Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-12 / 86. szám
Az ibrányi viták .ttpHBi „megkeveredtek" a bérezési formák Ibrány- bán, amikor a Rákóczi négy Isis tsz egyesüléséből létrejött A Dózsában, a Petőfiben, a Békében munkaegységre dolgoztak a tagok, de rnás-má* prémiumfeltételekkel. A Hunyadiban a részes művelés volt a jellemző. Akkor az egyszerűség kedvéért — sokan meghintik már azóta — úgy döntöttek, hogy dolgozzék mindenki részes művelésben. (Ügy vezető: «Pedig elviszi á <akarmánybázist") Már az el?o évben sokat vitatkoztak rajta, hogy nincs ez így jól. Tavaly ismét felvetették. Akkor megígérték egymásnak, hogy megszüntetik elvben az esztendőben. Sor került tehát rá. De bem ment könnyen. S hogy miért, annak története van. Még tovább bonyolította az amúgy is kusza állapotokat, hogy a termelőszövetkezetnek 119 alkalmazottja Is volt. Olyan furcsa helyzet állt elő, hogy például ugyanazon aa állattenyésztő beosztáson dolgozott két ember, egy tag és egy alkalmazott. A* alkalmazott minden tizedikén felvette a maga nem kiesi, 2009—2500 forintos fizetését. A vele azonos munkát végző tag pedig nézhette azt « néhány forintot, ami előlegként * borítékjában volt Mindenki belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Év «lején legelőször az alkalmazottak kérdését rendezték. Ezt is parázs Vita előzte meg. Sokan azt mondták, ha felszólítják Őket, hogy Mp jenek be tagnak, elmegy valamennyi. Nem így történt A termelőszövetkezet felvirágzásában bízva, a !ttt-ből 112-t» beléptek, arak hét ember ment et Ez a száztizenkettő azonban lelkes propagandistája lett a részes művelés meg- gzüntetésánek. Igazuk Volt: mtmkaegységenként 7,30 fil- Mtftl kevesebb járt most 4 tagság becsülete Ki jár jobbanf Az igazság már nekik is, ha megmarad a részes művelés. De nemcsak ők hevesked- tek a részes művelés megszüntetése mellett a brigádgyűléseken. Az északi, úgynevezett 1. számú üzemegységben — a volt Dózsa és Petőfi Tsz-ek helyén — mindenki amellett volt, hogy szűnjön meg, a munkát fizessék, ne az időjárás adta szerencsét Nem így a 2-es üzemegységben. Ez a volt Hunyadi és Béke ‘Tsz területe, tagsága. Az 1. számú brigád tagjainak 85 százaléka itt is mellette volt. De a 2. számú brigád. Kormány Ferenc 230 főnyi nem is kicsi munkacsapata ellenállt Érdemes megfigyelni érveiket. “ Az elmúlt gazdasági évben — így vitatkoztak — a mi munkanapunk, amit Végigdolgoztunk, megért 100—150 forintot te. Ha osztoztunk volna az északiakkal, akiknek a területét elöntötte a talajvíz, jóval kevesebb jutott volna ennék Itt Csípték nyakori a nagy vitában az ibrányi igazságot. Kormány Ferenc brigádjának ezeket mondták: — Amire hivatkoztok, az éppen berniünket igazok Az északiaknak valóban elöntötte 600 holdját á belvíz. Emiatt is lettünk mérleghiányosak. De ti igazságosnak tartjátok, hogy azoknak, akik ugyanolyan szorgalmasan dolgoztak, mint ti, csak a belvíz miatt jóval kisebb lett a keresete, mert hiszen a jóformán semmiből vehették ki a részüket? Akkor mi a jelentősége a közösnek? Arról se feledkezzetek még, hogy a nagy „közös", a nép állama, kétmillióval segített meg bennünket, éppen a belvíz miatt. Ha á nagy közös tudja segíteni a gyengébbet, mert így erkölcsös, ml a mi sokkal kisebb közösségünkben ne tudnánk megtalálni a jövedelem egyedüli igazságos, munka utáni elosztásának módját? És mit szólnátok ahhoz, ha egy évben á ti magasabb területeiteket kiszárítaná az aszály és a mélyebben fekvő északiaknál lenne jó a termés, jövedelmezőbb a részes művelés, a ti rovásotokra. Az okos szavak máris megtették a hatásukat. De azért még vannak vitatkozók. Gerák József, a termelőszövetkezet elnöke azt mondja erre: „Mária leszavaznák