Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
TSZ ÉS NÉPGAZDASÁG! ÉRDEK (HL) A bürokrácia hét teje Jövedelem és munkaalkalom Hatósági bizonjítvásijok — érintetlenül a kiegészítő tevékenység A termelőszövetkezeteknek alapvető céljuk, hogy tagjaiknak megfelelő jövedelmet biztosítsanak. Ennek eléréséhez szükségszerű az állandó munkaalkalom megteremtése. Egyik lehetőség a közös tevékenység bővítése a kiegészítő tevékenységek fejlesztésével, másrészt társulások létrehozása, s ha arra mód van: külső munkavállalás. A kiegészítő tevékenységnek azonban káros hatása is lehet, ha történetesen a termelőszövetkezet erejéhez és adottságához mérten túlzottan akar ipari tevékenységet folytatni. Arra is ügyelni kell, hogy a kiegészítő tevékenységben kiket foglalkoztatnak, milyen munkadíjazást alkalmaznak és végső soron — ami legdöntőbb — az előállított termék iránt legyen kereslet Más szóval: a kiegészítő tevékenység a gazdaságnak jövedelmezzen. Néhány jó példa Megyénkben ma még nem igen kell félni attól, hogy termelőszövetkezeteink túlzott mértékben végeznek ipari, kiegészítő tevékenységet. Sőt egyes helyeken nem élnek a lehetőségekkel. Ezt jól szemlélteti, ha a tsz-ek 1967. évi kiegészítő tevékenységét vizsgáljuk. A megyében termelőszövetkezeti kezelésben tavaly hat kő és hat kavicsbányát üzemeltettek. A bányákban 35 ezer 249 munkanapot dolgoztak le, s az üzemeltető gazdaságok árbevétele közel négy és fél millió forintot tett ki. Ezek a gazdaságok 196!t-ra' 3 millió 677 ezer forint árbevételt terveznek. Bizonyos mértékben csökkenteni kívánják ezt a tevékenységet, holott a kavics és a kő iránti kereslet nem csökken, növekszik. Kevés megyénkben azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma is, amelyek építési kötőanyagot, azbesztcementbeton és vasbeton terméket állítanak elő. Ilyen üzem az elmúlt évben összesen bét volt a megyében, s az ott dolgozók 11 ezer 600 munkanapot dolgoztak le, az árbevételük összesen 1 millió 300 ezer forint volt. Ennél a tevékenységi formánál azonban az 1968-as évre fejlődés várható, sok termelőszövetkezet kíván ilyen üzemet létrehozni, a meglévők pedig fejleszteni akarják üzemüket, s ezt „MINr-MÁNIA Emberek! Ne vigyük túlzásba, mert már teljesen átestünk a „mini” másik oldalára. Addig rendben van, hogy „mini” a szoknya, „mini” a zsebpénz, „minr a munka és „mini” a prémium. De! És itt a lényeg: olvasom, hogy Szardíniában, (nem a halkonzervben), „mini” háború folyik, hogy az ügető vasárnapi programjában egy „mini” zsoké is szerepel. Maxi zsoké eddig nem létezett, — termetüket illetően — nem a kosárlabdázók közül válogatják őket. Ezenkívül van már „mini” ej nő, amelynél azonban nem gond, hogy hol szorít, mert b’.dvalévő, hogy a „mini” cipő szorít! Erről már megboldogult Salamon Béla bácsi is beszélt, aki 46-os ei- nőt hordott. Szóval, terjed a „mint”- mánia, amely lehet, hogy a négy és fél millió forintos tervezett árbevétel is bizonyítja. További lehetőségek Huszonnégy termelőszövetkezet foglalkozik faipari alapanyagok, asztalosipari termékek, bútoripari termékek előállításával. Ahhoz viszonyítva, hogy termelőszövetkezeteink milyen mértékben rendelkeznek erdőséggel, végeznek fakitermelést, nemcsak az üzemek számára lehet azt mondani, hogy kevés, de hozzátehetjük, az árbevétel mértéke is csekély, s az 1968-ra tervezett tevékenység sem mutat a fejlesztés iránti túlzott törekvést. Az új termelőszövetkezeti törvény, valamint egyéb rendelkezések lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek minden eddiginél nagyobb mértékben folytassanak építőipari tevékenységet A termelőszövetkezet építőipari brigádjával — s ezzel a tsz- ek nagy része rendelkezik —■ nem csupán a saját beruházásait, felújításait végezheti, de elvállalhatja más nagyüzem beruházásainak, felújításainak kivitelezését is. E tevékenységi körön belül szakipari munkát is