Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

Nincs a nagykereskedelemnél AD A HELYIIPAR fümeretterje§zté§ünk célja a társadalmi fejlődés meggj°rsí tása Dr. Ortutay Gyula és dr. Gombás Sándor felszólalása a TIT megyei küldöttgyűlésén Tudománnyal a népért — ez volt olvasható a Tudo­mányos Ismerettárj esztő Társulat március 31-én meg. tartott V. megyei küldött­gyűlésének színhelyén, a megyei tanács nagytermében. Megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet ár. Ortutay Gyula, akadémikus, a TIT országos elnöke, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Kovalcsik Jó­zsef, a TIT országos főtit­kárhelyettese, Koncx Ká­roly, a Hazafias Népfront megyei titkára és Lábast Menyhért, a TIT megyei .szervezetének titkára. Dr. Porzsolt István, a TIT megyei ügyvezető elnöksé­gének tagja nyitotta meg az V. megyei küldöttgyűlést, méltatta a tudományos is­meretterjesztő tevékenység jelentőségét, majd dr. Bálint Károly, a TIT megyei elnö­ke tartott vitaindító elő­adást, s e referátum után Adriányi László, a megyei ellenőrző bizottság elnöke számolt be a végzett mun­káról. Az elnökség Írásos Jelenté­se megállapította, hogy a TIT ismeretterjesztő tevé­kenységét az a cél vezette, hogy szorosan kapcsolódjon a megyében sokszor sajáto­san jelentkező feladatok megoldásához, és minden le­hetőséget felhasználjanak az ideológiai, szocialista tudat­formáló munka hatékonyabb bá tételére. Ennek érdeké^ ben mind mennyiségben, mind minőségben az elmúlt négy év során továbbfejlő­dött az ismeretterjesztő te­vékenység. Az 1960—63-as években 14145 előadást tar. tottak, 1964—67-ben az elő­adások száma 16 251 volt Foglalkozott az elnökség beszámolója az ipari és a mezőgazdasági ismeretter­jesztő munka alakulásával is. Jelentősen növekedett az ipari üzemekben tartott is­meretterjesztő rendezvények aránya, az elmúlt évek átla­gában az üzemi előadások 77 százaléka munkásakadémiák keretében hangzott el. Szabadegyetem keretében is segítik a megyében a termelési feladatok megoldá. sát. A vállalatvezetés, üzem- szervezés színvonalasabbá tételére ötödik éve működik a TIT szabadegyetem köz­gazdasági tagozata a válla­latok vezető beosztású dol­gozói részére. Az ismeret- terjesztő előadások zömét mezőgazdasági területen tar­tották, négy év átlagában az össztevékenység 66—70 százalékát. A falvakban 10 950 előadáson 600 ezren vettek rész. Gyakoriak vol­tak a bemutatók, üzemláto­gatások, rendszeresen foglal­koztak üzemszervezési, me­zőgazdasági gépismereti, vízügyi, valamint a háztáji árutermelés kérdéseivel is. Jelentősnek tekinthető a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés segítése. Magában foglalta a beszá­moló a természettudomá­nyos ismeretterjesztés soron lévő feladatait, a különféle szakosztályok programját, kihangsúlyozva a természet- tudományos világkép, az ál. talán os természettudomá­nyos műveltség, az alapfokú ismeretek nyújtásának jelen­tőségét A honvédelmi neve­lőmunka kiszélesítését, a szocialista hazaszeretet erő­sítését szolgálja a hadtudo­mányi szakosztály ismeret, terjesztő tevékenysége, a ha­ditechnikai és hadművészeti témák napirenden tartása. A megyei