Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

GYEREKEKNEK Törti a tejed! Miért sütünk, Gondolkodásra nevelés Gyermekeink gondolko­dásra nevelése nemcsak az iskola és a pedagógusok fel­adata. Nagyon fontos, hogy a család is idejében bekap­csolódjék ebbe a munkába. A kisgyerek gondolkodó képessége először a kérde- zősködéseiben mutatkozik j meg. Egyes gyermekek kí­váncsisága szinte mérhetet­len. S a mai gyermek, miu­tán sokat lát, sokoldalúan tájékozódhat, többet kérdez, többet is gondolkodik. Igye­kezzünk ezt a kíváncsiságu­kat, kérdezősködést már kis korától fogva otthon is kie­légíteni, ne hagyjuk válasz nélkül és főleg ne torkoljuk le miatta. Vannak élénkebb és las­súbb, pontosabb és pontatla­nabb felfogású, gondolkozá- sú gyermekek. De a gon­dolkodás képessége fejleszt­hető. A szülők feladata is, hogy ezt tapasztalatok, él­mények szerzésével, ame­lyek a családban is sokfélék lehetnek, elősegítsék. Ma már alig van család, ■hol nincs rádió. A televízió népszerűsége szintén nagy a gyermekek között Mindket­tőben bőségesen található olyan adás, amely már kis korától fogva fejleszti a gyermek ismereteit, gondol­kodását Az olvasás, a könyveik hatása ugyancsak rendkívül fontos. Ám eoben is, mint a megfelelő műsor megválasztásában fontos az életkori sajátosságnak meg­felelő válogatás. Gyermekeink gondolko­dását alakíthatja a család­ban végzett munka, a meg­kapott feladat Önálió elvég­zése, a megoldás izgalma, a felnőtt helyeslése, vagy hely­telenítése. Jelentős dolog a gyermekeinkkel folytatott beszélgetés az őt érdeklő té­mákról. Kívánjuk meg tőle a látottak, tapasztaltak pontos és szabatos elbeszé­lését. Felsős korban a „miért”-ek, „hogyan”-ok megértése, az ok és okozati összefüggések megvilágítása íS lényeges. A gondolkodást jelentős mértékben fejleszti az elmé­lyült tanulás. Ehhez biztosí­tani kell a tanulást elősegí­tő. megfelelő, nyugodt csalá­di légkört. Tisztában kell lenni a szülőnek is a tanu­lás módszereivel. A szó sze­rinti tanulás 6—7 éves kor­ban még használható. Ké­sőbb, főként felsős tagozat­ban már az értelmi jellegű lép előtérbe. (Még ott is, ahol valamit szóról szóra, kívül­ről kell megtanulni, pl. vers, vagy szabályok stb.) A ma­golás, a mechanikus tanulás nem fejleszti a gyermek gondolkodó képességét. Ké­nyelmessé teszi az agyat. A legtöbb tárgynál a füzetben vázlatszerűen rögzítik a tanulók azokat az adatokat, tényeket, amelyek lényege­sek. Lehetőleg ezt vegye át először a gyermek, ezekhez kell kötni a könyvből meg­szerezhető ismereteket, az ezek közötti összefüggése­ket kell megérteniük. A tanulás eredményessé­géről a szülő úgy győződhet meg, hogy a feladatot el- mondatja gyermekével. Itt se a szó szerinti, hanem az értelem szerinti elmondást követeljük meg. Az is jó módszer, ha feltett kérdések­kel ellenőrizzük, hogy érti e a gyermek az anyag lénye­gét, az okozat* összefüggé­seket. Helyes ezt akkor is megtenni, ha a gyermek napközibe jár. A szülőkön is múlik, hogy gyermekeik idejében megta­nuljanak helyesen, jól gon­dolkodni, hogy már kis kő­nktől fogva elsajátítsák a tények, a jelenségek, az ese­mények, az ;smer€lek gon dolkodásszerú megf'gyelését, mérlegelését. B. B. főzünk Az étkezéskultúra mai ál­lása közepette hihetetlen­nek tűnik, hogy az emberi­ség fejlődéstörténetének a hosszabb, több évezredes szakaszában még csak „nyers koszt” létezett, mert isme­retlen volt a tűzrakás