őket* ha arra kerülne sor. De még igyekszünk meggyőző szóval, emberi beszéddel az értelmükre hatni, hogy a szavazásig ők is belássák, ml az igazság Ibrányban, ne pedig „le- szavaztassanak”. — Mert — fejezi be az elnök és talán ez a leghat- hatósabb érv — valameny- nyien felelősnek érezzük magunkat a kapott kétmilliós állami támogatás hatékonyságáért, igazságos elosztásáért Gesztelyi Nagy Zoltán Egy felmérés tanulságai MOST AZ IPARON A SOR! ÖSSZEFOG A TSZ ÉS AZ FMSZ Konzervüzemet létesítenek Nábrádon Jő adottsága van a n ábrád: Békeharcos Tsz-nek kertészkedésre, gyümölcsöse ugyancsak Jól kezelt, bőven termő. Az érések idején azonban gyakori probléma volt eddig az összes termékek frissen szállítása, értékesítése: nincs a községnek vasútállomása. A tsz keresni kezdte a kiutat: alkalmas partnert találni, akinek közreműködésével biztonságosan értékesítheti összes áruját Meg is találta: a fehérgyarmati fensz hajlandó kooperálni. A tsz által termelt kertészeti és gyümölcsáruk frissen ne*» értékesíthető mennyiségére savanyító és kon serválóüzemet létesítenek. Savanyítanak uborkát, zöldpaprikát, paradicsomot, káposztát, csöves babot; többek között befőznek almát, körtét, meggyet, szilvát, málnát Az üzemet, mintegy 3 millió forint beruházással N ábrád és Fehérgyarmat között — a tsz- nek kedvező helyen — építik meg kétlépcsős kivitele- ■» - • ífleSucn. A se van yftórészleg, melynek építéséhez valószínűleg már ebben az évben hozzákezdenek, jövőre üzemelni is fog; a konzerváló részleg 1970-ben készül el és látnak benne munkához. Az üzem teljes kapacitása Időszakában mintegy 100—120 embernek ad rendszeres foglalkozást, keresetet A dolgozók zöme a tsz tagságából kerül kt Piacról az fensz gondoskodik, amelynek nem kevesebb, mint 15 községe van 24 ezer lakossal. S hogy az alapárukészlet folyamatos legyen, az fmsz is ad hozzá a környék háztáji gazdaságaiból felvásárolt termékekből. így helyet kap az árulistán a piacon gyakran hiánycikként szerepelő szilvalekvár. Készítenek és saját védjegyű címkével hoznak forgalomba különböző üdítő italokat, „Szatmár gyöngye" névvel sajátos eljárással főzött, különleges camatú finom almapálinkát. Ha az igény úgy kívánja, nem zárják ki más tsz-ek vagy vállalatok társulását sem. (ab) A helyi árualapok bővítése, a lakosság jobb ellátása érdekében határozatot hozott a megyei tanács vb. Ennek alapján megtörtént az első, sokoldalú és mélyreható piacku'atás a megyében: mire is van szüksége a lakosságnak? A megyei tanács kereskedelmi osztálya felkérte az összes kis és nagykereskedelmi vállalatot, földmű vesszővé tkezeteket, közöljék azokat a hiányzó, de a lakosság által keresett cikkeket, amelyek megtermelésére helyben lehetőség van, de eddig nem gyártottak. Valamennyi nagy és kiskereskedelmi vállalat, s a 45 fmsz-ből 30 küldte be írásban: mt az amit keresnek, de nem’ lehe* kapni az üzletekben Ezek között tízezres tételekben szerepel a cirokseprű, nem lehet kapni fakanalat, palacsintasütőket, gyúródeszkát, vesszőből készült gazdasági kosarakat. Rendeléssel jelentkezett a FÜSZÉRT. a TÜZÉP-nek szüksége lenne ajtókra, ablakokra. náflpallókra, betoncsövekre, kútgyűrűkre, falburkoló csempékre, olyan cikkekre, amelyek gyártását helyi erőforrásból a termelő üzemek meg tudnák oldani. Sok a panasz, hogy nem lehet kapni rendszeresen szifonpatront Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat javasolta, hogy patrontöltó állomást létesítsenek Nyíregyházán. Ez ügyben tárgyalnak a szikvizüzemmel. A Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat rendelne 200 tonna sodrony és bognárszeget 2 ezer darab mosdóállványt 500 álló ruhafogast, 4000 darab gyúródeszkát, összesen 12 olyán