Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

Az élet követelménye: a korszerű népművelés Egy nagy jelentőségű ankét tanulságai Megyei ankétem vitatták meg Mátészalkán párt, ta­nácsi és kulturális életünk megyei és járási vezetői, oktatási, népművelési, köz- igazgatási szakemberek, • meghívott gazdasági veze­tői, milyen tennivalók áll­nak a megyében a kulturá­lis nevelés homlokterében. A népművelési ankétnak a megyei párt és tanács vb, a mátészalkai járási párt és tanács vb kezdeményező szerepet szánt, hogy elindí­tója legyen az egész me­gyére kiterjedő kulturális fellendülésnek. Közéleti érzékenység, türelem Milyen problémákat ho­zott felszínre a vitaindító előadás, melyet Kolláth László Kossuth-díjas, a já­rási tanács vb elnökhelyet­tese tartott? Több évtize­des népművelői tapasztala­tát fogalmazta meg beve­zetőjében; milyen legyen a jó népművelő. A kellő szak­ismeret, odaadás és hivatás iránti szenvedélyen kívül, a jó népművelő egyik dön­tő tulajdonsága: a türe­lem. Türelem nélkül a leg­nagyobb igyekezettel és szaktudással sem lehet célt érni. S még valami szüksé­ges: közéleti érzékenység, reagáló képesség a szűkebb és a tágabb környezet ese­ményei, problémái, a köz­vélemény hangja és han­gulata iránt. Aki elmegy ezek mellett, nem dolgozhat eredményesen. Mikroszkóp — kihasználatlanul Kedvem« váltak a fai­vakban a klubok, egyes he­lyeken a közös gazdaság gondoskodik a fenntartásá­ról, felszereléséről, szerző­désben vállalnak kötelezett­séget Nem mindenütt al­kalmas személy vezeti azon­ban a klubokat Az a fel­adat ne az legyen a klub­vezető, aki éppen ráér, ha­nem aki rátermett, és szív­vel végzi a rábízott mun­kát A mezőgazdasági szak­körök a kísérletezés, ku­tatás, a személyes tapasz­talatszerzés élményével vonzzák a falusi dolgozó­kat. Kevés azonban a szem­léltető, kísérleti eszköz, pedig gondosan felhasznál­hatják az iskolai eszközö­ket, a mikroszkópot, stb. Ezekkel is jobban kell él­ni. A honismereti gyűjtő­munkáról szólva kijelentet­te: most már a legújabb kor, és a felszabadulás utáni évek tárgyi és szel­lemi emlékeire szükséges fordítani a figyelmet A je­lent is kell gyűjteni, amely holnap már a múlt lesz. A népművelési ankét re­ferátuma kiemelte a mű­velődési munka koordinálá­sát. A mátészalkai járás tsz-einek 1968. évi kulturá­lis alapja meghaladja az 1,2 millió forintot. Az üzemek, intézmények kul­turális alapja kevesebb, járási szinten mégis jelen­tős a művelődésre fordít­ható pénzalap. Számos tár­gyi. technikai nehézség ol­dódna meg a járásban, — függetlenített kultúrfelelő- sök alkalmazása, járási mű­velődési ház építése, stb. — ha a külön kezelt és elap­rózódó anyagiakat egy kéz­be vennék, közösen hasz­nálnák fel. A gondolatébresztő, kez­deményezésekre sarkalló vi­taindítóhoz számosán szól­tak hozzá, mivel nem egy tipikusnak mondható prob­léma, megfigyelés került felszínre. Sánta János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője egyebek kö­zött a többféle kezelésben lévő művelődési intézmé­nyek miatti hátrányokat említette, mint a tartalmi munka elaprózásának okait Kocsány Gyula, a Csengeri Járási Tanács VB elnök- helyettese a mezőgazdaság technikai, kemizálási fej­lődése és az ettől elmaradó népművelésben lát sürgős pótolnivalót. A társadalmi összefogás szép példáit so­rolta fel a járásukból a művelődési létesítmények anyagi támogatásában, újak építésében. Mindezek azt jelzik, a tsz-ek nem az el­zárkózásra használják fel az önállóságot. Többen foglalkoztak a népművelők anyagi és er­kölcsi megbecsülésével, la­kásépítési kölcsönjuttatás- sal, más kedvezmények nyújtásával, melyek együt­tesen segítenének a népmű­velők meggyökereztetésé­ben. Dr. Szabó József, a Mátészalkai Járási Tanács VB elnöke a tanácsi irányí­tás hatékonyságát hangsú­lyozta. Egyes tanácsvezetők nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a művelődési feladatoknak, s ez a néző­pont érződik a