Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
Nincs a nagykereskedelemnél AD A HELYIIPAR fümeretterje§zté§ünk célja a társadalmi fejlődés meggj°rsí tása Dr. Ortutay Gyula és dr. Gombás Sándor felszólalása a TIT megyei küldöttgyűlésén Tudománnyal a népért — ez volt olvasható a Tudományos Ismerettárj esztő Társulat március 31-én meg. tartott V. megyei küldöttgyűlésének színhelyén, a megyei tanács nagytermében. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet ár. Ortutay Gyula, akadémikus, a TIT országos elnöke, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Kovalcsik József, a TIT országos főtitkárhelyettese, Koncx Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára és Lábast Menyhért, a TIT megyei .szervezetének titkára. Dr. Porzsolt István, a TIT megyei ügyvezető elnökségének tagja nyitotta meg az V. megyei küldöttgyűlést, méltatta a tudományos ismeretterjesztő tevékenység jelentőségét, majd dr. Bálint Károly, a TIT megyei elnöke tartott vitaindító előadást, s e referátum után Adriányi László, a megyei ellenőrző bizottság elnöke számolt be a végzett munkáról. Az elnökség Írásos Jelentése megállapította, hogy a TIT ismeretterjesztő tevékenységét az a cél vezette, hogy szorosan kapcsolódjon a megyében sokszor sajátosan jelentkező feladatok megoldásához, és minden lehetőséget felhasználjanak az ideológiai, szocialista tudatformáló munka hatékonyabb bá tételére. Ennek érdeké^ ben mind mennyiségben, mind minőségben az elmúlt négy év során továbbfejlődött az ismeretterjesztő tevékenység. Az 1960—63-as években 14145 előadást tar. tottak, 1964—67-ben az előadások száma 16 251 volt Foglalkozott az elnökség beszámolója az ipari és a mezőgazdasági ismeretterjesztő munka alakulásával is. Jelentősen növekedett az ipari üzemekben tartott ismeretterjesztő rendezvények aránya, az elmúlt évek átlagában az üzemi előadások 77 százaléka munkásakadémiák keretében hangzott el. Szabadegyetem keretében is segítik a megyében a termelési feladatok megoldá. sát. A vállalatvezetés, üzem- szervezés színvonalasabbá tételére ötödik éve működik a TIT szabadegyetem közgazdasági tagozata a vállalatok vezető beosztású dolgozói részére. Az ismeret- terjesztő előadások zömét mezőgazdasági területen tartották, négy év átlagában az össztevékenység 66—70 százalékát. A falvakban 10 950 előadáson 600 ezren vettek rész. Gyakoriak voltak a bemutatók, üzemlátogatások, rendszeresen foglalkoztak üzemszervezési, mezőgazdasági gépismereti, vízügyi, valamint a háztáji árutermelés kérdéseivel is. Jelentősnek tekinthető a mezőgazdasági szakmunkásképzés segítése. Magában foglalta a beszámoló a természettudományos ismeretterjesztés soron lévő feladatait, a különféle szakosztályok programját, kihangsúlyozva a természet- tudományos világkép, az ál. talán os természettudományos műveltség, az alapfokú ismeretek nyújtásának jelentőségét A honvédelmi nevelőmunka kiszélesítését, a szocialista hazaszeretet erősítését szolgálja a hadtudományi szakosztály ismeret, terjesztő tevékenysége, a haditechnikai és hadművészeti témák napirenden tartása. A megyei küldöttgyűlésen felszólalt dr. Ortutay Gyula, akadémikus, a TIT országos elnöke. Az országos elnökség és titkárság elismerését tolmácsolta őszinte köszöne. tét fejezte ki a tartalmas, eredményes munkáért, melyet hivalkodás nélkül végeztek az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő megyében. A továbbiakban dr. Ortutay Gyula arról a fejlődésről szólt, mely a megyét járva tapasztalható. Megállapította, hogy az Ismeret- terjesztésben továbbra is el. sőrendű a dolgozók széles ré_ tegeinek alapfokú ismereteket nyújtani. Egyes esetekben megfeledkeznek erről és csak a magas fokú ismereteket adó rendezvényeket szór. galmazzák. Egészségesnek ítélte meg a TIT országos elnöke a megyében az üzemi ismeretterjesztés minőségi mutatóit, a TIT előadások színvonalának további