Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
Az élet követelménye: a korszerű népművelés Egy nagy jelentőségű ankét tanulságai Megyei ankétem vitatták meg Mátészalkán párt, tanácsi és kulturális életünk megyei és járási vezetői, oktatási, népművelési, köz- igazgatási szakemberek, • meghívott gazdasági vezetői, milyen tennivalók állnak a megyében a kulturális nevelés homlokterében. A népművelési ankétnak a megyei párt és tanács vb, a mátészalkai járási párt és tanács vb kezdeményező szerepet szánt, hogy elindítója legyen az egész megyére kiterjedő kulturális fellendülésnek. Közéleti érzékenység, türelem Milyen problémákat hozott felszínre a vitaindító előadás, melyet Kolláth László Kossuth-díjas, a járási tanács vb elnökhelyettese tartott? Több évtizedes népművelői tapasztalatát fogalmazta meg bevezetőjében; milyen legyen a jó népművelő. A kellő szakismeret, odaadás és hivatás iránti szenvedélyen kívül, a jó népművelő egyik döntő tulajdonsága: a türelem. Türelem nélkül a legnagyobb igyekezettel és szaktudással sem lehet célt érni. S még valami szükséges: közéleti érzékenység, reagáló képesség a szűkebb és a tágabb környezet eseményei, problémái, a közvélemény hangja és hangulata iránt. Aki elmegy ezek mellett, nem dolgozhat eredményesen. Mikroszkóp — kihasználatlanul Kedvem« váltak a faivakban a klubok, egyes helyeken a közös gazdaság gondoskodik a fenntartásáról, felszereléséről, szerződésben vállalnak kötelezettséget Nem mindenütt alkalmas személy vezeti azonban a klubokat Az a feladat ne az legyen a klubvezető, aki éppen ráér, hanem aki rátermett, és szívvel végzi a rábízott munkát A mezőgazdasági szakkörök a kísérletezés, kutatás, a személyes tapasztalatszerzés élményével vonzzák a falusi dolgozókat. Kevés azonban a szemléltető, kísérleti eszköz, pedig gondosan felhasználhatják az iskolai eszközöket, a mikroszkópot, stb. Ezekkel is jobban kell élni. A honismereti gyűjtőmunkáról szólva kijelentette: most már a legújabb kor, és a felszabadulás utáni évek tárgyi és szellemi emlékeire szükséges fordítani a figyelmet A jelent is kell gyűjteni, amely holnap már a múlt lesz. A népművelési ankét referátuma kiemelte a művelődési munka koordinálását. A mátészalkai járás tsz-einek 1968. évi kulturális alapja meghaladja az 1,2 millió forintot. Az üzemek, intézmények kulturális alapja kevesebb, járási szinten mégis jelentős a művelődésre fordítható pénzalap. Számos tárgyi. technikai nehézség oldódna meg a járásban, — függetlenített kultúrfelelő- sök alkalmazása, járási művelődési ház építése, stb. — ha a külön kezelt és elaprózódó anyagiakat egy kézbe vennék, közösen használnák fel. A gondolatébresztő, kezdeményezésekre sarkalló vitaindítóhoz számosán szóltak hozzá, mivel nem egy tipikusnak mondható probléma, megfigyelés került felszínre. Sánta János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője egyebek között a többféle kezelésben lévő művelődési intézmények miatti hátrányokat említette, mint a tartalmi munka elaprózásának okait Kocsány Gyula, a Csengeri Járási Tanács VB elnök- helyettese a mezőgazdaság technikai, kemizálási fejlődése és az ettől elmaradó népművelésben lát sürgős pótolnivalót. A társadalmi összefogás szép példáit sorolta fel a járásukból a művelődési létesítmények anyagi támogatásában, újak építésében. Mindezek azt jelzik, a tsz-ek nem az elzárkózásra használják fel az önállóságot. Többen foglalkoztak a népművelők anyagi és erkölcsi megbecsülésével, lakásépítési kölcsönjuttatás- sal, más kedvezmények nyújtásával, melyek együttesen segítenének a népművelők meggyökereztetésében. Dr. Szabó József, a Mátészalkai Járási Tanács VB elnöke a tanácsi irányítás hatékonyságát hangsúlyozta. Egyes tanácsvezetők nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a művelődési feladatoknak, s ez a nézőpont érződik a község művelődési állapotában is. Korszerűbb népművelést Felszólalt a megyei népművelési ankéton dr. Gombás Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. Elismeréssel szólt a megye népművelési dolgozóinak munkájáról. Előrehaladásunk erősen döngeti a kapukat a korszerűbb népművelés érdekében. Politikai rövidlátás manapság nem látni a kulturális nevelés jelentőségét, célját Társadalmi életünk fejlődése sürgeti az Eredményesebb, korszerűbb népművelést. Hangsúlyozta, hogy egyes gazdasági vezetőket szemléletbeli okok tartanak vissza ettől, azt hiszik, a népművelés önmagáért van, nem értik, hogy ez elválaszthatatlan további fejlődésünktől. Nem lehet spontaneitásra bízni a művelődési munka irányítását — folytatta — szervezni, tervezni szükséges, mégpedig nem is akármilyen szinten. Kulcskérdés a községi vezetés — párt, tanácsi, gazdasági — kezdeményező szerepe, egységes szemlélete. Igen fontos követelmény a népművelésben dolgozó káderek, képzése és főleg továbbképzése. Ismét szükséges ráirányítani a figyelmet: a népművelés tevékenyebben vegyen részt a termelés segítésében, a modem eljárások elterjesztésében. Minden tömeg-, és társadalmi szervezet, intézmény vegye ki részét adottságainak megfelelően, a különböző rétegek, korosztályok népműveléséből. Foglalkozott Gombás, elvtárs a népművelésben még tapasztalható rutinproblémákkal. Száműzni kell a sablonokat, a látszat- eredményekre való törekvést. Felhívta a figyelmet a népművelési tanácsok szerepére. Ha sikerül társadalmi bázist teremteni, s megkapják a megfelelő támogatást, ezek a tanácsok rendkívül sokat tehetnek, hogy a megyében pezsgő kulturális élet alakuljon ki. A holnap igényei megkívánják, hogy nagyobb gondot fordítsunk a népművelés tervezésére, a legkisebb egységekben is. Most már nagyobbak az igények, mint amivel a népművelés egyes ágaiban számolnak Differenciáltabban szükséges végezni a népművelési munkát, mindig az adott közeghez igazodva, még egy kisebb község összetétele is igen heterogén. Szemléletbeli változásokat kell elérni egyes politikai, gazdasági vezetőinknél, hogy megértsék, a népművelési igények hiányos kielégítése politikai károkat okoz, nem tartható. Végül Gombás elvtárs hangsúlyozta, a megyei párt és tanácsi vezetés mindent megtesz, hogy ez az ankét ne záródjék le, a tapasztalatokat leszűrjék, s az hasznára váljék a megye kulturális előbbre jutásának. Az ankét folytatódjék Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb elnökhe- helyettese foglalta össze a megyei ankét tanulságait. Hangsúlyozta, hogy ideológiai életűnk fontos feladatot ró a népművelésre. Foglalkozott egyes gazdasági vezetők hibás nézeteivel, akik a művelődési intézményeket csupán „fogyasztó üzemek’-nek tekintik. Nemcsak a kulturális intézmények dolgozói felelősek a művelődésért, hanem minden gazdasági vezető. Érintette a népművelési munkások nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését: az illetékesek foglalkoznak azzal, hogy kiterjesszék a különféle kedvezményeket, lakásépítési kölcsönt, stb. a népművelésben dolgozókra is. Elmondta: az ankét hasznosnak bizonyult, s remélhetőleg elindítója lesz egy eleven kulturális pezsgésnek megyeszerte. Magától végzi el a bordás tengelyek megmunkálását ez a félautomata szovjet marógép a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat üzemében. Munkása és kezelője Bor Sándorné csak a kapcsolótábláját kezeli és a kész munkadarabot veszi le róla. Alkaloida : óriás- tároló A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár több száz milliós beruházásainak keretében megkezdték egy 25 000 mázsa mákgubó tárolására alkalmas vasbeton siló alapozási munkáit. A speciális rendeltetésű 42 méter hosszú és 21 méter magas épületet az IPARTERV tervezte. Az új tároló elkészültével a gyárban mintegy 3000 negyzetméter értékes közművesített