Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Ónálló gazdálkodás, hatékonyabb párfmunka Beszélgetés Hegedűs Sándor elvtárssal, a Vásárosnatnényi Járási Pártbizottság első titkárával A III, ötéves tervben épül Két év alatt hatszázmilliós beruházás, négyezer új munkaalkalom Bereg. Lónyától Olcsvaapá­tiig, Vitkától Tarpáig mint­egy 55—60 kilométer hosszú­ságban, több mint százezer hold területet ölel fel. Csak­nem félszázezer ember él e tájon. A családok többsége a 22 tsz-ben dolgozik. A já­rás 62 pártalapszervezeté- ben 1600 kommunista és a járási pártbizottság irányítá­sával küzdenek a boldogabb holnapokért. A pártszerveze­teknek az új helyzetben meg­növekedett feladatairól be­szélgettünk Hegedűs Sándor elvíárssaJ, a Vásárosnaményi Járási Pártbizottság első tit­kárával. — Az ú] gazdasági me­chanizmus nagyobb ön­állóságot és lehetőséget nyújt a közös gazdasá­goknak. Hogyan segítik ezek megvalósítását a pártszervezetek? — Pártunk IX. kongresz- szusa is foglalkozott az új gazdaságirányítási rendszer­rel, s bár 1968 január else­jével lépett érvénybe, ko­rábban hozzáláttunk a fel­készüléshez. Az önállóbb gazdálkodás nagyobb fele­lősséggel jár. Ennek helyes értelmezése és alkalmazáséi, az adottságok kihasználása feltétlenül szükségessé te­szik, hogy ezt alaposan ért­sék a pártszervezetek is. Ezért háromhónapos to­vábbképzőt tartottunk, me­lyen a tsz-ekből csaknem valamennyi pártvezetőségi tag részt vett. — Tisztáztuk a téves felfo­gásokat is. Voltak olyan vé­lemények, hogy a tsz-ék önállóbb gazdálkodásával csökken vagy szükségtelenné válik a termelés segítése és pártellenőrzése. Ez ügyben a tsz-pá'-ttitkárokkal és elnö­kökkel közös tanácskozást tartottunk. A tsz-ek önállóbb gazdálkodása nem jelentheti azt, hogy most már ne segít­sék a gazdaságvezetést a pártszervezetek. Sőt, azt ta­pasztaljuk, hogy most ezt jobban igénylik, mint ko­rábban. Évekkel ezelőtt pél­dául hiába próbáltuk meg­szervezni a tsz-brigádveze- tők továbbképzését. Most si­kerrel járt, s március köze­péig 25-ös csoportokban a legidőszerűbb politikai és gazdasági kérdésekről ta­nácskoznak. Valóságos szak­mai továbbképzővé váltak. Ez is mutatja, hogy az új helyzetben az önállósággal növekszik a politikai és szakvezetők felelősségérze­te, érdeklődése. Igénylik a járási pártbizottság segítsé- gét — Az új helyzetben a pártmunka hatékonyságának a növelése csak úgy lehetsé­ges, ha az operatív „beavat­kozó” pártmunka stílusáról fokozatosan áttérünk az elemzőbb, tudományosabb Olyan ez a falu, mintha az egész maliéit lenne csu­pán valami hatalmas aszta. Ion. Akkor sütött a nap, igazi tavasz volt. A _ két utca kereszteződéséből be­látni az egész falut, de se­hol semmi mozgás. Mintha állna minden. Hogyan lehet életet ál­modni ide, ahol egy évberi csak egy szenzáció van és az is: nikotint ivott egy legény tavaly, mert elhagy­ta a lány! Valóban nem akarnak itt semmit, se jobbat se szeb­bet az emberek Győröcskén? Hirtelen nőtt dombhátra fut a kocsi Tiszabezdéd fe­lől. S ahol már lefelé ro­han, ott van az ipszilon ala ku Győröcske. Megrokkant hosszú istál­ló az első épület. Az ajtajá­ban ősz hajú