küldöttgyűlésen felszólalt dr. Ortutay Gyula, akadémikus, a TIT országos elnöke. Az országos elnök­ség és titkárság elismerését tolmácsolta őszinte köszöne. tét fejezte ki a tartalmas, eredményes munkáért, me­lyet hivalkodás nélkül vé­geztek az egyik leghátrányo­sabb helyzetben lévő me­gyében. A továbbiakban dr. Ortu­tay Gyula arról a fejlődés­ről szólt, mely a megyét járva tapasztalható. Megál­lapította, hogy az Ismeret- terjesztésben továbbra is el. sőrendű a dolgozók széles ré_ tegeinek alapfokú ismerete­ket nyújtani. Egyes esetek­ben megfeledkeznek erről és csak a magas fokú ismerete­ket adó rendezvényeket szór. galmazzák. Egészségesnek ítélte meg a TIT országos elnöke a megyében az üze­mi ismeretterjesztés minő­ségi mutatóit, a TIT előadá­sok színvonalának további javítására hívta fel a figyel, met Foglalkozott a falusi értelmiség közéleti, társadal­mi érdeklődésének alakulásá­val, részvételükkel a kultu­rális munkákban. A megye TIT munkájára visszatérve elmondta: nagyon szeren­csés volna, ha a TIT megyei szervezete megkapná a meg. üresedő Gorkij mozi helyi­ségét természettudományos bemutató terem céljára. A TIT országos elnöke kijelen­tette, amennyiben a megye lehetőséget teremt erre, az országos elnökség minden segítséget megad a berende. zést, felszerelési tárgyak biz­tosítására. Végül a TIT és a párt, társadalmi és tömeg­szervezetek jól fejlődő köl­csönös kapcsolatát hangsú. lyozta, mint a további mun­ka előfeltételeit. Felszólalt a tanácskozáson dr. Gombás Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára. A megyei pártvezetés nevében köszönetét és elismerését fejezte ki az eredményes munkáért, melyre a pártbi­zottság a következőkben is számit. Megállapította, hogy a munka alapja továbbra is a megye gazdasági, politikai, társadalmi fejlődésének meggyorsítása, a termelést segítő ismeretterjesztés, a dolgozók gondolkodásának formálása. Kiemelte a poli­tikai, világnézeti tisztánlá­tásra nevelést, egyben a szi­lárd elvi magatartást a kultúra munkásainál. Külön szólt a fiatalok körében végzendő ismeretterjesztő, nevelő tevékenység fontos­ságáról, valamint a hazafias nevelésről. A vitában felszólalt dr. Horváth Sándor tanár, dr. Hagymást József közgazdász, dr. Béres József agrármér­nök, Vikár Sándor zeneisko­lai igazgató, dr. Gajdik Jenő orvos, Varga Károly tanár, Pál Gyula festőművész, dr. Fazekas Árpád orvos, Sza- niszló János, a Magyar Hon­védelmi Szövetség megyei elnöke, Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelő­dési osztályvezetője. A kül­döttgyűlésen a TIT megyei elnöke 22 elismerő oklevelet és 34 könyvjutalmat adott át az aktíváknak. Megvá­lasztották a tizenkilenc tagú új megyei elnökséget, öttagú ellenőrző bizottságot és négy küldöttet az országos ta­nácskozásra. A TIT megyei elnökségé­nek tagjai: dr. Bálint Károly, dr. Fazekas Árpád, Fehér László, Gulyás Emilné dr, Horváth Gabriella, Jancsó Gyula, Józsa Endre, Kiss Elek, Kovács Imre, Lakatos István, Lábass Menyhért, dr. MargócSy József, B. Pap Jé. nos. Páll Géza, Szilágyi Imre dr. Szkita József, Szűcs Imre. Vikár Sándor és Vétek János Az e1"''Vf*'’ elnökére! dr. Bálint Károlyt, elnökije­ivel