Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

fit ÁG PROLETÁRfAt, £GYES0lj£T£& t 4Z MSZMP SZABOL CS-SZA TMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAN JA XXV. ÉVFOLYAM. 103. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968, MÁJUS 4, SZOMBAT fl VDK Párizst választotta Johnson nyilatkozott a kapcsolatok Ssnoi (TASZSZ) Honéiban közzétették a V letnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériu­mának május 3-1 nyilatkoza­tát, amely a VDK és az Egyesült Államok hivatalos megbeszéléseinek szí helyé­vel, idejével és képviseleti szintjével foglalkozik. A VDK kormánya úgy vé­lekedik — hangsúlyozza a nyilatkozat — hogy haladék­talanul meg kell kezdeni Ha­noi és Washington hivatalos megbeszéléseit. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya úgy döntött: Xuan Thuy minisztert nevezi ki képviselőjéül az Egyesült Ál­lmok kormány képviselőjé­ül folytatandó hivatalos megbeszélésekre azzal, hogy amerikai féllel. megvitas- ■m a Vietnami Demokratikus ? főz társaság elleni amerikai ■jinfaázások és egyéb harci t n’lekményefc feitetel nélküli : szüntetését és ezt követo- •m megvitassa, a két. felet ér- .s'kÍő egyéb kérdéseket. A Vietnami, Demokratikus Köztársaság kormánya üd­vözli a.-francia kormánynak azt a készségét, hogy Pá­rizst a VDK és az Egyesüli Államok megbeszélései szá­mára színhelyül rendel­kezésre bocsátja. A VDK kormánya úgy véleke­dik, hogy Párizs — csak­úgy mint Phnom Penh és Varsó — a két fél hivatalos megbeszélései számára alkal­mas hely. Ezek a hivatalos megbeszélések 1968 május 10- én vagy néhány nappal ké­ielvételéről söbb kezdődhetnek, — feje­ződik be a nyilatkozat. Washington Johnson elnök pénteken sajtókonferencián jelentet­te be, hogy május 10-én Pá­rizsban megkezdődnek a megbeszélések a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képvi­selői között. Johnson azt mondotta, hogy a kapcsola­tok felvételére vonatkozó megállapodás „lépést jelent előre.” — Ugyanakkor hoz­zátette: „figyelmeztetni kí­vánja az amerikai népet, hogy „ez csak a legelső lé­pés és számos probléma, ne­hézség van még.” Az elnök elmondotta, hogy éjjel egy órakor, (közép-euró­pai idő szerint reggel hat órakor) kapta meg a VDK kormányának üzenetét arrói, hogy május Jf-tői kezdve a VDK képviselői készek Pá­rizsban találkozni az ameri­kai megbízottakkal. Johnson legközelebbi munkatársai­val folytatott azonnali meg­beszélés után reggel küldte meg válaszát Hanoiba. Arra törekedtünk, hogy olyan színhelye legyen a meg­beszéléseknek, ahol minden érdekelt fék megfelelő és pár­tatlan bánásmódban része­sülhet. Párizs megfelel min­den érdekeltnek, mondotta Johnson utalva arra, hogy a francia fővárosban minden olyan országnak van képvi­selete, amely az Egyesült Államok oldalán részt vesz a vietnami háborúban. A vietnami helyzetről szól­va Johnson azt mondotta, hogy a saigoni kormány „je­lentős erőfeszítéseket tesz” a helyzet megszilárdítására és arra, hogy fokozottabban ve­gye ki részét a háborúból. Félórás sajtókonferenciá­ján az amerikai elnök egyéb kérdések közül a legtöbbet az általa javasolt 10 százalé­kos adóemeléssel foglalko­zott. Éles hangon támadta a huzavonáért a kongresszus egyes tagjait és „zsarolás”- nak minősítette az adóeme­lés jóváhagyásának elhúzá­sát mindaddig, amíg a kor­mány nem csökkenti a költ­ségvetési kiadásokat. A vá­lasztási küzdelemmel kapcso­latban úgy vélekedett, hogy visszavonulása „elősegítette az egység helyreállítását, de még mindig túlságosan nagy a megosztottság az ország­ban.” Az amerikai szegények ter­vezett washingtoni tünteté­séről és táborozásáról John­son azt mondotta, megérti ugyan a türelmetlenséget, de az ilyesfajta demonstráció „komoly veszélyekkel jár” és „senki sem garantálhatja, hogy minden békésen meg}’ végbe.” A Pueblo üggyel kapcso­latban az elnök azt mondot­ta, hogy „nincs új közölni valója.” A Fehér Házban megtar­tott sajtókonferencia után Johnson Kansas Citybe re­pült, hogy Truman volt el­nökkel találkozzék. ijniiepi ülést tart az Országos Béketanács Május 8-tól szolidaritási hónap A fasiszta Németország fö­lött aratott győzelem évfor­dulóján május 8-án megnyí­lik békerpozgalmunk hagyo­mányos tavaszi demonstrá­ciója. Az egyhónapos ese­ménysorozat, amelynek köz­ponti gondolata a szolidari­tás, újabb fórumot teremt népünknek az Egyesült Ál­lamok-barbár vietnami ag­ressziója, a népek békéjét, szabadságát. függetlenségét veszélyeztető imperialista mesterkedések elleni meg­győző erejű tiltakozásra. A' gyűlések, találkozók és más megmozdulások ezrein a társadalom valamennyi réte­ge ismét állást foglalhat ko­runk sorskérdéseiben, és bi­zonyságát adhatja szolidari­tásának, proletár internacio­nalizmusának. Békemozgalmunk új kez­deményezését május 7-én a Parlamentben az Országos Béketanács ünnepi ülése bo­csátja szárnyra. A tanácsko­zásra meghívták valamennyi társadalmi és tömegszervezet képviselőit, hogy ezzel is ki­fejezésre juttassák a közös célt szolgáló összefogást. Részt vesznek az ülésen a Vietnami Demokratikus Köz­társaság hazafias frontjának és béketanácsának küldöttei, továbbá a Béke-világtanács és a francia békemozgalom képviselői. Delegációt várnak az Egyesült Arab Köztársa­ságból is. Május 8-án Budapesten és számos vidéki nagyvárosban nagygyűlések köszöntik a győzelem napját, s nyitják meg a szolidaritási hónapot, amelynek minden napjára bőven jut esemény a külön­böző országrészekben. Béke­mozgalmunk munkásai ha­zánk valamennyi városában és községében arra töreked­tek, hogy új akciójuk formá­jában is méltó legyen cél­jaikhoz. Az ezreket megmoz­gató nagyobb demonstrációk­kal együtt a kisebb közös­ségek találkozóinak, összejö­veteleinek is helyt adtak gondosan formált program jaikban. Tájékoztatók hang­zanak el a nemzetközi élet új fejleményeiről. Képet ad­A közérdekű javaslatok intézése a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt nak a vietnami, a közel-ke­leti, a görögországi helyzet­ről és leleplezik az Egyesült Államok vezetőinek álnok békeszólamait. A művelődési házakban, klubokban kiállí­tások nyílnak az elnyomás ellen küzdő népek életéről, s több helyütt bemutatják azt a gyűjteményt is. amelyet az Egyesült Arab Köztársaság békemozgalma ajándékozott az Országos Béketanácsnak. Számos gyűlé j-n és más ese­ményen tudósok beszélnek majd a nukleáris fegyvereit veszélyeiről és a fegyverke­zési verseny megszüntetésé­nek, a hadi célokra költött milliárdok békés felhasználá­sának nagyszerű távlatairól. Az Országos Béketanács vendégei és számos más kül­földi delegáció tagjai váro­sok, községek, üzemek, ter­melőszövetkezetek egész so­rát látogatják meg a szolida­ritási hónap időszakában. Részt vesznek a különböző demonstrációkon és házigaz­dáikkal együtt emelik fel szavaikat a népek követelé­seinek teljesítéséért. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága pénteki ülésén megtárgyaltak és jóváhagy ták a pénzügyi osztályok ál­tal 1967-ben végzett költség- vetési revízióról és a költ­ségvetési szerveknél a társa­dalmi tulajdon védelmének helyzetéről szóló jelentést. Az ülésen megvizsgálták a múlt évi választások során elhangzott közérdekű javas­latok és bejelentések meg­valósításának helyzetét. A végrehajtó bizottság a múlt év augusztusában már fog­lalkozott ezzel a kérdéssel, s megállapította, hogy az al­só szintű tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok je­lentőségének megfelelően foglalkoztak a javaslatokkal. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 52 népi ellenőr és 10 népfrontaktivista bevo­násával ez év elején négy járásban, Nyíregyházán és 25 községben vizsgálta a közérdekű bejelentések . in­tézését,. s a végrehajtó -bi­zottsághoz' hasonló megálla­pításra jutott. A téma fontosságának tu- lajdónítiiató, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága egy even belül mar másod­szor tűzte napirendre a dol­gozók bejelentései intézésé­nek vizsgálatát. Ebben sze­repe van annak, hogy a végrehajtó bizottság nagyra értékeli azt az érdeklődést, amely a közügyek intézése iránt megyesaerte megnyil­vánul. Az 1967. évi választások idején 8635 közérdekű javas­lat hangzott el. Ebből a köz­ségi és járási tanácsok 8040-et minősítettek megva­lósíthatónak. Helyi erőforrá­sok hiányában 595-öt felter­jesztettek a megyei tanács végrehajtó bizottságához A javaslatok megvalósításának sorrendjéről a tanácsok dön­töttek. A községi, járási és városi végrehajtó bizottsá­gok által nyilvántartott ja­vaslatoknak mintegy hatvan százaléka már megvalósult, vagy folyamatban van, 10 százalékának megoldására az 1969 és 1970-es évi tervké­szítéskor, míg kb 30 százalé­kára a középtávú tervek összeállításakor 'tesznek elő­terjesztést. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságához felterjesz­tett javaslatok egy része is megvalósult már, vannak azonban olyanok, amelyek nem tanácsi . feladatkörbe tartoznak. Ezek valóra váltá­sa érdekében megkeresték az illetékes felsőbb szsrve- ket, intézményeket, vállala­tokat. A tanácsi beruházási és költségvetési hatáskörök de­centralizálása folytán 295 javaslatot visszaküldenek a járási, városi tanácsok vég­rehajtó bizottságaihoz azzal, hogy az idei és a következő évek fejlesztési alap, illetve költségvetés tervezése során megvalósításuk lehetőségeit bírálják el. Annak megállapítása mel­lett, hogy valamennyi szin­ten fontos feladatnak tekin­tik a közérdekű bejelentések intézését, akad néhány olyan község, ahol nem vezetik pontosan a nyilvántartást, nem határozzák meg a meg­valósítási ■ sorrendet, vág}’ nem értesítik megfelelően a javaslattevőket. Mind a tar­talmi, mind a formai mun­kának nagy jelentősége van pedig, mert pontos nyilván­tartás nélkül nem tudják fi­gyelemmel kísérni a bejelen­tések intézésének módját. Jó szolgálatot tennének az ügynek a tanácsok, ha Időn­ként nyilvánosan is elmon­danák,' hogv ki volt a kez­deményező. Ezzel nagyobb társadalmi elismerést, meg­becsülést kapnának azok akik kisebb -nagyobb mér­tékben hozzájárulnak, közsé­gük fejlesztéséhez, szépítésé­hez, de eszköze lehet tömeg- kapcsolatuk erősítésének is, mert a dolgozók látják, hogy igénylik, elfogadjak észrevé­teleiket, javaslataikat. A végrehajtó bizottság to­vábbra is fontosnak tartja a közérdekű bejelentések in­tézésével való foglalkozást, s felhívja a járási