tu­dománya. Mikor, s hogyan tért rá az ember az eledele elké­szítésére? Sajnos ebben a tekintetben csak a logikára támaszkodhatunk. Aszerint pedig az első sült húshoz alighanem úgy jutott az ős­ember, hogy egyszer vala­mi villámcsapás erdőtüzet okozhatott, amely elpusztí­tott minden növényi, állati ennivalót, ősünk kétségbe­esve nézte a pusztulást. Éhes volt és próbát tett a többé-kevésbé megsült állat­tal. Nyilván meglepődött, hogy az puhább, könnyeb­ben rágható lett, mint a vé­res, friss hús volt. így ke­rülhetett sor rá, hogy az ősember a tűzkészítésre rá­lelve, fogyasztás előtt meg- puhítsa az elejtett vadat. Sok-sok emberöltő telhetett el a zsiradék és fűszerek használatáig, a konyhamű­vészet kezdetéig. A főtt étel uralkodóvá vá­lásával megindult az áll­A fehér nylonlngek, blú­zok, kombi nék, a fehér bán­ion, őrlőn pulóverek a leg­gondosabb mosás mellett is idővel elvesztik fehérségüket. A megszürkült, megbámult holmival a következőképpen járhatunk el. A ruhadarabot rendesen kimossuk a jól bevált Super Mos 6, Unimó, Azúr, Kom­fort, vagy a szintetikus hol­? • kapocs, a fogak visszafejlő­désének, az emésztőberende­zés satnyulásának folyama­ta és évezredek során elju­tottunk oda, hogy ma már huzamosabb ideig el sem tudunk lenni főtt étel nél­kül. A főzés, a sütés ugyanis azt jelenti, hogy az étel­ben — hosszabb-rövidebb ideig forró víz, vagy gőz hatására — olyan fizikai­vegyi változásokat idézünk elő, amelyek segítik az emészthetőséget. A rágás ugyancsak az emészthetősé­get, a táplálóanyag feldolgo­zását segíti elő. Az ős-foga­zat a főzést szinte pótolta, a mi fogaink a legalapo­sabb rágással sem győzik a főzés pótlását. A sütés-főzés történetéhez még annyit, hogy csaknem a legújabb korig a húsok és gyümölcsök voltak az ember fő táplálékai. Az ókori és középkori híres nagy lako­mák elsősorban különböző pecsenyékből, gyümölcsök­ből álltak. Vadkan és fürj, borjúval töltött egész disz­nó került a hatalmas tálak­ra méregerősre fűszerezett mártásokkal. Ny. A. mik mosására alkalmas mo­sószeres vízben, majd há­rom liter kézmeleg vízhez kb. egy deci Hypót töltünk, s abban áztatjuk 15—20 percig a fehérítendő holmit, több­ször átnyomkodva, megke- vergetve. Utána két-három — langyos vízben történő — öblítés következik. P. L Uj forma — úi szín NDK-ból érkezett, formál) an és színben különleges 24 személyes étkészletet látunk a Nyíregyházi Üveg és Porcelán Nagykcr házi bemutatóján. Hammel J. felv. Nylon anyagok fehérítése Divatos férfiingek Vékony csíkozásé alkalmi ing, hosszított gallérral. Sportos ing, hosszított, le­gombolható gallérral. (Külföldi modellek) Vízszintes: 1. Megfejtendő. 8. Hamis. 1. Folyam Romániában, Ady ver­sében szerepel. 8. Szovjet re­pülőgépmárka. 9. Szignál. 11. Hím állat. 12. Víz felszínén mozgó. 14. Kugli. 16. Valamin keresztül érkezik. 18. Állóvíz (—’)• 20. Akó betűi keverve. 21. Kerti munkát végez. 22. Azo­nos mássalhangzók. 24. Vér ve­zetéke. 25. Áthelyezi magát. 21. ADOJ. 28. Toga betűi keverve. 29. Neves magyar csatár. Függőleges: 1. Kés jelzője. 2. Jánosi Osz­kár. 3. Elemérke. 4. Néma ti­nó!!! 5. Igen rossz kívánság. 6. Aléltság. 1». Vegyes láz! 11. Mázol. 13. Időhatározó. 14. Fő­zeléknövény.' 15. Megfejtendő (vízszintes 1 folytatása), , 17. Sebfértőtlenítő^ szer. 19. Vég nélküli ostor! 21. Gábor . . . , rézágyüja. 23. Éget. 24. Férfi­név. 26. Dúdoló szócská. 