belső terűiéi szabadul fel Ugyanis a régi, földszintes tárolókat lebontják, s rendeltetésüket átveszi a 980 négyzetméter alap- területű új siló. A felszabadult, már közművesített területen — kevesebb költséggel — új növénykémiai üzemeket építenek. A gyár évi mákgubó tárolását szinte teljes egészében megoldó silót augusztus elején átadják. T. A. KIM és KIT Bizonyíthatnak megyénk fiatal agrárszakemberei ! Megyénk mezőgazdasági üzemeiben ma már közel kilencszáz olyan ifjú mérnök és technikus dolgozik, akik nem csupán részesei a napi termelésnek, hanem élenjárói az új módszerek alkalmazásának és elterjesztésének. Fiatal agrárértelmiségiek nevéhez fűződik például a karbamid alkalmazása a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ugyancsak ifjú szakemberek voltak azok, akik a vásáros- naményi járásból tavaly megyei versenyt kezdeményeztek a takarmánybázis növelésére, a korszerű takarmánytárolás és felhasználás megteremtésére. A különböző termelési ágak feletti védnökségeknek — mint a rét- és legelőgazdálkodás. fásítás, gyümölcs- termesztés és betakarítás, kukoricatermesztés — a KISZ-szerv özetekkel karöltve szintén ifjú mérnökök, technikusok a fő szervezői, lendítői. Az elkövetkező évek feladatai azonban újabb és újabb munkaformákat követelnek. A már hagyományos és jól bevált módszerek mellett most az ifjú mérnökök és technikusok tevékenységi körük bővítésére^ munkájuk alaposabb végzésére új lehetőséget kapnak. A KISZ Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, MED ŐSZ Megyei Bizottsága, az Állami Gazdaságok Megyei Főosztálya, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat és a Nyírségi Állami Erdőgazdaság versenymozgalmat kezdeményezett. Az ifjú szakemberek versenyezhetnek a „kiváló if „í mérnök” és „kiváló ifjú technikus” cím elnyeréséért. A mozgalom három alapvető Követelményt támaszt: szakdolgozatkészítést, szakmai-politikai műveltség fokozását, a falu és az üzem társadalmi életében való részvételt. Az ifjú agrárszakemberek 30 éves korig a KIM és KIT mozgalom keretein belül növénytermesztési, állattenyésztési, gépesítési, gyümölcs-szőlő- és zöldségtermesztési, valamint erdészeti témakörökben készíthetnek szakdolgozatokat, elemzéseket. Ennek célja és gyakorlati haszna; minden tanulmány elősegíti egy új módszer alkalmazását saját és más üzemben Fiataloknak való és fiatalokhoz méltó feladat. Bizonyítja ezt, hogy bár a versenykiírás még alig látott napvilágot, számos ifjú szakember máris megküldte nevezési lapját a megyei KISZ-bizottságnak. Bö- röcz József, a csengeri Lenin Termelőszövetkezet mezőgazdasági mérnöke szak- dolgozatának témája: „A korszerű technika és különböző technológiai módszerek hatékonysága, gazdaságossága és bevezetésének lehetőségei”. Nemeskéri Tibor, a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet főagronómusa viszont arról készít szakdolgozatot, hogy a nagy adagú műtrágyázás és a gépesítés hatása miként érvényesül a szabolcsi fajtájú dohány termesztésénél. A KISZ és a mezőgazda- sági üzemek által kezdeményezett mozgalomban minden fiatal részt vehet. Május 30-ig beküldhetik nevezési lapjukat, s mivel a mozgalom egyéves időtartamú, a szakdolgozatokat december 31-ig kell elkészíteni. A versenyben való részvétel az ifjú mérnököknek és technikusoknak nem csupán munkájuk erkölcsi elismerését biztosítja. de az anyagi megbecsülést is. A különböző állami mező- gazdasági üzemek már ez évi kollektív szerződésükben rögzítették a kiváló eredményeket elérő fiatal szakemberük díjazását. — Azt akarjátok, hogy valaki megint úgy járjon mint Biri bácsi? — kiáltott egy ismeretlen utas a balkányí buszmegállóban az egyik piaci napon, a nagy tolongásban, Biri Sándor geszterédi lakost áprilisban e megállóban taposta agyon a tömeg. Kedden történt, akkor is piaci nap volt. Az autóbusz Szakoly felől érkezett, rendes időben, 10,45-kor. Hányán vártak rá? Van, aki kétszázat, van, aki százat mond, — de senki sem számolhatta meg. Olyan sokan voltak, hogy legfeljebb minden második, vagy harmadik utas férhetett föl. Balkányba járnak piacra, viszik a tszcs-földön termelt árut Geszterédről. Bökönyből, mert Nyíregyháza messze esik e falvaktól, födrajzi és közlekedési szempontból egyaránt. A piacosok nemrég még gyalogoltak. 