Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

Igen vagy nem Milliókat menthetünk meg Beszélgetés dr. Szeiíert Gyula vízügyi tőmérnökkel Tanúja voltam, amikor agf vezető beosztású taná­ért dolgozó a területükön működő egyik üzem gazda­sági vezetőivel beszélgetett. A tanácsi dolgozó alaposan felkészült erre a találkozó­ra. De ez a beszélgetés — akár meg se történt volna. Csupa nyakatekert óvatos­kodás, csupa köntörfalazás volt, senki sem pontosan azt mondta, amit gondolt. „Én úgy hiszem, ez talán helyes volna...” „Nem tudom, mi lenne, ha meggondolnánk...” Ember legyen a talpán, aki egy ilyen vitából megfelelő tanulságokat tud levonni, azaz tisztán látja: mit csi­náljon másképp, jobban, mint eddig. Utóbb nyíltan megmond­tam ennek az elvtársnak: úgy tett, mintha nem tudna magyarul. A határozatlan, félig lenyelt javaslatokat aligha követi tett és válto­zás. Tanácsi dolgozó barátunk azonban ellenvetéseket tett: az udvariasság kötelező, munkánk csak a meggyőző, désea alapulhat, módszere­ink nem mondhatnak ellent * demokratizmusnak. Nos, mivel másokkal is találkozunk, akik ezekben a dolgokban egy kissé bi­zonytalanok, folytassuk ezt • vitát nyilvánosan. As udvariasságot minden­ki megkívánja beszélgető partnerétől, vezetőjétől és beosztottjától. Helyes, ha ezt a vezető különösen szem előtt tartja, ezért sohasem szerénytelen, fölényeskedő. Minduntalan kettévágni a másik szavát — ez udvariat­lanság. De maga a vita — nem aa! Egyesek már-már úgy gondolkodnak, hogy a vita már önmagában is ellentét­ben van az udvariassággal, s hogy aki udvarias, az ke. rüli a vitát Csakhogy ez nem udvariasság, hanem le­mondás a meggyőzés fő módszeréről. Ez nem más mint liberális megalkuvás! Vita közben a mi fegyve­reink: a megalapozott szó­kimondó érvek. Ha igazam van, igazságomhoz megfele­lő érveim is vannak, akkor miért köntörf aláznék? S miért volna udvariatlanság, ha érveim elfogadásáért küzdők? Aztán: ha követke. zetes akarok lenni, sem ud­variasság címén, sem más ürügyön nem adhatom fel helyes álláspontomat. Igen helyett miért mondanám: le­hetőleg? Bizonyos helyett miért méláznék így: talán? Nem helyett miért haboz­nék így: esetleg? Ezek nem udvariassági tényezők, ha­nem gyengítik érvelésemet, és gyakran kétségessé te. szik, hogy egyáltalán meg tudom-e győzni a vitázó fe. leket a helyes álláspontról. Udvariasság és határozott­ság nem ellentétek. Az igaz­ság akkor is igazság, ha szerényen mondjuk ki. Vi­szont udvariasan is lehetünk határozottak. Az udvarias • ság, mint véleményünk, ma­gatartásunk kinyilvánításá­nak formája helyes, azon. ban nem minden helyes, ami manapság ehhez a fogalom­hoz tapad. Az udvariasság nem vezethet liberális en­gedékenységhez, nem jelent, heti, hogy elkerüljük a vitát. Mert való igaz. hogy mun­kánk csak a meggyőzésen alapulhat, de a meggyőzés feltételezi a vitát Orosz Szilárd A mezőgazdasági terme­lésben közismert a víz je­lentősége. Az optimális mennyiséget megközelítő víz biztosítása emberi beavatko­zást tesz szükségessé — bi­zonyos területekre juttatni kell, máshonnan el kell ve­zetni a vizet. Ezzel kapcso­latban