Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
GYEREKEKNEK Törti a tejed! Miért sütünk, Gondolkodásra nevelés Gyermekeink gondolkodásra nevelése nemcsak az iskola és a pedagógusok feladata. Nagyon fontos, hogy a család is idejében bekapcsolódjék ebbe a munkába. A kisgyerek gondolkodó képessége először a kérde- zősködéseiben mutatkozik j meg. Egyes gyermekek kíváncsisága szinte mérhetetlen. S a mai gyermek, miután sokat lát, sokoldalúan tájékozódhat, többet kérdez, többet is gondolkodik. Igyekezzünk ezt a kíváncsiságukat, kérdezősködést már kis korától fogva otthon is kielégíteni, ne hagyjuk válasz nélkül és főleg ne torkoljuk le miatta. Vannak élénkebb és lassúbb, pontosabb és pontatlanabb felfogású, gondolkozá- sú gyermekek. De a gondolkodás képessége fejleszthető. A szülők feladata is, hogy ezt tapasztalatok, élmények szerzésével, amelyek a családban is sokfélék lehetnek, elősegítsék. Ma már alig van család, ■hol nincs rádió. A televízió népszerűsége szintén nagy a gyermekek között Mindkettőben bőségesen található olyan adás, amely már kis korától fogva fejleszti a gyermek ismereteit, gondolkodását Az olvasás, a könyveik hatása ugyancsak rendkívül fontos. Ám eoben is, mint a megfelelő műsor megválasztásában fontos az életkori sajátosságnak megfelelő válogatás. Gyermekeink gondolkodását alakíthatja a családban végzett munka, a megkapott feladat Önálió elvégzése, a megoldás izgalma, a felnőtt helyeslése, vagy helytelenítése. Jelentős dolog a gyermekeinkkel folytatott beszélgetés az őt érdeklő témákról. Kívánjuk meg tőle a látottak, tapasztaltak pontos és szabatos elbeszélését. Felsős korban a „miért”-ek, „hogyan”-ok megértése, az ok és okozati összefüggések megvilágítása íS lényeges. A gondolkodást jelentős mértékben fejleszti az elmélyült tanulás. Ehhez biztosítani kell a tanulást elősegítő. megfelelő, nyugodt családi légkört. Tisztában kell lenni a szülőnek is a tanulás módszereivel. A szó szerinti tanulás 6—7 éves korban még használható. Később, főként felsős tagozatban már az értelmi jellegű lép előtérbe. (Még ott is, ahol valamit szóról szóra, kívülről kell megtanulni, pl. vers, vagy szabályok stb.) A magolás, a mechanikus tanulás nem fejleszti a gyermek gondolkodó képességét. Kényelmessé teszi az agyat. A legtöbb tárgynál a füzetben vázlatszerűen rögzítik a tanulók azokat az adatokat, tényeket, amelyek lényegesek. Lehetőleg ezt vegye át először a gyermek, ezekhez kell kötni a könyvből megszerezhető ismereteket, az ezek közötti összefüggéseket kell megérteniük. A tanulás eredményességéről a szülő úgy győződhet meg, hogy a feladatot el- mondatja gyermekével. Itt se a szó szerinti, hanem az értelem szerinti elmondást követeljük meg. Az is jó módszer, ha feltett kérdésekkel ellenőrizzük, hogy érti e a gyermek az anyag lényegét, az okozat* összefüggéseket. Helyes ezt akkor is megtenni, ha a gyermek napközibe jár. A szülőkön is múlik, hogy gyermekeik idejében megtanuljanak helyesen, jól gondolkodni, hogy már kis kőnktől fogva elsajátítsák a tények, a jelenségek, az események, az ;smer€lek gon dolkodásszerú megf'gyelését, mérlegelését. B. B. főzünk Az étkezéskultúra mai állása közepette hihetetlennek tűnik, hogy az emberiség fejlődéstörténetének a hosszabb, több évezredes szakaszában még csak „nyers koszt” létezett, mert ismeretlen volt a tűzrakás