község mű­velődési állapotában is. Korszerűbb népművelést Felszólalt a megyei nép­művelési ankéton dr. Gom­bás Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. Elisme­réssel szólt a megye nép­művelési dolgozóinak mun­kájáról. Előrehaladásunk erősen döngeti a kapukat a korszerűbb népművelés ér­dekében. Politikai rövidlá­tás manapság nem látni a kulturális nevelés jelentő­ségét, célját Társadalmi életünk fejlődése sürgeti az Eredményesebb, korszerűbb népművelést. Hangsúlyozta, hogy egyes gazdasági veze­tőket szemléletbeli okok tartanak vissza ettől, azt hiszik, a népművelés ön­magáért van, nem értik, hogy ez elválaszthatatlan további fejlődésünktől. Nem lehet spontaneitás­ra bízni a művelődési mun­ka irányítását — folytatta — szervezni, tervezni szüksé­ges, mégpedig nem is akár­milyen szinten. Kulcskér­dés a községi vezetés — párt, tanácsi, gazdasági — kezdeményező szerepe, egy­séges szemlélete. Igen fon­tos követelmény a népmű­velésben dolgozó káderek, képzése és főleg továbbkép­zése. Ismét szükséges ráirá­nyítani a figyelmet: a nép­művelés tevékenyebben ve­gyen részt a termelés se­gítésében, a modem eljá­rások elterjesztésében. Min­den tömeg-, és társadalmi szervezet, intézmény vegye ki részét adottságainak megfelelően, a különböző rétegek, korosztályok nép­műveléséből. Foglalkozott Gombás, elvtárs a népművelésben még tapasztalható rutin­problémákkal. Száműzni kell a sablonokat, a látszat- eredményekre való törek­vést. Felhívta a figyelmet a népművelési tanácsok sze­repére. Ha sikerül társadal­mi bázist teremteni, s meg­kapják a megfelelő támo­gatást, ezek a tanácsok rendkívül sokat tehetnek, hogy a megyében pezsgő kulturális élet alakuljon ki. A holnap igényei megkí­vánják, hogy nagyobb gon­dot fordítsunk a népműve­lés tervezésére, a legkisebb egységekben is. Most már nagyobbak az igények, mint amivel a népművelés egyes ágaiban számolnak Differenciáltabban szüksé­ges végezni a népművelési munkát, mindig az adott közeghez igazodva, még egy kisebb község összetétele is igen heterogén. Szemlélet­beli változásokat kell el­érni egyes politikai, gazda­sági vezetőinknél, hogy megértsék, a népművelési igények hiányos kielégítése politikai károkat okoz, nem tartható. Végül Gombás elvtárs hangsúlyozta, a me­gyei párt és tanácsi veze­tés mindent megtesz, hogy ez az ankét ne záródjék le, a tapasztalatokat leszűrjék, s az hasznára váljék a me­gye kulturális előbbre jutá­sának. Az ankét folytatódjék Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb elnökhe- helyettese foglalta össze a megyei ankét tanulságait. Hangsúlyozta, hogy ideoló­giai életűnk fontos felada­tot ró a népművelésre. Foglalkozott egyes gazdasá­gi vezetők hibás nézeteivel, akik a művelődési intézmé­nyeket csupán „fogyasztó üzemek’-nek tekintik. Nem­csak a kulturális intézmé­nyek dolgozói felelősek a művelődésért, hanem min­den gazdasági vezető. Érin­tette a népművelési mun­kások nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését: az illetékesek foglalkoznak az­zal, hogy kiterjesszék a kü­lönféle kedvezményeket, la­kásépítési kölcsönt, stb. a népművelésben dolgozókra is. Elmondta: az ankét hasznosnak bizonyult, s remélhetőleg elindítója lesz egy eleven kulturális pezs­gésnek megyeszerte. Magától végzi el a bordás tengelyek megmunkálását ez a félautomata szovjet marógép a Nyíregyházi Gépjavító Vál­lalat üzemében. Munkása és kezelője Bor Sándorné csak a kapcsolótábláját kezeli és a kész munkadarabot veszi le róla. Alkaloida : óriás- tároló A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár több száz milliós beruházásainak ke­retében megkezdték egy 25 000 mázsa mákgubó táro­lására alkalmas vasbeton siló alapozási munká­it. A speciális rendeltetésű 42 méter hosszú és 21 mé­ter magas épületet az IPARTERV tervezte. Az új tároló elkészülté­vel a gyárban mintegy 3000 negyzetméter értékes köz­művesített belső terűiéi sza­badul fel Ugyanis a régi, földszintes tárolókat lebont­ják, s rendeltetésüket átve­szi a 980 négyzetméter alap- területű új siló. A felszaba­dult, már közművesített te­rületen — kevesebb költ­séggel — új növénykémiai üzemeket építenek. A gyár évi mákgubó tá­rolását szinte teljes egészé­ben megoldó silót augusz­tus elején átadják. T. A. KIM és KIT Bizonyíthatnak megyénk fiatal agrárszakemberei ! Megyénk mezőgazdasági üzemeiben ma már közel kilencszáz olyan ifjú mér­nök és technikus dolgozik, akik nem csupán részesei a napi termelésnek, hanem élenjárói az új módszerek alkalmazásának és elter­jesztésének. Fiatal agrárértelmiségiek nevéhez fűződik például a karbamid alkalmazása a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ugyan­csak ifjú szakemberek voltak azok, akik a vásáros- naményi járásból tavaly megyei versenyt kezdemé­nyeztek a takarmánybázis növelésére, a korszerű ta­karmánytárolás és felhasz­nálás megteremtésére. A különböző termelési ágak feletti védnökségeknek — mint a rét- és legelőgaz­dálkodás. fásítás, gyümölcs- termesztés és betakarítás, kukoricatermesztés — a KISZ-szerv özetekkel kar­öltve szintén ifjú mérnö­kök, technikusok a fő szer­vezői, lendítői. Az elkövetkező évek fel­adatai azonban újabb és újabb munkaformákat kö­vetelnek. A már hagyomá­nyos és jól bevált módsze­rek mellett most az ifjú mérnökök és technikusok tevékenységi körük bővíté­sére^ munkájuk alaposabb végzésére új lehetőséget kapnak. A KISZ Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottsága, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya, MED ŐSZ Megyei Bizottsága, az Állami Gaz­daságok Megyei Főosztá­lya, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat és a Nyírségi Állami Er­dőgazdaság versenymozgal­mat kezdeményezett. Az if­jú szakemberek versenyez­hetnek a „kiváló if „í mér­nök” és „kiváló ifjú tech­nikus” cím elnyeréséért. A mozgalom három alap­vető Követelményt támaszt: szakdolgozatkészítést, szak­mai-politikai műveltség fo­kozását, a falu és az üzem társadalmi életében való részvételt. Az ifjú agrárszakembe­rek 30 éves korig a KIM és KIT mozgalom keretein belül növénytermesztési, állattenyésztési, gépesítési, gyümölcs-szőlő- és zöldség­termesztési, valamint erdé­szeti témakörökben ké­szíthetnek szakdolgozatokat, elemzéseket. Ennek célja és gyakorlati haszna; minden tanulmány elősegíti egy új módszer alkalmazását saját és más üzemben Fiataloknak való és fiata­lokhoz méltó feladat. Bizo­nyítja ezt, hogy bár a versenykiírás még alig lá­tott napvilágot, számos ifjú szakember máris megküld­te nevezési lapját a me­gyei KISZ-bizottságnak. Bö- röcz József, a csengeri Le­nin Termelőszövetkezet me­zőgazdasági mérnöke szak- dolgozatának témája: „A korszerű technika és külön­böző technológiai módszerek hatékonysága, gazdaságossá­ga és bevezetésének lehető­ségei”. Nemeskéri Tibor, a leveleki Dózsa Termelőszö­vetkezet főagronómusa vi­szont arról készít szakdol­gozatot, hogy a nagy adagú műtrágyázás és a gépesítés hatása miként érvényesül a szabolcsi fajtájú dohány termesztésénél. A KISZ és a mezőgazda- sági üzemek által kezdemé­nyezett mozgalomban min­den fiatal részt vehet. Má­jus 30-ig beküldhetik neve­zési lapjukat, s mivel a mozgalom egyéves időtarta­mú, a szakdolgozatokat de­cember 31-ig kell elkészíte­ni. A versenyben való rész­vétel az ifjú mérnököknek és technikusoknak nem csupán munkájuk erkölcsi elismerését biztosítja. de az anyagi megbecsülést is. A különböző állami mező- gazdasági üzemek már ez évi kollektív szerződésük­ben rögzítették a kiváló eredményeket elérő fiatal szakemberük díjazását. — Azt akarjátok, hogy va­laki megint úgy járjon mint Biri bácsi? — kiáltott egy ismeretlen utas a balkányí buszmegállóban az egyik pia­ci napon, a nagy tolongásban, Biri Sándor geszterédi la­kost áprilisban e megállóban taposta agyon a tömeg. Kedden történt, akkor is piaci nap volt. Az autóbusz Szakoly felől érkezett, ren­des időben, 10,45-kor. Há­nyán vártak rá? Van, aki kétszázat, van, aki százat mond, — de senki sem szá­molhatta meg. Olyan sokan voltak, hogy legfeljebb min­den második, vagy harma­dik utas férhetett föl. Balkányba járnak piacra, viszik a tszcs-földön termelt árut Geszterédről. Bökönyből, mert Nyíregyháza messze esik e falvaktól, födrajzi és közlekedési szempontból egyaránt. A piacosok nem­rég még gyalogoltak. 