Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-28 / 123. szám
ÉLETRE VALÓ KEZDEMÉNYEZÉS ■ Teriiieüszövellcszoü rászvéEsvtársesái a szabolcsi épitkszések segítésére Munkaalkalom ezer embernek ? Anyagot! Anyagot! Anyagot! — Ez most szinte mindegyik építkezésünk kívánsága, s különösen az a mezőgazdasági építkezéseknél. Ez, az anyagellátás volt a kiindulópontja annak az elemzésnek is, amelyet a nyíregyházi tsz-közi építőipari vállalkozás (TÖVÁLL) igazgatója készített. De csak a kiindulópont volt ez, hogy elérkezzen végkövetkeztetéséhez: az új körülmények között szinte kilátástalan a TÖVÁLL helyzete. Kilátástalan helyzet. Súlyos megállapításnak tűnik, de hogyan lehetséges? A nyíregyházi TÖVÁLL öt éve alakult, három tsz ösz- szefogásából. Ez a kezdeti időszakban nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult, olyannak, ami még nyereséget is hozott a tagoknak. Az idő azonban haladt, és gyorsabban mint a TÖVÁLL. Az öt év alatt betonkeverőkig, három teherautóig és egy daruig jutottak a gépesítésben. Ez kevés, mert már a gyengébben felszerelt ktsz-ek is fejlettebb technikával építenek. De a nyíregyházi TÖVÁLL a legjobban felszerelt Szabolcsban ! Ez újabb nehézségeket szül. A Í4o dolgozónak nem tudják azt a keresetet biztosítani, amit másutt megkapnak, így aztán nagy a fluktuáció. Igaz ebben köz- rejtászik néhány rendelet is, amelyek egyes juttatásokban hátrányos helyzetbe hozzák a TÖVÁLL-okat. A manufakturális jellegű TÖVÁLL-ok építik a mező- gazdasági beruházások zömét, s ebből az következik, hogy lépést kellene tartaniuk a növekvő műszaki igényességgel. Ez a mai körülmények között nem lehetséges. A minőség mellett a mennyiség sem probléma- mentes: a kapacitáshiány lassanként a szabolcsi mezőgazdaság arányos fejlődését veszélyezteti. Minderre az új hitelrendszerből eredő gondok teszik fel a koronát: a TÖVÁLL- ok nem rendelkeznek kellő mennyiségű forgóeszközzel, hitelre kényszerülnek, ami a határidőig öt százalékos. Utána tizenegy. De az anyaghiány miatt a létesítményeknek csak töredékét tudják átadni időben. Már az öt százalék is felemészti azt a nyereséget, amit el tudnának érni, a büntetőkamat pedig veszteségessé teszi őket. Ha veszteségesek, a tsz-ek megszüntetik a vállalkozást, mert nem érdekük a fenntartása. Ezért nevezte az elemzés kilátástalannak a helyzetet. Ha megszűnnek a TO- VÁLL-ok, mi lesz a mező- gazdasági építkezéseinkkel? Az építőipar nem tudja ellátni, hiszen az ipari és lakásépítkezések csaknem minden kapacitását lekötik. A ktsz-ek is tele vannak munkával. Valakinek pedig fel kell építem a tervezett mező- gazdasági létesítményeket! Olyan konstrukciót kell létrehozni, ami nem rendelkezik a TÖVÁLL-ok hiányosságaival, s megszünteti azt a hátrányos helyzetet is, amit egy kis vállalat kénytelen-kelletlen elszenved. Vállalatra van szükség, amely ki tudja elégíteni a mezőgazdaság építési igényeit, lehetőleg korszerűen gépesítve, műszakilag igényesen. Ugyanakkor rendelkezik annyi forgótőkével i3, hogy nincs teljesen a magas kamatú hitelekre szorulva, — s ebből következően magas nyereséggel tud majd dolgozni. Ez a gondolatsor szülte a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének kezdeményezését, hogy egy mezőgazda- sági építőipari vállalatot hozzanak létre — közösen — megyénkben. A decemberi határozatot tettek követték, és lassanként kibontakozóban van a leendő vállalat arculata. Az alapítás lényege az, hogy a szükséges anyagi eszközöket az alapítók — tsz-ek és állami gazdaságok — adják össze, területük arányában (holdanként 15 forinttal), s így részvénytársaság jelleggel működik majd a vállalat. Egy részvény értéke ötvenezer forint, ez azonban már az első viszonylag szokványos nagyságú, egymilliós építkezésnél is visszatérül, mert az alapítóknak nem kell fizetniük az öt százalék forgalmi adót, s ennyivel olcsóbb az építkezés. A kezdeményezés nagyszerűségét bizonyítja, hogy az első évre tervezett százmilliós kapacitással ezer embernek biztosít munkaalkalmat. De ez — megítélésünk szerint — csupán a