tese’- -"k: G'ilyás Fmilnc dr-t és Vétek Jánost, megyei titkárnak Lábass Menyhértet választotta meg. Az ellenőrző bizottság elnöke Adriányi TAszló, az országos küldött- gyűlés megyei küldöttei: dr. Bálint Károly, Lábass Meny- hért, Lakatos István és dr. Margócsy József. Különleges eljárással ké­szült, gyűrhetetlen alapanya­gú férfi és fiúpantallók áru­sítását kezdi meg jövő héten a nyíregyházi Centrum Aru­ház. Az új terméket a Vö­rös Október Férfiruhagyár alig egy hónapja készíti ex­portra, s ennek a szállítási kötelezettségnek eleget téve, feleslegéből adott át értéke­sítésre az áruháznak. A fel­tűnően nagy keresletnek ör­vendő, különleges áruból így került pár nap alatt négy­száz darab a gyárból röv'-' úton a fogyasztóhoz Elkapkodták a vevők A fogyasztói igényeket fi­gyelembe véve a megye ke­reskedelmi szervei és üze­mei az idén a tavalyinál is jobban élnek a helyi áru­alapképzés adta lehetőségek­kel. A Centrum Áruház az első negyedévben közel más­fél millióért vásárolt árut a nagykereskedelem közben­járása nélkül. A Nyírségi Mi­nőségi Textilruházati Válla­lattal kötött szerződés ered­ményeként például olyan extra minőségű női tavaszi kabátokat kapott az áruház, amelyet két nap alatt elkap kodtak a vevők. Általában jó kapcsolat kezd kialakulni a helyi áruellátás biztosításában egyre nagyobb szerepet játszó kisipart szö­vetkezetek, háziipari szövet­kezetek és a kiskereskede­lem között olyan áruk gyár­tására, illetve szállítására, amelyeket a nagykereskede­lem nem tud biztosítani. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Kisvárdai Ruháza­ti Ktsz-től sínadrágot kapott januárban, s ugyancsak ez a szövetkezet elégítette ki a boltok szóló zakó és pantal­lókészletét. Terven felül kaptak az ipar­cikkboltok lányka és serdülő ruhákat a Fehérgyarmati Kis­ipari Szövetkezettől, valamint fiú nagy- és kis kamasz pan- tallós öltönyöket a nagykállói szabóktól. Lányka és bakfis szivacskabátokat, továbbá női divatkalapokat és sapkákat a nyíregyházi „minőségi'’ szál­lított. A Nyíregyházi Népmű­vészeti- és Háziipari Szö­vetkezet divatos kötöttáruval látta el a Centrum Áruházat Fele-fele alapon Általában kialakul az a szokás, hogy a helyi árualap­képzés során keletkező hasz­not — a nagykereskedelmi árrést — a megrendelő ke­reskedelem és a gyártó üzem megfelezi. Tehát ez a rövid távú üzletkötés mindkét fél hasznára, végső soron a fo­gyasztó előnyére válik. Nem ilyen kedvező a hely­zet a vegyes iparcikkeknél, ahol egyes gyártó üzemek — monopolhelyzetüknél fogva — minden hasznot saját zseb­be akarnak megszerezni. Je­lenleg ilyen természetű vita folyik az iparcikk kisker. és az Ibrányi Vegyes Ktsz kö­zött. A szövetkezet csak úgy hajlandó kötélárut szállítani, ha megkapja a 3,5 százalék nagykereskedelmi árrest es a kereskedelem gondoskodik az elszállításról. A Nagyítói­tól Vastömegcikk Ktsz — alapanyaghiányra való hivat­kozással — nem válla! széf- készítést. Pedig ez országosan hiánycikk. Kerítésdrótfonatbói is jóval nagyobb mennyiségre enne szükség, mint amennyit a nagykereskedelem tud szállí­tani. Az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat két hete kö­tött szóbeli