Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
Fokozott felelősséggel Bár a Nyírbátori Járási Pártbizottság minden esztendőben a vb napirendjére tűzi a pártépítő munka helyzetét, a kongresszust követő időszakban ezt még mélyebben, sokoldalúbban elemezte. És idejében! Az 1967. december 27-i járási párt-vb. ülés megállapította: van bizonyos fejlődés a kongresszus óta a pártépítő munkában, mely főleg a minőség javulásában mutatkozik meg. A múlt évben 44 párttagot vettek fel. Közöttük többségben fizikai dolgozókat, tsz-tagokat, fiatalokat, nőket és műszakiakat. Magasabb az iskolai végzettség is. Ezek ellenére korántsincs megfelelő szinten a pártépítés, az adott lehetőségeket több pártszervezet nem használja ki. Nemcsak, hogy nem tervszerű és céltudatos a pártépítés, melyet bizonyít az is, hogy a 44 pártalapszer- vezetből 23-ban egy év óta nem volt felvétel, s egy részénél két-három éve stagnálás tapasztalható, de az egyéves „kihagyás” azt is mutatja: megtorpantak egyes pártszervezetek. Ismeretes, hogy a IX. pártkongresszus határozata eltörölte a tagjelöltséget. Emlékezhetünk még a határozatot megelőző vitákra. Érveltek a tagjelöltség megmaradása mellett és ellene is. Nos a tapasztalatok bizonyítják: a mérce nem lett alacsonyabb, sőt: növekedett a pártba lépőkkel szemben támasztott igény. Néhány pártszervezetben — mint a nyírbátori járás példája is bizonyítja — olyannyira, hogy az elzárkózáshoz vezetett. Ezekben az alapszervezetekben a járási bizottság megvizsgálja a helyzetet. Figyelemre érdemesek ezek, hiszen ahány alapszervezet, annyi sajátosság, ok bulikan fel. Még az említett 23 pártalapszervezetre sem lehet és szabad egyértelműen azt mondani: csak azért nem vettek fel párttagokat, mert elhanyagolták a pártépítést. A nyírmihálydi Uj Élet Tsz pártszervezetébe három éve nem vettek fel senkit. Miért? Két véglet van: túlkoros és túl fiatal a tsz-tagság. A párttagok átlagos életkora megközelíti az ötven évet. Még rosz- szabb e tekintetben a helyzet a falusi alapszervezetnél, ahol 53 év az életkor átlaga. Akik alkalmasak lennének a párttagságra eljárnak az iparba dolgozni. Más a helyzet a Nyírlu- gosi Állami Gazdaságban Itt legutóbb 1965. augusztusában volt párttagfelvétel. Pedig itt sok a kiválóan dolgozó fiatal, szocialista brigádok működnek, szép sikereket ért el a gazdaság, jól dolgozik a KlSZ-szer- vezet is. Ennek ellenére nem volt előrelépés. Fő oka: a párt és a gazdaságvezetés nem tartotta elsőrendű feladatának a pártépítést. Volt ilyen helytelen nézet is: „elegen vagyunk a párt- szervezetben.” Alapos elemzést végzett a járási pártbizottság. Milyen tanulságokat lehet ebből megszívlelni? Először is azt, hogy a tagjelöltség eltörlésével fokozottabb a felelőssége a pártszervezeteknek a pártépítő munka iránt. Magasabbak lettek a követelmények. De a mércét csak olyan magasra állítsák, amely nem túlzott, teljesíthető. Nem meggyőződött kommunisták kérik felvételüket a pártba. Ezt állítani illúzió lenne. A pártszervezetben kell kommunistává edzeni az arra érdemeseket. Ma már minden ember tudja, hogy a párttagság nem jár előnyökkel. És a felvételüket kérők is tudják, hogy a párttagokkal szemben kri- tikusabbak az emberek. Másik fontos tényező az, hogy a pártszervezet munkája, tevékenysége, tagjai- nak magatartása vonzó legyen. Ez kiváló alap a pártépítésre. Ezeket ajánlotta a pártalapszervezetek figyelmébe a járási pártbizottság. Figyelemre méltó módszer, munkastílus: a járási pártbizottság a felmérés elemzését minden pártszervezetnek megküldte. E tanulságok felhasználásával kerültek a taggyűlések napirendjére a pártépítés helyzetével és feladataival kapcsolatos tennivalók. A IX. pártkongresszus és a konkrét elemzések szellemében vitatták meg a feladatokat. Tervet dolgozott ki minden alapszervezet. Ezeket egyeztették a KISZ-szel, a többi tömegszervezettel. A járási pártbizottság ellenőrzi: megkülönböztetett gonddal foglalkoznak-e azokkal a dolgozókkal, akikből