Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
GYEREKEKNEK ' . '•' 1 •; • '■ V '''') t törd a tejed! Budapesten már megjelentek a£ idei tavaszi és nyári kalapmodellek, amelyek „szelídített” másai párizsi kalapdivatnak. Széles kart májú tavaszt kalap, a kockás anyag belsejét világos egyszínű pasztellanyag díszíti. Szalma alapanyagú turbán jellegű sapka. (MTI foto — Kácsor László felvételé) A paraj és a sóska Az ősszel vetett paraj (spenót), az áttelelő sóska a legkorábban szedhető tavaszi főzelékfélénk. Sokan bizony nem nagyon szeretik, nem sokra becsülik ezeket a zöldfőzelékeket. Pedig a paraj — főként szerves kötésű vastartalma, vitaminjai, fehérjéi, levélzöld- jé miatt, — egyik legértékesebb zöldfőzelékünk. A hasonló értékes tápanyagokat tartalmazó sóskának csupán magas savtartalma csökkenti kissé a táplálkozási értékét. Sajnos, az ételek készítésénél a legtöbb háziasszony nagyon pazarlóan bánik ezekkel a zöldségfélékkel; a szárak lecsipkedésével, például a tápanyagoknak több mint a negyedét is eldobálják. Táplálkozási szempontból az a helyes, ha ezeket a leveles főzeléknövényeket a szárával együtt használjuk fel. S ha már ragaszkodunk az előfőzés- hez, akkor csak kevés, gyengén sós, forró vízbe dobjuk a zöld növényt és 5 percnél semmi esetre sem főzzük tovább. Ezzel csökkentjük a tápanyagok kioldódását, de még így is ajánlatos a fő- zővízet a berántás utáni fel- eresztéshez felhasználni. A főzőlé mellett tejjel, tejfellel, tojással történő feleresz- téssel, besűrítéssel tehetjük még táplálóbbá e zöldségfélékből kénaült ételeket. Néhány recept a belőlük ké- nSBttíá ételekhez. - ■. PARAJFŐZELÉK Egy kiló megmosott, elő- fózött parajt, tejben áztatott 1—2 zsemlével szitán áttörünk, világos rántással be- ránljuk, sóval, borssal ízesítjük, a saját levével és tejjel feleresztve felforraljuk. Ha a tűzről levettük, még 2 tojás sárgájával besűrítjük, vagy tükörtojással (bundáskenyérrel) tálaljuk. VITAMINÉ ARAJ: 1 kiló parajt kevés, gyengén sós, forró vízbe dobunk, amelyben pár perc álatt összeesik. Leszűrjük és A fürdőszoba — és az igénye Az egyik kis községben nemrégiben az életszínvonal emelkedésének kézzel fogható, kimutatható jeleit kerestem, gyűjtögettem. Látszólag nem volt nehéz; ebben a községben is, mint mindenütt az országban, az új két-három- szobás családi házaknak egész sora épült fel az utóbbi években. A legújabbakban természetesen fürdőszoba is. Ez állt abban a kimutatásban, amit a községi tanács vezetői mutattak nekem. Tőlük indultam el ugyanis a jelzett fürdőszobás házakhoz, néhány perces látogatásra- Már éppen ötödiknél tartottam, amikor minden korabeli lelkesedésem csaknem teljesen széthullott. Mert ’a fürdőszobákban szin- .tó mindenütt használaton kí- . vilii bútorok, ócska ládák, üres hordók, edények, zsákok és egyéb, jóformán lim-lomnak számító dolgok ^sorakoztak, Végül olyan háznál találtam magam, 'amelyiknek a fürdőszobájá- >ban semmi, de semmi nem ivóit; csak a vízlefolyójuk. A ' háziasszony mehtege- •tőzvé magyarázta: í •-aa; Még nincs vízvezeték. (Ez sajnos, még valóban soft helyen akadályozza a lfítrŐŐS26ba t élj es használatba vételét.) — A motor meg, amivel felszivattyúznánk a kutból a vizet, sokba kerülne és tartályt kellene a padlásra csináltatni — sorolta és eléggé bizalmatlanul nézett rám, amikor azt kérdeztem: kié a motorbicikli, meg a robogó a ház előtt? Azután megmondta, hogy a motor a nágyobbik