ember, villá- zik, trágyát hordanak a fo­ga tosok.. Keze trázunk. Megvárom míg megpakolja a szekeret, pártirányításra. Elsősorban a mostoha körülmények kö­zött gazdálkodó tsz-pártszer- vezetek megerősítésére kell koncentrálni az erőnket. Kö­telez bennünket az is, hogy járásunkban 20 tsz igényel­heti az állami ártámogatásos rendszert. Milliókat nyerhet vele a népgazdaság, a tsz és a tagok, de veszíthetünk is. Járásunkban jó hagyományai vannak a szarvasmarha-te­nyésztésnek. Itt még koránt­sem használtunk ki minden lehetőséget. Sürgető teen­dőink vannak a sertéste­nyésztés feltételeinek a meg­javításában. — Életbe lépett az új tsz-törvény. Végrehajtása sokrétű pártfeladatot Is jelent. Milyen tapaszta­latai vannak ezzel kap­csolatban Hegedűs elv­társnak? — E törvény járásunk csaknem valamennyi család­ját érinti. így megértetése és alkalmazása fontos pártfel­adat is. Már hatályba lépése előtt a népfrontbizottságok szervezésében falugyűlése­ken ismertettük. Sokat segí­tettek ebben a jogászok. Pártvezetőségi üléseken, tag­gyűléseken, pártnapokon, a pártoktatás különböző for­máiban ezrek jsmerkedtek a tsz-törvénnyel. — Ennek ellenére azt mon­dom: állandó pártfeladat en­nek ismertetése, hogy helye­sen alkalmazzák a gyakor­latban. Több tsz-ben helyte­lenül, mechanikusan értel­mezték egyes pontjait és így is alkalmazták. Elsősorban az emberekről feledkeztek meg. Ezt tapasztaltuk Lónyán, Mátyuson, Jándon. E helye­ken mintegy 130 embert érintett a törlés. Nem be­széltek velük. Főleg asszo­nyokról van szó, akiknek a munkája nélkülözhetetlen. Pedig ezeknek az emberek­nek a többsége vállalta a tsz-tagsággal járó kötelezett­ségeket. Fel kellett lépni a pártszervezeteknek egyes tsz-ekben olyan törekvések­kel szemben is, amikor a tsz-törvényben biztosított minimális 800 öl háztájit sem akarták biztosítani a család­tagoknak. — Zavart okoz több helyen a keresőképtelenség és a munkaképtelenség fogalmá­nak a helytelen értelmezése. Ez különösen az 55 éven fe­lüli tsz-tagokat érinti. Ezért helyes a tarpai Győzelem Tsz alapszabálya, amely ezt vilá­gossá és pontossá tette. E tör­vény alapján készült alap­szabályok például kimond­ják: „A termelőszövetkezeti tagok kötelesek férfiak eseté­ben 150 tízórás, nők esetében 110 tízórás munkanapot tel­jesíteni.” Csakhogy a tsz-nek nem mindegy • mikor teljesí­tik. A gazdasági és pártveze­aztán odaülünk az istálló végébe állított lócára. — Csodálkozik, hogy mi­lyen egyhangú itt minden? Ügy van itt az ember. mint. ha gép lenne. Hajnalban kél, dolgozik, este a, tyú­kokkal . fekszik. De ezt csak az idegen látja így. Van már itt vagy tíz tv is. Újabban a köré gyűlnek az emberek. És nem csak néz­ni, beszélgetni is. Somogyi Béla 68 éves. Sokmindent, megért. sok- mindent megpróbált, csi­nált. — Olyan ez, hogy nem is érdemes a szóra. Megvolt és kész. És kész!