párttagokat kívánnak nevelni. Ügyelnek arra is, hogy ez a fontos pártépítő munka ne váljon kampánnyá, hanem céltudatos tervszerű munkává fejlődjön. Mindennapos feladattá, hogy az arra érdemesek megtalálják a párthoz vezető utat. Első eredményei máris mutatkoznak. Több párttagot vettek fel a Nyírlugosi Állami Gazdaságban, En- csencsen, Nyírpilisen, Nyír- császáriban a tsz-ekbe, a gépjavító állomáson. És újabbak kérik ffelvételüket. Hosszú hónapok határozatlansága szűnt még a pártépítő munkában. Nem volt igazuk az aggá- Iyoskodóknak. A tagjelöltség megszüntetése, ha vigyáznak, nem vezet és nem vezethet a felhíguláshoz. Farkas Kálmán Mi lesz „Szabolcs aranyával44 ? Adatok a szabolcsi alma helyzetéről Épülnek az almatárolók „Átok lesz-e, vagy áldás” Szabolcs aranya, a jonatán alma? Ezt kérdeztük tavaly. Mindenki emlékszik még a gondokra, és az országos értekezletre, melynek legfontosabb döntése: almatárolókat kell építeni. 123 ezer vagon alma termett tavaly a megyében. A háziasszonyok nyelvén: 280 millió kiló. Idén körülbelül ugyanennyit várhatunk. Termőre fordul ugyan sok új almáskert, viszont belépésük csak pótolja a tavalyi kiugróan nagy termést. Az igazi nagy kiugrás a következő két évben várható. Közepes termés esetén is 1970-ben már 50 ezer vagon almát kell betakarítani Sza- bolcs-Szatmárban. Hová tesszük ezt a sok almát? Ennyit egy hónap alatt elszállítani nem lehet. Egyszerűen szervezési lehetetlenség. Az almaszüret egybe esik a MÁV nagy szállítási kampányával. Ha 23 ezer vagon is problémát jelentett, mennyivel nagyoob fontosságú, hogy a következő években növekedjék a raktározási vagy helyi fel- dolgozási kapacitás. Feldolgozó üzemek Kettős megnyugtatás az almagondokra a nyíregyházi konzervgyár most épülő uj pektinüzeme. A pektin, ezt a ragasztó anyagot három iparág használja: gyógyszer - ipar, az élelmiszeripar és a konzervipar Évi másfél millió dollárt adtunk ki érte eddig. A három iparág összefogásából most külföldről megvásároltunk egy igen drága berendezést, amely Nyíregyházán, a megye székhelyén készíti a gyümölcszselék, gyógyszertabletták és cukorkák össze- ragasztására szolgáló ehető anyagot. Nem kis dolog:évi 6 ezer vagon almát dolgoz fel. Még nagyobb dolog: ipari almát ami amúgy is a legnehezebben értékesíthető volt. Másik jó hír: a SZÖVOSZ egyik kutatóintézete kidolgozta egy finom almapálinka technológiáját. Egyenértékű a jelenleg leghíresebb francia Calvados- sal. Várható, hogy világcikk lesz. Üzemi berendezései már épülnek a nyíregyházi almatárolóban. Hamarosan belép a termelésbe és ismét nagy mennyiségű ipari almából állít elő valutát, sokmilliós értéket. Kis alrnatárolók Mindezek csak a két év múlva várható nagy termés mentesítésére szolgálnak. Hátsó a sorban. Megöregedett, eljárt felette az idő. Ennek ellenére van becsülete. Még az olyan reprezentatív eseményről sem maradhat el, mint a Minisztertanács vörös vándorzászlajának átadási ünnepsége. Hogy a hátsó sorba állították? Nos, hát nem maradhat az idők végtelenségéig első. Fontosabb, hogy „menyasz- szony" lett, az is maradt, igy becsülik, tisztelik. A „menyasszony” előtt Benkei András belügyminiszter is megállt néhány percre. Megismerkedett vele, és történetével. Nem mindennapi történet. Legalábbis a község életében nem mindennapi. Származását tekintve egy RS— 09-es traktor. Hogyan lett „menyasszony”? A fényes- litkei Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet tagsága annak idején, amikor a tsz alakult, elsőként vásárolta ezt A „menyasszony“ a gépet. Vezetője annyira büszke volt új acélparipájára, hogy a szükséges bejáratást a község utcáin végezte. Véges végig minden utcán. Hadd lássa mindenki, hadd gyönyörködjék benne minden ember, micsoda nagyszerű, soklóerős kis masinával gazdagodtak. A bejáratásból interpelláció lett. A községi tanács egyik tagjának szemet szúrt, hogy a traktor nap mint nap egyik utcáról a másikra hajt, A tanácsülésen kérdőre vonta a tsz elnökét; válaszoljon, mit