jelenleg nem kapható cikket, amelyek termelése megyén belül is biztosítható. Nem ritka a panasz: kevés a választék női cipőkből, nem kapható bébiti - pegő. A Kelet-magyarországi • Cipőnagykereskedelmi Vállalat a *anács kérésére közötte: 50 ezer pár női körömcipőre, 40 ezer pár leányka félcipőre és '10 ezer pár bébitipegöre lenne szüksége. Ezek hiányoznak. Még a Nyíregyházi Centrum Áruház is rendelne munkaköpenyeket, csizmanadrágo kát. sínadrágokat, gyermeköltönyöket. A falvak lakói és a városiak is bútorokat kérnek, gyerekasztalokat, előszobafalaka*, szekértengelyeket, ekevasat. Nem lehet kapni vízvezetékszerelési cikkeket, zárakat, ablak és ajtópántokat. fűrészporos és olajtüzelésű, valamint hordozható cserépká'vhákat. asztalosfűrészt, gáztűzhelyeket, amelyet készíthetnének a jobban felszerelt vasipari ktsz-ek, a VAGÉP és más helyiipari vá lalatok. Megtörtént az első alapos piacfelmérés Most az a fontos, hogy megállapítsák: try az, amit ezekből a megyében gyártani lehet, hegy a lakosság igényeit kielégítsék. Bár az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságot adott az üzemeknek és a vállalatoknak, fontos. hogy a termelő és értékesítő vállalatok keressék a kapcsola*ot. Ezt kívánja elősegíteni a megyei tanács vb. a határozatával. Most az Ipari osztályon a sor, hogy a vállalatok és ktsz-ek ve zetőii arra inspirálják hogy a lakosság jobb ellátása érdekében megtalálják a módját e cikkek gyártásának. Ennek érdekében az ipari osztály még ebben a hónapban megbeszélésre hívja össze az üzemek, vállalatok veze'5'f. a KISZÖV és a KTOSZ megbízottait. Most az ipari üzemeken, ktsz-eken, a gyártó cégeken a sor, hogy a hiányzó cikkeket megtermeljék. Fon‘os, hogy a kereskedelmi szervek folyamatosan kísérjék figyelemmel a piac igényeit, S idejében rendeljék is meg a keresett cikkeket, S hogy ezt az igényt elsőrendű feladatként kezeljék, a termelő üzemek. Farkas Kálmán Mi van a szatyorban ? Beszélgetés háziasszonyokkal a nyíregyházi piacon Április 18, szerda. Szoká- »« piaci kép az ünnepek előtt. Szinte utcát képez a vásárlók sokasága. Alku folyik a javából. Találomra kiválasztok néhány háziasz- szonyt. Szokványos riporteri kérdés: — Mi van a szatyorban, hogy van megelégedve a felhozatallal és az árakkal? Nem győzöm papírra vetni a dicsérő és bíráló szavakat, — mert mind a kettő bőven akad. PRIMŐR ÉS ÁRAZÁSA Hegedűs Károlyné és Kovács Annamária már túl van a bevásárlás nehezén. A szatyorban csirke, zöldség, torma, és tojás. Mint elmondták, most már csak primőrt, retket szeretnének venni. A Nyírségi Termelőszövetkezetek Értékesítési Vállalkozása standjánál állunk meg. — Mennyi a retek csomója? . —- 2 forint 56. —. Elég drága. B okrosán, egyenletesen, szépen fejlődik a vetés a császárszállási határban. Kenyérnek való. O) Mő óta az. Elvetik a magot, kikel, beérik, learatják, elcsépelik, s ropogós héjú cipót sütnek belőle. Ennyi az egész. Ennyi lenne? Olvastam statisztikákat, s ezek a búzatermés átlagának egyenletes növekedését mutatták. A statisztika csak számokat közölt A szántó, vető termésátlagot növelő ember már többet tud mondani, A császárszállási DJ Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke például azt Tavaly 15 mázsás átlagtermést takarítottak be beosztása búzából, Idén már 18 mázsát szeretnének. Szeretnének? Az óhajtásban vajon mennyi szerepet kap a véletlen és mennyit az ember. Zöldellő > Az elnök egyetemi adjunktus. (Külön történet, miként lett fóagronómus, majd elnök.) Most szakelőadásnak Is beillő magyarázatot ad a talajelőkészítésről, a vetési módszerről, a tőszámról. A módszer figyelemre méltó. Hatszáz holdon — ennyi búzát vetettek a császár- szállásiak — a vetést nem lehet az