- Végigjárta a fa­lut, minden házba bekópo gott. 1952-őt írtak'ákkbr és még petróleumért jártak a szomszéd faluba. Merthogy se bolt, se villany nem volt Győröcskén. „Van rá lehető­ség. A villanyra. Bemie vagy Imre.. Sándor..; meg a töb­biek?” tőknek már most gondoskod- niak kell róla, hogy a tagok egész évben, a nagy munka­csúcsok idején is kivegyék részüket a közös munkából. —1 De akad ami számunk­ra sem világos. A tsz-törvény 12. paragrafusa kimondja: „A termelőszövetkezet tag­ját a vezetőség a nyilvántar­tásból akkor törölheti, ha az huzamosabb időn keresztül nem tesz eleget munkavégzé­si kötelezettségének...” Ho­gyan kell a huzamosabb időt értelmezni? Csak néhány problémát említettem. Ezek­ből is kitűnik sok a teen­dőnk. van munkája tsz- pártszervézeteinknek. :rl — Hogyan látja a párt- bizottság a közgazdasági szemlélet érvényesülését a szövetkezeti gazdálko­dásban? — Úgy látom, járásunkban két-három tsz kivételével ezzel nincs különösebb gond. A vezetők többsége képes az új körülményeknek megfele­lően dolgozni, irányítani. Míg 1961-ben csak 4, addig ma 36 agrármérnök dolgozik a közös gazdaságokban. Elnö­keink többsége az átszerve­zés óta helytáll, kiváló gya­korlati szakember. Mindin­kább jellemző vezetési stílu­sukra. hogy alaposan ele­meznek egy-egy termelési ágat, vizsgálják a jövedelme­zőséget, a költségek alakulá­sát, s figyelemre méltó: fo­gékonyabbak az új iránt. Új termelési eljárásokat, mód­szereket vezetnek be. új kul­túrákat honosítanak meg. — Fontos feltétele a köz- gazdasági szemlélet kialaku­lásának és a vállalatszerű gazdálkodásnak az önköltség- számítás. Ezt már több tsz- ünkben alkalmazzák. Több közös gazdaságban a kalku­lációs önköltségszámitási rendszert vezették be. Ez Is a helyes szemlélet, gazdálko­dás irányába mutat. Kezd kibontakozni a melléküzem- ági tevékenység is. De a tsz- ek fő feladata a termelés; Ezért a melléküzemági tevé­kenységet csak ott támogat­juk, ahol annak minden fel­tétele biztosítva van és csak abban az esetben, ha az nem hátráltatja, hanem elősegíti a mezőgazdasági termelést, a közös gyarapodását. — Ezek mutatják: az űj helyzetben sokrétűbbek let­tek a tsz-pártszervezetek fel­adatai. Ma már a gazdasági munka segítése törvénysze­rűen követeli meg, hogy a pártszervezetek és a pártbi­zottság rugalmasan alkal­mazkodjanak az új viszo­nyokhoz, fokozatosan áttér­jenek az elemzőbb, közgaz­dasági szemléletet igénylő pártmunkára. Csak így vál­hat hatékonyabbá a párt­munka. Farkas Kálmán Még.abban az évben ki­gyulladt a fény. És utána jött a többi. Üzletet kapott az alig 270 lakost számláló apró falu. És most? A fiatalok? Danes Ferenc üres szekér- rel fordul be az istálló elé. Az újabb szállítmányért jött. Arcát már pirosra szíttá a nap. — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy mindenünk megvan. Mert még sokkal több hiányzik, mint ami van. — Kevés lenne, ami eddig lett? — Nem. Azt sem monda­nám. Inkább úgy, hogy az igény nőtt. Mert hiányz.k a mozi. hiányzik egy kis kuc­kó, ahol mi fiatalok össze­jönnénk. Ha nem máskor, hát vasárnap. Az útszéli villany póznán láttam mozíplakátok Ha nincs vetítés, minek a pla­kát? • t v : •' — Igazság szerint van. Hetenként egyszer! De hát nem Csak vasárnap estéből áll a világ! És ha én vagy akárki kedden akarok men­ni moziba? Menjek öe Zá­honyba vagy Bezdédre? Talán ugyanezeket mond­A harmadik 5 éves terv beruházásaiból egyre na­gyobb mértékben részesül megyénk