Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

Pártmunka a tsz-ekben NEM HAGYJA NYUGTON Al L­Újítók, akiket segítenek A mezőgazdaság számos ?ty*& sajátossággal rendel­kezik, amelyek már önma­gukban is szükségessé tennék a pártmunka más ágazatok­tól eltérő vezetési stílusát A szövetkezeti gazdaságok­ban működő pártszervezetek munkáját még bonyolultab­bá, nehezebbé teszi a ter­melőszövetkezeti gazdasá­gok sajátos kettős jellege, az, hogy egyrészt szocialista nagyüzemek, másrészt a tsz. tagság legátfogóbb társadal­mi szervei; a közös gazda­ság a szocialista nagyüzem és a háztáji gazdaságok egy- része; a tsz-tagok egyszerre társult tulajdonosok és nagyüzemi munkavállalók; a tsz-ekben nincsenek szak- szervezetek, az általános ér- aekképrvieeletet a közgyűlés és a különböző bizottságok testesítik meg. A felsorolást még lehetne folytatni. Nem feledkezhetünk meg azon­ban arről sem, hogy bár rendkívül sokrétűek a poli­tikai munka vezetési funk, ciói, eredményességük az egymástól eltérő területeken alkalmazott változatos mun­kamódszereken túl elsősor­ban attól függ, hogy a párt. munka tartalmában hogyan igazodik a társadalmi-gaz- daságl változásokhoz, ho­gyan elégíti ki a továbbfej. lődéa szempontjából szüksé­ges igényeket A termelőszövetkezetek megBaflárdításának feladata ma egyet jelent a közös gaz. das ágok vállalati jellegének erősítésivel. Ennek megva­lósítása nem egyszerű, egy- csapásra megoldható fel­adat hanem számos külső és belső — pénzügyi, jogi, stb. — feltétele van, A párt és a kormány intézkedései megteremtették az előrelé­pés külső feltételeit. A bel­ső teltételek kidolgozása, a lehetőségek hasznosítása, a jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtése viszont olyan sápi feladat, amely a tsz- parasztság tömegigényévé itt. A szövetkezetek fejlő­A Tisza menti Tsz-ek Te­rületi Szövetségének elnök­sége legutóbbi ülésén meg­állapította, hogy a terüle­ten működő három tsz-közi építőipari vállalkozás ko­rántsem tudja kielégíteni az építési igényeket. A szövet­séghez tartozó tsz-ek évi várható beruházása 90—100 millió forint körül van, s megfelelő kapacitás hiányá­ban mintegy 40 millió fo­rint értéket kitevő létesít­mény nem kerülhet meg­építésre. Igv csupán 50 szá­zalékos ártámogatást véve alapul, körülbelül 20 mil­lió forint vagyontól, Illetve kedvezménytől esnek el a szövetkezetek. A tsz-közi építő vállalkozásoknál nincs műszaki előkészítés, terve­ző- és anyagcsoport A mostani, kezdetleges mód­szerrel nem tehetnek eleget a mezőgazdaság mind igé­nyesebb építési követelmé­nyeinek: az állami építő­ipari vállalatok és ktsz-ek pedig egyéb területen tel­jesítenek feladatot. Javasolja az elnökség, hogy a szövetség működé­se területén társulásos ala­pon egy szövetkezeti me­zőgazdasági építőipari vál­lalatot szervezzenek. A kérdés megoldása ér­dekében — az elképzelés szerint — a vállalatnak tagja lehetne minden tsz, tszcs és állami gazdaság. A jól szervezett, erős és magas színvonalú közös vállalatnál sajátos építési módot tudna kialakítani, j Biztosítani lehetne az épí­tési optimális nagyságren­det, a megfelelő jövedel­met Megteremtődne a biz­désének, létének, ennek függ­vényében a kedvezőbb élet- feltételek megteremtésének központi kérdése. Nem ennyire magától ér. tetődő azonban a szövetke­zetek másik, a társadalmi oldalának a fejlesztése. Pe­dig a szövetkezeti gazdasá­gok nagyüzemi jellege és társadalmi oldala szerves egységet