tanácsok vb-inek; figyelmét,’ hogy a hozzájuk visszakerülő javas­latoknak megvalósíthatósá­gát az éves és középtávú tervek, költségvetések készí­tésekor bírálják el. Ezeket* javaslatokat . megküldik * megyei tanácstagoknak is, hogy saját választókerüle­tükben figyelemmel kísér­hessék intézését. Az egyéb előterjesztések és tájékoztatók között a végrehajtó bizottság megyei koordinációs bizottságot alakított, jóváhagyta a nyír­egyházi MAVAUT pályaud­var és a megyei KÖJÁI. székház beruházási program, ját. A megyei koordináció* bizottság feladata: közép­távú tervidőszak koordiná­ciós lehetőségeinek vizsgála­ta, megyei szintű és nyom­vonalas beruházások össze­hangolása, iparfejlesztés és telepítés elhelyezésének véle­ményezése. közművesítés szempontjából, egyedi nagy beruházások telepítésé. A bizottság vezetője Nemes Imre. vb-élnökhelyettes.. A nyíregyházi MÁVAUT pályaudvar beruházási költ­sége 4,6 millió forint. Építé­sét a jövő év márciusában, kezdik meg. a Jókai téren, s 1970.- június 30-án adják át rendeltetésének. A KÖJÁL, székház építésére 15,7 millió forintot költenek. Az. épít ke. zóg időpontjának kezdete: 1969. március, a befejezése: 1970. vége. Népfront munkabizottságok alakulnak A népfront IV. kongresz­szusa, valamint a küldöttér­tekezlet állásfoglalásaiból adódó . közvetlen feladatokr ról tárgyalt választások utá­ni első ülésén a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége. Dr. P. Szabó Gyula elnök megnyi­tója után Koncz Károly me­gyei titkár tartott tájékozta­tót az időszerű tennivalók­ról. Bevezetőben röviden ér­tékelte a megyei küldöttek kongresszusi tevékenységét. A feladatokról szólva az előadó hangsúlyozta a párt és népfront viszonyának, gyümölcsöző együttműködé­sének, valamint a szocialis­ta demokrácia továbbfejlesz­tésének kérdését. E két do­log helyes értelmezése és megvalósításukért való mun­kálkodás alapvető lehet a népfrontbizottságok további tevékenységében. A legfon­tosabb most az, hogy a bi­zottságok megismerjék a küldöttgyűlések határozatait és' a kongresszus főbb állás- foglalásait. Ennek egyik leg­alkalmasabb formája, ha testületi üléseken beszélik meg a kongresszus anyagát és a helyi lehetőségek fi­gyelembe vételével a felada­tokat. Törkedni kell arra, hogy június közepéig a bi­zottságoknak a zöme már megismerkedjen ezzel. To­vábbra is alapvető módszer­nek kell tekinteni a csopor­tos beszélgetéseket, mert ez módot nyújt arra, hogy a. legkülönbözőbb területeken dolgozók véleményét' ismer­jék meg a népfrontbizottsá­gok. Szervezettebbé kell tenni a tájékozódó és tájékoztató te­vékenységet, javítani a tes­tületek ülései között a la­kosság körében végzendő politikai munkát. Az elnök­ség a népfronttevékenység hatásának fokozása érdeké­ben munkabizottságok ala­kítását határozta el. Á mun­kabizottságok a megyei nép­frontbizottság mellett mű­ködnek. Részfeladatok vizs­gálatába bevonják a terület szakembereit is. Az elnökség az alábbi bizottságok létre­hozását látja szükségesnek: alkotmányjogi, községpoliti­kai és településfejlesztési, kulturális és honismereti, bé­kevédelmi és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó, gaz­daságpolitikai és mezőgazda­sági szakismereti és .végül társadalmi rétegek, csopor­tok helyzetével foglalkozó munkabizottság. A munkabizottságok ala­kítására . vonatkozó javasla tát az elnökség jóváhagyás­ra a bizottság elé terjeszti majd.

Next

/
Thumbnails
Contents