ipara A tervidő­szak első évében az ipar­ban — az építőipar és a közlekedés nélkül — 214 millió forintot költöttek be­ruházásokra Az elmúlt év­ben ez az összeg már meg­haladta a 402 millió forin­tot Ezen kívül a vasútfej­lesztés milliárdos nagyság- rendű beruházási előirány­zataiból is több, mint fél— milliárd forint értékű mun­ka fejeződött be eddig. Az alkaloida és a gumigyár A korábban megkezdeti és már a harmadik 5 éves terv első- évében befejező­dött nagyobb ipari beruhá­zások közé tartozik a me­gyeszékhely fejlődését nagy ban elősegítő csatorna-ge­rincvezeték elkészítése és a városi hőerőmű bővítése. A Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár több, mint 300 milliós fejlesztéséből, az el­múlt évben 102 millió fo­rintot ruházták be. A nyír­egyházi földgáz-gerincveze­ték elkészítése eddig 24 mil­lió forint befektetést igé­nyéit. Ugyancsak tavaly fe­jeződött be — közel 30 mil­liós teljes előirányzattal — a Demecseri Burgonyakemé- nyítő Gyár rekonstrukciója. Nemrégiben fejeződött be a Vásárosnaményi Uádagyár bővítése több, mint 15 millió forint költséggel, s ez év augusztusában mintegy 163 milliós rekonstrukciós mun­ka ér véget az Országos Gu­miipari Vállalat nyíregyházi gyáregységében. 360 millió a hullámdoboz* gyárra A tervidőszak hátralévő időszakának nagyobb beru­házásai közé tartozik a mintegy százmilliós beruhá­zási költséggel, ez évben el­készülő fehérgyarmati auto­mata téglagyár, s a már megkezdett és jövőre már termelő, 180 millió költség­gel elkészülő Vásárosnamé­ták azok a fiatalok is, akik itthagyták Győröcskét és nem is kevesen. — Felszívta őket a vasút — bólint rá Somogyi Béla. És hirtelen nagyon kevés fiatal lett a termelőszövet­kezetben. Pedig nem rossz ez a tsz. — Az idén is 58 forintot fizetett egy munkaegységre és később még több 'esz. — És nem hiszém, hogy azért mentek el, merthogy nem szeretik a földet. Hi­szen engem is bevittek vagy hat éve az irodára, azzal, hogy értek a számokhoz. Értek is én. ment is az, de mégsem olyan dolog, ami­kor pergeli a nap az ember hátát és érzi, hogy milyen jól - belefekszik a markába a villanyéi. Mikor’ a fiatal fogatos, Danes Ferenc is elhajt az újra megrakott szekérrel az öreg utánaint: — Csak nem akartam mondani előtte, mert még elbízná magát. Meg a töb- biék is. Mert jól dolgoznak ezek a gyerekek Akik itt­maradtak, azok nem mu­szájból. Szeretik. Horváth 8. Jáaas nyi Faforgácslada Gyár. Újabb, 55 milliós beruházás valósul meg év végéig a Nyíregyházi Gumigyárban is. Ez évben — százmilliós nagyságrendben — kezdődik meg a Hajtómű- és Felvo­nógyár építkezése, s 360 millió forintos előirányzat­tal a hullámdoboz- és zsák- gyár tervezése Nyíregyhá­zán. A terv-időszakban ke­rül sor az új tejtermék és tejporgyár építésének meg­kezdésére a város külterü­letén. A tanácsi könnyű- és élelmiszeriparban 1965-ben 11 milliót, 1966-ban 13 mil­liót és az elmúlt évben már 32 milliót költöttek épület­gép és egyéb beruházásokra, A megyei KISZÖV felügye­lete alá tartozó kisipari szö­vetkezetek a 2 évvel ezelőt­tinek több. mint dupláját — 44 milliót — ruháztak be az elmúlt évben. Ez évben a várható érték