őskora volt ez Nyíregyházán. Az akkori filmszakkör két tagja — Losányi Gyula és L. Nagy László — annak idején részt vett a gyulai országos fil­mes találkozón. Az ország más városaiban — igen sok helyen — ezekben az évek­ben már fejlett amatőrmun­ka folyt előjegyzés végéig milliárd forintos vagyonban esetleg bekövetkező károk biz­tosítási fedezetének hiánya — május 31-ig meghosszabbította az állami vagyonbiztosítás előjegy­zési lehetőségét. Azok a vállala­tok tehát, amelyek május vé­géig Írásban előjegyeztetik tűz-, betörés- vagy gépjárműszavatos­sági biztosítási igényüket, a be­jelentéstől számítva 30 napos biztosítási fedezetben részesül­hetnek. sértési csoporthoz. A panasz nyomán felháborító cselek­ményre derült fény. A főbérletben lakó özv. S. I-né lakásába a háztulaj­donos T. Gy. többször beha­tolt. Ütlegelte, fojtogatta fő­bérlőjét. Az idős asszony éjszakára alaposan magára zárta az ajtót. Egy alkalom­mal a fenyegetés elől egy is­tállóba akart beköltözni, de az ottani bérbeadó csak bú­tor nélkül engedte volna be őt Mindezt miért teszi T. Gy? El akarja távolítani a bér­lőt... akár életveszélyes fe­nyegetés, bántalmazás mód­szerével is. Az embertelen módszer el­ső tandíjé ez alkalommal 500 forint lesz. Szilágyi Sz. Évek teltek el néhány si­keres és sikertelen próbál­kozással. Végül az idei népmű­velési évad kezdetén a me­gyei művelődési ház néhány technikai felszerelést vásá­rolt, amely az igényesebb filmes munka, egy korsze­rűen és hatásosan működő szakkör bázisa lehetett. A szakkör vezetését L. Nagy László, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője har­mincéves fotós és tízéves filmes tapasztalattal vállal­ta. * Minden hét keddjén es­ténként 18 amatőrfilmes ta­lálkozik a megyei művelő­dési ház egyik helyiségében. Van köztük főiskolai adjunk­tus és hallgató, könyvtáros és segédmunkás, ügyvéd, ta­nár és egy nagyüzemünk osztályvezetője, középiskolás és adminisztrátor, KISZ-bi- zottsági munkatárs és főelő­adó. Az idegen, aki ide bepil­lant ilyenkor spiritiszta sze­ánsznak vélheti azt, ami itt történik: sötét és félhomály — vegyszeres „szellemidé­zés”. Most épp az egyik szakköri tag útifilmjét hív­ják elő közösen. A szomszé­dos teremben a kör egy másik munkacsoportja for­gatókönyvet vitat meg, a harmadik kollektíva vetít, egy közös produkció házi nremierjét tartják. A kör legfiatalabb amatőré. Gáncs Péter harmadikos gimnazis­ta a szakirodalom figyelője beszámol sok érdekes újdon­A fehérgyarmati művelődé­si ház színpadán kialszanak a reflektorok, csak két sá­padt körte világít. A pihenés perceit használom fel, hogv beszélgessek a fiatalokkal. SOK EVE EGYÜTT Szívesen beszélnek. Mint általában az olyan emberek, akiknek van miről számot adni. Öt-hat éve vannak együtt. Diákok, ipari tanulók^ téglagyári, gazdasági munkás, alkalmazott. Kollektíva a ja­vából. — A tánc hozott össze min­ket — mondja Szabó Mária, aki most végzi a szakközépis­kolát. Ma már nem is any- nyira a tánc kedvéért va­gyunk itt, hanem mert nem tudunk egymás nélkül meg­lenni. — Haverjaim menő srácok voltak. Amikor megtudták, hogy idejöttem — folytatja Szokol Imre szobafestő ipari tanuló, rámszálltak. „Paraszt­táncos” — húztak. Eleinte bántott, de aztán mégis ne­kem lett igazam. Megnéztek egy műsort, ahol szerepeltem, s gratuláltak. Már van olyan tag a csoportban, aki a ko­rábbi ugratókból került ide. — Imre jó táncos és jó ba­rát — mondja Vargha Sán­dor. ö levelezőn, én az isko­lában készülök az érettségire. Ez iá közel hozott minket. Egymást segítjük itt, tánco­sok. Mert nemcsak a próbá­kon találkozunk. Szinte töb­bet vagyunk együtt máshol mint itt. KÁR LENNE ELVÁLNI Fazekas Zsófika a téglagyár­ban dolgozik. Szabó Gyula, az állami gazdaság kertészeté­ben. Megtalálták helyüket a táncosok között is, az életben is. És a többiek? Ságról, Ismerteti a „Pergő­képek” című kiadvány leg­frissebb számait. * A kedd esti „szeánszokon” túl gyakran találkoznak a nyíregyházi filmesek. Ott vannak számos társadalmi és politikai ünnepségen, me­gyei események krónikásai­ként gyűjtik a szabolcsi filmdokumentumokat. Az idei tervekből: film készül a megyeszékhelyről „A mi városunk” címmel. A polgári védelmi napok két­hónapos eseményeiről ri­port- és oktatófilmet for­gatnak 8 és 16 milliméteres felvevőgépekkel. A jubile­umra készülő nyíregyházi színház lesz egy harmadik közös alkotás „főszereplője”, majd az új sóstói szociális otthon lakóinak életét kí­vánják filmszalagra rögzí­teni az amatőrök. Szombaton kezdődői! meg az „Amíg nem ké­ső” című