fiáé, a robogó a kisebbiké, igaz hogy az egyiknek az árából kitelt volna a fürdőszoba berendezése, dehát, ezek kellenek a fiúknak, mert a 3. faluba járnak dolgozni. Soroltam tovább az élveket. Be kell hordani a konyhába a vizet, sőt ki is kell cipelni! A fürdőszobában pédig megvan a lefolyó. Egy kis kályhát beállítva — nyáron talán még ez sem szükséges, de jó megoldás — két-három dugat csutkával egy fazék víz is felmelegedne és nem zavarná senki a tisztálkodókat. Hiszen a konyhában nyüzsög a család, jönnek, mennek a szomszédok is. A háziasszony erre azt válaszolta, hogy ezt már így szokták meg; így Volt ez az anyai háznál is. Egy szoba, egy nagy család hogy lépni is alig tudtak egymástól, de tisztálkodni azért mégis rendesen tisztálkodtak. Az akkor úgy volt, de mára, hogy megnőttek a házaink, természetes lenne, hogy velük együtt az Igényeink is nőjenek. S ehhez tartozik a tisztálkodás is. Hiszen a fürdés nemcsak azt jelenti, hogy lemossuk a port; a víz felüdíti, megfrissíti a fáradt szervezetet is. A két fiú, akik röviddel azelőtt érkeztek haza, ott ácsorogtak a konyhában, várták, mikor megyek már el — itt folytatjuk ugyanis a beszélgetést — mert mosakodott volna, ott helyben láVorbóL.. Amint kifelé mentünk, jó asszonyi szokás szerint tovább beszélgettünk. Láttam azonban a háziasszony arcán, figyeli is, nem is, amit mondok. Hazafelé azon töprengtem, hogy talán elfáradtak volna az asszonyok abban a sok „újban”, változásban. amit az utóbbi évtized hozott? Hiszen ezekben a fürdőszobás házakban több keresőt is találtam, nem az anyagiakon múlik hát, hogy üresén állnak á fürdőszobák. Talán ez ellen a fáradság ellen kellene valamit tenni, felkelteni az igényt, a kedvet, hogy a korszerűbb körülményekkel és lehetőségekkel élienek is az emberek! Sz. E. pár deka habosra forrósított vajban megforgatva ráütünk 2 tojássárgáját, megsózzuk, könnyedén összekeverjük és melegen tálaljuk. Hús mellé sült burgonyával köretként, de külön fogyasztva iá nagyon finom, „zöld ízű”, vitamindús étel. PARAJ-FASIRT: Fél kiló főtt burgonyát és 1 kiló parajt szitán áttörünk. összekeverjük 2 égész tojással, 6—8 dekányi zsemlemorzsával, sóval, borssal ízesítve lapos pogácsákat formálunk belőle, s tojásba, morzsába mártva, forró zsírban kisütjük. Kitűnő feltét, vagy köret HIDEG SOSKAMARTÄS Fél kilő apróra vágott sóskát forró zsíron addig párolunk, amíg szétfő. Kévés liszttel meghintve vízzel feleresztjük, felforraljuk és 2-—3 kanál tejföllel elkeverjük. A tűzről levett sóskához ezután állandó keverés mellett hozzáadjuk 2 tojás cukorral simára kevert sárgáját majd amikor félig kihűlt, óvatosan hozzávegyítjük a kemény habját is. Kihűtve tálaljuk. SÓS K AKRÉMLEVES: A kevés vízben puhára főzött sóskát szitán áttörjük, kevés liszttel elkevert 1—2 deci tejföllel elkeverjük, rnajd tejjel és a fűzőiével feleresztve, sóvál, cukorral ízesítjük. A tűzről levett leveshez óvatosan hozzákeverünk I—2 tojássárgáját Pirított zsemlekockával tálaluk. (Ugyanígy készíthetünk parajlévest is.) VÍZSZINTES: 1. Hirteleú odáhtizott. 6. Aián- dékoi* 7. Jégen vágják. 8. IT. 9. Lök. 11. Hibáz. 12.. Forma. K. Rendeli *n&sá&ÍHang*ói. 16. Kihajít. 16. Juttat. 20. Tagadószó. 21. Varröészköí. 25. Sima felület 24. Agg. 25. Híres* mártírhalált hált korttéíorholka. 27. Kérdés, mikor rheg 'akarják tudni, hogy valaki férfi-e vagy nő. 28. ... széritéíy Szombathelyen, a Sava- riá-riáfcxsk színhelye. 