sétáltatják a község utcáján a traktort., mint valami „jeles menyasz- szonyf’. Inkább dolgoztatnák. Dolgozott azóta eleget az RS—09-es. Sokszorosan megdolgozta az árát. De az emlékezetes tanácsülés után bárki meglátta, azt mondta: ott megy a „menyasszony”. Húsznál is több erőgépe van most a tsz-nek. Újak, jók, nagy teljesítményűek. Az ünnepség tiszteletére valamennyit felsorakoztatták, hadd lássák a vendégek ilyen oldaláról is a közös gazdaság erejét. Az öreg traktor kilógott a sorból. El is dughatták volna szem elöl. De nem. A hajdani elsőre a litkei- ek még most is, még így is büszkék. Az öreg gép rá is szolgált a megbecsülésre. Seres Ernő Jelenleg, almafavirágzás idején olvasóinkat joggal érdekelheti: mi lesz az idei terméssel? Könnyebb lesz-e az almaszüret, mint tavaly. Könnyebb lesz. Az elmúlt napokban kapta meg a hitelt kisebb, de nem jelentéktelen almatárolók építésére 11 szabolcs-szatmári termelőszövetkezet. A vajai, csengeri, szamosbecsi, sza- mostatárfalvi, fényeslitkei, tuzséri és nyíregyházi tsz- ek egyenként 100—10o vagon befogadására alkalmas almatárolót építenek. A ho- dászi és nyírmeggyesi tsz-ek közös összefogásából egy 400 vagon befogadására alkalmas almaraktár épül. Ez összesen 130o vagon férőhelye. Javarészük már az idei termés eltevésében segít. A MÉK nagy almatárolói mellett a meglévő fehér- gyarmati, csengeri és anar- csi mellé öt új almaraktárt épít, egyenként 500 vagon befogadóképességgel Nyírbátorban, Baktalórántházán, Vásárosnaményban, Mándo- kon és Kisvárdán. Ezek együttesen újabb 1500 vagon alma befogadását teszik lehetővé már az idei almaszüreten. Gyakorlatilag ennyi exportra is alkalmas almával kevesebb terheli majd a csúcsidőben a szállítási szervezést. Az eddig tárgyalt almatárolók mér az idei szüretet segítik. Mivel azonban megmondtuk, hogy két év alatt majd kétszeresére növekszik almatermésünk, nem mindegy az sem, hogv az egy-két év múlva belépő mammuttárolók, az ezer va- gonos és még nagyobb hűtőházzal is felszerelt almaraktárak, — valóságos almagyárak — hogyan épülnek. A négy óriás Budaörsön ezer vagonos hűtőház épül, de ez nekünk a szabolcsi almához csak minimális segítség, mert csak kis mennyiségben segít a nyugati exportnál. (De már idén üzembe lép külföldi segítséggel.) A másik, záhonyi óriás is főleg tranzitraktár lesz — határállomás! — de az almaszüret idején tetemes segítséget nyújthat. A megyei alma termés értékének megőrzésére legfontosabb a nyíregyházi II. számú almatároló építése, 160o vagonos befogadó- képességgel és a mátészalkai ezerháromszáz vagonos óriás. Fontosságukat jelzi az is, hogy hazánk idei 16 kiemelten fontos állami beruházása között szerepelnek. A nyíregyházi alapkövét tavaly augusztus 25-én rakták le. Átadását csak 1970. júniusra tervezték. De a Sza- bolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat munkaversenye már eddig behozott egy fél évet. Az épület 1969. január elsején áll, — ezt ígérik. Ha a Diósgyőri Gépgyár a jövő év első munkanapján megkezdi a berendezés szerelését, már a jövő évi szüretben segíthet. Ezerkétszáz fizikai dolgozó kap munkahelyet benne. Lesz aszalója, szeszfőzdéje, almaié gyártó vonala, göngyölegtelepe. Másik nagy almaüzemünk a mátészalkai, eredetileg csak 1971. júliusára volt beütemezve. Itt az építők az egyik legfontosabban segítettek. Ennek a mátészalkai óriásnak az egyik legfontosabb segédüzeme ugyanis a ládagyár. Az egész komplexum 900 munkásának a fele, négyszázötven ember — az építők jó munkája eredményeként — már a jövő év első munkanapján megkezdheti az évi 2 millió 200 ezer almaláda folyamatos gyártását. Ez, ismerve a tavaly: ládaproblémákat, nem kis dolog. Kár volna azt mondani hogy mindezzel egyenesb jöttünk. De nagyot léptüni előre. Az idei almaszüre lényegesen kedvezőbb kő rülmények között fog lezaj lani, mint a tavalyi. Gesztelyi Nagy Zoltá; Helytállás aszályban Nehéz verseny lesz — vallják a tiszalőki kezdeményezők Szomjas a föld. Ezen