Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-13 / 87. szám
Önállóság és vadhajtások A fodrász ktsz két szocialista brigádja társadalmi munkával parkosítja a nyiregy- házi Béke teret , Hammel J fel». SZAKMUNKÁSKÉPZÉS Erdemes-e tanulni ? A kSaebndltbun egy termelőszövetkezeti elnöki tanácskozáson többször szóba került a tsz-ek önállósága. A* alaphang az volt, kellett és időszerű az a folyamat, ami az 1964. decemberi határozat után elindult és különösen felgyorsult a IX. kongresszus határozatainak valóra váltásával. A túlzott gazdasági kötöttségek és a gyámkodás megszüntetése mellett szólt az a tény is, hogy az utóbbi időben megerősödött — mondhatnánk úgy is felnőtt — « termelőszövetkezetek vezető gárdája. Mindezeken túl igen lényeges, hogy a szövetkezetbe tömörült parasztság szocialista tudata és a közös gazdálkodás iránti bizalma megnőtt. A tagság magáénak érzi a szövetkezetei: nemcsak vitázik, cselekszik is érte. Az önállóság gyakorlati megvalósulását segíti az áj szövetkezeti és földtörvény, illetve az egész új gazdaságirányítási rendszer. A meghatározó a kedvező hatás, mégis elhangzott néhány olyan megjegyzés, ami azt igazolja, hogy a szövetkezetek saját erejükből nem tudnak mindig egyenlő partnerei lenni a vállalatoknak. Érthetően, a vállalatok is a nagyobb nyereségre, a jobb eredmények elérésére törekszenek. Ahol az átvételi árak, vagy a kedvenné- nyek bizonyos határok között mozognak, ott • vállalatok többsége nyilván — saját érdekében — a legkevesebbet próbálja adni. A vállalatok egyetlen dologgal foglalkoznak, specialistái mesterségüknek, jogászuk aas és Így tovább. A terA munkásélet egyre sokoldalúbb változásához tartozik az üzemi étkeztetés is. A kollektív szerződés szinte követelményként állítja a vállalatok és intézmények vezetői elé. A szakszervezetek decemberben felmérést végeztek megyeszerte, s megállapították, hogy üzemi étkeztetés 21# helyen van. Ebből saját kezelésű konyha 91. A vizsgált időszakban 23 ezren vették igénybe a kedvezményes étkeztetést. Hol és hogyan étkeznek a dolgozók, ez a cél vezette őrjáratunkat. Bő választék Nyíregyházán, a MÁV üzemi konyhája az állomást'ő- nökség kezelésében van. Átlagosan napi 800 ebédet főznek. Innen étkezik a vasutasokon kívül a TITASZ 140 és a TEFU 60 dolgozója is. A konyháról talán annyit: gőzüstök, villanyreasck, villanysütők, univerzális konyhagépek állnak Kristóf Bertalanná főszakács rendelkezésére. Itt jártunkkor a napi menü: csonti eves, sertésnyelv tejfelesen galuskával, illetve csontleves, székelykáposzta sertéshússal. A dolgozók mindezért 4^0-et fizetnek. Választékos m étrendjük. Az étkezők igényei alapján áll össze. Török Antal konyhafőnök szerint, amióta bevezették a kettő-három féle választékos étkeztetést, elégedettséget tapasztalni. Bár zöldfélékből (pld. spenót) nem teljes az ellátás, tapasztalni lehet, hogy a termelők egyre inkább jelentkeznek áruféleségeikkel. Véleménye szerint a primőráruk felhozatala, kedvező árváltozásai lehetővé teszik majd, hogy májusban az üzemi étkeztetésnél figyelembe vegyék. .Tisztaság és rend a konzervgyári étkezdében. Az asztalokon paradicsomleves, rántott csirke (20 dkg) tört burgonyával és vegyes savamelószö vetkezet vezetősége — sok esetben ez csak az elnök — tíz-tizenöt vállalattal tárgyal, nem is lehet szakértője mindennek. Egy példa: a tejipari vállalat a harmadik személynek továbbadott tejért literenként 20—32 fillért fizethet. Ha belenyugszik a tsz, ő a 20 fillért adja. Ahol erős a szövetkezet, harcos az elnöke, mint Gacsályban, ott 29 fillért „kényszerítettek” ki a tejipartól. A másik példa: a vállalatok nagyrésze előzetes megállapodásokat köt. A járatlanabb szövetkezeti elnökök ezt készpénznek veszik, sokszor be is tervezik, de a vállalat, — ha neki úgy jobb — ezt a megállapodást utólag felmondja. Történt ilyen például a napraforgó szerződésénél. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a Borsod megyei AUatforgalmi Vállalattal a balsai tsz olyan üzletet tudott kötni, amire a Szabolcs megyei nem volt hajlandó. Miért ; ez a különbség? Az AGROKER a műtrágyát nem raktározza, így arra kényszerülnek a szövetkezetek, hogy a felhasználás előtt hosszú hónapokkal raktározzák a műtrágyát Eddig rendben is volna a dolog, különösen olyan helyen ahol erre van lehetőség, de azt sérelmezik, hogy nem a fel- használáskor, hanem kiszállításkor kell fizetni. A vállalat helyett raktározzák és még előbb kell fizetni, mint ahogy műtrágyára szükségük van. Valahogy az egyik elnök úgy fogalmazta meg: nekik a szerződéssel kapcsolatban annyi önállóságuk van, hogy aláírják-e, vagy sem. A Yarr Margit "Tóth Hona Miló Jánosné a íapkaüaem- ből és Beszterci Mihályné adminisztrátor a munkaügyről ebédel együtt Régi jó ismerősök, mindig együtt vannak. Az étkeztetést dicsérik. „öt forintért rántott csirke, — mondja Milóné — bizonyítja a rólunk való gondoskodást Tegnap például csirkeraguleves és diósmetélt volt az ebéd”. Megkérdeztük választékos-e az étrend, egyértelmű volt a feleletük: igen! ízben és mennyiségben otthon sem tudunk többet adni. Bár átlagban 700—800 ebédet főzünk, — mondja Vészeli Pálné konyhafőnök — az ételek minőségével és mennyiségével elégedettek a dolgozók. S arra vigyázunk, hogy a bizalommal vissza ne éljünk. Néhány panasz Az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat 16-os számú egysége az Irodaházban található. Átlagosan napi 1500— 1600 ebédet főznek. Étkeztetésüket 85—90 vállalat veszi igénybe. Részben úgy, hogy elszállítja, részben, hogy dolgozói az étteremben elfogyasztják. Meghatározott normatíva alapján dolgoznak. Látogatásunkkor a napi menü: gyümölcsleves, serpe- nyős sertésoldalas és vegyes savanyúság. A választék? Tanulságok — Ünnepek előtt vagyunk, s ilyenkor nagy az ingadozás a napi létszámot illetően. Ezért csak egy fogást adunk. — válaszol Tímár István üzletvezető. Egyébként a szombati napokon is egyféle ebédet főzünk. A hét többi napján törekszünk a kétféle választékra. Ami a minőséget és mennyiséget illeti, az étkeztető vállalatok dolgolegtöbb vállalat továbbra is kész formulákkal jelentkezik. Nagyon megnőtt a bürokrácia. Például a fedezet- igazolás is most már több napos munka lett a banknál. Sokkal több ügyintézőt kell utaztatgatni, mint korábban. Többen sérelmezték. különösen a gyenge termelő- szövetkezetek küldöttei, hogy óriási rendelettömeg árasztotta el a szövetkezeteket. A tanácsok szakigazgatási szervei a tsz-önálló- ság hangoztatásával hirtelen odadobták a gyeplőt. Nem parancsolgatást, de segítséget többet várnak az eddiginél. Természetesen nemcsak a tanácstól, hanem a szövetségtől, a banktól és a vállalatoktól is. Elhangzott olyan észrevétel is, hogy nagy szerepet játszik a kapcsolatokban a korábban kialakult személyi ismerettség. A jobb lehetőségeket a régi kapcsolattal rendelkező erősebb tsz-eknek ajánlják eleve a vállalatok. A nagyobb biztonság érdekében talán itt is van valami igazuk a vállalatoknak. Minőségi vetőmagot, vagy exportárut nyilván szívesebben termeltetnek egy erős, biztos partnerrel. De hogyan jussanak akitor ezekhez az előnyökhöz a gyengébb szövetkezetek? összegezve: alapvetően a nagyobb önállóság minden szövetkezetnek sokkal több jót hozott, mint hátrányt. Minden illetékesnek figyelemmel kell kísérni a megjelent és megjelenő rendeletek, vállalati intézkedések hatását, így menet közben a kis vadhajtások kölcsönösen lenyesegethetők. Csikós Balázs Vállalati lae-uda bandukoltam a társadalmi életben. Hirtelen egy ormótlan alak toppant elém. — Kicsoda maga? — kérdeztem. — Én a Vállalati és Közéleti Nyelv vagyok! — dörögte faragatlanul. Arcán ragyafoltok, a füle koszos, körmei hosszúra nőttek. Átható szag terjengett körülötte. — De hiszen maga romlott! — ráncoltam homlokain. — Viszont be vagyok ütemezve — »ont vállat az alak. — No és maga kicsoda? Tudom, hogy vannak hiányosságaim, nem vagyok maradéktalan. Szókincsem illetőleg szűk a keresztmetszetem, abból nincsenek elfekvő készleteim. Ezek csak hiánycikként állnak rendelkezésemre. — Jajj, állnak rendelke zésemre... — Egyfelől mindegy, másfelől úgyszintén. A szép és Egyre több termelőszövetkezeti tag végzi el a szakmunkásképző iskolát. Sokan viszont úgy látják, hogy megszerezték a bizonyítványt és a statisztikai hivatalt segítik egy új adathoz: ennyi meg ennyi szakmunkása van már a mezőgazdaságnak. Pedig nem mindegy, hogy tanulmányaik befejezése után milyen munkaterületre küldik dolgozni az új szakembereket. A tiszalöki járásban az elmúlt év elején a járási pártbizottság határozta el, hogy új továbbtanulási lehetőségeket teremt, s ellenőrzi, hogy a végzett szakmunkások ott dolgoznak-e, ahová képesítésük szól. Egy év múlt el - azóta, amikor felkerestük a járás egyik legtöbb szakmunkást foglalkoztató termelőszövetkezetét, a tiszalöki Kossuthot Még korántsem a legjobb a szakmunkások és a nem szakmunkások számszerű megoszlása, mindenesetre egyre kedvezőbb a kép. A termelőszövetkezetnek 312 tagja van, ebből 106 nyugdíjas. A 206 aktív tsz-tag közül jelenleg csupán 22-en rendelkeznek szakmunkás- bizonyítvánnyal. A szakmunkásképzést nemrégen, mindössze két évvel ezelőtt, 1966-ban kezdték meg. A továbbtanulók, 16 felnőtt dolgozó, valamennyien levelező esti oktatásban tanultak. Közülük 3 állattenyésztő, 11 növény- termesztő, 1 traktoros és nyelvféleség helyes vállalati, Icözéleti nyelv mostanság hiánycikként jelentkezik. — Nem hiánycikk, hanem hiányzó cikk! Ami pedig hiányzik, az nem jelentkezhet. — Elvben, kérem. De gyakorlatilag a megoldatlan problémák is jelentkeznek, pedig hát ugye, ami megoldatlan!, az nincs, és ami nincs, az nem is jelentkezhet. És mégis jelentkezik Ez, ami az én romlottságomat jelenti. — Mi az megint, hogy „jelenti”? — Micsoda okvetlenkedés! Manapság már nem azt mondják: a kutya ugat, hanem azt, hogy ez a ricsaj a kutya csaholását jelenti. — Azt mondják — szólaltam meg töprengve —, maga valamikor épkézláb volt. — Hát... ez egy bonyolult probléma. Csupán egy problémás kérdést: azt tudja, milyen sokan tűzték ki célul. hogy idegen nyelveket sajátítanak el. Hát ki ér rá. 1 dohányos került ki. Szaktudásukat valamennyien ott, azon a területen kamatoztatták, amelynek tudnivalóit a két év során elsajátították. Kivételt csupán egyetlen tsz-tag jelent Ugyancsak 1966-ban kéz dődött meg egy öntözési tanfolyam Sóstón, ahol a íiszalökieket négyen képviselték. Az itt végzett szakmunkások azóta állandóan az öntözéssel foglalkoznak. Mi különbözteti meg a szakmunkást a nem szakmunkástól? Találóan felelt erre az egyik szakmunkás: „Ha nem lenne becsülete, tekintélye a szakmunkáspapírnak és a tudásnak, akkor' ugyan miért tanulnának egyre többen?” A tiszalöki termelőszövetkezet új szakmunkásai 5 százalékos jóváírást kapnak minden egyes megkeresett munkaegységre. Az anyagi ösztönzésnek es a módja előnyös mindkét fél részére. Ugyanakkor ösztönöz, hogy mások is szakmunkásvizsgát tegyenek. Most mégis azt kérdezik a tiszalökiek, mi lesz azzal a 18 fiatallal, akik most szeretnék letenni a szakmunkásvizsgát? Valameny- nyien a gyümölcskertészetben dolgoznak, s ez lenne választott szakmájuk is. Iskolába ugyan nem járnak, de képzésükről gondoskodott a termelőszövetkezet, a tsz főkertésze lett az oktatójuk. Egy gondjuk „van csupán, s ezt kérdezi az itt magyarul tanulni? És ne felejtse el, hogy ez a mai vállalati nyelvféleség már diadalmaskodott. Azért ne aggódjon, én perspektívákban gondolkodom,, és tudom, hogy jövőm lehatárolt, elmúlásomra a megfelelő időben sor kerül. — Borzalom... elmúlásra sor kerül? — Naponta olvashatja, hogy „a megboldogult temetésére szerdán kerül sor.