29. Kortyoltad FÜGGŐLEGES: 1. Fógkrémmárka. 2. Rangfokozatot jelöl. 3. Szarvasfajta. 4. Acs Kálmán. 5. Tulajdonod. G. Megfejtendő. 10. Házikó. 11. Vissza: fővárosi vásárunk. 13. Szenvedés. 14. Oniladék. 1 ú. Megfejtendő. 17. Égtáj (—). 19. Bajgliféleség. 21. Ez a. ..v, erről folyik a szó. 23. K3J. 21. Magot földbe hint. 25. A tégi romaiak pénze volt. 27. Nikkel vegyjele. Megfejtendő: Minden tanuló öröme .... íug£. 6. 15. Múlt heti megfejtés: Kincskereső kisködmört. Könyvjutalom: Székely Géza Mátészalka, Gulyás Ilona Tiszalök, Havacs Ildikó Nyíregyháza. RET Gyíkhércég bőre elszalad a fénymozaik-rét alatt s nyugodt felhő lebbenti szét -ndtwóv* vár,akpzás hűvösét- í szikkadt furulyán szürke lyuk !i 'nÖrtf dáí :— belőle ürge fut s feldobja fűszál s fent a kék á bogarak ezüstkörét... Lelkes Miklós Imre, a felderítő Támást Imié Soröksáfott Iákik, a Danuvla Szerszám- gépgyár személyzeti előadója, három kislány és egy fiú édesapja. A haja ősz, pedig kor szerint még feketének kellene lennie. Magáról keveset beszél. Amikor szóba kerül az emlékezetes esemény, megered a szava... Nagyapja révészként élt Majosházán, átellenben a Csepel szigettel. Jöttek-men- tek a kompok német katonákkal tele. Ott tib-lábolt a Víz körül az unoka, Imre is. Egy este aztán elhallgatott az ágyútűz. Szovjet katonák érkeztek a faluszéli kis házhoz. Megzörgették az ablakot. De a nagyapa nem volt otthon, csak Imre, és a két nagybátyja Ede és Laci. Kis Jani bácsi a faluból vezette kifele a szovjet katonákat és tolmács segítségével magyarázta, hogyan is jutnak át a túlpartra, a szigetre. De hát ki ismeri az átkelést? Sánc, lövészárok húzódik ott mindenfelé... Még mielőtt a többiek észbekaptak volna, Im- re-gyerek szólt a felnőttek szavába: — Tessék megmondani, — magyarázta a tolmácsnak, — én jól ismerem a járást, tudom azt is, hói ástak i>e ágyukat., májd azt kikerüljük! A katonák összenézték. A legidősebb bólintott és barátságosan hátbaveregette a fiút. Nagy óvatosan, á bokrok alján lapulva érték el a Dunát Kis Jani bácsi közben visszafordult Nem szégyen az, még felnőtt férfinek sem, ha megvallja, kicsit bizony fél! Gumicsónak himbálózott a vizen. A felderítők ebbe ültek. Három szovjet tiszt és Imre... Kissé távolabb nagy csónakokban várakozott a legénység. Ok négyen keresték az utat. Óvatosan merült az evező, ne csobbanjon a vízimre irányított: — A nádas felé! — mutatta és a felnőtt férfiak, a katonák arra mentek. Egyszerre árnyékot pillantottak meg, majd lámpa pásztázta végig a vizet. Észrevették őket! Sortűz csattant, gránát repült, — de nem talált egyik sem. Csak éppen a csónak alján támadt tenyérnyi rés, és azon át szivárgott be a víz. Három fűzfa volt az irányjelző. Ott nincs ellenség, ott partra lehet szállni! Visszafordultak a majos- házi partnak, hogy a többi csónaknak mutassák az irány« Imre á parancsnoki csónakban maradt. Vagy száz lépésre a német állásoktól ugrottak ki a csónakból, s ott gyülekeztek hangtalanul. Éjféltől hajnali négyig tartott a harc. Mire reggel lett, a csónakok hidat alkottak és biztosították a szovjet csapatok átjutását a Csepel-szigetre. És mehetett a napi hadijelentés, sugározhatta a rádió a hírt: „Csapataink átkeltek a Dunán és a Csepel-sziget déli részén folytatják a harcot!” Öröm és büszkeség, hogy ehhez egy akkori tizennégy esztendős magyar fiú is hozzájárult... J. K. ÖSSZERAKÓ Gyerekek: Rakjatok össze ezekből az ábrákból egy 7-beÉftl Kalapdivat
