Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-22 / 118. szám
fILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL/ET< AZ MSZMP SZAB0LC8-SZATMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS VARJA XXV. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. MÄJUS 22, SZERDA Nagygyűlés a mongol vendégeink tiszteletére Beszédet mondott Losonczi Pál és Zs. Szambu Zs. Szambu, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének elnöke feleségével, valamint kíséretével kedden délután a Május 1. Ruhagyárba látogatott el. A vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke feleségével, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Nagy Józsejné könnyűipari miniszter is. Az üzemlátogatás után a mongol vendégek a gyár művelődési termében nagygyűlésen találkoztak az üzem dolgozóival. A nagygyűlésen — a mongol és a magyar Himnusz hangjai után — Losonczi Pál mondott beszédet. Losonczi Pál bevezetőben a népköztársaság Elnöki Tanácsa, az egész magyar nép és a maga nevében forró szeretettel köszöntötte & szocializmust építő mongol nép küldötteit. Majd így folytatta: A magyar, nép mindig figyelemmel és érdeklődéssel tekintett a távoli testvéri Mongólia felé. Jól tudjuk, hogy Mongólia fejlődését az évszázados feudális elnyomás akadályozta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak kellett eljönnie ahhoz, hogy Mongólia számára megnyíljon az út a felemelkedés, a haladás, a szocializmus felé. Losonczi elvtárs ezután széles körűen ismertette a mongol nép eredményeit, majd rámutatott, a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között a legszélesebb körű politikai, gazdasági és kulturális együttműködés alakult ki. Nagyon jól tudjuk, hogy építő munkánk biztosítéka a kéke — éppen ezért nemzetközi tevékenységünk homlokterében a tartós’béke megteremtése áll. A Mongol Népköztársaság nagy feladatokat tűzött maga elé a mazőgazdaság korszerűsítése, a szocialista ipar megteremtése és a kulturális élet további fellendítése terén. Ismeretes előttünk, hogy a Mongol Népköztársaság _ hozzánk hasonlóan — szintén • szocializmus teljes felépítését tűzte ki célul. Jóllehet, földrajzilag országaink igen távol esnek egymástól, mégis népeiket a közös cél, a közös eszme és a közös ügy szoros testvéri barátsága kovácsolja össze. Együttműködésünk a biztosítéka annak, hogy gyorsabban tudunk előrehaladni a szocializmus építésében. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Befejezésül szeretném megköszönni Szambu elvtársnak és a mongol delegáció valam ennyi tagjának részvételét mai ünnepi nagygyűlésünkön. Megerősödött bennünk az a tudat, hogy barátságunk a testvéri mongol néppel töretlen és a két nép politikai, gazdasági és kulturális együttműködése szakadatlanul fejlődik a szocializmus és a béke javára. Éljen és virágozzék a magyar és a mongol nép testvéri barátsága! Ezután Zs. Szambu mondott beszédet. — A Mongol Népköztársaság dolgozói szívből örülnek a magyar nép nagy sikereinek és újabb eredményeket kívánnak a haza, a béke és a szocializmus ügyéért folytatott harcukban — kezdte beszédét Zs. Szambu. — Elvtársak! örvendetes, hogy a Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti báráti, testvéri kapcsolatok állandóan erősödnek. A Mongol Népköz- társaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti gazdasági együttműködési szerződés alapján Magyarország számottevő gazdasági segítséget nyújt hazánknak. A mongol állámfő őszinte elismeréssel szólt a magyar geológusok mongóliai tevékenységéről, majd kiemelte: országaink között sikeresen fejlődnek a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok. 