4 éve rendszeres a buszjárat. A kényelem gyorsan igénnyé válik, így történt ez itt is. A negyvenes években csődbe jutott egy magánvállalkozás, mert akkor nem volt pénz az utazásra. Most először nem volt elég egy jármű, aztán kettő, három sem... OSTROM A BUSZNÁL A balkányí tragédia történetéhez A 10,45-ös járat után negyvenöt perc múlva indul a másik meg a harmadik, miért van hát tolongás? Mert mindenki a legelsővel akar hazaérkezni. És egyre több az utas. * Mindez szorosan, összefügg Biri Sándornak, ennek a hetvenes parasztembernek halálával. Biri Sándor azon a napon nem piacra ment Balkányba, hanem gyógyszertárba, hogy beteg fiának szenvedését enyhítse. Dolga végeztével beállt a buszra várakozók közé, sietni akart haza. Alig két—három perc volt már az indulásig, mikor Bundinszki M'ihályné is megérkezett. A várakozás — mint mindig — kissé idegessé tette az utasokat. Balkányban ezen a helyen futnak össze az utak. A sza- kolyi, nyírmihálydi, nagykál- lói, geszterédi... A kereszteződések térré szélesednek, hogy helyet kaphasson minden, a presszó, az üzlet, a kisvendéglő, a középületek. A szakolyi úton érkező busz lelassított, azután igyekezett behúzni a megállóba. Egy kereszteződés miatt nem állhatott meg, pedig vezetője, a nyírbélteki Dzsudzsák János látta a veszélyt. Dudált, hátha odébb mennek a várakozók. — Volt úgy máskor, leszál- tam, kérleltem őket, menjenek az útból — mondja egy kalauz, Tóth Antal, aki kilenc éve jár ezen a vonalon. — Úgy tettek, mintha hallgattak volna rám, aztán egyszerre nekiugrottak a még mozgó jármű ajtajának. Korlát kellene, amilyen Pesten, Debrecenben meg Nyíregyházán is van. Nagyon kellene. Azon a keddi napon is óvatosan cammogott be a busz a rossz helyen lévő megállóba. Megindult a roham a még zárt ajtó birtoklásáért. Mindenki félt. hogy lemarad. Biri Sándor is félhetett, attól is, hogy későn érkezik ápolásra szoruló fiához. Elkapta az Ikarus 630-as ajtajának kapaszkodó rúdját, nehogy eltolják onnan. Budinszki Mihályné is a jármű oldalánál találta magát. Valami féktelen ostrom kezdődött ekkor. Mi tette szinte vaddá az embereket? Nem lehet tudni. Az a 45 perc okozta volna, amivel a lemaradók később kerülhettek' haza? Vagy a félig egyéni, avult, maguknak kaparó világból hozták volna ezt a törtetést, könyökölést: öreget, gyereket nem ismerő erőszakosságot? E kérdésekre nagyon nehéz lenne válaszolni. Marad a tény, a szörnyű ostrom. * Aztán egyszerre mindennek vége szakadt, aki feltolakodott, annak is le kellett szállnia. Weisz Ignácné — e minden közügyben odaadóan tevékenykedő asszony — segített az orvosnak. Biri Sándor « pocsolyában feküdt, s ahogy megvizsgálta az orvos — a többi sérült után nézett. Mások is elestek, megsérültek A mentő Bucjfhszki Mihály nét és Biri Sándort vitte kórházba, az öregembert azonban már csak meghalni. — Ne bántsák a sofőrt, nem tehet semmiről — hajtogatta az asszony a hordágyon is. — Hogy ki lökött meg? Nem tudom. Százan is álltak mögöttem. * Az eset után Dzsudzsák János gépkocsivezető napokig alig tért magához, úgy megviselték a történtek. Bár a baleset miatt sohasem érheti bántódás, mégis furdallta a lelkiismeret, — jobban mint a törtetőket. Vajon hány utas érez felelősséget az idős ember halála miatt? Igaz, bántódás őket sem éri, nem lesz bírósági ügy Biri Sándor halálából. Száz embert nem lehet a vádlottak padjára ültetni. Legalábbis bíróság előtt... K«n látván