végezhet. Sőt a termelőszövetkezet esetenként az állami építőipar alvállalkozója is lehet. Mindezeket figyelembevéve Sza- bolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteinek építőipari tevékenysége az alábbiakat mutatja: építőipari tevékenységet a megye 253 tsz-e közül csupán csak 15 végzett. A 15 tsz kőművesei összesen 45 ezer 276 munkanapot dolgoztak. A termelőszövetkezetek bevétele az építőipari munkák után 5 millió forintot tett ki. Bizonyos mértékig ezt a munkát is fejleszteni kívánják és 1968-ban mér több mint 7 millió forint jövedelmet várnak a tsz-ek e tevékenységtől. Érdemes fuvarozni A feltételek minden tsz- ben adottak a legáltalánosabb és legkiterjedtebb kiér gészítő tevékenységhez, a szállításhoz és fuvarozáshoz. nyelvünket gazdagabbá teszi, de ez túl „mini”. Mert van nekünk egy „kicsi” szavunk, amely „mini” eltéréssel ugyanazt jelenti, mint a „mini”. Lehet, hogy e sorokért a „mini”-mániásoktól szemrehányást kapok, de arra kérem őket, hogy akkor az se legyen maxi, hanem „mini”. KÖZÉPFÜL Csúcsforgalom, zsúfolt autóbusz. Megmozdulni is nehéz. Zömök férfi az ülés támlájába kapaszkodik. Egy másik férfi hozzáér. A zömök megrántja magát A másik beteszi a busz nyitott ablakát A zömök dühösen kirántja, és megszólal: — Gondolja, hogy maga miatt megfulladok? A másik: — Nem hallott még arról, hogy valakinek középfül- gyulladása van?™ Szállítással az elmúlt évben 216, bérfuvarozással 251 termelőszövetkezet foglalkozott. Itt már csupán arról lehet beszélni, hogy a termelőszövetkezetek fuvareszközeik még gazdaságosabb kihasználására törekedhetnek. Ugyanis a tsz-ek külső megrendelők részére is végezhetnek fuvarozást, s ezzel nemcsak a megyén belül időközönként jelentkező szállítási gondok megoldását segíthetik, de ezáltal jövedelmük is növekedhet. A számok azt mutatják, hogy a tsz-ek szerződéses alapon saját termésük szállításával 62 ezer 857 munkanapot töltöttek el, árbevételük meghaladta a 11 milliót. Bér- fuvarozásra 159 ezer munkanapot fordítottak és 32 millió 936 ezer forint volt az árbevétel. Ezek a számok bizonyítják, hogy a foglalkoztatás, mint munkaalkalmi lehetőség a termelőszövetkezeteknek megfelelő, s azonkívül e tevékenység jövedelem szempontjából sem lebecsülendő. Ösztönzést, segítséget! A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységéről csupán a legjellemzőbbeket soroltuk fel. Akad még a megyében gumiipari termék előállítás, seprükészítés, kosárfonás, valamint más ipari termék előállítás. Az igazság azonban az, hogy — leszámítva a saját termés fuvarozását és a bérfuvarozást — megyénkben a termelőszövetkezetekben 1967-ben csak 71 üzemben folytattak kiegészítő tevékenységet. Ismételten azt kell mondani, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek alapvető feladata a mezőgazdasági termelés, és csak olyan mértékben végezzenek kiegészítő tevékenységet, amilyen mértékben munkaerejük, szakemberük és alkalmas eszközeik vannak. Mindezt szem előtt tartva és a lehetőségeket ismerve ki lehet javítani, hogy tsz-eink a jelenleginél nagyobb mértékben foglalkozhatnának kiegészítő tevékenységgel. Ennek bíztató jelei akadnak és szükséges, hogy a községek, járások vezetői is segítsék és ösztönözzék erre a termelő- szövetkezeteket. Seres Ernő — Akkor menjen taxival! — így a zömök. A másik: egy pillanatig tanakodik, aztán belső zsebébe nyúl, igazolványt vesz elő és „partneréhez” fordul: — Felszólítom; a következő megállónál leszáll velem. Menjen előttem! A zömök férfi nem mer ellenkezni. A busz fékez, az ajtó kinyílik és a zömök férfi leszáll, s várja, hogy a másik férfi is leszálljon, de az marad. A kalauz csenget, indulás. — Renitens fickó — jegyzi meg a buszon maradt férfi. — Tudom, hogy néma legjobb módszer. A vállalati igazolványom volt BEDOLGOZUNK Hamarosan új üdítő ital kerül forgalomba FRADI- MÁLNA néven (Újsághír). A mesebeli sárkánynak, ha levágták egy fejét a hét közül, kettő nőtt helyette. Sok glosszaíró ilyennek tekinti a bürokráciát. Hogy nem teljesen alaptalanul, arra bizonyság az a vizsgálat, amit a járási ügyészség folytatott a fehérgyarmati és csengeri járásokban. Egy rendelet végrehajtását elemezték — egy rendeletét, amelyet sokszor és örömmel üdvözöltünk. Először akkor, amikor a kormány 20/1967. számú rendeletében arra kötelezte a hatóságokat, állami szerveket, hogy csökkentsék a megkövetelt hatósági bizonyítványok számát, amelyek miatt sok százezer állampolgár életének sok millió óráját tölti el, fölöslegesen. A rendeletet követő 1017/1967. számú kormány- határozat arra kötelezte a szerveket, hogy állítsák ösz- sze azoknak az eseteknek a listáját, amelyekben a továbbiakban is megkövetelik a hatósági bizonyítványt, — a többinél legyen elegendő a Sok a panasz Nyíregyházán a cipőválasztékra. Hónapok óta nem lehet kapni tipegőt Hiába keresik a nők az új vonalú divatcipőket. Nincs lánykaszandál, lakkcipő és sok egyéb. Valóban így lenne? Nem gyárt az ipar? Vagy ha igen, hol a hiba? Ezt kutattuk, amikor körútra indultunk Nagy Mihállyal, az SZMT munkatársával. Ami nincs Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utcai 8-as számú cipőbolt Nagy a forgalom. Az igényeket csak részben tudják kielégíteni. >— Keresik a színes lakk, új vonalú, vágott orrú, rogy. gyant sarkú női pömszcipő- ket Nincs. A nagykemél azt mondják, későn szállítja a gyár — panaszkodik a boltvezető, Kiss Kálmán. — Divatcipőkből az áruellátás nem folyamatos, így a keresletet nem tudjuk kielégíteni. — Úgy tudjuk, e divatcipőkből van raktáron, de nincs áruk, s nem tudják kiszállítani. Hetenként 1500—2000 pár Milyen figyelmes a ml kereskedelmünk!! Könnyekig meghatódok, ha arra gondolok, hogy ma már egyre jobban számolnak az antialkoholisták igényeivel is. Tessék csak elképzelni: azon az emlékezetes futballmeccsen (és hány ilyen volt már), amelyen a sörösüvegek is aktív részesei voltak a játéknak, én csak bámulni tudtam, mert sörösüveg nem lévén, legjobb esetben kapukulcsomat dobhattam volna a pályára — minthogy antialkoholista vagyok. Bizonyosan észrevette ezt az Illetékes Szerv, s ezért most a Fradi-málna révén gondoskodik az antialkoholisták felszereléséről is. „Üveget minden kézbe”! — gyönyörű jelszó. Ne legyen szurkoló, aki tétlenül nézi az üvegparádét. Mindenki dolgozzon be az ügybe! Állítom, ha végre itt lesz a Fradi-málna, közös összefogással leradírozhatjuk: a pályáról a legfélelmetesebb ellenfelet is. Vivát! i Vincze György I személyi igazolvány felmutatása is. 1967. december 15-ig a hatóságok, állami szervek összeállították a listát, hetven valahány esetről, melyben — a régi kettőszáznegyvennél több esettel ellentétben — továbbra is megkövetelik a hatósági bizonyítványok kiadását. Ez év elején, a Tanácsok Közlönye idei első számában tanácsi utasításként megjelentette a listát, hogy százhetven féle eddigi esetben ne kérjenek hatósági bizonyítványt többé. Az utasítás, — számítva az emberi gyengeségekre — bizonyos türelmi időt engedélyezett, éppen az állampolgárok érdekében. (Hogy ne küldözgessék őket kell, nem kell jelszóval ide-oda.) A megszűnt hatósági bizonyítványok kiadását is engedélyezte egy bizonyos türelmi időre, de kötelezte a kiadó szerveket — ezek legtöbbször a tanácsok — hogy minden ilyen esetben feljegyzésben kérjék, miért kellett a hatósági bizonyítvány. cipő érkezik az üzletbe. Ezek árazása 2—3 embernek másfél nap. Megduplázódott az áruátvétel ideje, s így kevesebb eladó tud foglalkozni a vásárlókkal. A Kossuth téri 5-ös számú cipőbolt vezetője Vasas József is elsősorban a női divatcipők hiányát említi. — Lassan eltűnik a Minőségi Cipőgyár terméke a belföldi piacról, holott ezt keresik — mondja. — Hiányoznak a nyári nyitott női cipők, a kényelmes fonott nyári férficipök. Fehér tornacipőnk sincs. Sok polc üres a Beloiannisz téri 24-es számú gyermekszakcipőbolt raktárában. 580 ezer forint értékű cipő lenne a megengedett raktárkészletük, de csak 340 ezer forint értékkel rendelkezned És miért? — Gyenge a gyerekcipőellátás — újságolja Bökönyi László boltvezető. — Jártunk Debrecenben, Miskolcon, de ott sem tudtunk venni olyat, amelyeket keresnek. Üres kézzel távoznak a mamák, akik lányaik részére szandált szeretnének. A 31—38-as számig az idén még egyetlen párat nem kapott az üzlet Hiányzik a lakkcipő minden méretben és mennyiségben. Egyetlen pár nyári vikendcipő sem kapható. Hónapok óta nincs bébitipegőjük. Pedig Szabolcsban évente 10—11 ezer gyermek születik. Egy-há- roméves korukban miben tanuljanak meg járni? Hiányoznak a gyermekpapucsok 23—31-es számig. Rossz a tomacipőellátás. A boltvezetők hetenként vagy kéthetenként egyszer megkeresik a nagykert „Csak azt látjuk, amit a mintaterembe kitesznek.” „Nem kötik az orrunkra, mi van a raktárban”. A Kelet-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalatnál Hernádi Ferenc, a lerakat vezetője elmondta: van árujuk, s női divatcipők is kaphatók. — De itt Nyíregyházán, még a régit követelik. A kiskereskedelem 10—20 párat rendel az új vonalú női pömszcipőkből — mondja. — Bemutattuk az 5-ös és a 8-as számú bolt vezetőtAz ügyészi vizsgálat mosí megállapította, hogy általános jelenség a „megszűnt* hatósági bizonyítványok ‘O- vábbi igénylése. Azt is megállapítja as ügyészi vizsgálat, hogy a bizonyítványokat kiadó —» legtöbbször tanácsi — szervek nyilatkozatkérése, a türelmi időben előírt „nevelői” munka, legtöbbször elmarad. Vagyis, kiadják a bizonyítványokat, anélkül, hogy az azt igénylő szerveket felhívnák az új szabályok betartására. Hadd fűzzük hozzá, hogy a tanácsi dolgozók önmaguk ellen is dolgoznak, hiszen a 240 helyett 70 hatósági bizonyítvány az ő munkájukat ia könnyíti. Tájékozatlanság, vagy bürokratikus hajlam? Megyénkben sok tanácsi dolgozó végez rendes munkát. Most az ő feladatúd hogy az ügyészi vizsgálat nyomán, végleg levágják a sárkánynak mind a hét fajét. Gesztelyi Nagy Zoltán nek ezeket, de húzódoztak, majd meglátjuk — mondták, hogy alakul a kereslet — magyarázza Balogh Zoltán a mintaterem vezetője. A raktár tele A vásárlók által keresett divatos női cipőkből négy modellt mutatnak, három színben Ezeket nem a mintaterem polcairól veszik le, hanem dobozból mutatják. (Miért nem rakják ki?) Egy-egy számból 100—200 párat rendeltek. Ez bizony kevés. Ezek is április 23-a óta vannak raktáron. Beárazva. Ez tehát nem lehet akadály. Nincs: fekete női körömcipő. (Tájékoztatásuk szerint ezt nem is gyártják). Fonott nyári férficipő, lányka szandál, fiú vikendcipő, bébitipegő. ígérik, hogy 2—3 nap múlva lesz lányka lakkcipő, árral ellátva, gyermekpapucsokból 23—34-es számig van raktáron, s csak a boltok polcairól hiányzik a fehér tornacipő is, mert itt ez is van. Ezeket miért nem vásárolja a kisker? A gyerekcipők esetében nem hivatkozhatnak az árazásra sem, hiszen ezt már a gyárban elvégzik. Igaz, a többi cipők árazásával több a gond. A nagyker a gyári termelői árral ellátva kapja az árut. Erre ráteszik a nagyker árát, s a kiskereskedelmi ár csak az üzletben, az átvétel után kerül a cipőkre. Beletelik legalább egy hétbe, (átvétel, ármegállapítás, beárazás) mire a cipő az üzletbe kerül. Ki a hibás? Hernádi Ferenc elmondta, hogy az éves keretük egymillió 200 ezer pár cipő. „Mindegy, hogy miben rendeljük”. Tehát darab darab, lehet csizma is? Igen. Jobban kellene a piac lgé„ nyeit figyelemmel kísérni a nagy- és kiskereskedelemnek. Igaz, hogy a bébitipegőn nincs olyan nagy haszon, mint máson, de szükség van rá. — Ha tipegőt rendelnénk, gyártanálak azt is —• mondja a lerakat vezetője. Ideje lenne megszüntetni a cipőellátással és választékkal való la bd ázást. Farkas Kflmfa Humor kapásból , . . Labdázás a cipőkkel