Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

Külpolitikai hírek Tanácskozik a ncpfrontkongresszus íf olyUfá* az 1. oldalról) A parasztság közéleti-tár­sadalmi tevékenysége és a munkás-paraszt társadalmi kapcsolatok kiterjedése nem csökkent azáltal, hogy mint osztály számszerűen állan­dóan kisebbedik. Sőt, a munkás-paraszt szövetség politikájának fejlődésével együtt tevékenysége, köz­életi aktivitása, mindinkább növekvő. A szocialista át­szervezés előtt is sok pa­rasztember vett részt anép- frontmozgalomban. Az MSZMP IX. kongresszusa és az azt kővető agrárpoli­tikai intézkedések nyomán azonban nagyarányú fellen­dülés következett be. Ter­melőszövetkezeti vezetők és tagok, kommunisták és pár- tonkívüliek egyaránt megnö­vekedett felelősséggel és ak­tivitással lépnek fel minden fórumon: a népfrontbizott­ságokban, a tanácsokban és a szövetkezeti testületekben. Az utóbbi időben tanúja le­hetett. illetve lehet az or­szág annak, hogy a párt- kongre .szusun, pártértekezle- teken, népfronttanácskozá- sc on, ankétokon milyen szókimondó egyenességgel, n.. ' en felelősségtudattal és milyen színvonalon szólnak hozzá szövetkezeti paraszt­emberek a közügyekhez, nemcsak mezőgazdasági dol­gokban, hanem akkor is, ha p Idául iparfejlesztésről, if­júságról, a tanácsokról, vagy a szocialista demokráciáról van szó. A különféle értelmiségi rétegek kezdettől fogva igen tevékenyek a Hazafias Nép­frontban. Az irodalom, a művészet és a tudomány munkásai mind sokoldalúb­ban kapcsolódnak a két nagy termelő osztályhoz és a pedagógusok is állandó és tevékeny munkásai a szö­vetségi politikának. Itt is tapasztalható a kiterjedés, különösen három nagyon fontos értelmiségi rétegnek: — Az ipari műszaki értel­miségnek, a mezőgazdasági szakembereknek, továbbá a közgazdászoknak, illetőleg egyéb társadalomtudomá­nyok művelőinek — az akti­vitás erősödik. A gazdaság- irányítás reformjának napi­rendre kerülése váltotta ki ezt a hatást, de ez csak nö­veli jelentőségét. Társadalmunkban erősen csökkent a száma a kisipa­rosoknak és kiskereskedők­nek, de ők is megtalálják a helyüket szocialista rendsze­rünkben. A nagy szocialista gazdasági szervezetek mel­lett hasznos gazdasági funk­ciókat látnak el, amelyek révén társadalmi szükségle­teket elégítenek ki. Ezen az alapon tevékenyen részt vésznek közéletünkben is, nem utolsósorban éppen a népfrontmozgalom révén. A szocialista nemzeti egy­ség politikája tehát nem­csak törekvések és szándé­kok kifejezése, hanem egy valóságban zajló történeti folyamat továbbvitelének és fejlesztésének a programja is. Ezért fontos további erő­sítése is. Mindamellett sok probléma van még e téren. Szocialista társadalmunkban nem szűntek meg a felfogás­beli eltérések és az átmeneti érdekütközések — ezek a feUődés szükségszerű velejá­rói, s ezek tekintetében tár- sc'aimi vitára, közéleti bí­rálatra van szükség. Ezért kezdeményeztük azt, hogy szélesebb körben vitassuk rneg a szocialista nemzeti egység társadalmi alapjait, szocialista társadalmunk je­lenlegi struktúráját és fej­lődési tendenciáit. Ennek az elemzésnek az első eredmé­nyét bocsátottuk a kong­resszusi küldöttek rendelke­zésére, s tettük a kongresz- szusi vita anyagává is. A szocialista nemzeti egység fejlesztése, társadalmi alap­jainak erősítése és a haza­fiasság érzésének ápolása továbbra is egyik legfőbb feladata a Hazafias Népfront­nak Ezt a törekvésünket szolgálja a kongresszusi vi­taanyag. Tisztelt kongresszus! A népfrontpolitika társa­dalmunk állandósult ténye­zője, a népfrontmozgalom azonban mindig akkor len­dül fel, amikor kiemelkedő politikai események történ­nek. Ilyen volt a korábbi időszakban az ellenforrada­lom utáni konszolidáció