a tavaszon ott csak 26 milliméter csapadék esett. A májusi esőből is csak szemeket kaptak. Éjjel-nappal működnek az öntöző- berendezések. Kevés. Lehetetlen, hogy mindenüvé eljusson a víz. A főagronómus már bejárta a határt. Megnézte a gabonatáblákat, amolyan előzetes termésbecslést végzett. A tiszalőki Kossuth Tsz-ben mindig, gyakran és sokszor nézik meg a búzatáblákat. Egyik erőssége ez a gazdaságnak. Az irodában a falon ott függ erről egy érdekes és sokat mondó grafikon. A búza vetésterülete általában mindig 410 hold volt, de 1964-ben 1500 mázsát, egy évvel később 2400 utána 2700, tavaly 4600 mázsa terményt értékesítettek. Húsz mázsán felüli átlagtermés. A rekordok árnyékában Mi lesz most? Mit látott a főagronómus? Több szőrösen indokoltak ezek a kérdések és főleg azért, mert a tiszalőki Kossuth a kezdeményezője a Tisza menti termelőszövetkezetek jubileumi versenyének. A főagronómus úgy vélekedik; amit vállaltak, teljesítik. Vállalásuk, hogy a tervezettől 30 százalékkal több kenyérgabonát értékesítenek. Ez meglesz. De ha ide. jében esőt kaptak volna, akkor a 430 kilogramm vegyes műtrágya a tavalyi alapos szántás, vetés, a tavaszi gondos munka újabb rekordot szül. Még így is 5000 vagon búza értékesítésével számolnak. A verseny viszont nemcsak ez. A föld szomja, meg az olyan gond, hogy a 80 hold cukorrépát csirájában lepte meg a fagy, és az egész vetésből csak 10 hold maradt, a többi kipusztult; szóval ilyen problémákkal nem bukhat minden. Borivó Károly, a tsz elnöke mégis optimista. Mondja, a cukorrépa helyett majd vetnek rövid tenyészidejű kukoricát Kell az állattenyésztéshez, ott is fokozni kívánják a termelést Ha baj, gond adódik, nem búsulni kell. A lényeg inkább az, ne maradjon el sehol a munka. Szakemberek gyakran mondott szavával él: optimális munkavégzés. Amit a kartonok mutatnak A tsz tagjaira számíthat 6) vezetőség Főleg most az új alapszabály után, amely mindenki megelégedésére készült. Ha mégis akad elvétve egy-egy ember, akire már csak a szigorúság hat; akkor szigorral élnek. Valamiképpen ez is része a versenynek. Elkötelezték magukat például hogy a tervhez viszonyított termelési költséget 5 százalékkal csökkentik. Főleg üzemanyagot, alkatrészt takarítanak meg. De ha 13 erőgép közül kettőnek nyergében olyan vezető ül, aki figyelmetlenségből, hiányos szakmai felkészültségből rendre eltör mindent? Akkor a végső mérleg nein 5 százalék plusz megtakarítás, de jelentős többletköltséget mutat majd. Két traktorost leváltottak. S a többi? Minden traktorosnak van egy kartonja. Üzemanyag, alkatrész-felhasználás pontosan kimutatható. A traktorosok versenyeznek. A legjobb eredményt elérő 1500, a második 1000, a harmadik 500 forint jutalmat kap majd év végén. Mindenesetre nem ez teszi majd eredményessé a versenyt, ir kább az, hogy az erőgép vezetők szocialista brigád ban dolgoznak. Jöjjenek a fiatalok! Sok minden kell az ered menyes termelési verseny hez. Ezt csak az tudja iga zán, aki felelősséggel vál lal A Kossuthnak történe tesen nincs nagy gyümölcs kertészete, 70 hold részbe: most fordul termőre. En nek ellenére tavaly 10 va gon almát exportáltak. Idái többet akarnak. Elsősorba! nem az a baj, hogy kévé: a gyümölcsös, inkább, hogj nem volt és ma sincs eléj fiatal szakmunkás a gyümölcsfák körül. Borivó Károly tavaly ment el előszói a helyi általános iskola végzős tanulóihoz. Előbb csak két-három fiatal jelentkezett kertésznek, df végül is 18-an lettek. Az c érdemük volt a tíz vagon export. Most az ifjúsági brigádnak már 30 tagja van. A tsz vezetői szeretnék, ha szakmunkásokká nevelhetnék őket, ha a traktoros szocialista brigád mellett a fiatalok is versenyeznének a megtisztelő címért, ügy tűnik jó utánpótlás nevelődik majd a gyerekekből. Szükség is van rájuk, hiszen a tsz-ta- gok átlag életkora 57 év. A tiszalökiek verseng kezdeményeztek.. Az aszálj pedig már szedi tizedét. Ne héz lesz a verseny. Az emberi akarat, a szorgalom azonban sok akadályt legyőz.