megállapodást a Balkányi Állami Gazdasággal „minden mennyiség” gyártá­sára. A gazdaság azóta sem jelentkezett, hogy a szerző­dést megköthessék. Amit a lakosság igényel A piac által diktált Iramot azonban ezek a negatív je­lenségek is csak Idetg-óráig fékezik. A kisker. azóta már kapcsolatot létesített a nem­régiben alakult Nagykállói Vegyesipari Vállalattal. Az új vállalat fő témaköre: olyan cikkek gyártása, amelyet a nagykereskedelem nem tud beszerezni, s a lakosság igé­nyel. Minden bizonnyal meg­találják majd a megoldást az igényelt termékek gyártá­sára, a szorosabb kapcsolat kialakítására, a vásárlók megelégedésére. Tóth Árpád Kép a tiszavasvárl Alkaloida építkezéséről. Újabb impozáns, üvegfalú csarnok befejezés elült Motorok Mátészalkáról Év végén már félezren dolgoznak a fiatal szatmári (izemben A ház, amelyben a törté­nelem e kis morzsája leját­szódott talán már meg sincs. A szőlőtőkéket, mely körül, vette lassan befújja a szél homokkal. De az emlékek elevenen élnek, és Pap Já­nos bácsi kállósemjéni la­kos, aki főszereplője volt e kis történetnek, szívesen be. szél róla. Hárman ültünk az asztal­nál, két szovjet katona, — mondhatnám még gyerekek — és én. A család beköltö­zött a tanyába, mivel a né­metek azt mondták, jobb ha elhurcolkodnak, mert itt nagy harcok lesznek. Én persze nem mehettem ve­lük, cseléd voltam, szőlő­pásztor és a szőlő még rajta volt a tőkéken. Töltöttem a kupából, ami az asztalon állt tele borral, aztán ittunk. Odakint ra­gyogó napsütéses idő volt. A napkori erdőből odahallott az ágyúzás és az egyre távo­lodó géppuskaropogás. Min­den jel arra mutatott, hogy a front lassan tovóbbvonul. — Druzsba — emelték meg poharukat a katonák. — Drasztutyi — feleltem, mivel semmi mást nen tud­tam oroszul. Dél felé kimentem az ud. varra. Ahogy ott állok az ól végében, egyszer csak látom ám, hogy vagy ötven német katona lopakodik a szőlőso. rok között a ház felé. Szűz Máriám — kapam a fejem­hez — mit csinálok ezzel a két gyerekkel! Beszaladjam a házba és kézzel-lábbal magyaráztam nekik, hogy jön a germán. Aztán kinéz­tek az ablakon és hát mi tagadás, nagyon megijedtek. Gyorsan be a dikó alá — mondom nekik. Ugyanis az sokkal alacsonyabb, mint az ágy és nehezebb alá benézni. Letakartam egy pokróccal a dikót és elől lehúztam egészen a földig. Éppen csak annyi időm volt, hogy leül­jek a lócára, ami az ablak mellett állt. így talált rám a két né­met, akik berohantak a ház. ba. Egyik megállt, az ajtó­ban, a másik lassan odajött hozzám. — Ruszki van ? Ezt már értettem, mert azelőtt napokig ott karatyoltak ná­lam. — Nem, dehogy, el­mentek a falu felé — mu­tattam kézzel-lábbal. A né­met nem szólt semmit oda­ment az ágyhoz, ami szem­be volt a dikóval és benézett alá. Aztán a szekrényhez lé­pett, s kirántotta az ajtaját. Üres volt A nap olyan erő. sen sütötte a tarkómat az ablakon keresztül, hogy az izzadság végigfolyt a gerin­cemen. Lassan a dikó felé fordult aztán mintha meg­gondolta volna magát, oda­lépett a vadászpuskámhoz és leakasztotta a szegről. Most már a homlokom is iz­zadt. Milyen meleg tud len­ni egy ilyen őszi napon. Szó nélkül nézegette, aztán ami­kor le akarta