javítására hívta fel a figyel, met Foglalkozott a falusi értelmiség közéleti, társadalmi érdeklődésének alakulásával, részvételükkel a kulturális munkákban. A megye TIT munkájára visszatérve elmondta: nagyon szerencsés volna, ha a TIT megyei szervezete megkapná a meg. üresedő Gorkij mozi helyiségét természettudományos bemutató terem céljára. A TIT országos elnöke kijelentette, amennyiben a megye lehetőséget teremt erre, az országos elnökség minden segítséget megad a berende. zést, felszerelési tárgyak biztosítására. Végül a TIT és a párt, társadalmi és tömegszervezetek jól fejlődő kölcsönös kapcsolatát hangsú. lyozta, mint a további munka előfeltételeit. Felszólalt a tanácskozáson dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártvezetés nevében köszönetét és elismerését fejezte ki az eredményes munkáért, melyre a pártbizottság a következőkben is számit. Megállapította, hogy a munka alapja továbbra is a megye gazdasági, politikai, társadalmi fejlődésének meggyorsítása, a termelést segítő ismeretterjesztés, a dolgozók gondolkodásának formálása. Kiemelte a politikai, világnézeti tisztánlátásra nevelést, egyben a szilárd elvi magatartást a kultúra munkásainál. Külön szólt a fiatalok körében végzendő ismeretterjesztő, nevelő tevékenység fontosságáról, valamint a hazafias nevelésről. A vitában felszólalt dr. Horváth Sándor tanár, dr. Hagymást József közgazdász, dr. Béres József agrármérnök, Vikár Sándor zeneiskolai igazgató, dr. Gajdik Jenő orvos, Varga Károly tanár, Pál Gyula festőművész, dr. Fazekas Árpád orvos, Sza- niszló János, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei elnöke, Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődési osztályvezetője. A küldöttgyűlésen a TIT megyei elnöke 22 elismerő oklevelet és 34 könyvjutalmat adott át az aktíváknak. Megválasztották a tizenkilenc tagú új megyei elnökséget, öttagú ellenőrző bizottságot és négy küldöttet az országos tanácskozásra. A TIT megyei elnökségének tagjai: dr. Bálint Károly, dr. Fazekas Árpád, Fehér László, Gulyás Emilné dr, Horváth Gabriella, Jancsó Gyula, Józsa Endre, Kiss Elek, Kovács Imre, Lakatos István, Lábass Menyhért, dr. MargócSy József, B. Pap Jé. nos. Páll Géza, Szilágyi Imre dr. Szkita József, Szűcs Imre. Vikár Sándor és Vétek János Az e1"''Vf*'’ elnökére! dr. Bálint Károlyt, elnökijeivel tese’- -"k: G'ilyás Fmilnc dr-t és Vétek Jánost, megyei titkárnak Lábass Menyhértet választotta meg. Az ellenőrző bizottság elnöke Adriányi TAszló, az országos küldött- gyűlés megyei küldöttei: dr. Bálint Károly, Lábass Meny- hért, Lakatos István és dr. Margócsy József. Különleges eljárással készült, gyűrhetetlen alapanyagú férfi és fiúpantallók árusítását kezdi meg jövő héten a nyíregyházi Centrum Aruház. Az új terméket a Vörös Október Férfiruhagyár alig egy hónapja készíti exportra, s ennek a szállítási kötelezettségnek eleget téve, feleslegéből adott át értékesítésre az áruháznak. A feltűnően nagy keresletnek örvendő, különleges áruból így került pár nap alatt négyszáz darab a gyárból röv'-' úton a fogyasztóhoz Elkapkodták a vevők A fogyasztói igényeket figyelembe véve a megye kereskedelmi szervei és üzemei az idén a tavalyinál is jobban élnek a helyi árualapképzés adta lehetőségekkel. A Centrum Áruház az első negyedévben közel másfél millióért vásárolt árut a nagykereskedelem közbenjárása nélkül. A Nyírségi Minőségi Textilruházati Vállalattal kötött szerződés eredményeként például olyan extra minőségű női tavaszi kabátokat kapott az áruház, amelyet két nap alatt elkap kodtak a vevők. Általában jó kapcsolat kezd kialakulni a helyi áruellátás biztosításában egyre nagyobb szerepet játszó kisipart szövetkezetek, háziipari szövetkezetek és a kiskereskedelem között olyan áruk gyártására, illetve szállítására, amelyeket a nagykereskedelem nem tud biztosítani. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Kisvárdai Ruházati Ktsz-től sínadrágot kapott januárban, s ugyancsak ez a szövetkezet elégítette ki a boltok szóló zakó és pantallókészletét. Terven felül kaptak az iparcikkboltok lányka és serdülő ruhákat a Fehérgyarmati Kisipari Szövetkezettől, valamint fiú nagy- és kis kamasz pan- tallós öltönyöket a nagykállói szabóktól. Lányka és bakfis szivacskabátokat, továbbá női divatkalapokat és sapkákat a nyíregyházi „minőségi'’ szállított. A Nyíregyházi Népművészeti- és Háziipari Szövetkezet divatos kötöttáruval látta el a Centrum Áruházat Fele-fele alapon Általában kialakul az a szokás, hogy a helyi árualapképzés során keletkező hasznot — a nagykereskedelmi árrést — a megrendelő kereskedelem és a gyártó üzem megfelezi. Tehát ez a rövid távú üzletkötés mindkét fél hasznára, végső soron a fogyasztó előnyére válik. Nem ilyen kedvező a helyzet a vegyes iparcikkeknél, ahol egyes gyártó üzemek — monopolhelyzetüknél fogva — minden hasznot saját zsebbe akarnak megszerezni. Jelenleg ilyen természetű vita folyik az iparcikk kisker. és az Ibrányi Vegyes Ktsz között. A szövetkezet csak úgy hajlandó kötélárut szállítani, ha megkapja a 3,5 százalék nagykereskedelmi árrest es a kereskedelem gondoskodik az elszállításról. A Nagyítóitól Vastömegcikk Ktsz — alapanyaghiányra való hivatkozással — nem válla! széf- készítést. Pedig ez országosan hiánycikk. Kerítésdrótfonatbói is jóval nagyobb mennyiségre enne szükség, mint amennyit a nagykereskedelem tud szállítani. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat két hete kötött szóbeli megállapodást a Balkányi Állami Gazdasággal „minden mennyiség” gyártására. A gazdaság azóta sem jelentkezett, hogy a szerződést megköthessék. Amit a lakosság igényel A piac által diktált Iramot azonban ezek a negatív jelenségek is csak Idetg-óráig fékezik. A kisker. azóta már kapcsolatot létesített a nemrégiben alakult Nagykállói Vegyesipari Vállalattal. Az új vállalat fő témaköre: olyan cikkek gyártása, amelyet a nagykereskedelem nem tud beszerezni, s a lakosság igényel. Minden bizonnyal megtalálják majd a megoldást az igényelt termékek gyártására, a szorosabb kapcsolat kialakítására, a vásárlók megelégedésére. Tóth Árpád Kép a tiszavasvárl Alkaloida építkezéséről. Újabb impozáns, üvegfalú csarnok befejezés elült Motorok Mátészalkáról Év végén már félezren dolgoznak a fiatal szatmári (izemben A ház, amelyben a történelem e kis morzsája lejátszódott talán már meg sincs. A szőlőtőkéket, mely körül, vette lassan befújja a szél homokkal. De az emlékek elevenen élnek, és Pap János bácsi kállósemjéni lakos, aki főszereplője volt e kis történetnek, szívesen be. szél róla. Hárman ültünk az asztalnál, két szovjet katona, — mondhatnám még gyerekek — és én. A család beköltözött a tanyába, mivel a németek azt mondták, jobb ha elhurcolkodnak, mert itt nagy harcok lesznek. Én persze nem mehettem velük, cseléd voltam, szőlőpásztor és a szőlő még rajta volt a tőkéken. Töltöttem a kupából, ami az asztalon állt tele borral, aztán ittunk. Odakint ragyogó napsütéses idő volt. A napkori erdőből odahallott az ágyúzás és az egyre távolodó géppuskaropogás. Minden jel arra mutatott, hogy a front lassan tovóbbvonul. — Druzsba — emelték meg poharukat a katonák. — Drasztutyi — feleltem, mivel semmi mást nen tudtam oroszul. Dél felé kimentem az ud. varra. Ahogy ott állok az ól végében, egyszer csak látom ám, hogy vagy ötven német katona lopakodik a szőlőso. rok között a ház felé. Szűz Máriám — kapam a fejemhez — mit csinálok ezzel a két gyerekkel! Beszaladjam a házba és kézzel-lábbal magyaráztam nekik, hogy jön a germán. Aztán kinéztek az ablakon és hát mi tagadás, nagyon megijedtek. Gyorsan be a dikó alá — mondom nekik. Ugyanis az sokkal alacsonyabb, mint az ágy és nehezebb alá benézni. Letakartam egy pokróccal a dikót és elől lehúztam egészen a földig. Éppen csak annyi időm volt, hogy