néhány időszerű kér­dést tettünk fel a Felsőti- szavidéki Vízügyi Igazgató, ság főmérnökének, dr. Szei- fert Gyulának. —■ Mezőgazdasági vlzgaz- dálkodási szempontból mi­lyen volt a közelmúlt hó­napok Időjárása? Mi vár­ható? Az elmúlt hónapok csapa­dékadatai november—már. cius közötti adatok szerint 20—40 mm-rel maradnak alatta a sokévi (60 éves) át­lagnak, eloszlásuk az átla­gostól kedvezőtlenebb. A kevesebb csapadék hatása közvetve a talajnedvesség és talajvízszint csökkenésében is észlelhető. A talaj ned­vességtartalma március utol. só — április első napjaiban 10—3o %-kal kisebb az er­re az időszakra jellemző ér­téknél. Az időjárás szélsőségeinek megbízható távolabbi Idő­pontra való jóslása ma még megoldatlan. A tapasztalatok és az eddig eltelt hónapok jellege, a folyamatosan ész­lelt vízzel összefüggő adatok tükrében arra figyelmeztet­nek, hogy az öntözés, víz­pótlás igényével számolni kell. — Mekkora területen van­nak öntözőtelepek me­gyénkben? Szakszerű hasz­nálatuk milyen jövedelem­többletet jelentene? Az időjárási adatok elem. zésén túl — az öntözés mellett sürget az a kb. 200 millió forint beruházással létesített kereken 39 ezer hold öntözőtelep, mely a megye termelőszövetkezetei­ben, állami gazdaságaiban a korszerűbb növénytermesz, tés érdekében elkészült. Ezen öntözőtelepekre ka­taszteri holdanként 3—8000 forint beruházási költséget áldoztak. A telepek természetes és erkölcsi kopása a teljes és rendszeres kihasználás mel­lett szól. A berendezések használatba vétele a tsz-ek és gazdaságok közvetlen ér­deke. Közismert, hogy a be­rendezések használati mód­járól és az öntözött kultú­rától függően az 1 köbméter felhasznált viz utáni haszon a nulla és 15 forint között változik, ami 1000—1500 köbméter holdankénti víz- mennyiséget figyelembe vé. ve igen jelentős többlet- hasznot jelent. A belterjes kultúra, ok­szerű használat és az aszá­lyos időszak a többletered­ményt a nagyobb érték felé tolja el. E tényt a gazdasá­gok vezetőinek nem lehet szem elől téveszteni. f*TSí — Milyen feladatai rtn- KH:t nak e területen a Vízügyi Igazgatóságnak? valamennyi öntözést folyta­tó üzemnek. — Mi a teendőjük a viz- használó gazdaságoknak? A vízhasználó gazdaságok feladatai: a víz fogadásának agrotechnikai és szervezeti feltételeit biztosítani. (Az elmúlt években ez nem min­denütt volt meg.) Ilyen munkák a talajművelés, te­repsimítózás, ve'ésirány és sortávolság, tábla kialakító, sa, vízvezető és elvezető csatornák elkészítése. A technikai eszközök előkészí. tése: öntözőszivattyúk nyo­mócsövek, vezetékek — tar. tozékok összeállítása — szükség szerinti javítása, pótlása, tiltók, szivomyák, ideiglenes csa^omakihúzó ekék biztosítása stb. Leglé­nyegesebb az öntözést vég­rehajtó szakmunkásokat és brigádokat megszervezni — feladatukra előkészíteni. A csőkutakból való öntö­zés helyein — elsősorban Beregben — 2—3 évi kút­használat után ellenőrzendő a kutak vízadóképessége. E célból néhány kútnak a pró- ba&zivattyúzását kell elvé­gezni. A vízadóképesség csökkenése a kút feliszapo- dására utal. Ez kompresszo­rozással szüntethető meg. Az öntözés előnyeit