Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-03 / 79. szám
PÓTOLNI „Pénzt hoznak" a folyók — a presztízsveszteséget Nyírbátori jelentés az iparfejlesztés küzdelmeiről Ha megyei tanácskozáson szóba kerül a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat, akkor a gondjait említik, s azt, hogy Szabolcs egyik legnagyobb fejlődés előtt álló üzeme. Dolgoznak Csepelnek, termékeit ismerik külföldön is. Uj vállalat, újak munkásai, fiatal a műszaki gárda. Tele ambícióval és fiatal a párt. szervezete is. Küzdenek a nehézségekkel. Igazán most Ölt gyárformát az üzem. Építkeznek. Hat-hét év bizony nem sok idő arra, hogy a „tegnap" még földmunkával foglalkozó emberekből munkás«* váljanak. Az ok: anyaghiány, széthúzás Nótin János a fiatal párttitkár is segédmunkásként került ide. A lakatos szakmában némi jártassága volt már. ö lett a darabolóknál a csoportvezető. Két éve titkár. — Volt, hogy hat lakatosnak is dolgoztam a keze alá — említi. Mégis adósok maradtak. Tavaly 20 ezer armatúra helyett csak 4 ezret tudtak gyártani. Bosszankodik is miatta. — Pedig nem számított, mikor kelünk és fekszünk. Kétszáz fénycsőarmatúrához hárman végeztük el a dara-' bolást Nemcsak az anyaghiány akadályozta a fontos export- termék elkészítését Ellentét volt a korábbi pártvezetőség, főleg a párttitkár és a gazdaságvezetők között. Nem sokat törődtek az emberekkel. Hiányzott a szervezett pártélet Leváltották a titkárt, s így választották meg helyébe Nótin Jánost a segédmunkást. — Mi tagadás, kisebbségi érzéssel ültem le tárgyalni a magas képzettségű mérnökökkel, technikusokkal. — mondja. De tanult, látták, hogy akar, szorgalmas, s miután elvégezte az öthónapos iskolát, a vezetőséggel hozzálátott a pártszervezet megerősítéséhez. Alig két év alatt tízen kérték felvételüket a pártba. Két tech- nikus, az igazgató és hét fizikai munkás. És újabbak jelentkeznek: Szabó Sándor és Somogyi István fizikai dolgozók. Vacsora, reggeli ~ az üzemben Mind fiatal, akkor lettek a párt tagjai, amikor a legválságosabb volt a vállalat helyzete. Ezek között volt Kovács János lakatos, a szerszámkészítő műhely csoport- vezetője. — Előtte nem tudták meg. oldani az itt dolgozó műve- ssetők az exportra • kerülő termékek minőségi gyártását. Emlékszem, akkoriban hetenként tíz órát sem volt otthon a családjánál — magyarázza a párttitkár. — Feleségem hordta be a vacsorát, de sokszor még másnap a reggelit is, hogy a gyártással ne legyen probléma — emlékezik Kovács János. Ilyen emberek kerültek a pártba. Egy másik fiatal technikus Kovács Lajos. Fontos munkát végez. A gyártáselőkészítésnél csoportvezető. Programozók, kooperátorck, diszpécserek dolgoznak a keze alatt Legalább 24 ember. — Uj termék a járműalkatrész. Sok gondot okoz Fél éve ismerkedünk vele. Külföldnek kell! ö elsősorban időben gondolkozik. Programozás szerint szükséges végezni a gyártást, hogy ne legyen fennakadás itt és Csepelen a -szereléseknél. Legnagyobb gond most mégis az adósság pótlása. A 16 ezer gyártásra nem került fénycsőarmatúra 10—11 millió termeléskiesést okozott a vállalatnak. Presztízsveszteség is ez. Külföldnek kellett. Most igyekeznek pótolni. Olyan gyártási ütemtervet készített a vállalat vezetősége, amelyben minden napra meghatározták a gyártandó mennyiséget. — Ennek segítése és ellenőrzése hárul most párt- szervezetünkre — mondja a párttitkár. — Minden fettételről gondoskodtunk. Elértük, hogy a napi 50 helyett már 9o készül. Ennek érdekében szót kellett érteni különösen a nőkkel, akiken múlik. így kezdték meg a tavalyi adósság törlesztését. Ez év augusztus végére elszállítják az utolsó tételeket is. Farkas