leüljek a lócára, ami az ablak mellett állt. így talált rám a két német, akik berohantak a ház. ba. Egyik megállt, az ajtóban, a másik lassan odajött hozzám. — Ruszki van ? Ezt már értettem, mert azelőtt napokig ott karatyoltak nálam. — Nem, dehogy, elmentek a falu felé — mutattam kézzel-lábbal. A német nem szólt semmit odament az ágyhoz, ami szembe volt a dikóval és benézett alá. Aztán a szekrényhez lépett, s kirántotta az ajtaját. Üres volt A nap olyan erő. sen sütötte a tarkómat az ablakon keresztül, hogy az izzadság végigfolyt a gerincemen. Lassan a dikó felé fordult aztán mintha meggondolta volna magát, odalépett a vadászpuskámhoz és leakasztotta a szegről. Most már a homlokom is izzadt. Milyen meleg tud lenni egy ilyen őszi napon. Szó nélkül nézegette, aztán amikor le akarta tenni, egy tiszt lépett a szobába. Vala. mit kérdezett, melyre a katona vigyázzban felelt. A tiszt elvette a puskát, s megkérdezte, hogy az enyém-e. Intettem a fejemmel. Kérdezte, honnan van, mondtam, hogy a kegyelmes úr. Kállai adta. Csend volt. Egyszer csak a tiszt intett és mind a hárman kirohantak a szobából. Nem tudom mennyi idő telt el közben. Az árnyak egészen megnyúltak a szobában, nem tudtam, vagy nem mertem megmozdulni. Az udvarról egyszerre fojtott suttogást és lépteket hal. lottam. Nyílt az ajtó és egy szovjet tiszt jött be. En se vagyok kicsi ember, de amikor egymás mellé álltunk, fel kellett néznem rá. — Szoldát jeszt? — állt egész szorosan mellém. — Mondom van. Kettő, érted, kettő — és mutattam az ujja- mon. De már ekkor rám is fogta a pisztolyát. Nem oda Buda, héj! — mondtam neki: ez a te szoldátod! ö persze nem értette, de látta, hogy mosolygok és leeresztette a pisztolyt. Felhajtottam a pokrócot a dikóról és kihúztam a meggimberedett katonákat. Volt az*án nagy öröm. öleltünk, csókoltuk egymást, és ittunk a borból. Kérdezte később a kapitány, mit csináltam volna, ha a német a dikó alá is benéz. Odamentem a puskámhoz, villámgyorsan lekaptam és nekiszegeztem Ezt — mondtam. A kapitány nagyon elko. molyodott. Sokáig nézett rám, nagy, fekete szemével, majd félretolta a puskacsövet, megölelt, és az mondta: jól van, sztari. Falcaik Ferenc ipari és Szerelvény Gépgyár 2. számú gyáregysége egyéves múltra tekint vissza Mátészalkán. Az átszervezések és a vidéki ipartelepítés programja alapján 1967. január 1-től tartozik a Budapesti Ipari Szerelvény és Gépgyárhoz. A fiatal üzem egyéves múltja sikeresnek mondható. Az ipar hiánycikk listáján szereplő motoralkatrészek számát jelentősen csökkentette azok gyártásával. Bár az elmúlt év sok nehézséggel járt: átszervezés, a gyár letelepítése, profilkialakítása, mégis sikerült jelentős piacra szert tenniük. 1968. újabb fontos állomásnak Ígérkezik a gyár életében. Erről és terveikről Lenkefi Kázmér, a gyáregység vezetője kint- jártunkkor a következőket mondotta: — Folytatódik az ipartelepítési program végrehajtása. Évi tervünk meghaladja majd most a 30 millió forintot — Első negyedévi tervünket sikerrel teljesítettük. Már március 28-án „hoztuk” a 4 millió 300 ezer forintod tervünket Ez 102 százaléknak felel meg. Termelésünknek mintegy felét tették ki a BL—12, a BL—7 típusú motoralkatrészek, amelyeket a KOGELLÁTÖ-nak gyártottunk le. — Az ipartelepítési program keretében tovább bővül gyáregységünk. Befejezés előtt áll új üzemcsarnokunk építése, amelyre 10 millió forintot fordítottunk. Átadására valószinüleg június végén kerül sor. Az új létesítmény lehetővé teszi majd, hogy az év hátralévő részében az alkatrészek meb lett megkezdhessük a MIA—D típusú motorok gyártását. Idén 200 darabol szeretnénk készíteni. Az új üzemcsarnokba folyamatosan telepítjük át pesti törzsgyárunkból a gyártáshoz szükséges gépeket A profilváltozás a munkáslétszám növekedésével jár együtt A tervek szerint a jelenlegi 320-ról, 500-ra növeljük a termelő dolgozók létszámát az év végéig <& W*