27. Ál­latni Biztosító. . .. ...... Megfejtendő: Vízszintes 1 és függ. II. Múlt heti megfejtés: Az idei október nagy szabol­csi eséménysorozáta lesz ■ NYÍRSÉGI ŐSZ. Könyvjutalom: Lénárt Katalin Nyíregyházai Bíró Béla Kölese, Üjlaky Ibo­lya Bököny. Szüts Lászlói I Akom — bákom Megjelölt halak Ez itten egy kicsi ház, A hódmezővásárhelyi Ady Halászati Szövetkezet tagjai — tudományos kutatók meg­bízásából —■ több ezer pon­tyot, keszeget és süllőt jelöl­tek meg. Az ivadékok ko­poltyúfedőjéhez a halak sú­lyát, hosszát, mérési idejét feltüntető műanyaglapocs­kát rögzítettek. A megfigye­lések célja több irányú, fő­ként arra a sokat vitatott kérdésre keresnek választ, hogy a tavakban kelt és ne­velt ivadékok megmarad­nak-e az élő vizekben, s ho­gyan tűrik a viszontagságo­sabb körülményeket a fo­lyókban. Ezért tógazdaságok­ban keltetett jelölt-ivadéko­kat is kihelyeztek a Tiszába. Morzsa kutya rá vigyáz az ottan egy almafa, csepp lányka ül alatta; távolabb a kék hegyen a lenyugvó nap megyen; esteli tűz fellobog, — legyetek mind boldogok; ide festek még lilát, hadd álmodjon a világ! Az öt világtalan Valamikor réges-régen történt, hogy egy elefánt hátán ülő férfi a közeli vá­ros felé igyekezett, t az úton öt világtalan koldussal találkozott. — Álljatok félre! — kiál­totta a férfi. — Nem lát­játok, hogy egy elefánt tart felétek? Ha nem vigyáztok, valamennyiőtöket eltapos! — Ugyan, hogy is lát­nánk, mikor olyan vakok vagyunk, mint az éjjeli ba­goly! — Szeretném tudni — tette hozzá egyik társa, hogy tulajdonképpen mire is hasonlít egy ilyen ele­fánt? — Gyere ide és tapogasd végig — felelte az elefánt gazdája —, akkor majd megtudod, hogy milyen is ez a rendkívüli állat! A világtalan koldusok ek­kor az elefánthoz botorkál­tak, és tapogatni kezdték. Az első koldus az állat far­kán húzta végig a tenyerét, a második n lábát fogta meg, a harmadik a fülét, a negyedik az ormányát simí­totta végig, az ötödik pe­(Indiai mese) dig az állat oldalát tapo­gatta meg. Az elefánt farkát simító koldus így szólt: — Sohasem hittem volna, hogy az elefánt olyan, mint egy seprűnyél! — Mit beszélsz? — kiál­tott fel az a társa, aki az állat lábát fogta meg. — Hiszen az elefánt olyan, mint egy oszlop! — Mindketten badarságo­kat beszéltek — mondta a harmadik koldus, aki a ha­talmas állat fülét simította végig. — Az elefánt olyan, mint egy óriás lótuszlevél! Az ormányt tapogató koldus azonban így véleke­dett: — Az a badarság, amit te mondtál! Az elefánt olyan, mint a tengerjáró vi­torlások fő kötele! Az ötödik világtalan kol­dus, aki az elefánt oldalát tapogatta végig, most bosz- szúsan legyintett: — Egyikőtöknek sincs iga­za, mert az elefánt olyan, mint egy erős várfal! — Dehogy! — kiáltotta az első koldus — az elefánt olyan, mint egy seprűnyél! — Mint egy oszlop! — így a második. — Mint egy lótuszlevél! — állította a harmadik. — Mint egy vastag kötél! — erösködött a negyedik. — Mint egy várfal! — védte a maga igazát az ötö­dik. Az elefánton ülő férfit ki­fárasztotta a koldusok lár­mája, indulásra nógatta az elefántot, s otthagyta őket. Lassan leszállt az este, el­jött az éjszaka is, de a kol­dusok még mindig vitatkoz­tak. — Az elefánt olyan, mint a seprűnyél! — Mint egy oszlop! — Mint egy lótuszlevel! — Mint egy hajókötél! — Mint egy várfal! Azt mondják, hogy az Öt világtalan koldus azóta is ott ül az út szélén, és az elefánt külsejéről vitatlco- zik.

Next

/
Thumbnails
Contents