1970-ig az árucsereforgalom az 1965-ös évhez viszonyítva 37,3 százalékkal emelkedik. — Hazánk dolgozói, a Mongol Forradalmi Munkáspárt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság kormánya nevében őszinte kö- szönetemet fejezem ki a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaság kormányának a baráti segítségért — Elvtársak! A jelenlegi nemzetközi helyzet az USA által vezetett imperialista erők aktivizálódása miatt rendkívül bonyolulttá vált. Ma Ázsiában és az egész világon a legkomolyabb problémát Vietnam jelenti. A Mongol Népköztársaság kormánya örömmel üdvözli a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a vietnami probléma politikai rendezésére irányuló lépését. Internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy politikai és erkölcsi támogatást, valamint anyagi segítséget nyújtsunk — erőnkhöz mérten— a vietnami népnek. — Befejezésül ismét szeretném kifejezni köszönete- met a meghívásért, s a szíves vendéglátásért. A mongol és a magyar nép barátságának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és a világbékének az éltetésével fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét a mongol államfő. Június 18-ra összehívták a városi tanácsot A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén értékelte a pénzügyi osztály, ellenőrzési tevékenységét, tájékoztató hangzott el a tavaszi mező- gazdasági munkákról és előkészítették a legközelebbi tanácsülést. A városi tanácsot 1968. június 18-ra hívták össze. Napirendjén szerepel a városi ifjúság képzésének és továbbtanulásának helyzetéről és a fogyasztói érdekvédelemről szóló jelentés megtár gyalása. Párizs megbénult A francia minisztertanács ütése a sztrájkkal kapcsolatban A munkás-guíliver, akiről a liliputiak azt hitték, hogy véglegesen megkötözték, talpra állt — írja az Huma- nité hétfői vezércikke. A francia munkásosztályról, amelyről azt gondolták, hogy sorsába beletörődve aluszik, kiderült, hogy csak fél szemét hunyta le. Valójában a sztrájkmozgalom óráról órára nagyobb arányú Franciaországban, egyes ágazatokban, különösen a közszolgáltatásban és a közlekedésben teljes. Hétfőn este már hat-hétmillióra becsülték azoknak a számát, aki abbahagyták a munkát. A sztrájkolok több mint 300 üzemben megszállva tartják munkahelyüket. A munkabeszüry,e- tés teljesen megbénította a főváros gazdasági életét és kedden már kiterjedt az ország csaknem minden részére. A dolgozók továbbra is biztosítják a kórházak és lakások áram- és gázszolgáltatását. A sztrájk hétfőn kiterjedt a kézi kapcsolású vagy félautomata helyközi és nemzetközi távbeszélőforgalom- ra is. Továbbra is biztosítják azonban a Párizsban tárgyaló amerikai és vietnami kormányküldöttség za(Folytatás a 2. oldalon.) A hérszínronalról — a túlórákról — a fogyasztói árrendszer * kialakításáról — a munkaidő csökkentéséről — a bürokrácia elleni harcról — a szakszervezetek vétójogáról ^ Gáspár Sándor nyilatkozata a rádióban és a televízióban A Magyar Rádió és Televízió munkatársa tegnap beszélgetést folytatott Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a SZOT főtitkárával időszerű belpolitikái kérdésekről. A riporter bevezetőben arról érdeklődött, mi tette szükségessé és indokolttá, hogy a SZOT és a kormány vezetői az utóbbi időkben már többször találkoztak s közös tanácskozást folytattak. GÁSPÁR SÁNDOR: Megbeszéléseink ma már rendszeresek s ez így helyes és így jó. Mint ismeretes, társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életünk egész területén nagy az érintkezési felület a kormány és a szakszervezetek munkáját illetően. Az is tudott dolog, hogy a magyar