Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-10 / 84. szám
Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol K1SVARDAI KIÁLLÍTÁS Hogyan foglalkoztathatják a csökkent munkaképességűeket ? ! Nagy sikere volt Kisvárdán Pál Gyula festőművész kiállításának. Foto: Vincze Péter Tanulság a kereskedelemnek A Wp^A+ww megjelent cikkek nyomán több olvasónk érdeklődött, t* kérte, közöljük pontosan, milyen rendeletek foglalkoznak a csökkent munkaképességű dolgozók védelmével. RÍ. bóczi Páltól, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa TB elnökét« kértünk tájékoztatást A következőket mondta élt „A csökkent munkaképe»- ségű dolgozók védelmére hozott 2014-ee Korm. sz. rendelet és annak végrehajtása tárgyában kiadott 1/1967. Mű. ML—Eö. M.—PM együttes rendelet*, az ezzel egy- időben kiadott 9/1967. S20T- szabályzat a 33/1963-aa Korm. az. rendelet továbbfejlesztése, amely egybeesett a gazdasági mechanizmus bevezetésének időpontjával, 1968. január elsejével. A csökkent munkaképességű dolgozók érdekeit védő rendelet jó végrehajtása során megoldhatóvá válnak az e területen jelentkező Távirat két problémáink. A január elsejével életbe lépett rendeletnek két fő témája van. Egyrészt, hogy a baleset, vagy foglalkozási és természetes megbetegedés következtében a dolgozó 36 vagy 50 százalékban vesztette el munkaképességét, rehabili. tálni kell, vagyis számára megfelelő munkakört kell biztosítani, ahol gyógyulását elősegítjük, vagy egészségének további romlását megakadályozzuk. Olyan munkakört kell biztosítani, ahol újra teljes értékű tagja lesz társadalmunknak. Másrészt, hogy népgazdaságunknak mint munkaerő forrással is számolnia kell a csökkent képességű dolgozókkal, meg. felelő munkahelyeken. E kettős cél elérése vállalataink és tanácsi szerveink körültekintő, jó munkájának eredménye lehet. Szakszervezeti szerveinknek segíteniük kell mindenütt el_ lenőrzéssel, kezdeményezéssel, a dolgozók felvilágosításával és érdekvédelmével. nap múlva Az elmúlt év végén levélben fordultam a szerkesztőséghez, amelyben leírtam, hogy az 1967 februárjában vásárolt kerékpárgumi külső köpenye hat hónap alatt tönkrement. Hiába vittem vissza az Iparcikk Kisker, járműboltjába, nem vállalkoztak a csere lebonyolítására. A lap február első napjaiban közölte Fórum rovatában a vállalat válaszát panaszommal kapcsolatban. Végeredményben azt Isméfeltételezték, hogy be akartam csapni a bolt vezetőjét. Ezért megfogadtam a szerkesztőség tanácsát, és magam küldtem vissza a tönkrement kerékpárgumit a Csepel gyárnak. Március 4-én válaszoltak, hogy panaszom jogos volt és minden további nélkül egy új külső gumit küldtek címemre. Csak azért írtam meg mindezt, mert szeretném, ha a történtekből az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat levonná a tanulságot. Dj előfizetője vagyok a lapnak. A kocsordi posta vezetője csak azzal a feltétellel fogadta el megrendelésemet, hogy az újságot nem a lakásomra, hanem egy távolabb' lakó szomszédomhoz adja be a kézbesítő. Ugyanis szerintük külterületen Iákom. Házunk a község széli házakhoz körülbelül száz méterre van. Hozzá kell tennem, hogy utcánkban végig járda van. Persze, nemcsak a lapot, hanem az egyéb postai küldeményeket is a szomszédomhoz viszik. De az is megtörtént, hogy március 23-án Nagyarból táviratot küldtek címemre, ami aznap 13 óra 28 perckor meg is érkezett a kocsordi postára, de nekünk csak 25-én 11 órakor kézbesítették. Emiatt tett panaszomra is azt válaszolta a posta vezetője, hogy külterületen lakunk. .Httiiif Büké László Kocsord-Alsó « Még ha rendelkezés Is védi a posta Igazát, ebben aa esetben túlzottnak tartjuk a szigorúságot, hiszen mindössze száz méterről van ssó. Bizonyára talál módot a kocsordi posta vezetője, hogy Mike László panaszát orvosolja. telték meg, amivel engem is elutasítottak: én nem azt a külsőt vittem vissza, amit 1967 elején vásároltam, hímnem egy jóval régebbi amelyről a boltvezető azt állította, 1962-ben gyártották. Sértő volt a gyanúsítás, Ültessünk virágot, de védjük is meg Örömmel olvastam a napokban a Kelet-Magyarországban a Hazafias Népfront és a városi tanács vb együttes felhívását a virágos és tiszta Nyíregyházáért Az elmúlt évek tapasztalatai is bizonyítják, hogy a lakosság jelentős része készséggel és gyorsan reagál az ilyen felhívásra. A váro6gazdálkodá- *i vállalat kertészei is sokat tesznek e cél megvalósításáért Mindennap őrömet okoz a sok virág, s éppen ezért megéri a sok vesződséges, fáradozást De az is az elmúlt évek tapasztalata, hogy vannak akik nem így gondolkodnak. Gátlástalanul belegázolnak a virágágyásokba, rongálják a parkokat, letördelik a kiültetett facsemetéket Nincs senki aki megfékezhetné a rongálókat. Valamilyen formában fel kell lépni ellenük. Igaz, ez legalább olyan nagy feladat lesz, mint a virágos és tiszta Nyíregyháza megteremtése. Balogh József Nyíregyháza Vöröshadsereg útja Dorogi György Ujfehértó, Bajcsy-Zs u. 10. Szűk az állomás Baktalórántháza az elmúlt húsz év alatt rohamosan fejlődött Nagymértékben nőtt • személy- és teherforgalom a helyi MAV-állomáson. Ezt azonban ez idő alatt nem bővítették. Egyetlen kis helyiség áll az utasok rendelkezésére és ez — ha számításba vesszük, hogy csak a bérlettel naponta utazók száma közel nyolcvan — nagyon kevés. Hasonlóan rendkívül szűkösek a raktárak és az irodák is. A község kinőtte jelenlegi állomásépületét módot kellene találni a korszerűsítésre. Krlcsfalussy Béla A rádióban hallottuk Kapcsoljuk a Do-Re-Mi áruházat Zenés fejtörővel, szellemes — a fél országra fél világra kiterjedő — vetélkedővel jelentkezett a tv- szünnapon, hétfőn este a Kossuth rádió. A dal, a zene volt az az árucikk, melyet a Do-Re-Mi áruházban kiváló művészek tolmácsolásával, majd rögtönzött szövegátírásokkal, zenei előadásokkal, gazdag humorral kaptak a hallgatók. Olyan meglepetés is volt a műsorban, mint a 15 ezer kilométer távolságban készített telefoninterjú egy magyar származású művésszel, aki a Hawaii-szigetekről üdvözölte szülővárosát, Budapestet. Körkapcsolással az országban lévő rádióstúdiók is részt vettek, — így Nyíregyháza Is, a fejtörő játékban, s a jelszó bemondása után jutottak be a stúdiókba. Városunkban dr. Margócsy József főiskolai tanár fejtette meg elsőnek a rádió rejtvényét, ott volt még Király Ottó kirakatrendező, s egy hatodikos kisfiú a Báthori utca 10-ből, aki a nevét is alig merte megmondani, mert szülei a moziba mentek, neki pedig nem volt „engedélye” a rádiós szereplésre. A Do-Re-Mi áruház műsora példája volt annak az új törekvésnek, amely a tv- vel való egészséges versenyben születik az egész országra kiterjedő körkapcso- lásos módszerrel; a hallgatók maguk is részesei, szerkesztői, ötletadói lettek a műsornak, közben szórakozva szereztek ismereteket, kaptak zenei élményeket. Páll Gésa A túlöltözött utas KISÁRUHAZ A BÉLÉS ALATT Elegáns, bundában érkezett haza kanadai rokonlátogatásáról Czeglédi Gusztávné tiszaadonyi lakos. Amikor a KLM repülőgépe földet ért a Ferihegyi repülőtéren, mosolyogva ment a vám- vizsgálatra. És verejtékezve. Túlságosan is mosolyogva és izzadva. Viselkedése több okból is gyanút keltett a vámőrök előtt. Jobban megnézték a táskáját és rögtön kiderült, hogy a bélés alatt olyan holmik vannak, amiket be kellett volna jelentenie, mint vámköteleseket. De ezt elfelejtette. Czeglédiné — enyhén szólva „túlöltözött’* — személyének alaposabb vizsgálata után (ezt a munkát természetesen női személyzet végzi) kiderült, hogy az útitáska bélése alatt, a kalapjába rejtve, a bundájába varrva, a fehérneműjére szerelve, valamint a testére húzva a következő holmikat igyekezett vám nélkül hazahozni: Nyolc darab műszálas női pulóver, két hosszú ujjú pulóver* négy férfi nyloning, 3 férfi puj>- lining, két orlonsál, 19 különféle nylonkendő, 18 pár