4 éve rendszeres a buszjárat. A kényelem gyorsan igénnyé válik, így történt ez itt is. A negyvenes években csőd­be jutott egy magánvállalko­zás, mert akkor nem volt pénz az utazásra. Most először nem volt elég egy jármű, aztán kettő, három sem... OSTROM A BUSZNÁL A balkányí tragédia történetéhez A 10,45-ös járat után negyvenöt perc múlva in­dul a másik meg a harmadik, miért van hát tolongás? Mert mindenki a legelsővel akar hazaérkezni. És egyre több az utas. * Mindez szorosan, összefügg Biri Sándornak, ennek a het­venes parasztembernek ha­lálával. Biri Sándor azon a napon nem piacra ment Bal­kányba, hanem gyógyszertár­ba, hogy beteg fiának szen­vedését enyhítse. Dolga vé­geztével beállt a buszra vá­rakozók közé, sietni akart haza. Alig két—három perc volt már az indulásig, mikor Bundinszki M'ihályné is meg­érkezett. A várakozás — mint mindig — kissé idegessé tet­te az utasokat. Balkányban ezen a helyen futnak össze az utak. A sza- kolyi, nyírmihálydi, nagykál- lói, geszterédi... A kereszte­ződések térré szélesednek, hogy helyet kaphasson min­den, a presszó, az üzlet, a kisvendéglő, a középületek. A szakolyi úton érkező busz lelassított, azután igye­kezett behúzni a megállóba. Egy kereszteződés miatt nem állhatott meg, pedig vezető­je, a nyírbélteki Dzsudzsák János látta a veszélyt. Du­dált, hátha odébb mennek a várakozók. — Volt úgy máskor, leszál- tam, kérleltem őket, menje­nek az útból — mondja egy kalauz, Tóth Antal, aki ki­lenc éve jár ezen a vonalon. — Úgy tettek, mintha hall­gattak volna rám, aztán egy­szerre nekiugrottak a még mozgó jármű ajtajának. Kor­lát kellene, amilyen Pesten, Debrecenben meg Nyíregy­házán is van. Nagyon kelle­ne. Azon a keddi napon is óva­tosan cammogott be a busz a rossz helyen lévő megálló­ba. Megindult a roham a még zárt ajtó birtoklásáért. Min­denki félt. hogy lemarad. Bi­ri Sándor is félhetett, attól is, hogy későn érkezik ápo­lásra szoruló fiához. Elkapta az Ikarus 630-as ajtajának kapaszkodó rúdját, nehogy eltolják onnan. Budinszki Mihályné is a jármű oldalá­nál találta magát. Valami féktelen ostrom kezdődött ekkor. Mi tette szinte vaddá az embereket? Nem lehet tudni. Az a 45 perc okozta volna, amivel a lemaradók később kerülhet­tek' haza? Vagy a félig egyé­ni, avult, maguknak kaparó világból hozták volna ezt a törtetést, könyökölést: öre­get, gyereket nem ismerő erőszakosságot? E kérdésekre nagyon nehéz lenne válaszolni. Marad a tény, a szörnyű ostrom. * Aztán egyszerre mindennek vége szakadt, aki feltolako­dott, annak is le kellett szállnia. Weisz Ignácné — e minden közügyben odaadóan tevé­kenykedő asszony — segített az orvosnak. Biri Sándor « pocsolyában feküdt, s ahogy megvizsgálta az orvos — a többi sérült után nézett. Má­sok is elestek, megsérültek A mentő Bucjfhszki Mihály nét és Biri Sándort vitte kór­házba, az öregembert azon­ban már csak meghalni. — Ne bántsák a sofőrt, nem tehet semmiről — hajtogatta az asszony a hordágyon is. — Hogy ki lökött meg? Nem tudom. Százan is álltak mö­göttem. * Az eset után Dzsudzsák Já­nos gépkocsivezető napokig alig tért magához, úgy meg­viselték a történtek. Bár a baleset miatt sohasem érheti bántódás, mégis furdallta a lelkiismeret, — jobban mint a törtetőket. Vajon hány utas érez felelősséget az idős ember halála miatt? Igaz, bántódás őket sem éri, nem lesz bírósági ügy Biri Sándor halálából. Száz embert nem lehet a vádlottak padjára ültetni. Legalábbis bíróság előtt... K«n látván

Next

/
Thumbnails
Contents