alkot, egymástól el­választhatatlan, kölcsönös fejlesztésük feltételezi egy­mást és a dolgozó ember a tulajdonos vonatkozásában fontos feladatokat ró a ve­zetőkre, a pártszervezetek­re. A szövetkezetek társa­dalmi jellege egyben meg­szabja a tsz-ek vállalatsze­rű működésének, vezetésé­nek, így a pártszervezetek tevékenységének az állami vállalatoktól eltérő sajátos vonásait A termelőszövetkezetek egyrészt felelős vezetők ál­tal irányított vállalatok, másrészt a különböző társa­dalmi szerveken keresztül érvényesül a kollektív tu­lajdonosok döntése, beleszó­lása a közösség ügyeibe. A tsz-ekben az állami válla­latoktól eltérően fokozottab­ban érvényesül a dolgozók bevonása az irányításba, a tulajdonosi jogok gyakorlá­sába. A tsz-ekben a szövet­kezet életét érintő legfonto­sabb kérdésekben kollekti­ven születik az elhatározás, ilyen értelemben a demok­rácia is szélesebb. Ennek megfelelően az egyszemélyi vezetés nem kizárólagos, hanem csak meghatározott időszakban, meghatározott keretek között, általában az üzemi, a gyakorlati felada­tok megoldásában jelentke­zik. A szövetkezet vezetősé­ge beszámolási kötelezett­séggel tartozik a kollektívá­nak és a pártszervezeteknek is. Ez jő alkalom a gazda­sági vezetők munkájának fejlesztése mellett a Közös gazdaság tennivalóinak, a pártszervezetek feladatainak meghatározására is, ha a pártvezetés jól felkészült, és tos pénzügyi lehetősége a műszaki fejlesztésnek is. Létre lehetne hozni az elő­készítő, tervező és anyagel­látási csoportokat A vállalat szak- és egyéb munkásgárdáját a jelenlegi tsz-közi vállalkozások dol­gozóiból és az iparból haza­térőkből ki lehet alakítani. Kedvezőbb helyzet terem­tődne mintegy félezer em­Hazafelé menet belebot­lottam Pokor barátomba, hajdani iskolatársamba. Be­lém karolt és elkísért egé­szen hazáig. Útközben só­hajtozva mesélni kezdett: — Ha te tudnád, mi min­denen mentem keresztül! Egész éjjel annyira fájt a fogam, hogy a falba vertem a fejem— Abban a pillanatban, ahogy ezt elmondta, elindul­tak agyamban a fogaskere­kek, és így folytattam ma­gamban a történetet: Mire bejött a szomszéd, kezében egy tájképpel, és így szólt: — Szomszéd úr, ezt a képet fel szeretném tenni a falra, de nincsen kalapá­csom. Nem verne be nálam egy szöget? Pokor azonban nem is sejtette, hogy milyen jó poént találtam ki a vacak történetéhez, és tovább nyöszörgött: — Reggelre megdagadt az arcom. Mintha állandóan egy gombóc lett volna a számban... — Mindjárt meg is mutatta, hogy nézett ki. érvelését reális kőzgazdasá. gi elemzés támasztja alá. A pártszervezet minden tevé­kenysége akkor éri el a ki. vánt hatást, ha a gazdasági vezetőkkel fenntartott kap­csolatait a segítő közremű­ködés hatja át. A legfontosabb, törvény által is meghatározott kér­désekben azonban a tsz ve­zetősége csupán előkészíti és a közgyűlés elé terjeszti javaslatát, amely végső so­ron dönt ezekben a kérdé­sekben. A közgyűlés azon­ban nemcsak a szövetkezet legfontosabb társadalmi szervezete, hanem politikai fórum is. A közgyűlés akkor tölti be igazán szerepét, ha a tsz-tag valóban úgy érzi magát, mint tulajdonos, mint gazda és mégis úgy dönt, hogy az ne legyen el­lentétes, a népgazdaság ál­talános érdekeivel. Az ilyen légkör kialakításában döntő szerepe van a párt- szervezeteknek. Mint említettem a tsz-ek­ben nincs szakszervezet, amely a tsz-tagság érdekeit egyes esetekben képviselné. Ezt a funkciót első fokon a szövetkezet