tudománya. Mikor, s hogyan tért rá az ember az eledele elkészítésére? Sajnos ebben a tekintetben csak a logikára támaszkodhatunk. Aszerint pedig az első sült húshoz alighanem úgy jutott az ősember, hogy egyszer valami villámcsapás erdőtüzet okozhatott, amely elpusztított minden növényi, állati ennivalót, ősünk kétségbeesve nézte a pusztulást. Éhes volt és próbát tett a többé-kevésbé megsült állattal. Nyilván meglepődött, hogy az puhább, könnyebben rágható lett, mint a véres, friss hús volt. így kerülhetett sor rá, hogy az ősember a tűzkészítésre rálelve, fogyasztás előtt meg- puhítsa az elejtett vadat. Sok-sok emberöltő telhetett el a zsiradék és fűszerek használatáig, a konyhaművészet kezdetéig. A főtt étel uralkodóvá válásával megindult az állA fehér nylonlngek, blúzok, kombi nék, a fehér bánion, őrlőn pulóverek a leggondosabb mosás mellett is idővel elvesztik fehérségüket. A megszürkült, megbámult holmival a következőképpen járhatunk el. A ruhadarabot rendesen kimossuk a jól bevált Super Mos 6, Unimó, Azúr, Komfort, vagy a szintetikus hol? • kapocs, a fogak visszafejlődésének, az emésztőberendezés satnyulásának folyamata és évezredek során eljutottunk oda, hogy ma már huzamosabb ideig el sem tudunk lenni főtt étel nélkül. A főzés, a sütés ugyanis azt jelenti, hogy az ételben — hosszabb-rövidebb ideig forró víz, vagy gőz hatására — olyan fizikaivegyi változásokat idézünk elő, amelyek segítik az emészthetőséget. A rágás ugyancsak az emészthetőséget, a táplálóanyag feldolgozását segíti elő. Az ős-fogazat a főzést szinte pótolta, a mi fogaink a legalaposabb rágással sem győzik a főzés pótlását. A sütés-főzés történetéhez még annyit, hogy csaknem a legújabb korig a húsok és gyümölcsök voltak az ember fő táplálékai. Az ókori és középkori híres nagy lakomák elsősorban különböző pecsenyékből, gyümölcsökből álltak. Vadkan és fürj, borjúval töltött egész disznó került a hatalmas tálakra méregerősre fűszerezett mártásokkal. Ny. A. mik mosására alkalmas mosószeres vízben, majd három liter kézmeleg vízhez kb. egy deci Hypót töltünk, s abban áztatjuk 15—20 percig a fehérítendő holmit, többször átnyomkodva, megke- vergetve. Utána két-három — langyos vízben történő — öblítés következik. P. L Uj forma — úi szín NDK-ból érkezett, formál) an és színben különleges 24 személyes étkészletet látunk a Nyíregyházi Üveg és Porcelán Nagykcr házi bemutatóján. Hammel J. felv. Nylon anyagok fehérítése Divatos férfiingek Vékony csíkozásé alkalmi ing, hosszított gallérral. Sportos ing, hosszított, legombolható gallérral. (Külföldi modellek) Vízszintes: 1. Megfejtendő. 8. Hamis. 1. Folyam Romániában, Ady versében szerepel. 8. Szovjet repülőgépmárka. 9. Szignál. 11. Hím állat. 12. Víz felszínén mozgó. 14. Kugli. 16. Valamin keresztül érkezik. 18. Állóvíz (—’)• 20. Akó betűi keverve. 21. Kerti munkát végez. 22. Azonos mássalhangzók. 24. Vér vezetéke. 25. Áthelyezi magát. 21. ADOJ. 28. Toga betűi keverve. 29. Neves magyar csatár. Függőleges: 1. Kés jelzője. 2. Jánosi Oszkár. 3. Elemérke. 4. Néma tinó!!! 5. Igen rossz kívánság. 6. Aléltság. 1». Vegyes láz! 11. Mázol. 13. Időhatározó. 14. Főzeléknövény.' 15. Megfejtendő (vízszintes 1 folytatása), , 17. Sebfértőtlenítő^ szer. 19. Vég nélküli ostor! 21. Gábor . . . , rézágyüja. 23. Éget. 24. Férfinév. 26. Dúdoló szócská. 