Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-23 / 119. szám
ARCOK. EMBEREK A brigádvezető Minden figyelmével szu- gerálja a mázsát. Egyetlen fél kilót sem lehet elnézni tőle. Nem úgy megy az csak. De nem bizony. Sok gond, törődés van a jószágokkal addig, hagy mázsára kerülhetnek. jöjjön értük a nagyon megérdemelt pénz. Ezek a sertések pedig kétszeresen megérik a pénzt. Ö tudja csak igazán, Szabó Lajos. A komorói Búzakalász Tsz állattenyésztési brigádvetője. Hatvannyolc éves. Milyen jól bírja magát, hogy mozog még?! Nem múlik el virradat, hogy ne lenne első érkező a tanyaközpontba. Rendesen sorra szemlél mindent. Januárban megdöbbenve látta, némely süldő nem úgy feleszik, legalábbis nem úgy tartja magát, ahogy kellene. Valami van velük. Később, mikor etetni érkezik Bacsó András, Nagy Jóska, Varga Jözsefné, az a néhány „gyanús” egy ideig csámborogva kerülgeti a vályút. Mennek viasza furcsán feküdni. Mit lehet tenni? Az elkülönített — eddig üresen állt betegszállásra vinni ezt is, azt is, a gyanúsakat. Korán van, a posta még nem kapcsol telefont. Várni pedig? Azt nem tud tétlenül Szabó Lajos. Maga fog lovat szánkóba. Irány Tuzsér, az állatorvoshoz. Jöjjön azonnal, vizsgálja ki a dolgot. Nem lehet várni a heti soros napot. Fertőző vírusos hasmenés. Injekciózás, receptírás. Aztán betartani ám az orvosságoknál a pontosságot. Erre természetesen a brigádvezetö maga vállal felelősséget. Nyugtalanul töprenkedte- tő álmatlan éjszakák. Előbb vagy tizenöt, pár nap múlva húsznál is több, majd negyven körüli növendéksertés került az elkülönített helyre. Mióta szövetkezeti a falu, Szabó Lajos a közös állattenyésztés első embere. Bizalom, tisztelet övezi. S ő rá akar szolgálni. Minden igyekezete, munkálkodó, szervező képessége erre van beállítva. Most olyan, mintha halottja lenne. Gyűrött az arca, álmatlan éjszakák fátyolozzák a tekintetét... Az emberi akarat erős, a válságos helyzet keményíti. Hátrál a magatehetetlen állatokat támadó betegség. Négy süldő múlt ki idő előtt. A veszélyhez képest nem nagy szám, de... ez is veszteség. Megvan tehát az oka Szabó Lajosnak, hogy minden figyelmével szugerálja a mázsát. Asztalos Bálint A traktoripar kiállított termékei (MTI foto — Hadas János tetváXQ Operatív segítséget a tsz-építkezésekhez ! Nem marad csak kívánság 8635 javaslat Ha valaki összeszámolná, mennyi pénz kellene annak a 8635 közérdekű javaslatnak a megvalósításához, melyek a legutóbbi tanácstagi választások során hangzottak el megyénkben, szédítsen több számjegyű végeredményhez jutna. Mert nem csupán kőjárda, közvilágítási lámpa, fásítás szerepel a zömében jogos kérelmek között, hanem iskola, óvoda, művelődési ház, orvosi lakás és rendelő szépszerivel. Miből? — hangozhat el nyomban a válasz, ugyancsak indokkal. Ha csak ez volna a felelet a jelölőgyűléseken szóvá tett gondokra, a végső célnak, a demokratizmus szélesítésének ártanánk, örömünkre szolgál, hogy a legkisebb községi tanácstól a megye legmagasabb államhatalmi szervéig megbecsülik a választópolgárok javaslatait s egyre nagyobb felelősséggel munkálkodnak azok végrehajtásán. Igény és lehetőség Ezt bizonyítja, hogy az idén a megyei tanács vb. után néhány napja a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság értékelte miként bánnak a másfél éve elhangzott közérdekű javaslatokkal. Kitűnt: mindenütt gondosan nyilvántartásba vették azokat, igen sok helyütt rögzítették a megvalósítás sürgősségét, lehetőségét. Ez általában jellemző, ami viszont nem zárja ki azt, hogy néhol hiányosságok is tapasztalhatók. Lássunk nyomban egy példát. Nyíregyházán 2—2 vb. és tanácsülésen foglalkoztak a hasznos javaslatok megvalósításával. Ekkor vált ismertté, hogy maradéktalan megvalósításukhoz 250 millió forintra lenne szükség. Ennek csupán egy töredékével rendelkezik a városi tanács. Mégis felkutatták az összes lehetőséget s ennek nyomán sikerült megvalósítani tavaly a „köía-alap” terhére 14 milliós beruházást: Ebben szerepelt 26,2 kilométer villanyhálózat, nagyarányú útépítés, vasbe- tonhíd készítés, 4,5 kilométernyi vízvezeték, 23 ejek- toros kút, ABC áruházak az új lakónegyedekben. 