“ — Mintha ez már régen be lett volna ütemezve, mintha mindenki ezt várta volna... — Jól van, öreg fiú, maga fejlődőképes. ügy tűnik, nem hiába tárgyalunk itten, ezen keresztül kezd enge- met megérteni. — Ezen keresztül... — Csák hátrább a mutatókkal, öreg fiú. Elvégre én, aki valaha dolgozó nő voltam, most már női dolgozó vagyok. — Még ez is? — szóltam, és faképnél hagytam. És eltökéltem: kialakítom harcomat azért, hogy ennek a rémségnek felszámolását biztosítsam. Segítséa' ' H. i. oktató és a .tanuló egyaránt: elismerik-e ezt az oktatási formát? Kapnak-e ezek után szakmunkás-bizonyítványt ? Az igazat megvallva mü- , ködik az országban néhány -zakmunkásképző iskola A gyümölcskertészeknek például Tarcalon. , Az is igaz, hogy a 18 tiszalöki. fiatal ' elküldte jelentkezési kérvényét még az elmúlt év végén. csakhogy hely hiányára hivatkozva visszajött valamennyi üké. így és ezért kényszerültek vállalni az oktatás, a továbbtanulás eme „háztáji”, formáját. S valahányszor szóba kerül, mindig ugyanazt a kérdést tesjják fgl: vajon uera hiába tanulunk-e* Szeretnénk azt válaszolni, hogy nem lesz hiába való erőfeszítés. De a választ az illetékeseknek kell megadni. Horváth S. János Országos jelentőségű kísérlet naltáptoblettai gyártanak Kisvárban A Szabolcs megyei Gabo_ nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat malmaiban és keverő üzemeiben évente mintegy száz vagon olyan teljes tápértékű melléktermék (ocsu, konkoly, bükköny, takarmánykeverék stb.) keletkezik, amelyet eredeti rendeltetésére hasznosítani nem lehet. Ez adta az ötletet a hasznos kísérletre. A vállalat ezeket dúsítva hasznosítsa és haltápnak dolgozza fel. E célból a kisvárdai új takarmánykeverő üzemben megkezdték a préselt hal- táptabletták készítését, melynek lényege az. hogy a vízbe juttatva megtartja ' a formáját, s a halak értékes takarmányhoz jutnak koncentráltan. A haitáptab- lettákba vitaminokat és antibiotikumokat kevernek, s ezekkel növelik tápértékét. Az új nagy tápértékű és az országban csak Szabolcsban előállított haltápot kizárólag a megye halászattal foglalkozó termelőszövetkezetei részére gyártják. A napokban mutatták be az új haltápot a tsz-ek vezetőinek, szakembereknek, akik örömmel fogadták, s a megye halászattal . foglalkozó közös gazdaságaiból máris sok megrendelés érkezett a vállalathoz. A haltáptabletta gyártását megkezdték, s az első öt vagonnyi mennyiséget hamarosan kiszállítják n termelőszövetkezeteknek ■1 ■11 1 ■ —■ '■ Öt forintért rántott csirke 90 Őrjáraton az üzemi konyhákban zóiiől itt jogos panaszok is elhangzanak. Őrjáratunk során három üzemi konyhát kerestünk fel. Kettőt olyant, amely saját kezelésben van, egyet pedig olyant, amelyik vendéglátó tevékenységet folytató vállalathoz tartozik. Nagy különbségét tapasztaltunk. Amig például a konzervgyáriak 6,50 forintos nyersanyagnormával dolgoznak, (20 dkg csirkét adnak), addig a 16. számú üzemegység 5,44 forintos anyagnormával (15 dkg csirkét adnak.) Persze ez nem jelentheti, hogy kalóriaszegény legyen az étel és a választék se legyen megfelelő. A tapasztalatok bizonyítják: nem ártana más üzemi konyháknak jó példákért a szomszédba menni. Dragos Gyula