nylon- harisnya, 6 darab óra, 14 méter különféle textília, valamint maga a bunda, amit viselt, szintén vámköteles volt. Hevenyészett számítás szerint ennek a kis testen viselt áruháznak az értéke 9040 forint. Szokás szerint lefoglalták az elrejtett dolgokat. Czeglédiné ellen pedig megindult a bírói eljárás vámbüntett miatt. Nemrég tárgyalta ügyét a vA- sárosnaményi járásbíróság. Czeglédiné csak azt tudta mentségül felhozni, hogy „az űrlapon nem volt elég hely” valamennyi holmi beírására, azért nem vallotta be őket a vámnyilatkozatban. A bíróság Czeglédinét két hónapi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte, s elrendelte a vám elől elrejtett összes holmik elkobzását. A Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező ♦ ács, állványozó, hidegburkoló, bádogos, szigetelő, A szenvedő, messzi ország ... Szabolcsiak Vietnamról Napotrt* hős m post* * s szerkesztőségbe a megye minden «igából „verseket": katonák, háziasszonyok, munkások, nyugdíjasok, úttörők a feladók. A legtöbb — mint az egyikből idézzük — szenvedő, messzi ország"-ról, Vietnamról szól. Akadozó rímekkel, nem szabályos verselés szerint, de annál több érzelemmel telítettek a kockás papírra rótt sorok, vagy a vonalas füzet lapjai. Csodálat, buzdítás, féltés, fzolidari*ás. árad a szabóiért dolgozók „verseiből”. Csodás erő lehet benned, ahogy harcolsz a népek küzdő terén” — írja a nyíregyházi Kulimár János. Egy Patyolat Vállalatnál dolgozó 19 éves szakmunkás, Aradványi József így ír: „Hagyjátok hát békében folyni a folyót”, s a bombázó gépek helyett békés utasszállító gépeket rajzol képzeletével a vietnami égre. A legtöbben, akik munka után tollat fogtak, s leküzdötték kisebbségi érzésüket, lámpalázukat és vállalták a vers. írás kudarcát is, a népek felelősségét hangoztatják. „Agyú, bomba, gáz, gépek, az agresszor így támad. Meddig tűrik a népek Szégyent hozva rád század?” — kérdezi a nyíregyházi Kálmán Ferenc. Nem a formai tökéletesség, hanem a gondolatok, az érzések teszik értékessé ezeket a verskísérleteket. A nyitott szemmel járó emberek felelősségén szólnak: „Az igazság győz, mert nem fél megbosszulni a gyalázatot" (Kiss Imre, Tiszalök). Olykor az örök békét foglalják rímekbe a levélírók, de többségük nagyon is konkrétan fogalmaz, érez. Papp Györgyné, Kállósemjénből a vietnami lányokra gondol: „Vietnami lánynak nem kell báli ruha — írja — Minden alkalomra ott van a zubbonya...” Az egyik 17 éves gimnáziumi tanuló a „tizenévesek” érzéseit, véleményét írja meg a vietnami háborúról, amely — mint bevezető soraiban megjegyzi — eddigi élete jelentős eseményei közé tartozik. „Legyen vége, legyen vége” — szinte refrénként visszatér a versekben. Az egyszerű emberek bizakodása, együttérzése fűti a sorokat: „Pirkad, derül már Keleten" — olvassuk Fülek! Éva őrsvezető levelében (IV. sz. általános iskola, VIII. osztály). „Eljön a vietnami nép hajnala.” Mindnyájunk érzésvilágát fejezik ki Kuli- már János sorai, aki békés napjait állítja éles kont- raszba a vietnami háború szörnyűségeivel, s ezeket írja: „Nem lehet napom gondtalan, mert tudom, mert érzem a véres csatát...” Szinte ezt a gondolatot folytatja Nagy László, a kisvárdai gimnázium III. osztályos tanulója, aki így zárja versét: „Mindvégig veled vagyunk Vietnam.” Az érzések, gondolatok sok-sok árnyalatát ez a mondat fogja keretbe. S akik írták nem a költészet magaslatait ostromolják. hanem az emberi felelősségtudat, a szolidaritás adott tollat a kezükbe „a szenvedő, messzi ország...” testvéri közelségét érzik és tenni is készek érte. Verssel, kiáltó szóval, anyagi áldozatokkal. — a szolidaritás kiapadhatatlan forrásával. (PG) műköves, kőműves, asztelos szakmunkásokat valamint építőiparban jártas kubikosokat ♦ és segédmunkásokat. Munkásszállás és főétkezés biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaerőgazdálkodásán, Debrecen, Beloiannisz u. 2—4. <D. 194069)