27. Állatni Biztosító. . .. ...... Megfejtendő: Vízszintes 1 és függ. II. Múlt heti megfejtés: Az idei október nagy szabolcsi eséménysorozáta lesz ■ NYÍRSÉGI ŐSZ. Könyvjutalom: Lénárt Katalin Nyíregyházai Bíró Béla Kölese, Üjlaky Ibolya Bököny. Szüts Lászlói I Akom — bákom Megjelölt halak Ez itten egy kicsi ház, A hódmezővásárhelyi Ady Halászati Szövetkezet tagjai — tudományos kutatók megbízásából —■ több ezer pontyot, keszeget és süllőt jelöltek meg. Az ivadékok kopoltyúfedőjéhez a halak súlyát, hosszát, mérési idejét feltüntető műanyaglapocskát rögzítettek. A megfigyelések célja több irányú, főként arra a sokat vitatott kérdésre keresnek választ, hogy a tavakban kelt és nevelt ivadékok megmaradnak-e az élő vizekben, s hogyan tűrik a viszontagságosabb körülményeket a folyókban. Ezért tógazdaságokban keltetett jelölt-ivadékokat is kihelyeztek a Tiszába. Morzsa kutya rá vigyáz az ottan egy almafa, csepp lányka ül alatta; távolabb a kék hegyen a lenyugvó nap megyen; esteli tűz fellobog, — legyetek mind boldogok; ide festek még lilát, hadd álmodjon a világ! Az öt világtalan Valamikor réges-régen történt, hogy egy elefánt hátán ülő férfi a közeli város felé igyekezett, t az úton öt világtalan koldussal találkozott. — Álljatok félre! — kiáltotta a férfi. — Nem látjátok, hogy egy elefánt tart felétek? Ha nem vigyáztok, valamennyiőtöket eltapos! — Ugyan, hogy is látnánk, mikor olyan vakok vagyunk, mint az éjjeli bagoly! — Szeretném tudni — tette hozzá egyik társa, hogy tulajdonképpen mire is hasonlít egy ilyen elefánt? — Gyere ide és tapogasd végig — felelte az elefánt gazdája —, akkor majd megtudod, hogy milyen is ez a rendkívüli állat! A világtalan koldusok ekkor az elefánthoz botorkáltak, és tapogatni kezdték. Az első koldus az állat farkán húzta végig a tenyerét, a második n lábát fogta meg, a harmadik a fülét, a negyedik az ormányát simította végig, az ötödik pe(Indiai mese) dig az állat oldalát tapogatta meg. Az elefánt farkát simító koldus így szólt: — Sohasem hittem volna, hogy az elefánt olyan, mint egy seprűnyél! — Mit beszélsz? — kiáltott fel az a társa, aki az állat lábát fogta meg. — Hiszen az elefánt olyan, mint egy oszlop! — Mindketten badarságokat beszéltek — mondta a harmadik koldus, aki a hatalmas állat fülét simította végig. — Az elefánt olyan, mint egy óriás lótuszlevél! Az ormányt tapogató koldus azonban így vélekedett: — Az a badarság, amit te mondtál! Az elefánt olyan, mint a tengerjáró vitorlások fő kötele! Az ötödik világtalan koldus, aki az elefánt oldalát tapogatta végig, most bosz- szúsan legyintett: — Egyikőtöknek sincs igaza, mert az elefánt olyan, mint egy erős várfal! — Dehogy! — kiáltotta az első koldus — az elefánt olyan, mint egy seprűnyél! — Mint egy oszlop! — így a második. — Mint egy lótuszlevél! — állította a harmadik. — Mint egy vastag kötél! — erösködött a negyedik. — Mint egy várfal! — védte a maga igazát az ötödik. Az elefánton ülő férfit kifárasztotta a koldusok lármája, indulásra nógatta az elefántot, s otthagyta őket. Lassan leszállt az este, eljött az éjszaka is, de a koldusok még mindig vitatkoztak. — Az elefánt olyan, mint a seprűnyél! — Mint egy oszlop! — Mint egy lótuszlevel! — Mint egy hajókötél! — Mint egy várfal! Azt mondják, hogy az Öt világtalan koldus azóta is ott ül az út szélén, és az elefánt külsejéről vitatlco- zik.
