Kelet-Magyarország, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-17 / 114. szám

Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Magyar és Lengyel Népköztársaság között (Folytatás az 1. oldalról) valamint a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ke­retében. Ennek az egység­nek köszönhető, hogy ered­ményesen építhetjük a szo­cializmust, gyarapíthatjuk nemzeti kincseinket és or­szágaink jólétét, sikerrel erősíthetjük biztonságun­kat, és meghiúsíthatjuk az Imperialisták agresszív tö­rekvéseit. Az imperializmus a szo­cializmus elleni harcban je­lenleg mindenekelőtt az ideológiai diverzió és a pszi­chológiai háború tégy veret alkalmazza, belülről pró­bálja aláásni a szocialista rendszert és kihasználja a szocializmus építésének folya­matában támadt minden botlást. Diverziós tevékeny­ségét gyakran a szocializ­mus „megjavításának” ál­arca mögé rejti. Az impe­rializmus stratégái akik az ellenforradalmat fokozódó folyamatként szervezik, a szocializmus építésének alaptételei elleni támadásra ösztönöznek, a párt vezető szerepének, a demokratikus Centralizmusnak aláásását és kérdésessé tételét, a szo­cialista demokráciának bur- zsoá demokráciává történő átalakítását ajánlják, s az antiszocialista, revizionista nacionalista, széthúzó erők­re támaszkodnak. Ez, a legagresszívebb im­perialista körök által irá­nyított és az utóbbi időben szemmel láthatóan kiélezett kampány a megváltozott körülményekre alkalmazott új formája a hidegháború­nak, amelyet az imperializ­mus több mint húsz éve folytat a szocialista orszá­gok ellen. Ez fokozott éberséget köve­tel tőlünk mind a belső fron­ton, mind a nemzetközi életben. Megköveteli a szocialista államok és az egész nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom egységének megszilárdítását a marxizmus—leninizmus és a proletár internaciona­lizmus alapján. A szocialista országok el­leni harc folytán Európá­ban a nyugatnémet milita­risták és imperialisták ve­zető helyet foglalnak el. A Német Szövetségi Köz­társaság uralkodó körei po­litikájának stratégiai cél­ja, hogy az európai államok térképéről letöröljék a Né­met Demokratikus Köztár­saságot és visszaállítsák az imperialista nagy Németor­szágot az 1937-es határok között. A nyugatnémet kormány­körök minden taktikai lé­pésüket ennek a stratégiai célnak rendelik alá. Ez a politika arra irányul, hogy tévútra vezesse a szocialis­ta országokat és ellentéteket szítson közöttük. A nyugat­német militaristák annak a régi helyzetnek a visszaállí­tásáról ábrándoznak, amely­ben megosztott és maguk­ra hagyott keleti államok mozaikjaival volt dolguk. Szeretnék megsemmisíteni a httlerizmus felett aratott politika gyümölcsét és sze­retnének hídfőt szerezni egy új „drang nach osten” számára. Amíg az NSZK kormá­nya nem változtatja meg a szocialista országokkal szembeni ellenséges, és az európai béke szempontjá­ból veszélyes politikájának irányvonalát, addik a szo­cialista országokkal való kapcsolat normalizálására irányúló javaslatait nem kezelhetjük másként, mint olyan taktikai lépést, amely a szocialista államok egysé­gének megbontását célozza. A szocialista államok sem­milyen körülmények között sem távolodhatnak el a je­lenlegi európai állapotok sérthetetlensége elismeré­sének követelésétől, anél­kül, hogy ne ártanának saját érdeküknek. Az NSZK-tól mindenek előtt azt követeljük, hogy ismer­je el a jelenlegi határokat, ennek keretében az Ode­ra—Neise határt, valamint az NSZK és NDK közötti ha­tárt: tekintse érvénytelen­nek a müncheni szerződést kezdettől fogva; ismerje el a két német állam létezé­sét; mondjon le az egész német nép képviseletének igényéről, és Nyugat-Ber- linnek a maga részére tör­ténő jogtalan követeléséről; mondjon le egyszer. s mindenkorra az atomfegy­vernek bármilyen formájú birtoklására irányuló törek­véséről. Ez az álláspontunk nem­csak a szocialista államok létérdekéből fakad, hanem abból is, hogy ez minden olyan európai ország érde­ke, amelyet