gyermek és ifjú­ságvédelmi témájú 16 milli­méteres film forgatása, Ba- rota Mihály tanár forgató- könyve alapján. A népművelés egyik leg­korszerűbb ágának művelői előtt szép és hasznos fel­adat' áll: hatásos eszközök­kel dokumentálni a város jelenét, a film sajátos mód­szereivel alkotó gondolato­kat ébreszteni. Több millió kis filmkockával kell tanú­sítaniuk a jövő nézőié szá­mára a mát. s a ma nézőjé­nek előre vetíteni a jövőt. Sz. Sz. Szinte kórusban mondják: — Az lenne a tánccsoporl- nak az igazi támogatás, ha lehetővé tennék, hogy mi többiek is itt Gyarmaton he­lyezkedjünk el. — Az áruházba szeretnék kerülni a szakközépiskola után — mondja Szabó Mária. — Valami hely csak akad nekem is — veszi át a szót Vargha Sándor. — Megmaradna a tánccso­port, együtt maradhatna a mi közösségünk is. Ennél többet nem is tehetnek értünk — fejezi be a témát Szokol Im­re. KÖZÖS GOND A táncosok most fellépésre, nyári fesztiválra készülnek. 20 tánc szerepel a repertoár­jukban. Főleg olyanok, ame­lyek a szatmári táj hagyomá­nyait őrzik, elevenítik fel. Szívvel, lélekkel tanulják a nehezebbnél-nehezebb figu­rákat. Este, munka és tanulás után nyolc—tíz órakor. Hogy van-e rájuk gond? A közelmúltban kötelezte 12 000 forintnál magasabb összegű kártérítésre a bíró­ság a ramocsaházi Rákóczi Termelőszövetkezetet és 20 076 forint kártérítésre ugyancsak jogerősen a kis­szekeres! Előre Tsz-t. Folya­matban van ilyen per a Má­tészalka és Vidéke Fogyasz­tási Szövetkezet, valamint a mátészalkai Egyesült Erő Tsz ellen is. És még több per kezdődött a közelmúltban termelőszövetkezetek és ma­gánosok, fmsz-ek és háztáji gyümölcsfa-tulajdonosok el­len ugyanabból az okból: mi­vel helytelen időben, virág­zó fákat permeteztek be méreggel, sok méhcsalád el­pusztult. A törvény értelmé­ben ezért kártérítésre köte­lezhető az, aki a méhek pusztulását okozta. A tsz-ek legtöbbször meg­Az új gazdasági rendszer, a nagyobb önállóság egész sereg mellék kereseti tevé­kenységet indított el me­gyénk tsz-einél is. A nyír- tassi Dózsa Tsz. eredeti fel­adatának teljesítése mellett kútfúró segédüzemágat léte­sített. Tíz, kútfúrásban gya­korlott férfitagja van az üzemágnak. A tízfős brigád nyolc fú­Támogatja munkájukat a művelődési ház, pénzt ad az fmsz, ha kell. járművel és ruhával segít az állami gaz­daság is. Van tehát patronul bőven. Megérdemlik. Fehér- gyarmat nem nagy község, de ez a csoport hírét viszi, kulturális életét demonstrál­ja. Ezt érdemes fejleszteni,- sok kis, nem életképes új csoport helyett. Ez a sokré­tű összefogás mutatja: jó kol­lektívával komoly eredmé­nyeket tud felmutatni még egy viszonylag kis helység is. * A ma összeforrott tánccso­port sok-sok tagja a holnap népművelője. Tanulják a táncoktatás fortélyait, ismer­kednek a járás kulturális éle­tével. Mag lehet ez a csoport, a munkás, diákfiatalok bő­víthető közössége. Akiket egybeforraszt a közös mun­ka öröme, a tánc szeretete. Útjuk ha nem is könnyű, szép. Sikerekkel kövezheti ki — hosszú távra. Bürget Lajos kapják a kár összegét az Állami Biztosítótól. De a pe­reskedés mindkét felet, * méhészeket és a gyümölcs­fák tulajdonosait is kifá­rasztja és végeredményben népgazdasági kár. Természetesen az lenne a leghelyesebb, ha mindenki helyes időben permetezne és nem lenne szükség kárfize­tésre. A folyamatban lévő perek tanulsága szerint mindenesetre mintavétel nél­kül már hiába hivatkozik a gyümölcsfatulajdonos arra, hogy mások is permeteztek helytelen időben, szabályta­lanul. Ha nem kérte a min­tavételt á megnevezett gyü­mölcsfatulajdonosoktól is, utólag hiába hivatkozik er­re. A szabály nagyon egysze­rű: virágzó fát, terményt nem szabad permetezni. rótt kutat készített el tavaly, ugyanannyi százezer forinto­kért. S, hogy nem felesleges a kezdeményezés: idén már eddig is nyolc kútra kötött a tsz szerződést környékbeli gazdaságokkal. A aegéd- üzemág idei bevételi elő­irányzata már 1 millió 600 ezer forint (A. Eft) AZ IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT nyíregyházi lakberendezési áruházába most érkezett Lengyel „Athos" lakószoba Román „Efórta” lakószoba Lengyel „Irina” lakószoba Román „Dana” lakószoba „Carmen” lakószoba „Gabi” lakószoba „Napfény” lakószoba „Viola” lakószoba Ezenkívül konyhák is kaphatók nagy választékban, OTP részletre is ! Nyíregyházi filmamatőrök közölt Milliónyi pergő filmkocka mai életünk tanúi Biztosítási május Drága permetezés Miért fizetnek 20 ezer forintot a kisszekeresiek Kútfúrásért egymillióhatszázezer forint

Next

/
Thumbnails
Contents