Kálmán Valamikor kubikosok ezrei csináltak hasonlót. Ma! nyolc-tíz óriásgép homokdombokat hord arrább, egyengeti a talajt a Sóstóra vezető új út- és vasútépítkezésén, Hammel J. fefv. Sorsfordulók cselekvő szemtanúja BALOGH MIKLÓSNÁL, TISZALÖKÖN Tiszátok múltját kutattam, s a Márton Ferenc utca 26 számú házba kerültem. Nem különb a többitőL Takaros udvar, szép meszelt falak. Az udvar végében a ház őrzője, Bodri, tavaszi napfürdőt vesz. A kertben egy idős ember hajlong. Az idő rágta kerítést javítja. Érkezésünkkor leteszi a szerszámot és elibénk jön. Barátságosan üdvözöl, pedig nem ismeri jövetelem célját De ebben a házban ez a szokás. No, meg ide csak barátok és ismerősök jámaK. A*k meg gyakran nyomják le a kapu kilincsét. Úgy mondják; hogy azért is jönnek, mert itt meg lehet pihenni. így volt ez mindig Balogh Miklósék házatáján. Miklós bácsi 73 éves, Erzsi néni, a felesége sem sokkal fiatalabb. A szobában ülünK le beszélgetni. Elmondom, hogy TiSzalök felszabadulásáról szeretnék írni. Több hivatalban jártam, nevét mindenütt említették. A pártbizottságon Is úgy mondták, Balogh Miklóst keresse meg az elvtárs. ő sokat tud. S Balogh Miklós beszélni kezdett: — Cselédember volt az apám. Én is az lettem. A helybeli uraságok földjén utoljára báró Vay Miklósnál dolgoztam. Napszámba jártam, mint a többiek, hajnaltól késő éjszakáig. Fordulópontot az életemben 1915. március 21-e hozott. Behívót kézbesített a posta. — Az orosz frontra vezényeltek. Hamar fogságba estem. Sokat láttam és tapasztaltam a táborban. Láttam mindegy az, hogy magyar vagy orosz, a cselédember sorsa egyre megy. Barátokra tettem szert, s amikor 1917- ben a muzsikok, a munkások fegyvert fogtak az urak ellen, hozzájuk csatlakoztam. Vöröskatona lettem. Miközben beszél, eszembe jutnak egyik kortársának szavai: — Nem mérik pénzre az ember életét, de a fehérgárdisták szívesen fizettek volna annak, aki kézre keríti a vörösgárdisták futárját, Balogh Miklóst. — Fájt a búcsú, amikor 1921 júliusában haza kellelt jönni. Katonaruhában ültem fel a vonatra. A falumbeli állomáson már vártak. Többen. Rokonok és csendőrök. Testvéreim nagyon megijedtek, szinte meg sem mertek szólalni. — Nézd csak, jön a vörös madár, — mondotta a tizedes társainak. Az egyikük rendfokozatát jól megjegyeztem. Belémverte. Azután...? Képviselőválasztások alkalmával hetekig nem láttam a családomat. Pedig tudja, szép számmal voltunk. Hat gyereket nevelt fel a feleségem. Nagy szó volt ez kérem, egy olyan családnál, ahol a családfőt vörösnek tartották. Egyetlen állandó munkahelyem sem volt, egyik uraságból a másikba zavartak. Életünk a nincs le- lenség, a hajnaltól késő éjszakáig tartó robot, a kilátás- talanság volt. — Érthető volt az az öröm, amikor 1944 októberében felszabadult Tiszalök. A kislányom, az akkor tízesztendős Jolánka hozta a hírt: — Édesapám, bejöttek az oroszok. A Boros partnál találkoztam velük. Kenyeret meg lisztet osztogatnak, tessék jönni. Könnyek jelentek meg a szememben a hír hallatára, az öröm könnyei. Éreztem, eljött az idő, amikor a cselédből ember lesz. — Zdravsztvujtye, tovaris- csi! (Szervusztok, elvtársak!) ki kellene szedni Több figyelmet érdemlő lehetőség! A mind több és sürgetőbb építkezés rengeteg betont követel. Kavics, finom szemcsés homok kell hozzá. A megyei pártbizottság idei munkatervében nem egy kitétel: több figyelmet érdemelne a megyében található folyami köves hordalék hasznosítására. Folyami homok Özüra A Felső-Tisza értékes hordalékából amit ez idő szerint kigyűjtenek, csaknem a semmivel egyenlő. Inkább csak megállapítás van a hordalékhelyekről: Tiszabecsnél, Milotánál, Tiszakó- ródnál egyaránt található nagy mennyiségű kavics és homok. A Szamos térségében Csengéméi, Cégénydá- nyádnál, Kérsem.jénnél. Náb- rádnál található állandó hasznosítható hordalék. Mindebből csupán a Tisza vonulatában a milotai Uj Élet Tsz próbálkozik valamit „kicsipni”. Csengéméi tanácsi vállalat termel ki folyami homokot az ózdi kohászat részére öntési formák magkészítéséhez. Ezen kívül a csengeri Lenin és : 1 komlódtótfalui Két Vadas Testvér Tsz-ek „bányászatnak”. Mind ez a lehetőség kihasználásának nagyon csekély százalékát teszi ki. Ugyanakkor a megyei építkezésekhez, TÜZÉP-1 eraka- tokhoz más megyékből, főképp Nyékládházáról hozzák a kavicsot. Felvetődhet: milyen egyáltalán a megyénk folyői által hozott kőhordalék. Bol- dogulhatnak-é vele az építkezéseknél? Az eddigi, kezdetlegesnek tekinthető fel- használások szerint — igen. De mindjárt hozzá is kell tenni: pusztán emberi erővel, jószándékkal nem gazdaságos a kitermelés. Gépesítésre lenne szükség mind a kitermelésnél, mind a további kezelésnél. Versenyképes*- tenni Nem fér hozzá kétség: a kavics, folyami homok piaca, elhelyezése biztosított. S mind a TÜZÉP, mind az — Pozdravljaju tyebe, tovariscs! (Köszöntelek, elvtárs!) Otkuda tü znaesz pa russzki? (Honnan tudsz te oroszul?) — Elmondtam, hogy kint, náluk tanultam meg. Meg azt is, hogy vöröskatona voltam. A kapitány erre azt felelte, ezt meg kell ünnepelni. Kíséretének tagjaival együtt eljött hozzánk. Áthívtam a szomszédokat is. hadd legyen teljes az öröm. Az asszonyok, sütöttek, főztek. Hús, krumpli, kenyér került az asztalra. Először úgy Istenigazában valamennyien jóllaktunk. — Még aznap munkába álltam. A helyi szovjet parancsnokságra kerültem tolmácsnak. Jártam velük a községet, a határt. így közelebbről is megismerhettem, mily sokat is tettek értünk, ahhoz, hogy meginduljon a faluban az új élet. Egy kis pihenőt tart. Emlékeit rendezi. Én addig az abból az időből származó dokumentumokat, harci jelentéseket olvasom: — ... 1944. október 22-én estére a II. Ukrán Front lovasgépesített csoportjának előrevetett osztagai elfoglalták a Tiszán keresztül vezető átkelőhelyek legfontosabb posztjait. Dombrádot, Vencsellőt, Rakamazt, Tiszalököt. Aláírás: I. A. Plijev altábornagy. Egy másik írásos anyag arról szól, hogy október 20—28 között befejeződött a Tiszántúl felszabadításáért folytatott hadműveletek harmadik szakasza. Ezzel a szovjet harcosok teljesítették a parancsot, amely úgy szólt: tárnaépítő vállalatok, ktsz-ek szívesebben vennék, használnák a megyén belüli árut, mint a távolabbról hozottat. Különösen gazdaságos lenne ez — a kevesebb fuvarköltség miatt — a csengeri, fehérgyarmati, vásárosnamé- nyi, mátészalkai járások területein. Ehhez azonban arra van szükség, hogy mind az ár, mind a szabványminőség tekintetében verseny- képes legyen a megyében található kavics és folyami homok. E kedvező feltételek megteremtése esetén akár Nyíregyházáig is elkerülhetne a felső-tiszai és szamosi kőhodalék — mondják a TÜZÉP Vállalatnál. De nincs kizárva az ettől nagyobb perspektíva sem. S ha így van, mi lehet a megoldás? Nyilvánvaló, hogy a társulás, az összefogás látszik egészséges megoldásnak. Tsz-közi vállalkozás képes lenne megteremteni a kívánt feltételeket. Közda erővel megteremtődhet KE alapja a valóban nélkülözhetetlen gépesítésnek, szabványkövetelmény biztosításnak. tárolás, szállításnak. Hasznos tenne oz összefogás De elképzelhető adott tsz-eknek ipari, kereskedelmi vállalatokkal való koo- perálása is, annál az oknál fogva, hogy minden lehetőséget, értékes tartalékot fel kell kutatni, hasznosítani a helyi érdek és a népgazdaság szolgálatában. A