nem egyszer fájdalmasan megsebzett a német militarizmus és im­perializmus. Ez a törekvé­sünk a nyugatnémet társa­dalom érdekeivel is meg­egyezik. A bonni politikára egyre nagyobb mértékben rá­nyomja bélyegét a neohit- lerista és nacionalista erők rohamos növekedése. Ezek­nek az erőknek az utóbbi időszakban elért választási győzelme riadójel egész Eu­rópa számára. Európa minden államá­nak fokozott erőfeszítést kell tennie a béke meg­erősítése, az összeuró­pai biztonsági rendszer létrehozása érdekében. A háború utáni időszakban Európában a hidegháború rossz öröksége mellett sok pozitív tapasztalatot is szereztünk a két rendszer — a szocialista és a kapita­lista rendszer — egymás mellett élésére vonatkozó­lag. A tapasztalatokat el kell mélyíteni új békekezdemé­nyezésekkel kifejezve ez­zel. hogy — idézem az aláírt szerződés szavait — „a felek következetesen megvalósítják... a békés egymás mellett élés politi­káját és folytatják erőfe­szítéseiket a béke és bizton­ság megőrzése végett”. A gyakorlat bebizonyí­totta, hogy az NDK léte alapvető tényező Európa békés fejlődésében. Ennek a helyzetnek a megbontása kizárólag a militarista és revansista erők érdeke. En­nek tudatában vannak azok A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Jóvá­hagyólag tudomásul vette a Minisztertanács és a SZOT vezetői között május 13-án folyt megbeszélésről szóló tájékoztatót. A SZOT elnökségének ja­vaslatára a kormány mó­dosította a családi pótlékról szóló rendeletet. A SZOT elnöksége az üzemi balese­tek és foglalkozási megbete­gedések múlt évi alakulá­sáról is tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot. A kormány felhívta a minisztereket és a nyugat-európai uralkodó körök, amelyek — felismer­ve a tényleges európai enyhülés szükségességét —, annak érdekében tevékeny­kednek. Ezen az úton talál- kozniok kell mind a kelet-, mind a nyugateurópai ál­lamoknak, hogy közös erő­feszítéssel megteremtsék a tartós békét és biztonságot kontinensünkön. A jelenlegi bonyolult vi­lághelyzetet különösen a vietnami nép elleni állandó amerikai imperialista ag­resszió, valamint az izraeli agresszor által megszállt arab területekkel kapcsola­tos háborús konfliktus ki­robbanásának veszélye jel­lemzi. Ebben a helyzetben legfontosabb feladatunk a szocialista államok és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egysé­gének biztosítása az impe­rializmus ellen, a békéért, Európa és a világ biztonsá­gáért vívott harcban, vala­mint annak a veszélyes fo­lyamatnak a megfékezése és visszafordítása, amelyet az amerikai imperializmus kalandorsága kényszerít a világra. Kedves elvtársak, baráta­ink! örömmel tölt el bennün­ket, hogy ezt a nagy jelen­tőségű szerződést Budapes­ten aláírtuk, s magyar ba­rátainknak legszívélyesebb elismerésünket fejezhetjük ki a Magyar Népköztársa­ság szocialista fejlődése és építése érdekében végzett munkájukért, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a szocialista tábor egységé­nek megerősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, a kommunista- és munkás­pártok világértekezletének előkészítésében való részvé­teléért. Ez az értekezlet kétség­telenül új, fontos lépést jelent majd mozgalmunk konszolidációjában, a népek függetlenségi harcának út. ján, a béke és a szocializ­mus érdekében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a most megkötött szerződés jól szolgálja kö­zös ügyünket, Lengyelor­szág és Magyarország, vala­mint az összes szocialista állam együttműködésének és egységének ügyét. Fogadják, drága elvtársak' pártunknak és kormányunk- nank. az egész lengyel tár­sadalomnak a testvéri ma­gyar néphez küldött legfor­róbb üdvözletét és legjobb kívánságait Éljen és erősödjék a ma­gyar és a lengyel nép meg­bonthatatlan barátsága! az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy gondos­kodjanak a hatáskörükbe tartozó munkavédelmi fel­adatok megoldásáról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter elő­terjesztése alapján a Mi­nisztertanács rendeletet ho­zott a mezőőr feladatairól, jogairól és kötelességeiről. A SZÖVOSZ elnöke tá­jékoztatást adott a burgo­nya, a zöldség és a gyü­mölcs ez évi forgalmazásá­ra való felkészülésről. A Minisztertanács a beszámo­lót megvitatta és elfogadta. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköz- társaság attól az állandó törekvéstől vezetve, hogy fejlesszék és erősítsék a két nép évszázados hagyo­mányokon alapuló testvéri barátságát, együttműködését és kölcsönös segítségnyúj­tását; abban a meggyőződés­ben, hogy a két szocialista állam kapcsolatainak to­vábbfejlesztése megfelel né­peink létérdekének és az egész szocialista közösség erősítését szolgálja; kifejezésre juttatva azt az akaratukat, hogy kö­vetkezetesen folytatják a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egy­más mellett élésének poli­tikáját és folytatják erőfe­szítéseiket a béke megőrzé­se céljából; tudatában annak a ve­szélynek, amelyet a máso­dik világháború eredmé­nyeinek revíziójára töreke­dő nyugatnémet militaris­ta és revansista erők tevé­kenysége a békére nézve jelent; törekedve az európai bé­ke és biztonság fenntartá­sára a Varsóban, 1955. má­jus 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szer­ződésből fakadó kötelezett­ségüknek megfelelően; követve az Egyesült Nemzetek alapokmányának céljait és elveit; híven a Magyar Népköz- társaság és a Lengyel Nép- köztársaság között 1948. június 18-án aláírt barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben kifejezett cé­lodhoz és elvekhez, és meg­állapítva, hogy ez a szerző­dés történelmi szerepet töl­tött be a két nép kapcsola­tainak fejlesztésében; figyelembe Véve a két állam szocialista építőmun­kájának eredményeit, vala­mint politikai, gazdasági és kulturális együttműködésük fejlődését az elmúlt húsz évben, úgyszintén a világon ez időben végbement válto­zásokat; a következőkben álla­podtak meg: 1. CIKK A magas szerződő felek a szocialista internacionaliz­mus elveivel összhangban erősítik testvéri barátságu­kat, fejlesztik sokoldalú együttműködésüket és köl­csönös segítséget nyújtanak Egymásnak az egyenjogú­ság, a szuverénitás tiszte­letben tartása és a másik fél belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. A magas szerződő felek a jövőben is a szocialista államok egységének, össze- forrottságának, barátságá­nak és testvériségének meg­szilárdítása szellemében te­vékenykednek. 2. CIKK A magas szerződő felek a baráti segítségnyújtás és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztik és erősítik gazda­sági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésüket, valamint hozzájárulnak a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás elvei szerint az együttműködés tovább­fejlesztéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. 3. CIKK A magas szerződő felek fejlesztik együttműködésü­ket a tudomány és a kul­túra, a művészet és az ok­tatás, a sajtó, a rádió, a te­levízió, a film, az egészség­ügy, a sport és az idegen- forgalom terén; előmozdít­ják a társadalmi szerveze­teik közötti, a két ország népeinek jobb, kölcsönös megismerését célzó együtt­működést. 4. CIKK A magas szerződő felek következetesen megvaló­sítják a különböző társadal­mi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésé­nek politikáját, és az Egye­sült Nemzetek alapokmá­nya céljaival és elveivel összhangban folytatják erő­feszítéseiket a béke és biz­tonság megőrzése, a nem­zetközi feszültség csökken­tése, a fegyverkezési ver­seny megakadályozása és a leszerelés megvalósítása, úgyszintén a gyarmatosítás cs újgyarmatosítás minden megnyilvánulási formájá­nak végleges felszámolása végett, s támogatást nyújta­nak a gyarmati uralom alól felszabadult országoknak. 5. CIKK A magas szerződő felek továbbra is törekednek az európai biztonság megőrzé­sére, amelynek egyik leg­főbb feltétele, a meglévő európai államhatárok sért­hetetlensége. A magas szerződő felek minden szükséges intézke­dést megtesznek a nyugat­német militarista és revan­sista erők vagy az azokkal szövetségre lépő bármely más erők agressziójának megakadályozására. «­6. CIKK Abban az esetben, ha a magas szerződő felek egyi­két bármely állam vagy ál­lamcsoport részéről fegy­1968. május 14—16 között Moszkvában tartotta 34. ülésszakát a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésszakon részt vettek: Tano Colov, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, Frantisek Hamouz, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnök- helyettese, Pjotr Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztár­saság minisztertanácsának elnökhelyettese, Apró Ari­tól, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Damdingijn Vombozsav, a Mongol Nép- köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, Ger­hard Weiss, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Gheorghe Radules- cu, a Román Szocialista veres támadás éri, a másik magas szerződő fél az Egyesült Nemzetek alapok­mánya 51. cikke szerint egyéni, vagy kollektív ön­védelem természetes jogán — a Varsóban 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­déssel összhangban — ha­ladéktalanul megad számá­ra minden segítséget, bele­értve a katonai segítséget is és minden rendelkezésé­re álló eszközzel támogat­ja. Az e cikk rendelkezései alapján tett intézkedésekről a magas szerződő felek ha­ladéktalanul értesítik a Biztonsági Tanácsot és az Egyesült Nemzetek alapok­mányának megfelelő ren­delkezései szerint járnak el. 7. CIKK A magas szerződő felek az érdekeiket érintő min­den fontos nemzetközi kér­désben tanácskoznak egy­mással. 8. CIKK Ez a szerződés a megerő­sítő okiratok kicserélése napján lép hatályba. A ki­cserélésre a lehető legrövi­debb időn belül Varsóban kerül sor. Ez a szerződés húszéves időtartamra szól és hatálya minden alkalommal továb­bi öt-öt évre meghosszabo- dik, ha azt valamelyik ma­gas szerződő fél bármely lejárat előtt tizenkét hó- nanpal nem mondja fel. Készült Budapesten. az 1968. évi május hó 16. nap­ján. két példányban, mind­egyik magyar és legyei nyelven; mindkét nyelvű szöveg egyformán hiteles. a Magyar Népköztársaság nevében: kadar János sk. FOCK JENŐ SK. a Lengyel Népköztársaság nevében: WÍ.ADYSLAW GOMULKA SK. JÖZEF CYRANKIEWICZ SK. Köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége miniszter- tanácsának elnökhelyettese. A végrehajtó bizottság ülésszakán a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság által kötött egyezmény értelmé­ben részt vett Vujica Gaji- novics, a KGST mellett működő jugoszláv állandó misszió vezetője. Az üléssza­kon a Bolgár Népköztársa­ság képviselője, Tano Color elnökölt. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a tudományoséi műszaki kutatások egybe­hangolásával foglalkozó KGST állandó bizottság ja­vaslatait a KGST-országok­ban és Jugoszláviában 1971 —1975 kijzött lebonyolításra kerülő és kölcsönös érdek­lődésre számot tartó leg­fontosabb tudományos és műszaki kutatások egybe­hangolásáról. Jóváhagyta továbbá a KGST kohászati állandó bi­zottságának javaslatait és megfelelő ajánlásokat fo­gadott el. A végrehajtó bi­zottság megvitatta a KGST vegyipari állandó bizottsá­gának jelentését. Jóváhagy­ta a végrehajtó bizottság az állandó bizottság munkáját és megállapította, hogy az állandó bizottság tevékeny­sége elősegítette a vegyipar valamint a cellulóz-papír­ipar fejlődését a KGST-or- szágokban, továbbá egy sói fontos probléma megoldását ezekben az iparágakban Az ülésszak a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében folyt le. JELEK A HOLDBÓL HORST MUHER fontoirtitüs ragénre nyomón irtó CS. HORVÁTH TIBOR, rojrelto SEBÖK IMRE A Minisztertanács ülése Közlemény a KGST VB 34. ülésszakáról jfOSStO Ipff T-B.LT £L, M/KE tt2 VTXSf ULKCBC BCSHVtíX&& rfNACXVÍl -HÖVÖS SIMOMT/ÍSÁTcSL LsiSSÍN ££1 £SZM£LO SH£P*><nD TUDAT/fÁd b CHAT OLT ti ÓÚXON /SM£TIl6£T£» küblÓÖZCMCT C£T£LM£.

Next

/
Thumbnails
Contents