4 testület nélkül? Ahol jó a kapcsolat a tanács és a Hazafias Népfront között, ott gyorsabban megoldódnak a gondok, jobbára társadalmi munka útján. Vajáh 45 ezer helyett 123 ezer forintot tett ki tavaly az „ingyenmunka” értéke. Tiszalökön, vagy a nagykál- lói járás több községében is többszöröse a teljesítés a tervezettnek. Másutt — például Nyírmadán — ez már kevésbé mondható sikeresnek. Megfigyelhető az is, hogy ahol a végrehajtás ütemét fontosságát testületileg döntik el, ott hamarabb jelentkeznek az eredmények. E tekintetben negatívumok is fellelhetők. Néhány községben — Rohod, Nyírtét, Nyír- mada, Balkány stb — a já- vaslatok elbírálásánál leginkább csak a vb. vezetőinek szubjektív megítélésére alapoztak. Igaz, ők ismerik legközelebbről a gondokat és a megoldás módját, de a testület egyetértésével többre juthatnának. Másutt pedig azt tapasztalni, hogy a javaslatot tevő választók tájékoztatása nem kielégítő. Még a jól dolgozó Vaja községben is kitűnt: az 53 beérkezett javaslat közül csupán 13 esetben adtak választ, szóban, míg 40 esetben az írásbeli értesítésnek semmiféle nyoma sincs. A példa nem egyedüli, s ha szó sincs szándékos mulasztásról, gondatlanságról annál inkább. Ezen lehet és kell segíteni. (Petne- házán például éppen a helyes intézkedésekkel sikerült több gondot megszüntetni). Gond még az is, hogy a közérdekű javaslatokról készített kimutatásokat számos helyen nem juttatják el a tanácstagoknak. így ők sem tudják tájékoztatni választóikat a javaslatok sorsáról s képtelenek figyelemmel kísérni azok megvalósítását. A saját hatáskörben megoldhatatlan javaslatok körül sincs minden a legnagyobb rendben. A nyírtétiek például csak szóban fordultak a felsőbb szervekhez segítségért. Ugyanakkor a már említett petneháziak felsőbb támogatással gyógyszertárat, a baktalórántháziak az fmsz. hozzájárulásával áruházát építettek. Megvalósul 1970-re A javaslathalmaznak csupán egy részét sikerült megvalósítani 1967-ben. De a községi, járási tanácsok nem feledkeznek meg a többiről sem. Vaján, Petneházán és Baktalórántházán már az idén, a csengeri járás községeiben 1970-ig az elhangzott közérdekű javaslatok nagy részét sikerül végrehajtani. A nagykállói és a tiszalöki járások középtávú fejlesztési tervükbe rögzítették a tanyák Villamosítását, a bekötő utak és fúrott kutak létesítését, gimnázium, SZTK-rendelőintézet építését. Mind a megyei tanács vb. mind pedig a NEB megnyugvással tapasztalta: túlnyomó többségben helyesen gondozzák a választói gyűléseken elhangzott javaslatokat. A hiányosságok viszont figyelmeztetnek arra, hogy pontos nyilvántartással, testületi döntésekkel, az érintettek rendszeres tájékoztatásával lehet még előbbre lépni. így a tavaly februári több, mint nyolcezer javaslat nem csak kívánság marad. A. S. Hétmillió gázbekötésre^ felújításra, karbantartásra Egy évvel tolódik el S gázbekötés a Széchenyi út páratlan oldalán lévő lakásoknál. Az Ingatlankezelő Vállalat szakembereinek indoklása szerint a határidő eltolódásának az az oka, hogy az útnak ezen a részén a földmunkákat csak a kisvasút megszűnése után tudják elkezdeni. A város más részén már teljesítették első negyedévi tervüket, így az elmúlt héten fejezték be az Arany János úti 34-es, 38-as, 40-es és 42-es lakóházakban a gáz- bevezetést. Csupán egyetlen, mégis lényeges akadálya van az üzemeltetésnek. Hiányzanak a boylerok, bár ígéretet kaptak, hogy a kért mennyiséget a közeljövőben megkapják. Az Ingatlankezelő Vállalat 1968. évi költségvetésében több mint hétmillió forint áll rendelkezésükre terveik megvalósításához. Ebből felújításra 1 millió 100 ezer forintot költhetnek, s az első negyedévben már felhasználták az összegnek harminc százalékát. Ugyanakkor karbantartásra 3 millió 100 ezer forint áll rendelkezésükre. A fennmaradó összegből a vállalat folytatja a gázbekötési, gáz- szerelési munkákat. (h#J> Május közepén ötszázalékos volt a szabolcsi tsz-ek indító beruházásainak készültségi foka, pedig ilyenkor az utóbbi években mindig jóval előbb tartottak. A késés miatt egyes tervezett beruházások idei megvalósítása bizonytalanná vált. Mi az oka e helyzetnek? A fő okot a tervezés és az előkészítés elhúzódására, es az új finanszírozási s hitelrendszerre való áttérés természetes zökkenőire lehet visszavezetni, és az ebből származó bizonytalanságra. Sokáig nem lehetett tisztázni például, melyik beruházásra lehet hitelt biztosítani, melyikre nem. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a népgazdaság teherbíró képessége az idén az igényeknek csupán egyharma- dát fedezi, a tsz-ek átcsoportosították terveiket, s a számukra fontosabb . létesítményeket részesítették előnyben. Átcsoportosításokra ösztönöztek az ártámogatásokról szóló új rendeletek is. Ezek áttervezéseket eredményeztek, s az előkészítésben is mindent elölről kellett kezdeni. Közben telt az idő. Kész terv nélkül nem lehetett kivitelezési szerződést kötni, emiatt nem tudtak a kivitelezők anyagot rendelni (kockáztatni pedig nem mertek), így aztán kétszeresen nehézzé vált az építések helyzete. Ugyanis megyénkben a tsz építési beruházások zömét a tsz-ek építőipari vállalkozásai (TÖVÁLL-ok) valósítják meg. A TÖVÁLL-ok az anyag megrendelésénél eleve hátrányos helyzetből indulnak, hiszen a nagy vál lalatokhoz képest kevés építőanyagra van szükségük, s az építőanyagipari vállalatok előbb a nagy rendeléseket igyekeznek kielégíteni. Mikor tisztázták, mit és hol építenek, — az anyagrendelések már későn érkeztek az iparhoz. Emiatt legjobb esetben a III. negyedévre vállalták a szállítást, vagy később, de volt olyan, amikor o rendelést egyáltalán nem igazolták vissza. Ilyen körülmények között a beruházások anyag- ellátása általában bizonytalanná vált. A késés oka nemcsak az em’ {tettekben, hanem más. látszólag kevésbé fontos jelenségekben is keresendő, s ezek közül néhány ma is akadályozza az építkezések megindulását. Például 79 esetben még most is hiányzik a kivitelezési szerződés. Hiányzik 178 (!) engedély az építések megindulásához, s ennek csaknem fele vízjogi engedély. A Vízügyi Igazgatóság ezeket csak is akkor adja ki. ha pótolják a korábban nem kért engedélyeket is. Lgy-egy majorban az elmúlt években sok építkezést befejezhettek anélkül, hogy vízjogi engedélyt kértek volna. Most ezt utólag pótolni kell. Érthetetlen, miért éppen most kell helyrehozni az elmúlt nyolc év mu- laszíásait... De sok helyen hiányzik az építési engedély, másutt az ártámogatás iránti kérelem benyújtása is. Késedelmet okoz, hogy az 1968-ra tervezett 11 hűtőtároló ártámogatásáról még most — májusban! — sem döntöttek. Az ártámogatást egy rendelet irreálisan alacsony köbméterenkénti beruházási költséghez kötötte, de ebből nem lehet kihozni a technológiai követelményeknek megfelelő hűtőtárolót. Ezt a megyei szervek közbenjárására a MÉM illetékesei el is ismerték, döntés azonban mindeddig nem született, így a hűtőtárolók építése nem indulhatott meg. A tsz-beruházások indulásának késése és ennek következményei miatt egyes elhatározott létesítmények átadása — legalább is az idén — bizonytalan. Az esetek harmadában még mindig hiányos az előkészítés, de várható, hogy június végéig most már minden építkezés megindul. Ha ez megtörténik, az idei beruházások sikere a Tö- VÁLL-okon és az anyagellátáson múlik. A tsz-eknek minden segítséget meg kell adniuk az építőknek, _ hiszen nem mindegy, mikor lép a termelésbe az az épillet. amelyben pénzük fekszik. (Itt jegyezzük meg, hogy a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének nagyszerű kezdeményezése — egy mezőgazdasági építőipari vállalat létrehozása — a jövőben megoldhatja tsz-beruházásaink gondjainak jelentős részét.) Az anyaghiány áthidalására is számos elképzelés van. A terveket igyekeznek úgy módosítani, hogy köny- nyebben beszerezhető anyagokból lehessen építeni, vagy helyi anyagot is fel tudjanak használni. Sokat segíthet például az a kavicsbánya, melyet Beregda- róc és Barabás összefogásával nyitnak meg. Felkészülnek a helyszíni elemgyártásra is, bár ez műszakilag nem tökéletes, s van benne bizonyos fokú kockázat, — de nagy szükség van rá és beszerzése szinte lehetetlen. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya a napokban fe őérte a helyzetet és tanácskozásra hívta az összes érdekelteket, mert az említett kezdeményezések mit sem érnek, ha nem hárítják el a még meglévő akadályokat. A cél most az, hogy a lehető leggyorsabban megkezdődhessenek az építkezések, s emiatt olyan operatív segítségre van szükség, hogy el lehessen hárítani a késés következményeit. S erre — tekintve az év hátralévő részén — van lehetőség, csak ki kell használni. Kun István BNV —1968 Kép a gépipar és vegyipar kiállításáról (MTI foto — Mező Sándor felvét*}*!