egyik napról a másikra befejezni. Ezért a korábban vetett mag a jó időben biztosabban fogan, hamarabb kel ki, s S tő szám vesztesét' kicsi. Későbbi vetéseknél, hogy az időjárás zordabbá válik, las- súbbodik a kelés, növekszik a meg nem fogant magoknak a száma. Káért a császárszállásiak a holdan- kénti magkiszórást 150 kilogrammal kezdik, és 210- nél fejezik be. Egyszerű dolog, Már-már dicsérném az elnököt, amikor nevetve kijelenti: „Nem mi vagyunk az elsők, akik ezt a módszert alkalmazzák. Mi a nagykál- lói Zöld Mező Tsz-tői vettük át. És nem restellem bevallani, hogy igen sokszor egyszerű emberektől, tapasztalt gazdálkodóktól az egyetemi adjunktus te tanulhat" Zőldell a vetés a császárszállási határban. Dús, egyenletesen tömött sorokat fodroz a tavaszi szél. A hullámzó tenger magvetőinek gazdag aratást ígér. Seres Brad — Látja, — mondja felém fordulva Hegedusné —. örvendetes, hogy van már pri- i mór, Csak Az ára még elég magas. Beszélgetésünknél jelen van a stand vezetője Trifo- nóv Miklósné is. Amikor megkérdem, hogy mi a véleménye az elhangzott megjegyzésről, meglepő a válasza. — Tudja, tegnap (április 9-én) is 2,50-ért adtam csomóját ma nem volt időm a leárazáshoz, de nyugodtan megírhatja, hogy holnap már két forintért adjuk csomóját (Április 11-én kimentem és meggyőződtem valóban két forintért árulta.) Mindehhez Trifonovné hozzátette, hogy ezen a napon forgalomba hoztak kétezer fej salátát, száz csomó zöldhagymát 50 kiló sóskát, egy mázsa tyúkot (ára: 22 forint), és 30 kiló kakast (ára: 20 forint.) Sajnálatos, hogy a primőrök felhozatala mellett az árak következetes kialakításáról megfeledkeznek. HOL ÉRDEMES VENNI? A húsvéti ünnepek bevásárlási listáján szerepel a cékla is. Gabulya Mihályné: — Szinte hihetetlen, a céklát kilónként 4—5 forintért adják. Nem beszélve a káposztáról, amelyért 8—10 forintot is elkérnek. A káposzta általában 2—3 kilós, s egy kis háromtagú család, ha vásárolni akar, kénytelen 30 forintot is kifizetni érte. Erdélyi János szatyor jóban két kilogramm sertésoldalas, egy üveg ecet és négy kiló cékla volt. ö maga sem dicsérte az őstermelőket, de a fiatalasszony figyelmét felhívta: inkább a zöldségboltokat keresse fel. ö a , négy kiló céklát ott 9 forintért vásárolta. A káposzta kilóját is 6 forintért adják Paullk Istvánnéval és a 13 éves Marikával a baromfipiacon találkoztunk. A kislány kezében egy pár tyúk, az anyuka szatyor jóban 50 tojás és egy sonka. A fiatalasszony a tojás árává! elégedett volt, párja 2,50, de a tyúknak becézett baromfi párját 160 forintért vette. S még nem is volt miben válogatni. MEGSZÍVLELENDŐ MEGJEGYZÉS Márkus Sándomé is a baromfifelhozatalra panaszkodott Pulykát libát, kacsát, szinte alig láttak. A fiatal- asszony véleménye szerint olcsóbb a vágott baromfi é* inkább az ABC-áruházbaa vásárolja meg. Kovács Imrénével, a Nyíregyházi Tejipari Vállalat standja előtt találkozom. (Ez volt az első alkalom, hogy a vállalat megjelent és tejet vajat juhtúrót tejfölt előrecsomagolva pontos árjegyzékkel elhelyezve forgalomba hozott) A fiatalasz- szony meg is jegyezte, hogy példát lehetne venni más állami és szövetkezeti vállalatoknak erről a kezdeményezésről. A tsz-ek elmaradtak, s az őstermelők árai előtt szabad volt az út A húsvéti ünnepek előtt jobb ellátásra gondoltunk. Hiányzanak az átjelző cédulák is, pedig ezeknek jelentősége van. Igaz, hogy igen sok termékből. — primőrből is — bőséges a felhozatal. De az is igaz, hogy az árakkal nincs minden rendben. Érdemes volna az Illetékeseknek megszívlelni. Főképp úgy, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem nagyobb áruválasztékkal, következetesebb ár- kalkulációval jelentkezzék. Draffos Gynte