kezdet, mert a vállalat fejlődési lehetőségei szinte korlátlanok. Csak néhány példa: megkönnyíti a munkát a jó szakipari részlegek létrehozása, hasonlóképp az építőanyag és elemgyártás, a műszaki előkészítő és tervező csoport felállítása pedig megszünteti a jelenlegi kiszolgáltatottságot a bonyolítókkal szemben. Az első évek nyilván nem lesznek könnyűek, mint ahogy egyetlen új vállalat életében sem azok. Bár nem lehetetlen, hogy már kezdetben is számottevő nyereséget hoz majd a vállalat — az alapítóknak. S ez a nyereség kétszeresen számít: lesz, aki korszerűen felépíti az új létesítményeket, és tevékenysége nyomán még osztalékot is fizet K. I A Budapesti Bőrdivatárukészftő Ktsz nagyUállói részlege egy évvel ezelőtt kezdte meg működését. Jelenleg napi 300 női retikült készítenek exportra. A képen: Borsy Erzsébet. Kitüntetett borvizezi Tavaly április elején az fmsz ellenőrzést végzett a tiszalöki 1. számú italboltban, amelynek vezetője Vaskó László 31 éves helybeli lakos volt. Az ellenőrök nem találtak megfelelő minőségűnek néhány likőr- félét ezért unicumot és borbolettet küldtek a Debreceni Minőségvizsgáló Intézetbe, állapítsák meg a szakemberek, mi baja van az italoknak. Közben Vaskó László távozott az fmsz-től, a Tisza- vasvári Állami Gazdaságban lett vezető szakács. Hamisított likőrök Meglepetést okozott a Minőségvizsgáló Intézet szakvéleménye: az italokat meghamisították. Május elején az ÄKF tartott ellenőrzést az italboltban, amelynek vezetője ekkor már Fazekas Pál volt. Az ellenőrök már ízlelés útján is észrevették, hogy „valami van” a likőrök körül, bár a műszeres vizsgálat nem mutat eltérést. Ezúttal hat likőrből küldtek ellenőrzésre a Minőségvizsgáló Intézetbe. A szakvélemény most Is az volt, hogy a likőröket meghamisították, mégpedig úgy, hogy nem lehet helyrehozni a hamisítást, az italok fogyasztásra alkalmatlanok. Az fmsz vezetői feljelentést tettek az ügyben, s a megindult nyomozás során tisztázni kellett, ki hamisított. Ez igen bonyolult volt és nehéz, s a megyei bíróság csak most tudott jogerős ítélettel pontot tenni az ügyre. Amikor az átadó leltárt felvették — Vaskó távozásakor — nem tettek félre mintát az egyes italféleségekből. Ha ez megtörténik, gyorsan tisztázni lehetett volna, ki hamisított. Kinek volt az érdeke? Mert Fazekas Pál és Vaskó László egyaránt tagadta a manipulálást. A vizsgálat azonban egyértelműen Vaskó Lászlóra terelte a gyanút Vaskó régi szakember, az elmúlt években jól dolgozott a tiszalöki fmsz-nél, okleveleket, kitüntetéseket, jutalmakat kapott. De közben borvizezés miatt 1963- ban megbírságolták, s akkor annyira nyilvánvaló volt tette, hogy meg sem fellebbezte a határozatot Szakmájában nagy gyakoriara tett szert, ismerte minden csinját-binját. Többek között azt is, hogy ellenőrzések során használatos refraktométer nem mutatja ki a likőrök szeszfokát, csupán a száraz anyag tartalmat. Ezt tudva, rájött, hogy ha a likőröket cukros vízzel hígítja, — ellenőr legyen a talpán, aki rájön. A bíróságon is tagadta a hamisítást, megpróbálta cáfolni a szakértők véleményét is. Arra hivatkozott, hogy gyakran kapott az ipartól lepecsételetlen szállítmányt, s mintát csupán egyszer vett ezekből. A bíróság abból Indult ki, hogy kinek állt érdekóÉpfil a MÉSZÖV ABC-áruháza a nyíregyházi piactéren. Képünkön: őriásdarn segítségéi vei a helyére emelik a vassze rkezeteket. Hammel JOzaet íeW. Elég C2*o§-e a „frigy4* Jársiii és Papos kozott ? Javaslatok a harmonikus együttműködésre a művelődésben Két éve lesz, hogy megyénkben község, a kisebb Papos és a nagyobb Jármi „házasságot kötött”. Közös tanács intézi a lakosság ügyeit, együtt tervezik a községfejlesztést, a holnap falujának arculatát. Azóta bebizonyosodott, hogy egyik község sem került hátrányosabb helyzetbe, elcsitultak az aggodalmak, a nézeteltérések. S ha mégis akadnak összekoccanások, azok többségében az előrejutás szándékából erednek. Csak a tánc? Egy tüzetes vizsgálat megállapította, az iker községben sürgős tennivalók szükségesek, hogy az egyik felzárkózzék a másikhoz. Különösen érezhető ez a és társsai ben a hamisítás? Ez kizárólag Vaskó. Nem hivatkozhat saját hibájára sem, hogy nem vett mintát, hiszen egy Ilyen rutinnal rendelkező szakemberrel csupán szándékosan fordulhat elő ilyen mulasztás. Rájött, hogy erre hivatkozhat, s közben alkalma nyílott a' hamisításra. ,,Jutalom 3 hó börtön A bíróság megállapítása szerint Vaskó csaknem 60 liter likőr meghamisításával több mint hatezer forint kárt okozott az fmsz- nek, de ezt azért csinálta, hogy a vásárlók megkárosításával jogtalan jövedelemre tegyen szert. Ezért a bíróság három hónap szabadságvesztésre büntette, amelyet szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Ezenkívül köteles az okozott kárt is megtéríteni. Kun István művelődésben. Jármiban úgy tűnik jobban kívánják a kultúrát, mint Paposon. Szép művelődési házat építettek itt, korábban, Mátészalka megirigyelhetné, — mondják. A községi könyvtár forgalmas, minden harmadik Jármiban lakó állandó olvasó. Tartalmas kulturális rendezvények váltogatják egymást, szakköri és klubélet jellemzi itt a művelődési otthon munkáját. Hogy van mindez Paposon? „Egy-egy táncmulatság jelenti a művelődést” — mondják. „Nem igénylik itt az emberek a kultúrát, most fontosabb a Jáva motorkerékpár, a mosógép, a bútor...” Ilyen megjegyzések után olvastuk a járási tanács előterjesztését: „A művelődésügyi intézmények karbantartására, felszereié, sekkel való, ellátására általában Papos községben kevesebb gondot fordítanak. A művelődési intézmények vezetése is jobb Jármiban, mint Paposon. Ez az oka az ismeretterjesztésben jelentkező színvonalkülönbségnek. Jármiban a klubfoglalkozások rendszeresek, Paposon csak a tv-nézés feltételei vannak meg...” Kontrasztok Ezekből a mozaikokból derül ki, hogy nem a két község „összeházasítása” okozza a bajt, hanem a nézőpontok, a tenniakarás különbözősége. De még ez sem minden. Sokkal bonyolultabb a helyzet, ugyanis Paposon is igénylik a kultúrát, nem akarnak elzárkózni a művelődéstől. Elég emlékeztetni: ez a község „adott” már egy Kossuth- díjas népművelőt is, Kol- láth Lászlót, aki évtizedekig volt itt önzetlen munkása a falusi kultúrának. Mozgalmas, színes kulturális élet volt itt hosszú ideig, citerazenekarukat megye- szerte ismerték. Nincs itt visszafejlődés, a kontrasztot éppen az teszi élessé, hogy minden második családnak tv-je van S ma még a paposi művelődési otthon nem tudott „partnere” lenni a tv-nek, sem pedig „munkatársa”. De a könyvtár sem tudott beleszólni a művelődésbe, hisz a paposi- aknak csak kilenc százaléka olvasó, Jármiban 29,9 ez az arány. Miért van ez? Felzárkózás Nem tévedünk talán, ha a két szomszédos község egyesülés utáni gondjaiban keressük az okokat. A különállóságot nem mindjárt váltotta fel a közös tenniakarás egymásért, azért; hogy az egyik felzárkózzék a másikhoz. A helyi vezetés nem tudta megoldani eddig a paposi művelődési otthon vezetésének problé máját, sem a könyvtárost munka minőségi javítását. Most járási segítséggel 1& péseket tettek, hogy a személyi feltételek megteremtődjenek a tevékenyebb fa lusi népműveléshez. Mindenre kiterjedő elemzéssel segítette a járási tanács művelődési osztálya a két községet, hogy ne legyen szakadás egyebek között a művelődési munkában, a programokban, a „nagyobb’* adja át tapasztalatait, tudását á „kisebbnek”. Érdemes megfontolni, függetlenített népművelő alkalmazását is. Maradnak még feladatok: Jármiban és Paposon, ezúttal csupán a művelődésről esett szó. De valamire felhívta a figyelmet a jármi és a paposi példa: törekedni szükséges a különbségek kiküszöbölésére különösen azokon a helyeken, ahol a szervezeti, közigazgatási és egyéb feltételek ennek kedveznek is. Ott is gondolkozni kellene ezen, ahol nem mondták és nem is mondják ki az „összenőtt” községek egyesítését. Néha a kilométerek jó és rossz művelődési helyzetben lévő községeket választanak el, melyeket le lehetne rövidíteni, ha intenzívebb kulturális, módszertani kapcsolat alakulna ki a szomszéd dós községek között. ....... <PC*