cél érdekében megtalálhatják tennivalóikat a tsz-ek területi Követségei is. Közreműködésükkel aa. gíthetik a szervezést, koope- rálást; pénzügyi, közgazda- sági információt adhatnak. Folyóink „hozzák a pénzt”. Meg kell találni kiszedésének, hasznot hajtó kamatozásának a módját! A. B. Csengeri alma a Dunántúlon, északon Ötlet az eladhatatlan termés hasznosítására A többcsatornás értékesítési lehetőség új megoldásokra késztette a csengeri és a környéken lévő általános fogyasztási szövetkezeteket is. Már jó előre felmérték: az 1968-as termést hol és milyen módon tudják a legjobban eladni. Lényeges probléma megoldásához kezdtek ezzel hozzá, hiszen csupán Csengerben és a környező községekben évente 3—400 vagon alma teiem a háztáji kertekben. A belföldi forgalomba kerülő almát ebben az évben az ország különböző területén hozzák forgalomba. Kiváló kapcsolatot alakítottak ki az esztergomi tanáccsal, és kaptak is tőlük a városdás kifejlesztése Nyíregyháza irányában; az ellenség szolnoki és nyíregyházi ellencsapásainak felszámolása; Észak- Erdély és Tiszántúl felszabadításának befejezése; a Du- na-Tisza közi hadműveleti hídfő kiépítése. S Balogh Miklós visszaemlékezéseit így folytatja: — A fasiszta német csapatok visszavonulását barbár pusztítás követte. Felrobbantották a Tiszán hídjainkat, a vasútállomást, községünk két templomát, a római katolikust és a reformátust, elrabolták az élelmiszert ég vetőmagkészleteinket, állatainkat. — Nagy munka várt ránk. Eltüntetni a pusztulás nyomait az új élét útjából, a szovjet elvtársak mindenben segítettek, A, közigazgatás helyreállításában, a falu élelemmel való ellátásában. A további eseményekről nem szól, csak később megjegyzi: a ma történelmét már jól ismerik a fiatalok. Balogh Miklós 73 éves, de szívében még most is fiatal. Koráról csak ősz haja árulkodik. Napszítta barna a keze. Tenyerébe mély barázdákat szántott az élet. Hat gyermeke közül csak egy él, egy unokája van. Nyugdijával elégedett, 1200 forintot kap. Otthona szépen berendezett. Érdemes volt ezért élni, harcolni. A szoba asztalán kitüntetés. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elismerése, amelyet november 7-én adtak át Balogh Miklósnak. Dragos Gyula ban egy 14 vagonos pincét Ezt folyamatosan töltik fel, ezzel megoldják Eszlergom és a környék egész évi almaellátását. Mosonmagyaróváron 20—30 vagonos igényt mértek fel, s már meg is kötötték a szerződést. Miskolcon is béreltek pincét, s Miskolc-Tapolca ellátását is vállalták. Ilyen módon eddig csaknem az összes várható háztáji almatennést lekötötték. Gondoltak arra is, íogy sok olyan alma terem, amely még a belföldi piacon sem értékesíthető. Ezt fel akarják dolgozni. Cefrekádat építenek, s ebben a hatalmas betonmedencében tárolják a szesznek való gyümölcsöt. Tervük, hogy 1963 őszén a termelők minden al_ máját — bármilyen jó termés is lesz — folyamatosan és zavartalanul vehessék- át, és ezzel azonnal jelentkezzenek a piacokon, a lakosság jó ellátása érdekében. (b> Ij művelődési ház Nábrádou-Nincs benne állami támogatás: a nábrádiak fizették be adóban azt a 850 000 forintot, amiből most, — 14 évi takarékoskodás után — megépült az új művelődési ház a szamosháti községben. Az épület már áll. Májú* elsején nyitják meg ünnepélyesen. Az új művelődési ház 250 személyes nézőterén vendégszerepelhet a Déryné Színház is, klubszobáiban, könyvtártermében, büféjében kulturált szabad idő töltésre tartózkodhat a falu apraja-nagyja. Társadalmi munkával aa ünnepélyes megnyitásig parkosítják. padokkal látják el és nyári szórakozásra, sportolásra is alkalmassá teszik az új művelődési ház tágas kertjét.