és a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. A III. népfront­kongresszus után pedig az 1967. évi választások, továb­bá a gazdaságirányítás re­formjának előkészítése és bevezetése volt ilyen kiemel­kedő politikai esemény ha­zánk belső életében. Ezek mellett azonban az egész emberiség nagy ügye, a há­ború és a béke is életünk nagy gondjává vált, annak következtében, hogy új meg új imperialista agresszió fenyegeti a világ békéjét és a társadalmi haladás ügyét. A múlt évi választásokat az a szocialista demokrácia fejlesztésének egyik fontos történelmi állomásaként ér­tékelhetjük. A választások sikere a bizalom általános megnyilvánulása volt a párt politikája, a Hazafias Nép­front választási felhívásá­ban kifejtett program mel­lett. Külön ki kell emelni a Hazafias Népfront választá­si felhívását. Úgy értékelhet­jük, hogy a felhívás jelen­tősen segítette megközelíte­ni a mozgalom legfőbb cél­ját, a nemzeti egység min­den becsületes hazafi szá­mára jó platformnak bizo­nyult. Az új választási törvény által biztosított lehetősége­ket azonban még nem ak­náztuk ki eléggé; a válasz­tások lebonyolításában rész­ben még a régi módszerek­kel dolgoztunk. Mindeneset­re kiterjedt és értékes ta­pasztalatokat szereztünk, s e tapasztalataink a demokra­tizmus további kiszélesíté­sére, választási gyakorla­tunk fejlesztésére biztatnak. A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tö­megpolitikai bázisa legyen az államhatalom helyi szervei­nek, az eddiginél gyakrab­ban éljen észrevételező, ese­tenként bíráló és javaslat- tevő jogával s a szocialista demokrácia fejlesztésének állandó tényezőjévé váljék. A szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a tár­sadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cselekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tar­talmát is meghatározza. Nem­csak a „játékszabályokat” Ír­ja elő, amelyek szerint egyé­nek, csoportok és osztályok cselekedhetnek, hanem ki­zárja a „mezőnyből” az el­nyomó és kizsákmányoló osz­tályokat, a társadalmi tulaj­don és a néphatalom alapján megnyitja a lehetőségét an­nak, hogy a két nagy terme­lő osztály egymással és a többi dolgozó rétegekkel szövetségben demokratikus formák között szervezze és alakítsa a szocialista társa­dalmat. A szocialista demokrácia tehát a társadalmi tevé­kenység formáit és célját — tartalmát is magában fog­lalja. A demokratikus sza­bályok között nem érvénye­sülhet a szocializmus céljai­val ellentétes erő, viszont a szocializmust építő erőknek demokratikus formák között kell érvényesülni, mert kü­lönben önnön céljukkal ke­rülnek ellentétbe. A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meg­határozott társadalmi és gaz­dasági feltételekhez kötött. A szocialista demokrácia múlhatatlan feltételei: a mun­káshatalom, a munkásosztály szervezett ereje ég vezető szerepének érvényesülése s szövetsége a parasztsággal és a többi dolgozó rétegekkel. A mi demokráciánk tehát szervezett demokrácia, amely­ben alapvető szerepe van a szocialista munkáspártnak, fontos hivatása a társadalmi szervezeteknek s megkülön­böztetett feladatai a nemzeti összefogás legszélesebb kere­tének, a népfrontmozgalom­nak. < További nagy kérdés, hogy a szocialista demokrácia alap­elvei hogyan érvényesíthetők külön-külön az állami élet­ben, a népgazdaság terüle­tén és általában a társadal­mi életben. Mindezek annál is inkább nagy és bonyolult kérdések, mert társadalmi fejlődésünk történeti körül­ményei folytán nincsenek számottevő polgári demokra­tikus hagyományaink, a fel- szabadulás és a szocialista forradalom nyomán megin­dult demokratikus fellendü­lésben és törést okozott a személyi kultusz időszaka és az