hasz­nosító üzemek tapasztalata, hogy az öntözés többletered­ményét nem pusztán a víz biztosítja, hanem a növény- termesztés feltételeinek har­monikus együttes javítása. Rendkívül lényeges, hogy ha az öntözést gazdasági eredményeket növelő esz­köznek tekintjük, akkor a gazdaságok közössége érde­kében a vezetők találják meg az egyének célszerű te­vékenységét befolyásoló esz. közöket is. Házom történet FIATALOK — fiatalokról Azt tartják, hogy nem a legszebb tulajdonság mások beszélgetésére odafigyelni. De én szeretek figyelni az emberekre. Különösen a fiatalokra, hogy mit be­szélnek, miről és hogyan. Az esküvő Egy fiú és egy lány be- ■zélget, szinte suttogva. A lány mesél: — Képzeld el, Tecát fel­kérte szombaton egy fiú táncolni az Annában. Mi­kor leültek az asztalhoz, már arról beszéltek, hogy hol fognak lakni. Meg­egyeztek, hogy másnap men­nek az anyalcönywezető elé. A fiú felcsillanó szemmel kérdi: — Es? — Én is azt hittem, hogy hülyéskednek. Másnap di­rekt elmentem én is. Hát nem megesküdtek! Aztán másra fordították a szót. Hogy mit fog csinálni húsvétkor a lány, és mit a fiú. Hogy kiket vár és ki­ket nem. A végén teljesen váratlanul megkérdi a fiú: — Mondd csak. Te el­jönnél velem ma délután az anyakönyvvezető elé? A lány csodálkozva néz. — Megbolondultál? Majd ha eljön az ideje. Akkor igen. Akkor vettem csak ész­re, hogy mindkettőjüknek Jegygyűrű van az ujián. A szerelő A Debreceni utcán, nem sokkal a vasúti átjáró után egy kis Trabant állt. Mel­lette a gazdája csóválta a fejét. Megálltunk. Talán va­lami baj van! — Dehogy van. Jobban mondva már nincs. Aztán elmondta mi tör­tént Debrecenből ifit. igye­kezett haza. K’svárdára. Es Itt, a vasúti átjáró után egyszerre leállt a motor. S őszinte volt, bevallotta, hogy bizony nem sokat ért hozzá. Felhajtotta a motor­ház tetejét és nézte a sok csavart huzalt Az utcán három fiatal­ember jött. Mikor odaér­tek, megálltak. Az egyik megkérdezte: — Mi a baj szaki? Be kellett vallania, hogy nem tudja. Csak egyszerű­en nem megy. ö meg nem szólt semmit, csak levetet­te a kabátiát és szerszámo­kat kért. Közben megnyug­tatta. hogy nem valamiféle kontár, autószerelés a szak­mája. Egy fél órát dolgozott és utána egy indításra járt a motor. Mikor megkérdez­te, hogy mennyivel tarto­zik, csak megrázta a fejét: semmivel. Meg hogy amúgy is siet, mert moziba men­nek és már így is lekésték a híradót. Mikor mi Is Indultunk, még hozzátette: — Még most sem tudom elhinni, hogy ilyen is van. Pedig — a példa bizo­nyít. Áqi, a pesti lány Csak a keresztnevét tu­dom ma is. Áginak hívják, Pesten lakik és Ujfehértón jár gimnáziumba. Most ne­gyedikes. érettségi előtt áll. — Pest és Ujfehértó? Hi­szen az 270 kilométer? Bólint. — Mindig ezt kérdezik tőlem először. Pedig egy­szerű ügy. Szüleim, mikor én elsőbe mentem, lakás­építésbe kezdtek, s hogy nyugodtabb körülményeim legyenek, hát kollégiumba akartak adni. És csak Itt, Ujfehértón volt hely. Pesti kislány, falu... szo­kások! — Hogy tudta vajon meg­szokni? — Eleinte bizony rossz volt. Persze nem azért mert a falu más, vagy a város jobb. Inkább az elő­ítéletek voltak a rosszak. Rám mindig úgy néztek, mint valami modem bo­szorkányra. S ez rosszul esett Már rá is más szemmel néznek, megismerték. Ered­ményei, sikerei is voltak bőven. Jó tanuló. Mosolyogva teszi hozzá: — Csak rossz egy kicsit mikor vasárnap este vonat­ra kell ülnöm a Nyugati­ban. Úgy tervezem, hogy gyakran fogok majd érett­ségi után is lejönni. Meg­nézni, mit változott a falu. Horváth S. János Jaa) — lihegő, döbbent izgalommal telt meg a zsúfolt sarki pékbolt, ami­kor híre ment, hogy a szemközt lévő utca elején a férfi alatta van! Mármint a teherautó alatt van, szörnyű állapotban, s csakugyan on. nan is jól látszottak a még vergődő, elnyúlt lábai, de mintha a kocsi másik olda­lán is heverne valami test­féle. A fél üzlet kiáradt, a ki­szolgálók süketen hallgatták a higgadtabb ügyfél óhajait — két pacsni, kiló fehér ke­nyér. nagy sós kifli — tes­tük egyetlen ize sem bolt jelen, eszükben csupán a borzalom időzött. A gépkocsit hirtelen kör- befolyta az áramló tömeg, de máris ellentmondó je­lentések vázolták, mi tör­tént. A vízszolgáltató — Víz­ügyi Igazgatóság — felada­tai: az üzemekkel kötött vízszolgáltatási szerződés szerinti vízmennyiséget a lehető legjobban biztosítani. Ennek érdekében üzemképes állapotba hozni a vízkivételi műveket, főcsatornákat, mű­tárgyakat, tározókat feltölte­ni, stb. Az öntözőfürtök modem elektromos szivattyúinak tel­jesítőképessége 3800 liter másodpercenként. A mező. gazdasági vízhasznosítás céljaira öt tározóban kere­ken 5 millió köbméter víz áll rendelkezésre. A vízve­zetékekre szolgáló csatornák hossza 187 kilométer. Rend­szeresen öntözési szakta­nácsadást nyújtunk hat tér. melőszövetkezetnek, de kész­séggel állunk rendelkezésre Dagadt asszonyság szerint: — A férfi gyanútlanul bi­ciklizett poggyásztartó jin csöppnyi lány unokájával, mikor a részeg sofőr eléje vágott és kész! — Kész?! — sikoltott tel valaki — a gyerek is? Sze. gény anya, lesz neki elég! Nagyot halló bácsi köze­lebb dugta orrát a körhöz, s érdeklődött: — Mi? Mi? Kinek az anyját gázolták el? Aztán fejcsóválva adta tovább a hírt? — Egy anyát gázoltak el a gyerekeivel együtt! Az egyik felszolgálót, mi­közben az idegesen gondolt arra, ha ő nem is lehet az az anya. de ki tudja, nem a gyerekeiről van-e szó, energikus arcú úr nagy gesztusok kíséretében nyug­tatta meg: nur. — Tudomásunk szerint üj;;| esapadékszegény esztendő­ben is szükséges a belvíz ellen védekezni. Megyénk szélsőséges idő­járási viszonyai mellett ugyanazon évben jelentkez­het a belvíz és aszálykár. Erre az 1967-es esztendő élesen rámutatott. A vízren­dezés fejlesztésének felada­ta — amire a megye párt és tanácsi határozata is rávilá­gít, — hogy a belvízmente­sítés fejlesztésével párhuza­mosan a vízvisszatartás le­hetőségeit is biztosítani kell. E célból átfogó vízrendezési program összeállítása van folyamatban, amelyben va­lamennyi érdekelt vízrende­zési tevékenységet összehan­golják. E program a növény- termesztés vízgazdálkodási kérdéseinek gyakorlati ku­tatásaival is kiegészül. Csikós Balázs — Az utcaseprő került alája, a saját szememmel láttam, nem halt meg, de ember aligha lesz többé be­lőle. A lába, feje... A háta mögött lehurrog­ták: — Mit darál itt? Hogy saját szemével látta? Sza­bályos öngyilkosság voltl Húszéves egyetemista lány, mert disszidált a vőlegénye! A nagyot halló tata ismét hallatta szavát: — Hogyan? Hogyan ké­rem? Húsz disszidens van alatta? A boltvezető a telefont rángatta, éppen beadta a kulcsot, mások megnyugtat­ták — már azóta biztos oda. szóltak a mentőknek. Egy épp akkor érkezett keszeg kis asszony élesen fölneve­tett! A pult meH6l Kockázat Bevonult a szóhasználat­ba az új kifejezés: a koc­kázati alap, melynek egy részét sokan „ajándékozási alap” néven emlegetik. Lás­suk. mit „ajánd •'kozott’* azóta például a? Iparcikk Kiskereskedelmi Vallalat a vevőknek ? Az első szezon­végi darusításnál nem ke­vesebb. mint másfél millió forintot — ennyivel olcsób­ban számlázták a vásárlást Aztán jött a „zokniakció”, mely már nyíltan magun vi­selte az ajándékozás jegyét Kétezer pár cipőhöz ugyan­ennyi 25 forintos zoknit csomagoltak, fizetés nélkül. Ez annyi mint 50 ezer fo­rint! Persze, a kockázati alapot sokmindenre igénybe veheti a vállalat ha szükségét ér­zi. S mert általa jó vásárt csinál, él is a lehetőséggel. Jóllehet titkolják, annyit mégis elárultak: a közeljö­vőben a szolgáltatás bőví­tésével — házhoz szállítással is — szeretnének kedveskedj ni a vevőknek. Panaszkönyv Szerintem már nincs je­lentősége a panaszkönyvnek — vélekedett ismerősöm a minap. — Ha drága a dup­la, vagy másutt durva a ki­szolgálás. igénytelen az áru, mondhatják: ha nem tet­szik, szíveskedjék máshol vásárolni. Ha így lenne, valóban hátrányos helyzetbe jutna a vevő, a vendég. Mert ’esten lehet ugyan „bojkottéin!'’ a drágán árusító presszót, vagy az udvariatlan kiszol­gálókat, de ahol csak egy cukrászda, vagy szaküzlet van, ott más a Helyzet. Ezért van továbbra is je­lentősége a panaszkönyvnek a boltokban, s ez nem ellen­kezik a nagyobb önállóság­gal. Sőt: kiegészíti azt. „Belőle fény derül olyan je­lenségekre, melyeket a szak­ember, az ellenőr ritkán vesz észre” — vallót'a az egyik megyei vállalat tő- könyvelője. S ha jogos a panasz, beigazolódik, ügy — önállóság ide, vagy oda — megszületik a méltó szank­ció, mert ezt kíyánja az egész vállalat érdeke, ntrne. ve. Úgy tűnik, jól tudják ezt a kereskedelmi dolgozók is, mert az idén lényegesen kevesebb a bejegyzés, mint volt korábban. A. S. — Mentők! Inkább o te­metkezési vállalatnak, bár asziszem, kanállal sem sze­dik össze őket. Száz év körüli nénike csüggedten sopánkodott: — Mert úgy mennek, mint a vadak! A múltkor én is megyek a... A jelenlevők közül soha senki nem tudta meg, mi történt a nyanyával, maga­biztos ifjú. aki mintha előbb elsőnek hozta volna a hírt, fölsikkantott: — Oszlás emberek, oszlás! Már nincs alatta! — Es? Es? Es? Milyent. (Milyenek?) — estek neki többen. — Élve vagy halva húzták ki őt? (őket?) A srác könnyedén legyin. tett. — Miről csacsognak'' De­bit ki beszélt itt balesetrőlt Én csak azt mondtam, hogy a tag a kocsi alatt van, meri bedöglött a fúrik ja! Megja­vította és mit keresne to­vább alatta... Nagy & Jóssetf

Next

/
Thumbnails
Contents