mintegy 60 —70 milliót tesz ki. A beruházások gyorsuló üteme gazdasági vonatko­zásban is egyre jobban érez­teti hatását. Míg 1966-ban a szocialista ipar — az épí­tőipar nélkül — 3 milliárd 464 millió értéket termelt, az elmúlt évben már meg­közelítette a 4 milliárdot. Az exporttermelés 637 mil­lióról 851 millióra növeke­dett Az iparfejlesztés kedvező hatással van a megye éle­tében nagyon fontos foglal­koztatás növelésében. A harmadik 5 éves tervet megelőző időszakban a szo­cialista iparban foglalkozta­tottak száma a megyében még a 20 ezret sem érte el. A tervidőszak első évében a számuk már jóval megha­ladta a 20 ezret s az 1967- es záró létszám már 24 706. 8000 doigozo a kfsz-ekben Ezen a téren ez évben is további, jelentős előrehala­dás várható. A nagy beru­házások különösen az építői­parban éreztetik hatásukat munkaerőigényben Ebben az ágazatban — előzetes becslés szerint — mintegy ezer emberrel nő az újon­nan felvettek száma ez év­ben. A tanácsi könnyű- és élelmiszeriparban a tervidő­szak alatt — annak ellenére, hogy jelentős profilleadások történtek — mintegy fél ezerrel nőtt a dolgozók száma, s ez a fejlődés to­vább tart Alig több. mint félezer volt 1965-ben •./fog­lalkoztatottak száma a me­gye kisipari szövetkezetei­ben. Az elmúlt év végére már majdnem elérte a 6 ezret, s a legfrissebb, feb­ruári jelentések összesítései alapján máj- 8100 szőve.ke- zeti dolgozót tartanak nyil­ván a KISZÖV felügyelete alá tartozó ktsz-ek. Mindez azt eredményezi, hogy csökken az eljáró, in­gázó dolgozók száma. Több szakmában — különösen az építőiparban — máris mun­kaerőhiány van. Tétb Árpád TÁBLÁK Egyik ismerősöm, aki az Északi-tenger partján töl­tötte szabadságát, nevetve mesélte, milyen élmény érte őt útja során. — Ahogy az országúton mentünk a viz felé, egy táblát láttunk a következő felirattal. „TENGER EZER MÉTER” — Kicsit arrébb, újabb tábla. „TENGER KÉTSZÁZ MÉTER” — Már láttuk a nagy vizet, amikor még egy figyel­meztetés várt ránk, ,.TENGER ÖTVEN MÉTER — Végre ott álltunk a parton. Gyönyörű látvány tárult a szemünk elé, csak az óriási tábla zavarta né­mileg a kilátást. Ezt olvastuk rajta. „TENGER” Nevettünk a túlzott precizitáson, node ekkor azzal állt elő valaki a társaságban, hogy neki is van „tábla­élménye”, még hozzá hazai földről. A Börzsöny alján — kezdte történetét — nagymé­retű táblát vettünk észre az út mentén. INFORMÁCIÓ EZER MÉTER" — Ez aztán a rendes dolog — bólogattam — gon­dolunk hát mi is a turistákra, de ekkor már ott volt a következő tábla. .JNFORMÁC1Ő KÉTSZÁZ MÉTER ’ — Ahogy az újabb, gondolom utolsó táblát olvas­tam — ötven méter — kíváncsian vártam a megígért INFORMÁClÖ-t. Biztos lesz ott egy csinos kislány, s majd csak kérdezek tőle valamit. Végre fékezett a ko­csink, mert ...„INFORMÁCIÓ ITT" — közöltek « tábla óriás- betűi. Kiszálltunk az autóból. Nem találtunk ott semmi­féle információ”-t. Csak egy pipázó bácsi támaszko­dott a táblának, aki viszont készségesen informált, hogy a bódét nemrégiben teherautóra rakták és elvitték— k __________ Mozdulatlan falu? Győröcskéi pillauatkép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents