Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

11 millióval több forgalom A nyolcszoros élüzem Iparcikk fíjskeieskeáeinii Vállalat terveiről Szabolcs-Szatmár megye legnagyobb kereskedelmi •vállalata,• az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat. Nyíregy­házán 35, Kisvárdán 21, Má­tészalkán 19, es Záhonyban 2 boltégységgel rendelkezik. A vállalat 1967 évi jó ered­ményei alapján nyolcadszor nyerle el az éiüzem címet. Épből az alkalomból be­szélgettünk a vállalat veze­tőivel, az elkövetkezendő idő feladatairól.' a vállalat ter­veiről. s a kereskedelem ál­talános feladatairól. Az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat tervei alapján á vezetőség 10—11 millióval számít nagyobb forgalomra 1908 évben, mint tavaly' volt. A forgalomnövekedés mel­lett, ami elsősorban a fo­gyasztókat érdekli, elmon­dották, hogy legfontosabb fe­ladatuknak tartják megtar­tani az árszínvonalat és emellett a megfelelő válasz­tékosságot biztosítani. Az új gazdasági mechaniz­mus lehetővé teszi a kereske­delem rugalmasabb, gyor­sabb és jobb munkáját az áruellátás terén. Az Iparcikk Kisker Válla­lat már az első negyedévben kiszélesítette a kereskedelmi kapcsolatait. Összeköttetést építettek ki az országos nagykereskedelmi vállala­tokkal, valamint a gyártó üzemekkel. Céljuk az, hogy Nyíregyházán és a megyében lévő boltjaikban az áruellá- tottság minden időben bizto­sítva legyen. A divatcikkek pedig legalább egyidőben a fővárossal, itt is megjelen­hessenek a divatújdonságok. Ez év első negyedévének eredményei is azt mutatják, hogy a vállalat rugalmasab­ban és jobban igyekszik biz­tosítani a kereskedelmi bolt- egységek áruellátását. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy ez év első negyedévében két és fél millióval több áru­készlettel rendelkeztek a ke­reskedelmi egységek. Terveik szerint a nagykereskedelem­mel közösen szervezik meg a folyamatos áruellátást és a termeltetést. Figyelembe vették az ed-’ digi tapasztalatokat és gon­doskodnak a kereskedelem új profiljáról is. Kezdemé­nyeznek. idpny végi akciókat árcsökkenéssel és bevezetik az úgynevezett ajándékozás-' sál összekapcsolt vásárláso­kat. Az első negyedévben öt­venezer forint értékű aján­dékot kaptak a vásárlók. Tervbe vették a szolgálta­tások bővítését is. Bevezették a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítását, és a ház­tartási cikkek díjmentes fel­szerelését. Terveik közé tar­toznak a vásárlási visszaté­rítések. Ez a gyakorlatban gzt jelenti, hogy bizonyos összegű vásárlásoknál külön árengedményt ad a kereske­delem. Vasműszaki és jármüszak- mában az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat május hó­napban engedményes vásárt rendez. A vállalat tervei szerint bővítik az üzlethálózatot, ösz- szevonják a kisebb boltegy­ségeket és az új bérházak alatt modern, a mai igénye­ket is kielégítő üzlethálóza­tot létesítenek. Farkas Pál OLVASÓNK ÍRJA? Vizsgázlak az egészségűink „Előzzük meg a balesete­ket, ügyeljünk a tisztaságra, törődjünk többet magunk és embertársaink egészségével." Ezek voltak az alapgondola­tai annak az ötnapos tanfo­lyamnak, melyet a Magyar Vöröskereszt fehérgyarmati járási titkársága rendezett a járás tsz-eiben. valamint az állami gazdaságban és a gépjavító állomáson működő egészségügyi felelősök to­vábbképzésére. A gondos szervező munka, az oktatók magas színvonalú előadásai meghozták az ered­ményt. Az összefoglaló vizs­gán a hallgatók széles körű tájékozottságukról, jó felké­szültségükről tettek bizony­ságot. Á vizsga után a járási Vö­röskereszt titkára jelvénye­ket, okleveleket osztott ki az egészségőröknek eddigi jó munkájuk elismeréséül. Kricsán Pál Kérsemjén, Úttörő Tsz A vegyszerezéssel 170 forint megtakarítás holdanként Hagyományos,, .hogy . ji Nyíregyházi'“járási Tanács az AGROKER, valamint s Gyulatanyai ■ Kísérleti .-Gazi daság évenként megrendezi a nyíregyházi járás termelő­szövetkezeti vezetői' részére a vegyszeres gyomirtási ta­pasztalatcserét. Most a több mint hatvan tsz-vezető két előadást hallhatott, valamint gyakorlatban nézhették meg a jelenleg legkorszerűbb ku­korica-, illetve burgonya­vegyszerezést. A két előadó Kulcs Ká­roly, a járási tanács munka­társa, válamint Cseh László, a Gyulatanyai Kísérleti Gaz­daság főagrohómusa tapasz­talati példákkal illusztrálták a vegyszeres gyomirtás hasznosságát. Ismert, hogy a gyomoso­dás átlagosan a termő terü­let 32 százalékát teszi ter­méketlenné, s ebben az utóbbi időben alig történt változás. A gyomosodás el­lőni küzdelem ma mar a korszerű agrotechnikával, a vegyszerezéssel eredményes lehet. A kísérleti gazdaság­ban például tavaly a bur­gonyatermő terület egészét vegyszerezték. Ennek kétol­dalú haszna volt, nemcsak a termesztés idején kellett ke­vesebb gépi- és munkaerőt alkalmazni, de történetesen ősszel 350 holdon úgy vetet­ték el a búzát, hogy talaj- előkészítésre egyirányú tár­csázás is elegendő volt. Ma ez a terület a legszebb a gazdaságban és holdanként 500 forintos művelési költ­séget takarítottak meg. Tapasztalható, hogy a ter­melőszövetkezetek különbö­ző indokokkal a vegyszere­zést idén, másodlagosan ke­zelik. Egyrészt arra hivatkoz­nak, szárazság van, nincs gyomosodás, kalászosoknál például a taposási kár nagy­ságát állítják szembe a vár­ható eredménnyel. A tapasz­talai csere előadói számokkal bizonyították, hogy a vegy­szerezéssel kapcsolatos ellen­vetések távol állnak a reali­tástól. Történetesen a kalá­szosoknál a vegyszeres gyomirtás taposási kart, anyag és kijuttatási költséget egybevetve minimális, ez­zel szemben a vegyszerezés átlag két mázsa többlet bú- i za,teqnéíH. ,eredményez. A gazdaságosság 'más területe­ken is nagyarányú eltérést mutat. T^úkóri iánál például a kapálások összköltsége 534 forint, a Vegyszerezés üzemi költsége csupán 367 forint. Egy gazdaság tehát ha a vegy­szeres gyomirtást alkalmaz­za, száz holdas területen nem csupán munkaerőt, de mint­egy 17 ezer forint értékű ter­melési költséget is megtaka­rít. Kilenc megye ifjúsága kíváncsi a Nyírségre Szaboles-Szatmár megye idegenforgalma május ■ 12-én indul a kirándulásnak is be­illő Nyírség ismertető ver­sennyel. Ez az első jelentő­sebb megmozdulás. Éppen ezért nem mindegy, hányán jelentkeztek a meghirdetett április 30-1 határidőig. A nyitány — ezt már most meg lehet állapítani — fé­nyesen sikerült. Négy autó­busz inául május 12-én reg­gel a Kossuth térről, hcgv riszt vegyen a kalandos, kérdés-felelek játékkal vég­ződő több mint 100 kilomé­teres körtúrán. Még érdekesebb, hogy Za­laegerszegtől Ózdig, Szek­szárdiéi Salgótarjánig, to­vábbá Egerből. Szolnokról 78 „idegen” óhajt forogni a Nyírségben májüs 12-én. Legnépesebb csapattal József Attila és Stromfeld Aurél egykori turistaszakosztálya, a Budapesti Vörös Meteor természetbarát szakosztálya jelentkezett, akik a szak- ‘ osztályvezető Tokaji Tibor vezetésével nemcsak maguk akarják jól megismerni a Nyírséget, hanem propagál-, ni kívánják megismerését a szervezett természetjárók Permetezési napiét keli vezetni Fogadóórákon átvehető A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint az egészségügyi mi­niszter nemrég adta ki 1/1968. számú együttes ren­deletét a növényvédőszerek­kel kapcsolatos tennivalók­ról. A rendelet 6. pontja ki­mondja: „minden mezőgaz­dasági ingatlan tulajdonosa, (kezelője, használója) — ideértve a háztáji, kerlgaz- dasági, házikerti és egyéb gazdaság tulajdonosát (keze­lőjét, használóját) is — a fel- használásra, illetőleg farga lomba hozatalra szánt ter­mények növényvédő szerrel történt kezeléséről a 3. szá­mú melléklet szerinti nyil­vántartást köteles vezetni.1 A rendelet a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Értesí tő ez évi harmadik számá­ban jelent meg. Részletesen közli a nyilvántartásra köte­lezett valamennyi védőszer nevét, felhasználási tilalmait, úgynevezett várakozási ide. jét. Közli ezenkívül a veze­tendő napló mintáját is. A naplóban fel kell tüntetni: hol, mikor, milyen növényt, milyen védőszerrel, milyen hígításban használt fel a kerttulajdonos és azt is hogy az így kezelt termény mikor került leszüretelésre, illetve felhasználásra. Mivel a rendelet mindenkire köte­lező és a hivatalos értesítő nem mindenkinek áll rendel­kezésére, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ’e- sokszorosíttatta a permetezé­si napló mintáját és a ta­nácsi fogadónapokon, szer­dán és szombaton díjmente­sen bocsátja gz érdekeltek rendelkezésére. Miután álta­lános érvényű, közérdekű rendeletről van szó, helyes­nek tartanánk, ha a járási és községi tanácsok kivet­nék a jó példát. most már 80 ezres táborá­nak ís. Az autóbuszkaraván vi­dám hangulatúnak ígérke­zik, mert együtt utazik a né­pes versenyzögárdával a ra- kamazi úttörők egy autó- busznyi gyerekserege is, akik a Raicamazi Kisgaléria őr­szolgálatáért kapják jutal­mul ezt a kirándulást, Ed­dig bejelentette a menethez való csatlakozását az egész­ségügyiek egy másik autó­buszra való csapata is. Vállalat és tsz összefogása Mind gyakoribb, hogy vál­lalat tsz-szel fog össze vála- milyen közös, mindkét fél részére előnyös tevékenység re. Egyre nagyobb az igény különböző betonárukra, ezt tekintve állapodott meg a nyíregyházi TÜZÉP és a leveleki Dózsa Tsz. A tsz-nek van annyi mun­kaereje, hogy jut belőle meg határozott létszám állandó betonkészítési munkára. De van szakmabeli technikusa is, aki a segédüzemágat megfelelően szervezze, irá­nyítsa kútgyűrűk, vizeská­dak, átereszek, tetőcserepek, kerítésoszlopok, építési blokkok készítésében. A tsz szerezte be a formákat és gondoskodik alapanyagról is. A melléküzemágat a tanya- központban alakították ki. A megállapodás szerint a tsz ebben az évben 2 millió 800 ezer forint értékben ké­szít a TÜZÉP részére be­tonárukat. Összefogásukban mindketten megtalálják szá­mításukat TSZ-ELNÖK A JÓSNÖNÉL — Egy revizort látok közeledni... fekete Volgán a megye felöl AZ ÜTŐN —- Végre egy kivilágított székért (Kertész László rajza) HAJÓTÖRÖTT-duff'll* — Határozzon végre, velünk jön, vagy marad!? (Wochenpresse karikatúrája) Furcsa foglalkozások Fél ország vándora Néhányszor körözteti a korsót, hogy a hab lejjebb szálljon. Aztán iszik a sör­ből. Fél szeme állandóan a fal mellé állított, szokatlan for­májú poggyászon. Deszka la­diké, felfelé laposra eszká- bálva. Benne összehajtogatott, pléhlemez. Alul kicsi fiók. — Ez jólesik most. — A sör — mondja. Kezefejével töröli a száját. Erős talpú bakancsában kicsit topog az álldogáló, magas lábú asztal mellett. — Van aki szereti a sört — szólok vissza az ember­nek. — Én nem annyira. Csak amikor kitikkaszt a menés. akkor megiszom. Passziózok vele. — Milyen menés tikkasztja ki? — Ami a-foglalkozásom­mal van. Drótozó, foltozó... — Nem környéki? — Á, dehogy. Borsodi. An­nak is a zempléni részéből. — Ide is eljár, a Nyírség­be, Szatmárba? — Nem először pihenek most meg Mátészalkáin. De még, hogy csak ide? Hát a fél ország? A megyéket mondva: Borsodtól Békésig, Szolnoktól a szatmári végig. Számtalanszor gyalog egyik faluból a másikba. Megint iszik egy jó kor­tyot. Valósággal élveri a sár­ga ital üdítését. ötvenen felüli lehet. Erős, jól megtermett férfi.-*• Aztán, ha megy a fal­vakban, kiáltja: drótoztatni. foltoztatni! Enyhe mosoly röppen az arcára. — Nemigen kiáltom én. Inkább beszólok itt is, ott is az udvarokra. A régieknek volt szokásuk kiabálni. Csap­ni a felhajtást. Vélték, úgy tökéletes a foglalkozás. Úgy kerek a világ. Mi maiak csak rendesen megkérdezzük: van-e valami munka. — Sokan vannak? — Egyre kevesebben. Öre­gedők. Fiataljainknak ép­penséggel nem kell ez... a szüntelen vándorélet. Kereset? — Csorog, cseppen. Rit­kul a munka. Alig Van- már cserép, szilke, bődön, csecses korsó. Ha kevés van, kevés reppen. Drótozásukra szinte alig van szükség. A bádog­edényeket sem szívesen fol- toztatják, fenekeltetik. Ha úgy kellene, inkább dobják el. Ki szereti ma már akár­miből a foltost, a szükségből tákoltat? Javul az élet hely­zete, ez az igazság. Nekem meg azért kell többet men­ni. Már kitartanék ennél a foglalkozásnál, míg bírom. Mint apám, nagyapám... — Mikor van egyáltalán a családdal? Ráncolja a homlokát, és megint szájához emeli a sö­röskorsót. Csak azután szól újra. — A családdal? Igen rit­kán, Havonta egyszer-két- szer. Ha háromszor, az igen jó. Vagy csak szükségből. Időkényszerből. Akad télen szak, hogy még a kutya is elbújik. — Ha nincs a családdal, hol hál éjszakánként? Vannak jó emberek. Adnak szállást. Nem egy he­lyen még vacsorát is. Én vi­szont nem kívánom el po­tyán a jószívűséget. Térítek egy tízest, húszast. Esetleg ledolgozom. — Lép-e fia a nyomába? — Azok aztán nem — ráz­za a fejét. — Mint már mondtam. Pedig kettő van. Egyik traktoros a tsz-ben, a másik kőműves. Az én fog­lalkozásomra egyszerűen le­gyintenek... Asztalos Bállal

Next

/
Thumbnails
Contents