ellenforradalom. Mindez megnöveli előrehaladásunk problémáit a demokratizáló­dás útján. Különösen figyelmesen kell keresnünk a gyakorlati cse­lekvés minden olyan útját- módját, ami a népfrontmoz­galom feladata lehet szocia­lista demokráciánk teljes ki­bontakoztatásában. A lehető­ségek elvileg korlátlanok. Többek között ilyenekre gon­doltunk : az állampolgári egyenlőség és az emberi egyenrangúság érvényre jut­tatása minden vonatkozás­ban; a törvények tiszteleté­re és az állampolgári fegye­lemre való társadalmi neve­lés; a társadalmi aktivitás fokozása; a demokratikus közélet moráljának és il­lemszabályainak a betartása, a bürokratikus jelenségek el­leni társadalmi fellépés, a dolgozók bevonása a gazda­sági irányításba, a társadal­mi ellenőrzés hatékonyabb gyakorlata, stb. E vázlatos példázás is mu­tatja, hogy milyen jellegű & milyen súlyú kérdésekről van szó. Ezért az országos tanács és az elnökség arra kér fel­hatalmazást a kongresszus­tól, hogy a kongresszus után is folytassuk a bizottsági megvitatást és kellő érlelés után alakítsuk ki állásfogla­lásunkat az e téren kitűzen­dő népfrontfeladatok tekin­tetében. Tisztán kell látnunk poli­tikai és társadalmi feladata­inkat is. Az új mechanizmus­ban ugyanis fokozott seere- pet kap az önálló kezdemé­nyezés és ezzel együtt mind a vállalati, mind az egyéni anyagi ösztönzés. Egyfelől helyes ás szüksé­ges, hogy a szocialista tár­sadalom nagyobb fizetéssel honorálja a nagyobb telje­sítményt, másfelől nem tűr­heti el, hogy önző, anyagias közgondolkodás uralkodjék el tagjai körében. A modell vi­lágos: a munka, a nagyobb teljesítmény legyen a hajtó­erő. És ehhez járuljon a tel­jesítmények után az anyagi elismerés. Hogy ezt általános társadalmi mércévé lehet tenni, arra bizonyíték a ki­emelkedően dolgozó munká­sok, parasztok és értelmisé­giek nagy száma. De ez spon­tánul, magától nem követke­zik be, ehhez — a gazdasági ég jogi szabályozók mellett — nevelőmunka, állandó tár­sadalmi befolyásolás, a köz­vélemény élénk reagálása, a jó példák uralkodóvá válása és a rossz példák társadalmi elítélése szükséges. A reform bevezetése utáni első lépések biztatóak. A népfrontbizottságok most for­dítanak különleges figyelmet a kialakuló helyzet megíté­lésére, s azokra a társadal­mi-politikai kérdésekre, ame­lyeket az új mechanizmus felvet, illetőleg élesebben fel­tár. Előreláthatóan felkészül­tünk ezekre. Különösen köz­ségi bizottságaink vezetőinek téli megyei tanácskozásain kerültünk szembe olyan tár­sadalmi és morális problé­mákkal, amelyek fontos sze­repet rónak a népfrontmoz­galomra is. Az irányító szerep és a felelősség legnagyobb súlya e politikai munkában is a pártra hárul, de a többi tár­sadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak is ki kell venniük részüket ebből a munkából. Feladatunk elsősorban a párt gazdaságirányító, illető­leg ehhez kapcsolódó agitá- ciós és propagandamunká­jának erősítése és kiegészí­tése. A kialakult munkameg­osztásban nekünk elsősorban a falusi és a városi lakóte­rületeken, illetőleg az értel­miség körében nyflnak erre lehetőségeink. A sajátos nép­frontmozgalmi feladatok és lehetőségek sokfélék. Máris látható, hogy sokoldalú köz­véleményalakító tevékeny­séget kell kifejtenünk, hogy a reform is kifejthesse ked­vező politikai és társadalmi hatását. Ezért az e téren je­lentkező problémák és fela­datok elemzésére is bizott­ságot szerveztünk, s az e téren folytatott vita anyagát is a kongresszus elé terjesz­tettük. Tisztelt kongresszus! Ha valaha összekapcsoló­dott belső társadalmi fejlő­désünk és nemzeti előrehala­dásunk ügye a nemzetközi viszonyokkal, úgy most ez különösképpen így van. Ez indokolja, hogy a Hazafias Népfront sokoldalúan és mind nagyobb mértékben foglal­kozik nemzetközi kérdések­kel. Az egymást követő impe­rialista agressziók szükséges­sé tették, hogy kifejezést ad­junk a tiltakozásnak az ag­resszió ellen és a szolidari­tásnak a megtámadott és függetlenségükért harcoló né­pek mellett. A legnagyobb méreteket a Vietnam elleni agresszióval szembeni tilta­kozás és a hős vietnami nép megsegítéséért folytatott ak­cióink öltötték. Emellett azonban más kérdésekben Is nagyarányú és hatásos volt békemozgalmi tevékenysé­günk és többféle szolidaritási akciónk. Békemozgalmi munkánk legfőbb eredménye és jelen­tősége, hogy e téren számot­tevően erősödött a szocialis­ta nemzeti egység, a népek közötti barátság és a nem­zetközi szolidaritás érzése. Társadalmunk legszélesebb köreiben mind többen isme­rik fel nemzeti érdekeink és nemzetközi szolidaritásunk összefüggéseit. Kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatunk. Ez külpolitikánk és nemzetközi helyzetünk alapkérdése és ellenségeink állandó támadásának cél­pontja. Megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­sággal létrehozott szorosabb szervezeti kapcsolat eredmé­nyesnek bizonyult. A ma­gyar—szovjet baráti kapcso­latok ápolása szélesebb kör­re terjed ki és az együttmű­ködésnek új meg új lehető­ségei tárulnak fel. Történelmünk mostoha szá­zadai után most, a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal szövetségben kerültünk olyan nemzetközi helyzetbe, amikor nemzeti függetlenségünk is, a szocia­lista közösség adta bizton­ságunk is szilárd alapokon nyugszik. E szövetségben nemzeti fejlődésünk perspek­tívái szinte határtalanok. Nemzetközi kapcsolataink a többi baráti szocialista or­szágokkal is intenzívek. A kölcsönös látogatások, tájé­koztatások és eszmecserék mind kevésbé formálisak, és kölcsönösen mind több ta­pasztalatszerzést és ösztön­zést nyújtanak. Az utóbbi években gyü­mölcsöző kapcsolatok léte­sültek kapitalista országok népfront, vagy hasonló jel­legű mozgalmaival, pártjai­val is. A Hazafias Népfront nem­zetközi kapcsolatait több irányban szélesítjük. Arra is törekszünk, hogy protokollá­ris kapcsolatok helyett érde­mibb tájékozódást, tapaszta­latcserét, politikai vitákat és eszmecseréket folytassunk. A nemzetközi élet kérdé­seire vonatkozó felvilágosító munka a békemozgalommal szoros összefüggésben folyik. Különösen jól érzékelhető ez a harcoló Vietnam megsegí­tését célzó felvilágosító mun­ka, támogatás és a segítség tekintetében. E tevékenysé­günk körében mintaszerű az együttműködésünk más moz­galmakkal és különféle tár­sadalmi szervezetekkel. A népek közötti kapcso­latok ápolása körébe tarto­zik, hogy rendszeres együtt­működést alakítottunk ki a hazai nemzetiségi szövetsé­gekkel. Ebben nemcsak nem­(Folytatás a 3. oldalon) Ü Pravda a marxista— leninista parték vehető szerepéről Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunió és más szo­cialista országok gyakorlati tapasztalatai megcáfolhatat- lanul bizonyítják, hogy a szocializmus építésében szükség van a marxista- leninista pártok vezető sze­repére — írja a Pravda szerdai számában Fjodor Petrenko. A szerző „A szocialista társadalom vezető ereje” cí­mű cikkében rámutat, hogy az imperialista reakció fő­képpen a munkásosztály él­csapatát — a szocialista or­szágok kommunista pártjait — szemelte ki támadásának célpontjául, és célja eléré­sére elsősorban nacionalista és revizionista elemeket használja fel. Az antikoni- munizmus ideológusai dü- hödten támadják azt a tételt, hogy a szocialista társada­lomban szüntelenül növek­szik a kommunista párt sze­repe és befolyása. A cikk megjegyzi, hogy á szocializmus ellenségeinek tesz szolgálatot a Mao-cso- port, amely ellenzi a kom­munista párt vezető szere­pét. A jelenlegi kínai hely­zet mindennél jobban bi­zonyítja, hogy a kommunista párt vezető szerepének gyengítése milyen károkat okozhat a szocializmusnak. Tásst^cfmik ;« syakadsagliiircosoli Saigon (MTI): Saigontól alig tíz kilomé­terre a dél-vietnami szabad­ságharcosok szerdán hajnal­ban két helyen is tüzérség tüzet zúdítottak a kormán.', csapatok állásaira; 34 ellen séges katonát tettek harc- képtelenné. A Khe Sanh-i amerikai támaszpont körzeté­ben, amelyet az amerikaiak nagy erőkkel igyekeztek meg­tisztítani, egy amerikai őr­járat a szabadságharcosok csapdájába esett. A századra rakéták és aknavetők lövi*- dékei zúdultak: 17 tenge­részgyalogos meghal:, 35 megsebesült. Az amerikai lé­gierő szerdátj folytatta a VDK déli részének koncent­rált bombázását. Utakat, hi­dakat, raktárakat támadtak és igyekeztek akadályozni a folyami közlekedést is. A uyu^atnémet tüntetések Bonn, (MTI): A nyugat-németországi diáktüntetések során — mint ismeretes — csaknem ezer tüntetőt tartóztattak le, akik­nek egy kis része még min­dig őrizetben van, A sebe­sültek számát még nem ál­lapították meg, de valószí­nű, hogy több száz személy­ről van szó. A müncheni tüntetéseknek egy halálos áldozata is van: Klaus Frings, az Associated Press fotoriportere belehalt sérü­lésébe. Frings-et egy eldo­bott kő fejen találta és as azonnal végrehajtott operá­ció sem tudta megmenteni. Bonni kormánykörök úgy­szólván permanens tanács­kozásokat folytatnak. Bonni politikai körökben egyéb­ként korántsincs egység az események megítélésében. Koszigin Pakisztánba érkezett Rawalpindi, (TASZSZ): Ajub Khan pakisztáni el­nök meghívására szerdán hivatalos látogatásra Rawal- pindibe érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke. Francia hajó Vietnamnak Hanoi (MTI): ötszázhúsz tonna franci* áruval a fedélzetén Haip- hongba érkezett egy szovjet hajó, — jelend az AFP. A rakományt az „egy hajót Vi­etnamnak” akció keretében gyűjtötték össze. A francia, nép gyűjtésének eredménye­ként így különböző gépek, kerékpárok, gyógyszerek ju­tottak el a VDK-bs. ö Thorrt közvetít New York, (MTI): Az ENSZ szóvivője szer­dán közölte a sajtó képvise­lőivel, U Thant főtitkár ja­vasolt az Egyesült Álla­moknak és a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak néhány lehetséges és elfo­gadhatónak tartott várost az előzetes megbeszélések lebo­nyolítására. A szóvivő sze­rint a főtitkár szerdára vir- radólag körülbelül 75 per­ces megbeszélést folytatott értől a témáról Goldberg, amerikai állandó ENSZ-meg- bízottal és a szokásos diplo­máciai csatornákon keresz­tül érintkezésben áll Ha­noival is. U Thant szombaton fel­hívta az Egyesült Államokat és a VDK-t, a lehető leg­gyorsabban egyezzenek meg az előzetes megbeszélések színhelyéről és kifejezte azt a reményét, hogy rövidesen sor kerülhet az első talál­kozna. A világszervezet főtitkára szombati nyilatkozatát kö­vetően azt is elmondta új­ságíróknak, hogy a VDK pá­rizsi képviselete vezetőjével Mai Van Bo-val folytatott megbeszélései alkalmával Párizst, Genfet, Rangoont éa Uj-Delhit emlegette az előze­tes megbeszélések lehetséges színhelyeként Hanoi Johnson beszédéről Hanoi (MTI): A Nhan Dán szerdai szá­mában kommentálja John­son honolului beszédét. Rá mutat hogy Johnson meg­félemlítésre törekszik. Ez a nyelvezet feltárja, milyen manőverek rejlenek a „kor- látozott bombázás” mögött ék így hátráltatja az első talál­kozót a VDK-val. A lap le­szögezi, hogy Phnom Penk és Varsó megfelelő helyek a* első érintkezésre. Ha am Egyesült Államok csökönyö­sen továbbra sem fogadja el e helyeket, rá hárul « teljes felelősség írja « lap.

Next

/
Thumbnails
Contents