tenni, egy tiszt lépett a szobába. Vala. mit kérdezett, melyre a ka­tona vigyázzban felelt. A tiszt elvette a puskát, s megkér­dezte, hogy az enyém-e. In­tettem a fejemmel. Kérdez­te, honnan van, mondtam, hogy a kegyelmes úr. Kállai adta. Csend volt. Egyszer csak a tiszt intett és mind a hárman kirohantak a szo­bából. Nem tudom mennyi idő telt el közben. Az ár­nyak egészen megnyúltak a szobában, nem tudtam, vagy nem mertem megmozdulni. Az udvarról egyszerre foj­tott suttogást és lépteket hal. lottam. Nyílt az ajtó és egy szovjet tiszt jött be. En se vagyok kicsi ember, de ami­kor egymás mellé álltunk, fel kellett néznem rá. — Szoldát jeszt? — állt egész szorosan mellém. — Mon­dom van. Kettő, érted, ket­tő — és mutattam az ujja- mon. De már ekkor rám is fogta a pisztolyát. Nem oda Buda, héj! — mondtam ne­ki: ez a te szoldátod! ö per­sze nem értette, de látta, hogy mosolygok és leeresz­tette a pisztolyt. Felhajtot­tam a pokrócot a dikóról és kihúztam a meggimberedett katonákat. Volt az*án nagy öröm. öleltünk, csókoltuk egymást, és ittunk a borból. Kérdezte később a kapi­tány, mit csináltam volna, ha a német a dikó alá is benéz. Odamentem a pus­kámhoz, villámgyorsan le­kaptam és nekiszegeztem Ezt — mondtam. A kapitány nagyon elko. molyodott. Sokáig nézett rám, nagy, fekete szemével, majd félretolta a puskacsö­vet, megölelt, és az mondta: jól van, sztari. Falcaik Ferenc ipari és Szerelvény Gépgyár 2. számú gyáregy­sége egyéves múltra te­kint vissza Mátészalkán. Az átszervezések és a vidéki ipartelepítés programja alap­ján 1967. január 1-től tar­tozik a Budapesti Ipari Sze­relvény és Gépgyárhoz. A fiatal üzem egyéves múlt­ja sikeresnek mondható. Az ipar hiánycikk listáján sze­replő motoralkatrészek szá­mát jelentősen csökkentette azok gyártásával. Bár az el­múlt év sok nehézséggel járt: átszervezés, a gyár le­telepítése, profilkialakítása, mégis sikerült jelentős piac­ra szert tenniük. 1968. újabb fontos állomásnak Ígérkezik a gyár életében. Erről és ter­veikről Lenkefi Kázmér, a gyáregység vezetője kint- jártunkkor a következőket mondotta: — Folytatódik az iparte­lepítési program végrehajtá­sa. Évi tervünk meghaladja majd most a 30 millió fo­rintot — Első negyedévi tervün­ket sikerrel teljesítettük. Már március 28-án „hoztuk” a 4 millió 300 ezer forintod tervünket Ez 102 százalék­nak felel meg. Termelésünk­nek mintegy felét tették ki a BL—12, a BL—7 típusú motoralkatrészek, amelyeket a KOGELLÁTÖ-nak gyár­tottunk le. — Az ipartelepítési prog­ram keretében tovább bő­vül gyáregységünk. Befeje­zés előtt áll új üzemcsar­nokunk építése, amelyre 10 millió forintot fordítottunk. Átadására valószinüleg jú­nius végén kerül sor. Az új létesítmény lehetővé teszi majd, hogy az év hátralévő részében az alkatrészek meb lett megkezdhessük a MIA—D típusú motorok gyártását. Idén 200 darabol szeretnénk készíteni. Az új üzemcsarnokba folyamato­san telepítjük át pesti törzs­gyárunkból a gyártáshoz szükséges gépeket A profil­változás a munkáslétszám növekedésével jár együtt A tervek szerint a jelenlegi 320-ról, 500-ra növeljük a termelő dolgozók létszámát az év végéig <& W*

Next

/
Thumbnails
Contents