vezetősége, má­sodfokon pedig a közgyűlés látja el. Persze, a közgyűlés és a szakszervezet szerepe nem teljesen azonos még ab­ban az esetben sem. A köz­gyűlés nem véleményez, ha­nem dönt, a fejlesztés, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakulásáról, a szakszervezet vétójogát pe­dig a tsz-tagság gyakorolja a közgyűlésen. A közgyűlés azonban csak ritkán ül ösz- sze, ezért az új tsz-törvény bővíti az ellenőrző bizottság jogait. Ilyen körülmények között a tsz-pártszervezet politikai ellenőrző munkájá­val szemben még magasab­bak a követelmények, még- inkább indokolt a rendsze­resség, a problémák időben való feltárása és a kezde­ményezések felkarolása. Dankovits László, az MSZMP KB munkatársa bemek, mivel a brigádokat úgy lehetne kialakítani, hogy a vállalat munkásai saját községük tsz-ében, vagy ah­hoz közel dolgoznának. A napi munkák befejeztével együtt lehetnének család­jukkal. Mindezeket figyelembe vé­ve döntötte el az elnökség, hogy létre kell hozni a vál­lalatot levegőt pumpálva a Jobb pofazacskójába. Ne is folytasd! — legyin­tettem gondolatban. — Da­gadt képpel mentél be a hivatalba. Délelőtt felkere­sett a főnököd, és kérdezett tőled valamit mire te csak kínlódva tudtál felelni. Ö azonban azt hitte, hogy te eszel, és tele szájjal beszélsz vele. Megállapította rólad, hogy modortalan fickó vagy, és nem javasolt csoportvezető­nek... Csehovi téma! — ör­vendeztem. — Hiába, ilyen is csak nekem juthat eszem­be! — Aztán... — panaszko­dott tovább Pokor —, aztán elmentem az SZTK-ba... Órák hosszat kellett vár­nom. Ez így nem jó! — morfon­díroztam önmagámban. — Úgy jó, hogy órák hosszat vártál, közben elcserélték a kartonodat, és véletlenül nem a fogászatra, hanem az ideggyógyászatra hívtak be... Kész bohózat! — Bőgni szerettem volna! — suttogta Pokor. — A vé­lt* dolgoznak Nyíregyhá­zán, a Szabolcs megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi szerelő és javítóüzemében, a Vöröshad­sereg útja végén. Gondjuk, hogy a megye tizenhárom malmában, hét takarmánykeverő és hat szá­rítóüzemében a gépek „ola­jozottan” működjenek. Ezt precízen ellátják. De ennyi nem elégiti ki őket A válaszok Lóczi János szerelő, a szo­cialista brigád vezetője: — Mindig elgondolkozom, ha fáradt, verítékező zsáko- lókat látok. Ez nem hagyja nyugton az embert és sar­kallja, hogy segítsen. Majoros János lakatos, a szocialista brigád tagja: — Sok raktárban elnéztem az évtizedek alatt elkoptatott lépcsőket. Vajon hány va­gon terményt hordtak fel vál­lukon az emberek, hogy any- nyira elkoptak? Tóth Sándor, a szocialista lakatosbrigád vezetője: — Ezért áldozunk a sza­bad időnkből, a szombat délutánokból és a vasárnap délelőttökből az újításra. összefog mindenki a sike­rért. Gutyán Béla, az üzem ve­zetője: — Minél kevesebb veríték­kel végezni a munkát. Ez a célunk. És erre ösztönöz bennünket a vállalat igazga­tói» is. Emlékszem, amikor az új gépeket készítettük, előtte szakrajzot, gépszer­kesztést tanultak a munká­sok, hogy sikerüljön. Ezre­ket adtak rá. Ennek eredménye, hogy Bódi Miklós ötlete nyomán olyan kaparószalagot gyár­tottak, amely egyaránt hasz­nálható a vagonok és teher­gépkocsik be- és kipakolásá­hoz. Levették a terhet a zsákolókról. Balajti Lajos szerelő és Gutyán Béla ötle­te nyomán újra konstruálták a D—24-es kalapácsos dará­lókat. Kiiktatták az ékszíj használatát. Koptak, nyúltak, nem lehetett kapni sem. Ez­zel a megoldással félszázezer forint