szakszervezeteknek törvényben biztosított jogaik vannak. Törvények és rendeletek szabályozzák a dolgozók élét- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdéseket, s az ezen kérdéseket szabályozó rendeleteket a szakszervezetek hol egyedül, hol meghatározott állami szervekkel — például a Munkaügyi Minisztériummal — közösen dolgozzák ki. Az említett megbeszéléseken állandóan ellenőrizzük, hogy az érvényben lévő rendeletek mennyiben felelnek meg a mai helyzetnek és a szükséges intézkedéseket, illetve korrekciókat együttesen határozzuk el. — De másról is szó van. A társadalom fejlődésének ma olyan szakaszában vagyunk, amikor a munkásokkal bonyolultabb, komplikáltabb és árnyaltabb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ahogy mondani szoktuk, a feladatok szakosodtak. — Ezután kiemelte, hogy ma már a korábbinál jobb munkamegosztás szükséges az MSZMP, az államhatalmi, államigazgatási szervek, a szakszervezetek, stb. között. Uj az, hogy a munkamegosztást más módon kell értelmeznünk. Régebbi helyzetünk kibírta azt, hogy — kicsit eltúlozva mondom — lényegében azonos kérdésekkel azonos módon foglalkoztak a különböző szervek. Ma már a helyzetünk ezt nem bírja ki. Azonos kérdésekkel kell foglalkoznunk mindannyiunknak, tehát minden szervnek, de más módon, a sajátos funkciónak megfelelően. — Másról is szó van azonban a kormány helyzeténél fogva, hogy úgy mondjam „felülről nézi” a dolgokat, a csúcson van. Az egész ország irányítása a kormány feladata, s ennek természetes előnye, hogy aki feljebb van, messzebbre lát. De aki „fent” van, az „alul” lévő részletkérdéseket esetleg nem látja. A szakszervezetek viszont — helyzetüknél fogva — „alul” vannak, a tömegekkel nagyon sok szállal összekötve. Mi a nagy összefüggéseket is . látjuk, ugyanakkor az apróbb részletkérdéseket is. Azért vannak ezek a találkozók, hogy helyenként különböző nézőpontból vizsgáljuk ugyanazon kérdéseket, a nézeteket egyeztessük, s a közös és a sajátos feladatokkal kapcsolatos következtetéseket le tudjuk vonni. RIPORTER: Ez ugye nem zárja ki, hogy ezeken a megbeszéléseken vitára is sor kerüljön? GÁSPÁR SÁNDOR: A megbeszéléseken az ügy jobb, közös szolgálata a fő cél. S természetesen vitatkozunk. A szakszervezeti mozgalom egészében támogatja a kormányt, ugyanakkor, ha ellentétes véleményünk van, azt kifejtjük. Végső fokon tehát a közös ügy szolgálata az, amiért az ilyen természetű megbeszélésekre szükség van. RIPORTER: Hogyan zajlik le egy ilyen megbeszélés? GÁSPÁR SÁNDOR: A megvitatott kérdések skálája igen széles. Vannak kérdések, amelyekben csak kölcsönösen tájékoztatjuk egymást; más természetű kérdéseknél közös állásponto alakítunk ki az együttes é: a sajátos feladatokat illetően; megint más kérdések'oer vitatkozunk, s ha nem tudunk megegyezni, a döntés- elhalasztjuk, tovább vizsgálódunk és azután térünk visz' sza a kérdések eldöntésére RIPORTER: A nap sajtó jelezte, hogy t megbeszélés egyik tétná ja a bérszínvonal ez 1 év alakulásával •' volt kap csolatos. Mennyiben tar tolták kielégítőnek a bérek ez évi alakulását? ^ GÁSPÁR SÁNDOR: ősz Szefoglalóan annyit lehel mondani, hogy az átlagkeresetek és az átlagbérek, a reálkeresetek és a reálbérek a tervezettnek megfelelően alakulnak. Uj gazdaságvezetési rendszerünktől többek között az! is vártuk és reméljük, hogy bevezetésével a szocialista elosztás elvét tovább tudjuk javítani, csiszolni, tökéletesíteni. Azzal kapcsolatban még tapasztalataink nincsenek, de a törekvés az, hogy a keresetek differenciáltab(Folytatás a 3. oldalon.) Sztrájkolok a Párizs—Lyon-I pályaudvar Irányító postahivatalának kapujába»