megtakarítást értek el évente. Űj gép születik Ha vagonokban, ömlesztve érkezik a termés, zsákolni kell. Erőkifejtés, sok idő gazdaságtalan. — Ez vezetett bennünket arra, — magyarázza Krasz­gén már ki sem tudtam nyitni a számat, csak ma­kogtam össze-vissza... Senki sem értette mit mondok... Óriási! — jutott rögtön eszembe. — Nem értették, mit mondasz! Azt hitték, hogy külföldi vagy, mond­juk egy afgán, aki kiváncsi a magyar egészségügy fej­lődésére... Nagyon megörül­tek neked, és körülvezettek a kórházban. Mindent meg­mutattak: pincétől a pad­lásig, aztán ünnepélyesen ki. kísértek a kapuig... Pokor nem hagyta abba, még mindig mesélt. Nem érezte, hogy itt be kell fe­jezni a témát, itt slusz, itt ne tovább... Ha még foly­tatja, akkor mentbe'etlenül ellaposodik az egész histó­ria. — Aztán belöktek egy szobába — mondotta a ba­rátom, megborzadva a visz- szaemlékezéstől —, lenyom­tak egy székbe, egy pilla­nat alatt kirántották a fá­jós fogamat, és máris kivül voltam az ajtón... Ez így nem mulatságos! — ráztam meg a fejem. — nai Tibor — hogy tehergép­kocsira szerelhető önrakodó és ürítő berendezést készít­sünk. Elkészült a prototípus. Hét zsákoló munkáját helyettesí­ti. — Sikeresen vizsgázott — mondja Láczi János, akinek nagy része volt a sikerben. — Nyolc óra alatt 433 mázsa búzát mozgatott meg 3 ki­lométeres távolságban. Al­kalmazásával 600 ezer forin­tot lehetne megtakarítani évente. Most várjuk, hogy közútra is levizsgáztassák a járművet. Egyelőre a gabor.atröszt ál­tal a társvállalatoknak aján­lották fel. Sok haszonnal járna, ha a tsz-ek és állam: gazdaságok ls alkalmazhat­nák. As első hütőosztop Ilyet Magyarországon még nem gyártottak. Angliából és az NSZK-ból Importálunk valutáért. Ezek működnek a vállalat üzemeiben is. A A háziasszonyok kérésé­nek: — miért nem lehet kap­ni, likőrös, boros és vizes- készletet, miért nem megfe­lelő a porcelán és háztartási cikkek választéka, meddig lesz hiánycikk az ablaküveg? — eleget tettünk, s válaszért a legilletékesebbhez, az Üveg- és Porcelánértékesítő Nagy­kereskedelmi Vállalat körze­ti (miskolci) kirendeltségének igazgatójához,-Cárdus Sán­dorhoz és Baraksó Jánoshoz, a nyíregyházi lerakat vezető­jéhez fordultunk. A beszélgetés alapján el­ismerték a nagykereskedelmi vállalat vezetői, hogy a há­ziasszonyok panaszai jogo­sak. Valóban az üveg, a por­celán és a műanyagáruk gyakran kerülnek hiánycikk- listára. Ez részben indokolt, hiszen ezek gyártása az üze­mek monopolhelyzetéből adó­dik. Másrészt a kereskede­lem és az ipar kapcsolata, valamint a nagykereskede­lem és a szakboltok kapcso­lata jócskán javításra szorul. Az ablaküveg kivételével a hiánycikkeket ebben az év­ben megszüntetik, egyrészt a gyárak növekvő termelése, Csak akkor lehetne nevetni rajta, ha nem a beteg, ha­nem egy ép fogadat húznák ki! Te visszamész panasz­kodni de végig se hallgat­nak, leültetnek, ismét ki­húznak egy egészséges fo­gadat, azzal zsupsz, ki az ajtón... Esetleg harmadszor is visszamész. Remek. Ez egy kupié!... Már van is egy rímem: fog-nyafog. — És most itt vagyok! — zavart meg a gondolkozás­ban Pokor. — Nem merek hazamenni, mert félek az éjszakától. Inkább egész éj­jel sétálok, így legalább nem fogok mindig a fogamra gondolni... Nem is rossz! — töpreng­tem. — Egész éjjel sétál. Éjfél után meglátja a sze­mélyzeti osztály vezetője. Másnap elterjed a hír a vál­lalatnál: a Pokor egy lump. Átmulatja az éjszakákat. Az összes kezével szórja a pénzt, ö az éjszaka császár­ja... Ez lehetne a cím: Az éjszaka császárja. Ekkor végre hazaértem. Elbúcsúz, tunk. — Na, szervusz! —■ mond­ta a barátom elhaló hangon, és vánszorogva elindult visszafelé az úton. Nem ls vánszorgott. Mászott. A vicces persze az lett volna, ha a ház falán indul el fel­felé— préselt takarmányok lehűté­sére használják. Tóth Árpád és Sánta Károly, a gabona­tröszt kutatóintézetének mérnökei kivitelezőt keres- tok saját konstrukciójuk el­készítéséhez. Vállalták a nyíregyháziak. Brigádok fogtak össze. Hete­ket tanultak, feláldozták szabad idejüket. Elkészült az első hazai gyártmány. Ott áll az üzem műhelyében. Rajta az embléma: GFV központi műhely, Nyíregyháza. Büszkék rá valamennyien. — Mi még műszaki raj­zokról nem sokat dolgoztunk. Tartottunk is tőle — vallj* őszintén Majoros János. —• Mindannyiunkat izgatott, milyen is lesz. Ez volt as első gép, amit csináltunk. Sikerült A gabon a tröszt megrendelésére most nyolc készül. Munkások készítet­ték, akik a sok tízmilliós géppark javítása, karbantar­tása és szerelése mellett sza­kítottak rá időt Farkas Kiírnia választékának bővítése, más­részt import útján. Az ablak­üvegellátás azonban megol­datlan marad. Beszélgetésünk során el­mondották az illetékesek* hogy az ablaküveg gyártá­sával egyedül a Salgótarján Síküveggyár zagyvapálfal- vai üzeme foglalkozik az or­szágban. A nagykereskede­lem megrendeléseit egyszerű­en figyelmen kivül hagyja. Például az első negyedévben 25 ezer négyzetméter ablak­üvegre lett volna szükség el­sősorban a belvizes lakások építésének befejezéséhez. Ez­zel szemben mindössze 7194 négyzetmétert kaptak. A második negyedévben a gyár semmit nem szállít, mert egyik kemencéjével le­áll nagyjavításra. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? S ezt már nemcsak a kislakás­építők teszik fel jogosan, ha­nem a kereskedelem vezetői is. Véleményünk szerint Sza­bolcs — a belvíz miatti — rendkívüli helyzetiét figye­lembe véve a nagykereske­delmi vállalatnak felül kel­lene vizsgálnia az ellátást, s bizonyos mennyiségű üveg átirányításával segíteni e probléma megoldását. A má­sik járható út az import. Ami a likőrös, a boros, a vizeskészletek hiányát illeti, megoldódik. Csehszlovákiá­ból nagy tételben vásároltak új formájú kehelyárut, Bulgá­riából csiszolt ivókészleteket. Még a húsvéti ünnepek előtt forgalomba kerül az új fa­zonú egyenes és kihajtott szélű feketés, (presszós) po­hár. A különféle mintázatú poharak duplás méretben ké­szülnek. Bolgár importból biztosítják a vessző- és mű- anyagfonatú demizsonból az ellátást. A keresett aby- palackból 100 ezer darab­bal több kerül forgalomba. Üzletekbe kerültek a Hód­mezővásárhelyi Majolikagyár vízkulturális virágcserepei négy formában és öt méret­ben. Felhasználásuk érdekes­sége, hogy a „Wopil” tápsó havonta egyszeri cserélést mellett nem kell locsolni a virágot A háziasszonyok kérdésére részben kielégítő választ kaptunk. Lesz elegendő áru belföldi és külföldi egyaránt nagy választékkal. Helyez­nek tartanánk, ha a szaküz­letek vezetői se* ezer félé cikkféleségekkel megismer* kednének. Hiányt pótló jo gos kérése ez a háziasszo­nyoknak. m TORS a Ö RT ÉS Lehet 40 millióval több? Mezőgazdasági építőipari vállalatot létesítenek Szabolcsban MIÉRT NINCS ELÉG ablaküveg, ivókészlet, porcelán G és műanyag háztartási cikk 9 Mikes György. Minden téma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents